Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-01 / 179. szám, vasárnap

Antonín Novotný elvtárs az észak-morvoorszagi kerületben (Folytatás az 1. oldalról) saságunk elnöke a Dukla bányából a karvinai Május 1 Bányába ment. Hradec u Opavi június 30-án a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyző észak-morvaországl brigá­dok képviselői kerületi értekezletének színhelye volt. A konferencián részt vett a párt és a kormány küldöttsége, melyet An­tonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke vezetett. A küldöttség tagjai voltak: Jaromír Dolanský, Jifí Hendrych, Vi­liam Široký, Drahomír Kolder és Brú­nó Köhler elvtársak, a CSKP KJ3 poli-, tikai irodájának tagjai és póttagjai, Václav Slávik, a CSKP KB titkára, Jan Pillér miniszterelnök-helyettes, František Zupka, a KSZX elnöke, Vla­dimír Vedra, a CSISZ KB elnöke. Je­len voltak továbbá a kerületi párt­bizottság, a kerületi szakszervezeti tanács, a CSISZ kerületi bizottságá­nak képviselői és a kerület politikai és közéletének más tényezői. Az értekezleten részt vettek a köz­társaság 29 legjobb kollektíváinak képviselői ís, akiknek a CSKP KB és a Központi Szakszervezeti Tanács a munkájukban tanúsított rendkívüli kezdeményezésért ós áldozatkészsé­gért a CSKP XII. kongresszusának bri­gádja címet adományozta. Az értekezletet Karel Poláöek, az Ostravai Kerületi Szakszervezeti Ta­nács elnöke nyitotta meg. Kijelentette, hogy Jelenleg az észak-morvaországi kerületben a CSKP XII. kongresszusá­nak tiszteletére 1394 összüzeml köte­lezettséget vállaltak, a kongresszusi versenyben több mint 491000 dolgo­zó vett részt. A megnyitó beszéd után a főemel­vény elé léptek a 29 kollektíva kép­viselői, amely kollektívák köztársasá­gunkban elsőkként nyerték el a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet. Munkájukat František Zupka, a KSZT elnöke értékelte. Antonín Novotný elvtárs ezután a kitüntetett kollektí­váknak átadta a megtisztelő cím ado­mányozásáról szóló okleveleket. A kitüntetést a kollektívák nevében Ladislav Karásek, az ostravai Eduard Urx Bánya ifjúsági kollektívájának vezetője köszönte meg. Az értekezle­A KGST állandó gépipari bizottságának ülése (CTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának állandó gépipa­ri bizottsága Bratislavában Június 26-a és 29-e között tartotta XV. ülé­sét, amelyen a Bolgár Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttei, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigye­lői vettek részt. Az ülésen a bizottság elnöke tar­tott beszámolót a KGST tagállamai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további kibonta­koztatásával kapcsolatos feladatok­ról. A bizottság határozatot hozott a gördülőcsapágyak gyártásának össz­hangba hozására és kölcsönös szál­lítására. A bizottság ezenkívül ideiglenes javaslatot hagyott jóvá a tehergépkocsik és autóbuszok típus­sorozatára vonatkozólag. A KGST tagállamaiban e javaslat értelmében kerül sor az említett motoros Jármű­vek gyártásának szakosítására, Illet­ve összehangolására. A KGST állandó gépipari bizottsá­ga a testvéri egyetértés és baráti együttműködés szellemében tárgyalt XV. ülésén. Véget ért a Szövetkezetek Központi Tanácsának IV. kongresszusa (ČTK) — Prágában szombaton, június 30-án véget ért a Szövetke­zetek Központi Tanácsának IV. kong­resszusa. A csehszlovákiai szövetke­zeti mozgalom töbé mint kétmillió tagjának mintegy 400 küldötte tár­gyalt a kongresszuson a Jelenlegi feladatokról. A kongresszus vitájá­ban felszólalók széles körű tapasz­talatcseréje alapján dolgozták ki a kongresszus határozatát, melynek teljesítése Jelentősen hozzájárul ha­zánk szövetkezeti mozgalmának to­vábbi fejlődéséhez. A kongresszus résztvevői nagy érdeklődéssel követték a bulgáriai, magyarországi, NDK-beli, lengyelor­szági, romániai, szovjetunióbeli, olaszországi és nagy-britanniai szö­vetkezeti küldöttségek tagjainak be­szédeit, melyekben tájékoztatták a jelenlevőket/az adott ország szövet­kezeti mozgalmának sikereiről és problémáiról. A kongresszus résztve­vői szívélyesen üdvözölték a Szövet­kezetek Központi Tanácsa ez idei nemzetközi szemináriumának hallga­tói*. A szemináriumon 17 afrikai, Prágába érkezett Indonézia új nagykövete (ČTK) — Armunanto, az Indonéz Köztársaság új rendkívüli és megha­talmazott nagy követe szombaton, jú­nius 30-án Prágába érkezett. A nagykövetet dr. Bohumil Verner, a Külügyminisztérium diplomáciai pro­tokollfőnöke, Abdoel Hamid, Indoné­zia prágai nagykövetségi tanácsosa, s a nagykövetség tagjai fogadták a ryzynéi repülőtéren. Románia iskolaügyi minisztere Prágában (ČTK) — lile Murgulescu akadé­mikus, a Román Népköztársaság Is­kolaügy! minisztere dr. František Kahudának, az Iskola- és kulturális ügyek miniszterének meghívására szombaton Prágába érkezett. A ro­mán iskolaügyi miniszter 10 napot tölt hazánkban. ázsiai és latin-amerikai országból 36 szövetkezeti tag vett részt. A Je­lenlevők megválasztották a tanács új elnökségé*, elnökké ismét Josef Nepomucký elvtársat választották. A kongresszus résztvevői a CSKP KB-nak és a kormánynak küldött le­vélben megígérték, hogy mindent megtesznek a CSKP XII. kongresszu­sán számukra előirányzott feladatok teljesítéséért. üdvözlő távirat (ČTK) — Antonín Novotný, köztár­saságunk elnöke és Viliam Široký miniszterelnök a Szomáli Köztársaság államünnepe alkalmából üdvözlő táv­iratot küldött Aden Abdullah Osz­mán elnöknek és Abdi Rasid Ali Ser­mark miniszterelnöknek. Prágában véget ért a szovjet építészeti kiállítás 5 hónap alatt 80 000 látogató te­kintette meg Prágában a „Nagymé­retű épületelemek a Szovjetunió lakásépítkezésein" című kiállítást, amely szombaton, Június 30-án ért véget. A kiállításon mintegy 300 külön­féle kiállítási tárgy, többek kőzött épületek 14 kicsinyített mása, ere­deti nagyságú épületelemek, fény­képek, tervrajzok és tervek tájékoz­tatták szakembereinket és a nagy­közönséget azokról a módszerekről, amelyek segítségével a Szovjetunió­ban a lakásproblémát megoldják. (CTK) * A Nemzetközi Újságíró Szarvezet táviratban tiltakozott Zanzibár sziget hatóságainál Zanews Abdul Rahman Mohammed-Baba szerkesztőnek, a nemzeti felszabadító mozgalom veze­tőjének és 14 harcostársának letar­.tóztatása ellen. ÜJ SZO 2 * 1982. július 1. A dél-vietnami nemzeti felszabadító front küldöttsége a nyugat­szlovákiai kerületben (ČTK) — A dél-vietnami nemzeti felszabadító front küldöttségének tagjai szombaton, június 30-án szí­vélyes beszélgetésre Jöttek össze a Szlovák Nemzeti Front nyugat-szlo­vákiai kerületi bizottságának vezető dolgozóival s a kerület társadalmi szervezeteinek képviselőivel. A dél-vietnami küldöttség tagjai ma délelőt* Piešťany gyógyfürdőbe látogatnak, a délutáni órákban megtekintik Bratislavát és a Slavínon kegyelettel adóznak a hősi halált halt szovjet harcosok emlékének. tet ezután Josef Kalabus és Josef Trousll elvtársak, a Szocialista Mun­ka Hősei üdvözölték. Viharos taps közepette ezután An­tonín Novotný elvtárs lépett a mikro­fonhoz. A konferencia befejezéséül Draho­mír Kolder elvtárs, az ostravai kerü­leti pártbizottság vezető titkára arról biztosította a párt és a kormány kép­viselőjét, s a jelenlévőket, hogy az észak-morvaországl kerület dol­gozói a kongresszusi versenyben be­csülettel teljesíteni fogják feladatai­kat. A párt és a kormány képviselői: Antonín Novotný, a CSKP KB e!ső tit­kára, köztársaságunk elnöke, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jifí Hendrych, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová, Drahomír Kolder, Bruno Köhler és Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttag­jai, Vladimír Koucký és Václav Slá­vik, a CSKP KB titkárai, dr. Josef Plojhar, dr. Alois Neuman és Jozef Kyselý, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, poli­tikai, gazdasági és közéletünk továb­bi személyiségei június 30-án Hradec u Opaviban részt vettek a pionírok országos találkozóján. A vendégek Vladimír Vedrának, a CSISZ Központi Bizottsága elnökének és a pioníroknak kíséretében a hra­deci kastélyban megtekintették a CSISZ pionírszervezete tevékenységét bemutató kiállítást. A vendégek este a hradeci kastély szabadtéri színpadán a „Foglaljatok el minden cstllagot" jelszó legyében rendezett ünnepi hangversenyen vet­tek részt. A szovjet kormány jegyzéke Japánhoz Moszkva (CTK) — Moszkvában nyil­vánosságra hozták a Szovjetuniónak a japán kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben kifejezi reményét, hogy a ja­pán kormány „teljes mértékben kihasz­nálja lehetőségeit és igyekszik befolyá­solni amerikai szövetségesét, minél előbb kössön egyezményt valamennyi nukleáris fegyverkísérlet betiltásáról." A szovjet jegyzék kiemeli: „A japán kormány Szovjetuniónak küldött május 5-iki jegyzékét, amelyben felszólította a szovjet kormányt, hogy ne folytasson nukleáris kísérleteket, az Egyesült Álla­mok kormányának és csakis neki kel­lett volna címezni, mivel fit terheli a felelősség azért, hogy mindeddig nem jött létre megegyezés az atomfegyver­kísérletek betiltására." A jegyzék rámutat arra, hogy az ame­rikai kormány magasiégköri kísérletei veszélyesek az egész emberiségre és tovább fokozzák a nukleáris fegyver­kezési versenyt. A sikertelen amerikai kísérletek is komoly veszedelmet je­lentenek a kísérletek közelében fekvfi országok népeire i japánra is. £ kommunista társadalmat esek nagyfokú munkatermelékenységgel lehet felépíteni N. Sz. Hruscsov beszéde az OSZSZSZK mezőgazdasági vezetőinek értekezletén Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda Június 30-1 számiban há­rom oldalon közli N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének június 27-én az OSZSZSZK központi területein mű­ködő termelési igazgatóságok ér­tekezletén elhangzott beszédét. Nylkita Szergejevics Hruscsov Kö­zölte, hogy az ez évi termés kilátásai kedvezőek és hogy előreláthatólag mintegy 9—10 milliárd pud gabonát takarítanak be. Ezután áttért a mező­gazdasági termelés egyes problémái­nak elemzésére, „Teljes mértékben tudatosítanunk kell a következőt: Ha ma felemeltük a hüs és a vaj felvásárlási és kis­kereskedelmi árát, ezzel az állatte­nyésztési termékek termelésének fo­kozását tartjuk szem előtt. A látszat szerint ebben az esetben a falusi pa­rasztok nyernek a városi fogyasztók hátrányára. A valóság azonban más. Az állam felemelte a felvásárlási árat és ezzel megteremtette a hús terme­lése gyors növelésének feltételeit. Ez­zel fontos lépést tettünk a szovjet emberek növekvő élelmiszerszükség­letei teljes kielégítésének megoldásá­ban. Ez a múlhatatlanul szükséges és fontos Intézkedés megfelel tehát az egész nép érdekének. A mi eddigi felvásárlási áraink nem fedezték a kolhozok és a szovhozok hústermelési kiadásait, s természete­sen nem nyújtottak akkumulációs esz­közöket sem a termelés bővítésére. A begyűjtési árakat fel kellett emelni, amit meg is tettünk. Ha azonban csu­pán a hús felvásárlási árát emeltük volna fel és a kiskereskedelmi ára­kat meghagytuk volna, az ellentétbe került volna a gazdasági törvények­kel, káros hatása lett volna. Hogyha felemeltük volna a felvásárlási árat és a kiskereskedelmi árat meghagy­tuk volna, a kolhoz elnöke így gon­dolkozhatott volna: Ml előnyösebb — húst termelni a kolhozban, vagy pedig az állami üzletben -olcsóbb húst vásárolni és azután az államnak el­adni magasabb felvásárlási áron ás nyerni ezen? A hústermelés fokozá­sához vezetett volna-e ez? Egyáltalán nem, csupán üzérkedést és a terme­lés csökkentését eredményezte volna. Múlhatatlanul szükséges, hogy a begyűjtés és a kiskereskedelmi árak között helyes viszony, vagyis olyan gazdasági serkentés legyen, amely a hústermelés fokozásához vezet. Fej­lődő állattenyésztési termelésünkben azonban olyan helyzet adódott elő, hogy a párt kénytelen volt olyan fon­tos intézkedéshez folyamodni, amilyen a felvásárlási és kiskereskedelmi ár emelése. Ezenkívül nincs elegendő húsunk, ámbár amint tudjuk, a hús felvásárlása az utóbbi években meg­kétszereződött. Üzleteinkben nincs elegendő vaj sem, bár ez idő szerint fejenként többet termelünk, mint az Amerikai Egyesült Államok. Szeretnék foglalkozni azzal a kérdés­sel is, vajon az áremelés előnyös-e a fogyasztók számára is. E kérdéssel kapcsolatban bárki ellenvetéssel él­het : miről akarnak engem meggyőz­ni? Felemelték a hús kiskereskedel­mi árát és még azt mondják, hogy ez számomra előnyös I Ha azonban a dolog mélyére hatolunk, látjuk, hogy ez előnyös, hogy ez az Intézkedés az egész nép érdekében történik. A hús előző érának megtartása mellett a termelés nem fokozódna. Mivel nö­vekedne a kereslet és a fogyasztás, létrejönnének a hússal való üzérke­dés feltételei. A fogyasztó keresletét részint az állami üzlet segítségével fedezné, kénytelen lenne azonban a hús java részét magasabb árért a kol­hozpiacon beszerezni. Ez megkárosí­taná az államot és a városi fogyasz­tókat. A fogyasztók pénze az üzérke­dők zsebébe vándorolna, azonban a hústermelés nem fokozódna. Meg va­gyok győződve róla, hogy az állatte­nyésztési termelés termékeinek terme­lése a kolhozokban és a szovhozok­ban növekedni fog. Tudjuk, hogy még egyes kommu­nisták is azt mondják: A párt XXII. kongresszusán elfogadtuk a kommu­nizmus építésének programját és az­után felemeltük a hús árát. Hová me­gyünk tehát? Előre, vagy pedig hátra? Ügy véljük, csupán az megy hátra, aki visszanéz. De aki előretekint, jól látja, hogy előrehaladunk. A párt Központi Bizottsága miért törekszik oly nyomatékosan a mező­gazdasági termelés irányításának át­szervezésére? Ugyanis arról van szó, hogy az irányítás régi formái már nem feleltek meg a mezőgazdaság fejlesztése sürgős érdekeinek. A me­zőgazdasági termelés irányításában bizonyos mértékben még érvényben maradt a területi elv. Nekünk azon­ban a mezőgazdaságban a termelési elvből kell kiindulnunk. Az appará­tust olyképpen kell kiépítenünk, hogy irányíthassa a kolhoz- és szovhozter­melést." N. Sz. Hruscsov ezután szervezeti kérdésekkel foglalkozott, majd így folytatta: A mezőgazdasági termelés fokozására Irányuló törekvésben dön­tő tényező a munkatermelékenység fokozása a kolhozokban ős a szovho­zokban. A kommunizmus a társadalom fejlesztésének legmagasabb stádiuma. A kommunista társadalmat csupán a magas fokú munkatermelékenység alapján lehet felépíteni. AKIK PARANCSSZÓRA NEVETTEK Badernek nevezték ezt a dombvi­déket. Középütt 20X20 m területű, rozsdás dróttal körülkerített beton erődítmény húzódott. Innen délnyu­gatra az erdei szorosban kanyargó poros út az erőd kapujánál végző­dik. Március közepe táján jártunk itt, akkor még javában dúlt a háború. A francia térképeken bizonyára szám­mal jelölt névtelen erőd üres és csen­des volt. Időnként francia repülőgé­pek motorbúgása zavarta meg a csendet s nagy hirtelen a bozót­ban kerestünk me­nedéket. A fran­ciák aláaknázták a vidéket, nagyobb terepszemle ve­szélyes kockázat­tal járt. A franciák már 1958-ban elhagy­ták ezt a nagyon előretolt állást és Challe vonalon túl eső több száz erődítményt. Köha jftásnyira van az erdőtől. A tüzelő nyílás fölött száz méteres szikii emelkedik. A fran ciák nem érezhet ték magukat biz tonságban. Éjjelente vissza kellett verniük a partizánok támadásait. így aztán négy évvel ezelőtt autókra szedték a sátorfát és autókon — tankok és páncélkocsik védelme alatt — idejében elinaltak vagy 25 km-re a Challe vonalig. Az­óta sem mutatkoztak. Azután felvirradt a tűzszünet nap­ja, 1962. március 19-én 12 órakor A KAPITÁNY NEVET elhallgattak a jegyverek. Egy órával előtte néhány vaktában kllőt* tüzér­ségi gránát szántotta a földet és több fát kidöntött. A rét fölött még egyszer „tiszteletkört" írt le a PIper, elrepült, majd visszatért. 12 óra 30­kor motorbúgás verte fel a csendet: kisebb kocsioszlop jelent meg az úton. Elől páncélautó, mögötte két teherautó, majd egy dzsipp és még egy páncélautó. A kocsioszlop végig­ment az erdőn és mintegy 50 méter­nyire az erődtől megállt. Ugyanez Játszódott le más ponto­kon is. Az evlanl egyezmény szerint mindkét hadseregnek a tűzszünet megkötésekor elfoglalt vonalon kel­lett maradnia, s kerülnie kellett az összetűzést. Harminc perccel az egyezmény érvénybe lépése után az egyik fél kedvezőbb hadállást próbált elfoglalni. Nehéz megmonda­ni, kinek a kezdeményezésére, a pá­rizsi kormány vagy az algériai tá­bornokok és ezredesek közvetlen uta­sítására történt. Mindenesetre tör­vénytelen és nevetséges kísérlet volt. A francia fél nyomban megszegte az egyezményt s furcsa módon arra szá­mított, hogy a másik fél semmi eset­re sem szegi meg adott szavát. Lát­nunk kell azt ls, hogy 1962 tava­szán semmi kilátásuk nem volt a megszállóknak, akik négy évvel ez­előtt sem tudták tartani pozícióikat. A nemzeti felszabadító hadsereg az­óta lényegesen megerősödött, új, ha­tásosabb fegyverzettel rendelkezik, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom