Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-03 / 181. szám, kedd

Dós Dorlomeoti küidölfság BrolisEovábon (CTK) — A dán parlament hazánk­ban Időző küldöttsége Carl Petersen vezetésével hétfőn, július 2-án hiva' talos látogatási tett a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökségén. A dán képvi­selőket, akiket Antonín Pospíšil, a Nemzetgyűlés alelnöke kísért, Rudolf Strecha}, az SZNT elnöke fogadta. Á fogadáson jelen volt Ľudovít Bena­da, az SZNT alelnöke, Vojtech Török, az SZNT egészségügyi megbízottja és dr. Emil Palúch, az SZNT konzuli iro­dájának vezetője. A dán parlamenti küldöttséghez Bratislaváhan csatlako­zott Blrger T. V. Dons Möller, Dánia csehszlovákiai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Szlovákia rohamos gazdasági és kulturális fejlődéséről' Karol Martlnka, a Szlovák Tervbizottság elnökének el­ső helyettese tájékoztatta a dán ven­dégeket. A küldöttség ezután a városi nem­zeti bizottságra látogatott, ahol Pavol Tomáš, a Bratislava! Városi Nemzeti Bizottság elnöke ismertette előttük a nemzeti bizottság munkáját és fel­adatait. A dán képviselők főként a la kásépítés problémái Iránt érdeklőd­tek. A vendégek megteKlntették a Februári Győzelem utcai lakótelepet. Nemzetközi tudományos tanácskozás Brnóban (CTK) — Brnóban július 2-án öt­napos nemzetközi tanácskozás kez­dődött az „Ionizáló sugárzás bioló­giai hatása molekuláris színvona­lon" címmel. A tanácskozást dr. Slgvard Eklund, a nemzetközi atom­energia-ügynökség főigazgatója nyi­totta meg. A csehszlovák kormány nevében a 25 ország tudósait Jan Neumann, a Csehszlovák Atombízottság elnöke üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nagy figyelmet szentel az atomerő békés felhasználásának, mint olyan eszköznek, amely, ha teljesen a békás haladás szolgálatába állíta­nák, jelentősen hozzájárulna az em­beriség jólétének növeléséhez. A C STA nevében Ivan Málék aka­démikus, a C STA alelnöke üdvözöl­te a tudományos értekezlet részve­vőit. Dr. Slgvard Eklund főigazgató a nemzetközi atomenergia-ügynökség nevében köszönetét fejezte ki Cseh­szlovákia kormányának e jelentős tudományos tanácskozás megrendezé­sében nyújtott segítségért. A vitában elsőként A. R. Gopal­Ayngar indiai szakértő és F. Hut­chinson amerikai tudós szólaltak fel. Nyári békeünnepségek A trebišovl járás községeiben már hagyományossá vált, hogy a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövetség he­lyi szervezetei a nagy nyári munka, ez aratás megkezdése előtt békeün­nepségeket rendeznek. A mezőgazda­sági dolgozók, a falvak lakossága A dél-vietnami vendégek elutaztak Szlovákiából (CTK) — Háromnapos szlovákiai látogatás után hétfőn, július 2-án Bratislavából Prágába utazott a dél­vietnami Nemzeti Felszabadító Front küldöttsége, mely a Nemzeti Front Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Csehszlovákiában. A dél­vietnemi vendégektől, Nguyen van Hieu tanártól, a nemzeti Felszabadító Front főtitkárától és feleségétől, va­lamint Ma Nhi Chu-tól, a dél-vietna­mi Nőbizottság tagjától a bratislavai repülőtéren a Szlovák Nemzeti Front szervezeteinek képviselői búcsúztak. ezeken a gyűléseken hangot adtak békeakaratuknak, kifejezésre juttatták teljes egyetértésüket a békeharcosok küszöbönálló moszkvai világkong­resszusának tanácskozásával. A lelesi sportpályán tartott béke­manifesztációra eljöttek a szomszédos Polany község szövetkezetesei is. A lelkes hangulatú gyűlésen 800 szö­vetkezetes és más falusi dolgozó vett részt. Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagja ünnepi beszédében ismertette a Szov­jetunió vezette béketábor hatalmas erőfeszítését a békéért vívott harc­ban. Azt, hogy örök Időre száműzzük a háború rémét az emberiség életéből, mindenki saját munkahelyén, a terme­lésben végzett aktív munkájával se­gítheti a legjobban. Békeünnepséget tartottak Královský Chlmeoen, Streda nad Bodrogomban és más községekben ls. Az egész napos ünnepségeket a helyi iskolák, a CSEMADOK és a CSISZ-szervezetek kulturális műsora tarkította. M. S. A dolgozók XIII. filmfesztiváljának díjai (CTK) — Hétfőn, július 2-án ért véget a dolgozók XIII. filmfesztivál­ja. A XIII. filmfesztivál bíráló bizott­sága Milan jariš író vezetésével a játékfilmek versenyében három fő díjat ítélt oda: az „Egy év kilenc napja" szovjet filmnek, az „Édes élet" című olasz filmnek és a „Zöld láthatár" című cseh filmnek. A já­tékfilmek szakaszán odaítélték to­vábbá a társadalmi szervezetek két díját, a Központi Szakszervezeti Ta­nács díját az „Ütközben" című szov­jet filmnek, a Fasisztaellenes Harco­sok Szövetségének díját az „Éjféli mise" című cseh filmnek ítélték oda. A bíráló bizottság továbbá a kö­vetkező egyéni díjakat osztotta ki: Tony Richardsonnak az Egy csepp méz" című angol film rendezőjének, 1 Karel Zemannak, a „Münchhausen báró" című film alkotójának, Zde­nék LiSkfinak, a „Münchhausen bá­ró" és a -„Zöld láthatár kísérőzené­jéért, Kurt Hoffmann rendezőnek és, Günther Neumann, valamint Heinz Pauck szövegíróknak „Kísértet kastély Spessártban" című filmért. A rövidfilmek terén díjat kapott Evald Schorm a „Földek földje" cí­mű csehszlovák filmje, Jean Her­mán „Actualjt" című dokumentum­filmje, a Központi Szakszervezeti Ta­nács tiszteletdíját Eman Kanéra „Em­berek az Ordögfal felett" című film­je kapta. A bíráló bizottság külön elismerését nyilvánította a „Pillanat­képek a XIII. filmfesztiválról" szer­zői kollektívájának. Á világ dolgozói o béke legelszántabb harcosait Az ifjúsági alkotóverseny központi szemléjének eredményei a szocialista orszi N. Sz. Hruscsov elvtárs rádió- és televízió-beszéde Tíz napon át több mint 30.000 néző, s a nyilvános fellépéseken további tízezrek voltak tanúi a köztársasá­gunk különböző részeiből érkezett leányok és fiúk, pionírok és CSISZ­tagok művészi törekvéseinek. E fia­talok azért jöttek Bratislavába, hogy az ifjúsági alkotóverseny központi szemléjén megmutassák, milyen ered­ményeket értek el az ének, a tánc és a zene terén. A népdal- és a táncegyüttesek ver­senyében a kezdők csoportjában (III.) az első helyet a dobsinai Radosť együttes, a haladók csoportjában pe­dig a trenőíni Békegalamb együttes nyerte. A legjobbak csoportjában a kelet-szlovákiai Carnica lett az első. A IV. kategóriában az első helyre a következő együttesek kerültek: a ružomberoki papír- és celulózgyár üzemi klubjának együttese, a plzeňi ZVIL üzemi klubjának együttese és a bratislavai Technik együttes. Az V. kategóriában a Bfeclavan és az ostra­vai Opavica együttes lettek csoport­elsők. A harmadik kategóriában az ének­együttesek versenyében a sušicei Mládi leány énekegyüttes és a brnói VAAZ együttes került az élre. A prá­gai J. Vycpálek énekegyüttes a IV. kategória első helyére került, az V. kategóriában a bratislavai tanítók énekkara lett az első. A harmadik kategóriában a kezdők közül az első helyre a sušicei ipariskola melletti leány kamaraegyüttes került, a hala­dóknál a Hradec Králové-i SVVS együttes lett az első. A chomutovi J. Fučík Üzem együttese a kezdők IV. kategóriájának győztese lett, a prágai Kovo négyes pedig a haladók csoportjában került az első helyre. Az V. kategóriában a győztesek pál­máját a Hradec Králové-i Monet együttes és a libereci Jested együt­tese vitte el. A cimbalomzenekarok győztesei a következők lettek: a III. kategóriá­ban a krnovi népi művészeti iskola clmbalomegyüttese, a IV. kategóriá­ban a brnói Jánošík együttes és az V. kategóriában a vsetíni Jasenka együttes. Kedves elvtársak 1 A külföldről hazatért párt- és kor­mányküldöttségek hagyományosan be­számolnak élményeikről a szovjet em­bereknek. Engedjék meg, hogy ápol­jam e szép hagyományt és beszámol­jak a testvéri Romániában tett láto­gatásunkról. A vendégszerető romén földön tett látogatásunk örökké emlékezetes ma­rad. A népeinket örökre összefűző nagy és szilárd barátság lelkes mani­fesztációinak szemtanúi voltunk. Nagy megelégedéssel állíthatjuk, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai útja hozzájárul a szovjet és a román nép barátságának és együtt­működésének további szilárdulásához, a szocialista világrendszer egységé­nek és tömörségének szilárdításához. Még egysžer megköszönjük a test­véri román népnek, a Román Mun­káspárt és a Román Népköztársaság vezetőinek figyelmességét és gondos­kodását, őszinteségét és szívélyessé­gét. Sok román városba és faluba láto­gattunk el, baráti beszélgetést folytat­tunk a Román Munkáspárt és a kor­mány vezetőivel, munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiséglekkel. Bárhol jártunk, a szocialista Románia dolgo­zói kértek, hogy szívélyes üdvözle­tüket és szerencsekívánatalkat tolmá­csoljuk a Szovjetunió népeinek, újabb győzelmeket kívántak a kommunizmus építésében. A román nép életében bekövetke­zett óriási átalakulások szemtanúja az, aki ma ellátogat Romániába. Az imperialista nagyhatalmaktól függő, hajdani szegény agrárország ma fej­lett és virágzó szocialista állam. Amfkor a román elvtársak sikereik­kel büszkélkedtek, megemlítették, hogy Románia negyedszázaddal ezelőtt a hihetetlen társadalmi ellentétek or­szága volt. A maroknyi román ne­messég kirívóan fényűző életmódjá­val szemben nyomor és jogtalanság volt az ország dolgozó népének osz­tályrésze. Az idegen monopóliumok gúzsba kötötték és kiszipolyozták a régi Románia gazdaságét. A szükséges berendezések 95 százalékát külföld­ről hozatta be az ország, s ezért Is a munkásoknak és a parasztoknak kel­lett fizetniük. Ez volt a múlt. A románok most azért emlegetik a múltat, hogy még jobban kidomborodjanak az óriási át­alakulások. A román nép munkáspárt­ja vezetésével történelmileg rövid időn belül felszámolta a kapitalizmus­tól örökölt elmaradottságot és olyan sikereket ért el, amelyekkel Románia a közeljövőben a gazdaságilag legfej­lettebb európai országok közé küzdi fel magát. Jellemző, hogy a burzsoá sajtó, mely nemrégen megvetően írt Romá­niáról, a tényektől kényszerítve most már másképpen beszel. Amikor küldöttségünk Romániába Indult, egyes burzsoá tudósítók azt írták, hogy Hruscsov beszédeiben va lószínűleg összehasonlítja a szocialista Románia gazdasági sikereit legköze­lebbi kapitalista szomszédaival. Ezt egy szóval sem említettem Romániá­ban, most azonban, utunk eredményei­ről beszámolva szeretnék eleget tenni azoknak, akik ezt óhajtották. Ha összehasonlítjuk a szocialista Románia fejlődését a szomszéd orszá­gokéval, pl. Törökországéval, vagy Görögországéval, bátran állíthatjuk, hogy Románia lényegesen gyorsabban halad előre, képletesen mondva: négy lépést tesz addig, amíg a többiek csak egyet. Az amerikai imperialisták szeretnek kérkedni a fejletlen országoknak, köz­tük Törökországnak nyújtotf segítsé­gükkel. A Nyugat 1949 óta nyújt „segítsé­get" Törökországnak. 1948-ban a tö­rök ipari szektor a nemzeti jövede­lemnek 10,5 százalékát hozta létre, de 1960-ban, tehát az amerikai „segítség" 12 éve után a török Ipar részaránya a'-nemzeti jövedelem képzésében 10,9 százalék volt. Mit jelent ez? Azt, hogy Törökország ma is csak mező­gazdasági ország, még kezdetleges ipara sincs. A török gazdaság zsák­utcába Jutott. Annyira eladósodott hi­telezőinél, hogy 2008-nál előbb nem képes kifizetni adósságait. Egészen más képet látunk a népi Romániában. A fejlődés szocialista útja nagyszerű sikerekhez vezetett. Az Ipar részaránya az ország nemzeti jövedelmében 1960-ban már megha­ladta az 53 százalékot. Tavasszal be­fejezték a mezőgazdaság kollektivi­zálását. Ez ls a román népnek és munkáspártjának nagy győzelme. Azzal a szilárd meggyőződéssel tá­voztunk Romániából, hogy ott épp olyan eredményes az építés müve, mint a többi szocialista országban. Elvtársaki Román barátainkkal folytatott megbeszéléseink során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit is megvitattuk és kifejeztük elszántsá­gunkat, hogy a többi szocialista or­szággal egyetemben elszántan fogunk harcolni a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításáért. Ogy véljük, hogy a béke és a szocializmus erői­nek növekedése napról napra erősíti a háború kirobbantására törekvő im­perialisták útjában álló akadályokat. A legutóbbi események világosan bizonyítják, hogy a reakció erői min­denképpen meg akarják őrizni a hi­degháborús légkört, feszültségben akarják tartani a népeket. A Nyugat agresszív erői új világháborúra ké­szülnek, lázasan halmozzák az atom­fegyvert. Mindenki tisztában van vele, hogy az esztelen lázas fegyverkezés és főképp a tömegpusztító fegy­verek halmozása háborúra vezet, mely a legkatasztrofálisabb következ­ményekkel Járhat az emberiségre nézve. A demokratikus erőknek nemrégen sikerült békésen rendezniük a laoszi kérdést. A koalíciós kormány meg­alakulása bebizonyította, hogyha megvan a vágy, minden vitás kérdés megoldható, a legnagyobb nehézségek is leküzdhetők és kölcsönösen elfo­gyelmeztette azokat, akik játszani szeretnek a tűzzel, hogy a Szovjet­unió teljes súlyával a testvéri nagy Kína pártján áll. Most újra kijelent­jük: Aki meg merészeli támadni a Kí­nai Népköztársaságot, azt a nagy kí­nai nép, a Szovjetunió és a szocialista tábor népeinek megsemmisítő csapása éri. Ebben senki se kételkedjék. Nem az első eset, hogy az Imperia­listák meg akarnak győződni a szov-; jet-kínai barátság erejéről és szilárd­ságáról, a szocialista tábor népeinek egységéről és tömörségéről. Minden esetben meggyőződtek, hogy ez a ba­rátság olyan legyőzhetetlen erő, me­lyen ellenségeink valamennyi szán­déka meghiúsul. Az amerikai csapatok jelenléte mindenütt, ahol feltűnnek, a helyzet kiéleződését Idézi elő, fokozottan ve­szélyezteti a népek békéjét és biz­tonságát. Példaként Koreát említjük. Ez az ország már évek óta két rész­re szakadt. Bár a háború majdnem 10 évvel ezelőt befejeződött, a koreai nép még mindig nem egyesülhet egy családban. Kiállja útját Korea békés egyesülésének? Ki akadályozza a bé­keszerető koreai nép vágyának tel­jesülését? Senki más, mint az ame­rikai katonai köTÖk. ők támogatják a nemzetellenes elemeket, akik el­lenzik az ország egyesülését. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya rendkívül nagy erőfeszítést tett és tesz, az ország békés egyesülése feltételeinek meg­teremtésére. Nemegyszer ajánlott fel tárgyalást a dél-koreai hivataloknak, de az amerikai reakciótól függő dél­koreai rendszer ural minden alka­lommal indokolatlanul elutasították e javaslatokat. Az amerikai csapatok koreai jelenléte komolyan akadályoz­za az egységes, békeszerető demok­ratikus koreai állam kialakulását A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Népgyűlése nem­régen üzenettel fordult a világ vala­mennyi országának parlamentjéhez. Ojra hangoztatja, hogy kész tárgyal­ni a dél-koreai hivatalok képviselői­vel az amerikai csapatok távozásáról és olyan egyezmény aláíráséról, melynek értelmében Dél- és Észak­Korea nem használna egymás ellen fegyveres erőket. Az üzenetben a gadható egyezmény születhet. ^| f efbb ^yűfe meggyőzödését úgy látszott, hogy a_ laoszi kérdés E* ľ'.Ä,® ľLZl TJL „f«„ nsiL-oiot lomásozó amerikai csapatok távozá­békés rendezése után Délkelet-Azsiá- ^ ^ korefll né p £ békés ala p. elvek szellemében meg tudja majd Új gépipari üzem épül Bratislavában (CTK) — Bratislavában hétfőn, jú­lius 2-án ünnepélyesen megkezdték köztársaságunk legkorszerűbb élelmi­szeripari gépeket gyártó üzemének építését. Az üzem — amelyben 1965 első felében kezdődik meg a terme­lés — gyártási, adminisztrációs és szociális részből áll majd. A gyártá­si részleg nyolc csarnokra oszlik s előregyártott betonelemekből szere­lik össze. Az üzem főként automati­kus és félautomatikus termelési vo­nalakat gyárt, hűtőüzemek, konzerv­gyárak, tejfeldolgozó'-üzemek és vá­góhidak részére. Évente összesen 75 millió korona értékű gépet fognak gyártani. ban és a Távol-Keleten egyre nyu­godtabb és normálisabb lesz a hely­zet. Az agresszív erők azonban az utóbbi napokban egyre szembetűnőb­ben kimutatják, hogy újabb háborús gócokat akarnak kialakítani e föld­részen. Az amerikai imperialisták támoga­tásából élő Csang Kaj-šek most egy­re erősebben fújja a harci kürtJJt s kérkedően hangoztatja, hogy „tigris ugrásra készül a kontinensen". Tajvanon messzemenő kalandra ké­szülnek. A sziget déli részein állomá sózó csapatokat közelebb viszik a Tajvani-szoroshoz, előkészítik a ro­hamcsónakokat és közigazgatási szer­veket alakítanak azoknak a terüle teknek az igazgatására, amelyekre a csangkajsekisták a fogukat fenik. Természetesen elképzelhetetlen, hogy Csang KaJ-sek és klikkje egyedül ké -szítenék elő az egész akciót. A taj­vani zsoldosok harci rivalgása elárul­ja, hogy az Egyesült Államok agresz­szív köreinek segítségére számítanak. A ÍPENTAGON tábornokainak és tengernagyainak figyelme az utóbbi időben mindjobban Tajvanra Irányul. Az amerikai katonák uszítják Csang Kaj-seket,' bátorságot öntenek belé, a Tajvani-szorosba küldik a 7. ameri­kai tengeri flotta hajóit. Az amerikai Imperialisták ezzel azt bizonyítják, hogy érdekük egy új háborús tűz­fészek kialakítása, a nemzetközi fe­szültség fokozása a Távol-Keleten. Mit mondjunk a népi Kína határai közelében elkövetett új provokáció­ról? Határozottan állíthatjuk, hogy ez a kalandor vállalkozás — ha mégis megvalósulna — eleve teljes csődre van ítélve. A kínai nép soha és sen­kinek sem engedi meg nagy forra­dalmi vívmányainak veszélyeztetését. A fegyverbarátság és az elvtársi szo­lidaritás szoros szálai fűzik a Kínai Népköztársaságot a szovjet néphez, á hatalmas szocialista tábor népeihez, melyeknek egyesült ereje minden szo­cialista országnak biztos oltalmat nyújt az imperialista reakció mester­kedéseivel szemben, mint azt a test­vérpártok 1960. évi nyilatkozata le­szögezte. A Csang Kaj-sek-klikk négy évvel ezelőtt, 1958-ban az amerikai fegy­veres erőkkel összeesküdve provoka­tív kampányt indított a Tajvani-szo­rosban. A szovjet kormány akkor fi­oldani az ország egyesítésével össze­függő problémákat. A szovjet kormány teljes mérték­ben támogatja ezt a békeszerető ja­vaslatot, mert mind a koreai nép, mind Ázsia és az egész világ népei érdekeinek megfelel, s a szocialista államok béketörekvéseit bizonyltja. A szocialista államoktól távol áll a háború mint a vitás nemzetközi kér­dések megoldásának eszköze. A nagy szocialista tábor népei kitartó alko­tómunkát végeznek. A béke szerve­sen összefügg a szocializmus lénye­gével. A szovjet emberek a szocialis­ta. országok többig népeivel egyetem­ben kötelességüknek tartják, hogy te­vékenyen küzdjenek a békéért, az új világháború veszélye ellen. A világ dolgozói reménnyel tekintenek a szo­cializmus országaira és a béke leg­elszántabb harcosait látják bennük. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a békevedők Moszkvát választották a küszöbönálló általános leszerelési és béke-világkongresszus színhelyé­ül. Kedves elvtársaki A barátság, szí­vélyesség és kölcsönös elvtársi meg­értés jellemezte találkozóinkat és be­szélgetéseinket Gheorghe-Gheorghiu Dej elvtárssal és a Román Népköztár­saság többi vezetőivel. Örömmel álla­pítjuk meg, hogy sem az általános, sem a részletkérdésekben nincs né­zeteltérés köztünk és a Román Mun­káspárt vezetősége, a román kor­mány között. Pártjaink megerősítették hűségüket az 1957. évi Nyilatkozat­hoz, valamint 1960, évi moszkvai ta­nácskozás Nyilatkozatához, melyek biztos iránytűül szolgálnak a kom­munisták, a munkásosztály és álta­lában a haladó emberek nagy céljai­ért világszerte folytatott küzdelem­ben. .Befejezésül a legjobbakat kívánom a román népnek, a Román Munkás­pártnak és Gheorghiu-Dej elvtárs ve­zette Központi Bizottságának, a Román Népköztársaság Maurer elvtárs vezet­te kormányának, és további fényes sikereket kívánok nekik a szocializ­mus építésének nagy művében. Örökké éljen á megbontha*.atlan szovjet-román barátság I Kedves elvtársak, köszönöm a fi­gyelmüket. 01 SZÖ 2 * 19B2. július 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom