Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-31 / 209. szám, kedd

A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a jelenlegi ötéves tervben a termő területek egyharmadával növelik a szántóföldet. Képünkön: Khuon Tlmana kö­zelében hatalmas víztárolót építenek, amely termővé váloztatja az eddigi pusztákat. (ČTK felv.) John Gollan levele Macmillannak London (ČTK) — John Gollen, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára Harold Macmillannak, Nagy­Britannia miniszterelnökének levelet küldött, amelyben kérte, tiltsa be az angol kormány a fasiszták összejö­veteleit és ne engedje meg, hogy a rendőrség letartóztassa a fasizmus ellenzőit. Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára levelében megjegyzi, hogy a kormány kötelessége lenne fellépni az olyan szónokkal szemben, aki fajgyűlölő antiszemita propagan­Üát fejt ki. Az angol rendőrség a fasisztákat védi London (CTK) — Manchester város felháborodott lakossága elállta a Mos­Iey vezette fasiszták útját, akik tünte­tést kíséreltek meg. Az antifasiszták Mosleyt földhöz vágták. Az összetűzés helyére siető rendőrség a fasiszta ga­rázdálkodökat védelembe vette, hogy a gyülekezés színhelyére kísérje 5ket. A rendőrüknek nem sikerült teljesíteni ezt a feladatot, a felháborodott hazafiak a fasisztákat kövekkel és paradicsommal dobálták meg, áttörték a rendőrök sor­talát és összetépték a fasiszták zászlóit. Helsinkiben megkezdődtek a VIT-hangversenyek Helsinki (ČTK) — Helsinkiben jú­ftus 29-én ünnepélyesen megnyitot­ták a VIT hangversenyeit. A fiatal "művészek versenyei a finn főváros legjobb hangverseny-termeiben au­gusztus 4-ig folynak, és 50 ccszág íiataljai vesznek részt rajtuk. A fiatal művészek között 65 énekes is 40 zenész van, s több mint 20 brszág táncegyüttesei népi táncokat 'mutatnak be. Az USA tovább provokál Havanna (CTK) — A kubai forradalmi fegyveres erők minisztériumának jelen­tése szerint július 27-én egy P-2-V5 tí­pusú amerikai katonai repülőgép meg­sértette Kuba légiterét. A guantanamói támaszpontról felszállt repülőgép cse­kély magasságban Oriente tartomány déli partja közelében ötször is körö­zött egy kubai hajó felett. A guantanamói támaszpontról július 27-én az amerikai katonák négy ízben tüzeltek a kubai őrjáratokra. facques Duclos a leszerelésről Párizs (CTK) — Az Humanité hét­fői számában közli Jacques Duclos­nak, a Francia Kommunista Párt po­litikai irodája tagjának „A béke és az általános leszerelés" című vezér­cikkét. Duclos megállapítja, hogy napjainkban, amikor rendkívüli erejű pusztító eszközök léteznek, a béke megőrzésének legfőbb záloga az álta­lános és teljes leszerelés. A cikkíró utal arra. hogy a Nyugat elutasítot­ta a szovjet leszerelési javaslatokat, sőt az amerikaiak a moszkvai béke­kongresszus megnyitásának napján magaslégköri atomfegyver-kísérletet hajtottak végre. Jacqwes Duclos a francia kommu­nisták nevében örömmel fogadja a moszkvai leszerelési és béke-világ­kongresszus eredményeit és arról biztosit, hogy a franciaországi béke­védők mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a franciák milliói megismerkedjenek a kongresszus fel­hívásával. A kongói kormány szövetségi alkotmányt készít elő Leopoldville (ČTK) — Adoula, a kongói központi kormány miniszter­elnöke arra kérte az ENSZ-t, küld­jön Kongóba szakértőket a szövetségi kongói alkotmány munkáinak befeje­zésére. A központi kormány most ké­szíti elő az alkotmányt, amellyel pó­tolni akarják a Kongói Köztársaság eddigi alaptörvényét. Ez az alaptör­vény az egységes és központosított kongói állam oszthatatlanságáról szól. A hivatalos közlemény beszámol ar­ról, hogy az új alkotmány „a szövet­ségi szerveknek" csupán a külpoli­tikai, a nemzetvédelmi, a pénz-, adó- és vámügyeket, a deviza ellen­őrzést, a külkereskedelmet, a posta­és távíróösszeköttetést és a beván­dorlás ügyét tartja meg, míg min­den más ügy a tagállamok tartomá­nyi kormányainak hatáskörébe jut. A leopoldvillei megfigyelők meg­állapítása szerint az új alkotmány azokból az elvekből indul ki, ame­lyeket eddig Csőmbe katangai szepa­ratista hirdetett. Az AP hírügynök­ség szerint ez a régóta várt gesztus Csőmbe iránti jelentős engedékeny­ségről tanúskodik. pgy olasz riporter, aki nemrégen az NSZK­ban járt. többek között ezt írta: „Sok embernek van itt gépkocsija, de ezekben több kutyát látni, mint gyermeket. A gyermekre itt mint nem kívánatos rosszra tekintenek." A megfigyelés helytálló. A nyugati világ államai kö­zül valóban az NSZK-ban a legalacsonyabb a népszapo­rulat. Ennek egyik legko­molyabb oka minden bi­zonnyal az, hogy az állam semmiképpen sem könnyíti meg a gyermekek nevelését. Ellenkezőleg. A családi pót­lék — más kapitalista álla­mokhoz hasonlítva — is ne­vetségesen alacsony. A já­ték- és sportlehetőségek mi­nimálisak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság statiszti­kai jelentése szerint az NSZK-ban a lakosság szá­mához mérten legalább még 31 ezer Játszótérre és 15 ezer sportpályára lenne szükség. A gyermeknevelés a civi­lizált világban iskolák nél­kül elképzelhetetlen. S mi a helyzet ezen a téren az NSZK-ban? Nyugat-Németor­szág iskolaügye a legelma­radottabb Európában. Siralmas állapotok vannak különösen a falvakon. Már­pedig az ország lakosságá­nak egyharmada falun és kisvárosokban él. Bajoror­szág gyermekeinek 75 szá­zaléka falusi iskolát iáto­Ahol mostohagyerek az iskolaügy A gyermek nem kívánatos • Múzeumba Illő iskolák a „gazdasági csoda" országában • Mindent felemászt az esztelen fegyverkezés gat. Ezeknek nagy része pe­dig még dr. Maunznak, a bajof szövetségi kormány kultuszminiszterének kije­lentése szerint is ún. osz­tályon aluli iskola, vagyis olyan tskola, amelyben a legelemibb feltételek is hiányoznak ahhoz, hogy a tanítás egy civilizált állam­hoz méltó színvonalon foly­jék. Maguk az iskolaépüle­tek múzeumba illők: volt szegényházakban a 30-éves háború idejéből, XVI. szá­zadbeli sörfőzdékben, régi kápolnákban, kocsmákban s ehhez hasonló, esetleg „csak" száz évvel ezelőtt épült házakban folyik a gyermekek tanítása. A pe­nészes falakon hüvelyknyi rések, a padlókban lyukak tátonganak. A kis nebuló­kat olykor-olykor egerek és patkányok is „szórakoztat­ják". Sötétség a „tanter­mekben" de a tantervben is, mely a XIX. század óta mit sem változott. Az első he­lyet a hitoktatás foglalja el, csak azután következik az írás, olvasás és a szám­tan. Más tantárgyakra pedig már alig jut idő. Hivatalos statisztikai ada­tok szerint az iskolák 26,6 százaléka egytantermes, 23,9 százaléka kéttantermes és 12,7 százaléka háromtanter­mes. De ezek korántsem mind a múlt század marad­ványai! 1950 óta még sza­porodnak is. A felekezetesí­tés Játszik ebben nagy sze­, repet. Előfordulnak pl. olyan esetek, hogy egy faluban három egytantermes iskolát létesítenek — egy katoli­kusai, egy evangélikusai és egy keresztényközösségit. Ha pedig valahol csak egy épü­let jut két felekezeti iskola szániáťa, akkor külön-külön illemhelyet, de még külön­külön kerékpárállványokat is kapnak az egyes feleke­zetek tanulói. így aztán mesterségesen szítják a gyű­löletet a különböző vallású gyermekek között. Jaj an­nak az evangélikus kisdiák­nak, aki egy katolikus lakos­ságú falu egyetlen iskolájá­ba • kénytelen Járni! Akad­tak családok, amelyeket gyermekeik vallási üldözte­tése arra késztette, hogy — bár azelőtt nem rokonszen­veztek a szocializmussal — az NDK-ba meneküljenek. Az iskolák felszerelése nemcsak a falvakon, de még a városokban is (né­hány kiváltságos iskolától eltekintve) színvonalon alu­li. Nem léteznek itt kor­szerű segédeszközök, mint pl. iskolarádió, film stb., jól felszerelt fizikai, kémiai, vagy biológiai szertárakról nem is beszélve. Ami pe­dig a tanítást illeti, az tel­jesen át van ilatva a kleri­kalizmus, a militarizmus és a revansizmus mérgével. A hidegháború sok pénz­be kerül. Nem csoda hát, ha a bonni állam, mely. 1962-ben csekély 15 milliárd márkát költ fegyverkezésre, nem tud kellő összegeket fo­lyósítani az iskolaügy talp­ra állítására. Csupán a ma­gániskolákat részesíti hatha­tós támogatásban, mert eze­ket azoknak csemetéi láto­gatják, akik busás hasznot zsebeinek be a fegyverke­zésből. A művelődés tehát a gaz­dagok kiváltsága. Bonnak nem érdeke, hogy a széles tömegek részesüljenek ben­ne. Ügy vélik, hogy a re­vansista politikának műve­letlen tömegeket könnyebb megnyerni. Egy művelt nép hamar rájön arra, hogy a , bonni kormány érdekei me- j rö ellentétben vannak a né­met nép érdekeivel. B. É. ! Véget ért a Móni csehszlovák ipari kiállítás 14 millió korona értékű megrendelések London (ČTKJ — A londoni Oliffl^ pia kiállítási pavilonban szombaton este figyelemre méltó sikerrel ért vé­get Csehszlovákia első londoni ipari kiállítása. Minden kiállítási tárgyat eladtak és ezenkívül csaknem 14 mii-, lió korona értékben kötöttek meg-' rendeléseket csehszlovák gépek és közszükségleti cikkek szállítására. Két héten át csaknem 35 000 látogató 'ekíntette meg a kiállítást. Oldfich elvtárs, a kiállítás igazga­tója kijelentette, hogy a kiá! !ítás teljesítette feladatát. Minden bizony­nyal jelentős mértékben hozzájárul a Csehszlovákia és Nagy-Britannia közötti kereskedelmi kapcsolatod elmélyítéséhez. Véget ért a Ghanai Alkotmányos Néppárt kongresszusa Kumasi (ČTK) — Ghana Alkotmányos Néppártja XI. kongresszusának vasárna­pi ülésén megtárgyalták dr. Kwama Nkrumali beszámolóját, a párt ííj prog­ramját és alapszabályzatát. A területi szervezetek képviselői az általános vi­tában kifejezték egyöntetű egyetértése­ket az előterjesztett pártokmányokkai. Ghana Alkotmányos Néppártjának alap­szabályzata kitűzte a párt fő céljait Az első cél a Ghanai Köztársaság füg­getlenségének és szuverenitásának meg­őrzése. További cél az ország gazdasá­gi és szociális átépítésének és a néj> életszínvonala emelésének biztosítása. Ghana Alkotmányos Néppártja alap­szabályzatában hangsúlyozza, hogy tá« mogat minden afrikai nemzeti, demok­ratikus és szociális mozgalmat, amelf a nemzeti függetlenségért és önrendel­kezésért küzd és programja az imperia­lizmus és a gyarmatosítás ellen irányul. A kongresszus küldöttei kifejezték bi­zalmukat a párt vezetőségének, amely nek élén Kwame Nkrumah elnök áll. FRANCIAORSZÁGBAN a Dordogne-me* gyei Coulounleix község választásain á választók 60,2 százaléka a kommunista jelölőlistára szavazott. (ČTK) DR. RAMSEY, Canterburry érseke há* romnapos hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. (ČTK) A FOKKER holland repülőgépgyár 255 F-104 G Super Starfíghter típusú lök­hajtásos vajdS'szgépet szállít a nyugat-nő? metországi, Bundeswélunek. (ČTKK i AZ NDK-BAN 1951—1961-ig a vároš! poliklinikák számát 229-ről 409-re, až egyetemi poliklinikákét 56-ről 71-re s az üzemi poliklinikákét 42-ről 91-re emelték. (ČTK) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kereskedői* mi Kamarájának az amerikai pénzügy és a dollár nemzetközi helyzetérői szó­ló jelentése hangsúlyozza, iiogy az USA aranykészletének további csökkenése világszerte megingatja a bizalmat a dol­lár szilárdságában. (ČTK) sának és ellenőrzésének felelős ve­zető tényezői. A pártszervezeteknek a terv teljesítése érdekében kl kell bontakoztatniuk a politikai-nevelő és agitációs munkát. Pártunk programja a fejlett szocia­lista társadalom építésének és a kom­munizmusba való átmenet feltételei megteremtésének a programja. E merész program valamennyi üzem, szövetkezet, minden munkahely ter­melési tervére van több-kevesebb következetességgel felbontva. Ennek alapján konkrét tervekkel rendelkez­nek a kulturális, egészségügyi, szo­ciális és testnevelési intézmények jés szervezetek is. A kommunisták elsőrendű feladata a párt program­jának megmagyarázása és a dolgozók mozgósítása megvalósítására, hogy valamennyien aktívan és kezderné-. ttyezően vegyenek részt a terv telje­sítésében, a feladatok sikeres valóra páltásában és túlszárnyalásában. Amennyiben például a kommunis­ták politikai és szervező munkájukkal iá szövetkezetekben és a falvakon fel tudnák érni, hogy a tejhozam és tejeladás minden fejőstehéntől átla­gosan legalább napi féllíterrel növe­kedne, akkor teljes mértékben fedez­ni tudnánk a vajszükségletet és nem kellene külföldről nagy mennyiség­ben behozni. Általában ilyen jellegűek azok a problémák, amelyek termelé­sünkben átmeneti nehézségeket okoz­nak. Ha pártszervezeteink az üzemek­ben és a szövetkezetekben hozzálát­lak megoldásukhoz, minden bizonnyal isikeresen leküzdik a fogyatékosságok hagy részét, felszámolják a lemaradás lakát. A fejlett szocialista társadalom épí­JÜése nagy felelősséget ró pártunk valamennyi szervezetére. Ez termé­szetesen nemcsak a központokra, a kerületekre és a járásokra vonatko­zik, hanem elsősorban az üzemi, a Szövetkezeti szervezetekre, a munka­helyekre, ahol a termelés sikeréről döntenek, s létrehozzák az anyagi és a kulturális értékeket. Az alapszabályzat-tervezet ezért hangsúlyozza nyomatékosan az összes munkahelyek pártalapszervezeteinek feladatait és kötelességeit, s különö­sen kiemeli a párt minden tagjának kötelességeit és jogait. „A párt alapját az alapszervezetek alkotják" — szögezi le az alapsza­bályzat-tervezet. Közvetlenül a dol­gozók körében működnek és a velük való mindennapi élő kapcsolatban hajtják végre munkahelyük politikai, gazdasági és kulturális nevelési fel­adatait. A pártszervek a felsőbb pártszervek előtt teljes felelősséget viselnek vállalatuk munkája színvo-. naláért és eredményeiért. Ebből ered ez a joguk és kötelességük, hogy el­lenőrzik a vállalat, illetve az EFSZ tevékenységének valamennyi terü­letét. Felelős feladatukat csakis akkor teljesíthetik, ha mindennapi szoros kapcsolatot tartanak fenn a dolgo­zókkal és következetesen irányítják a tömegszervezetek, főleg az FSZM és a CSISZ munkáját. Ez annyit je­lent, hogy egyre jobban elmélyítik és következetesebben érvényesítik a párt vezető szerepét. A munkahelyen az alapszervezet vezető szerepót tagjai, a kommunis­ták útján érvényesíti. Ez nyilvánva­lóvá teszi, hogy a kommunisták min­den meggyőző és agitációs mun.íája hiábavaló lenne, ha ők maguk nem mutatnának jó példát a munkában, a kezdeményezésben és aktivitásban, ha saját életükben nem érvényesíte­nék az általuk hirdetett erkölcsi el­veket. Egyetlen kommunista esetében sem szabad előfordulni, hogy azt mondják róla: Vizet prédikál és bort iszik. A kommunisták jó példamuta­tása a munkában ás a magánéletben mindig az egyik legfontosabb ténye­zője volt és lesz az emberek meg-! nyerésének, amelynek mély pszicho-. lógiai gyökerei vannak és magéval mgadó a befolyása. A párt tagjának tehát, ha követ­kezetesen teljesíteni akarja köteles­ségét a párttal ás a népptd szemben, odaadóan és lelkesen kell harcolnia a párt programjának következetes megvalósításáért a mindennapi élet­ben — amint azt az új pártalapsza­bályzat kiemeli. pírtunk programja egész tár9a­• dalműnk érdekeit és szükség­leteit fejezi ki. A programból eredő 'feladatokra népünk úgy tekint, mint a dolgozók életszínvonala állandó emelésének útjára, amelyek teljesí­tésével egyre jobban kielégítjük a nép anyagi és kulturális szükségle­teit. E program megvalósítása során semmi sem áll távolabb a párttól, mint az egyéni, a csoport- vagy a helyi érdekek előnybe helyezése a társadalmi érdekekkel szemben. Ná­lunk az egyén a közösség része, a társadalom tagja. Mindaz, ami hasz­nára válik a társadalomnak, előnyös az egyénnek is. Ugyanez azonban nem mindig érvényes fordított eset­ben is. Az egyéni érdekeknek a tár­sadalmi érdekek fölé helyezése sok esetben kárt okoz a pártnak és a társadalomnak. A társadalom gazdagságanak gya­rapodása közvetlen előnyökkel jár minden tagja számára, hiszen ez lehetővé teszi az életszínvonal eme­lését. Ha azonban az egyének arra törekednének, hogy jogtalanul minél többet eltulajdonítsanak a közös va­gyonból, ezzel a társadalom többi tagját károsítanák meg, megrövidíte­nék a szocialista társadalom tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Pártunknak és valamennyi tagjá­nak egyik alapvető feladata az űj társadalmi viszonyok kialakítása* az elvtársi együttműködés és kölcsönös segítség légkörének megteremtése. Mindezt kedvező feltételek Között hajtjuk végre, hiszen a dolgozó nép ura és gazdája országának. A magunk számára dolgozunk és minél nagyobb lesz a termelés — annál jobban fo­gunk élni. Ez az egyik legfontosabb tétel, amelyet a kommunistáknak lépten-nyomon hangoztatniuk kell. Ha meglátjuk a fogyatékosságokat, lássunk hozzá azonnal leküzdésük­höz saját magunk a saját munkahe­lyünkön. Erőnk megsokszorozódik, ha mindenki megteszi a magáét, és a fogyatékosságokat sikeresen lekiizd­jük. Ezzel szorosan összefügg a kom­munisták engesztelhetetlen álláspont-, ja a régi burzsoá erkölcs minién káros maradványa ellen, mint az állami vagy a szövetkezeti tulajdon szétlopkodása, a pazarlás, az anya­gok és eszközök eltékozlása, a gépek, épületek és berendezések felelőtlen kezelése stb. A kommunisták nem békélhetnek meg azzal az állapottal, amikor a termelési kapacitásokat nem használják ki megfelelően a közösség javára, sem pedig a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások és a kereskedelem terén előforduló fogya­tékosságokkal. Ezeknek a káros je­lenségeknek leküzdésében Közvetle­nül részt kell vennie a népi ellenőr­zésnek is. A pártszervezetek és a kommunis­ták a fogyatékosságok elleni lanka­datlan harccal a dolgozók legszéle­sebb tömegeinek rokonszenvét és támogatását nyerik el. Ez természe­tes, hiszen a párt által védelmezett társadalmi érdekek megsértésével sem a párt tagjai, sem a pártonkívü­liek nem érthetnek egyet. A CSKP politikáját ragyogóan iga­zolta a szocialista építés gyakorlata, ezt a politikát fenntartás nélkül egész népünk magáévá tette. Pártunk politikájának tudományos alapja a marxizmus—leninizmus forradalmi tanítása. A párt politikája a győzel­mes szovjet nép tapasztalataira és a nemzetközi munkásmozgalom tapasz­talataira támaszkodik. Pártunk alkotó módon fejleszti a marxizmus—leniniz­mus elveit és gyakorlatilag érvény®^ siti őket a fejlett szocialista társada­lom építésében. A párt népünk, ideológiai vezetője, a természet és a társadalom fejlődésének tudomá­nyos, materialista világnézetére tanít­ja, hogy a fejlődés tör vény szerű-sé­geit kihasználja a szocialista építés javára. A párt harcot folytat a burzsoá " ideológia csökevényei és ma­radványai ellen, a burzsoá társadalom pszichológiai, erkölcsi szokásai és .előítéletei ellen, amelyek hatása még befolyásolja a társadalom némely ré­tegének tetteit és gondolatvilágát. A párt új alapszabályozatának ter e vezete ezen a téren is komoly fel­adatokat tűz a kommunisták elé. Szo­cialista alkotmányunk, amelyet két évvel ezelőtt fogadtunk el, világosan kimondja, hogy társadalmunk fejlő­dése tudományos világnézeten — a marxizmus—leninizmus forradalmi tanain alapszik. Ennek alapelveit a gyakorlati életben mindenekelőtt a kommunisták érvényesítik. Minél kö­vetkezetesebbek leszünk a marxista­leninista tanok elsajátításában és terjesztésében, a tömegek között an­nál jobb termőtalajra találnak ezek az örökérvényű, életadó eszmék. A CSKP alapszabályzata tervezeté­nek fő gondolata, hogy életünk valamennyi szakaszán, minden mun­kahelyen tovább fokozzuk és elmé­lyítsük a párt vezető szerepét. Ezt az a tény is teszi szükségessé, hogy a fejlett szocialista társadalom építé­sének újabb szakaszába lépünk éa erőt gyűjtünk a kommunizmus építé­sére való átmenethez. Merész és ko­moly célkitűzések ezek. Pártunk mint mindig, most is be­csülettel teljesíti feladatait, ha az üj alapszabályzat-tervezetben lefektetett elveket minden kommunista magáévá teszi és munkáját ennek szellemében végzi. 1962. július 30. ÜJ SZÖ 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom