Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-13 / 161. szám, szerda

A Železný Brod-i üvegipari szakisko­la fennállásának 40 éve alatt több mint kétezer szakembert nevelt. Az iskola idén végzett 41 növendéke a napokban érettségizik. Képünkön František Kvarda, az üvegcsiszoló ocztály egyik végzős növendéke ólomkristály tálat csiszol érettségi tételként. (CTK — Jan Tachezy felv.) A Csehszlovák Rádió ma 19,25 órai kezdettel helygzíni közvetí­tést ad Chiléből a Csehszlovákia — Jugoszlávia világbajnoki mérkő­zésről. BETILTOTTA A SPANYOL TÁJÉKOZTA­TÁStlGYI MINISZTER az egyházi prédi­kációk rádióközvetítését. Egy jezsuita pap ugyanis rádión közvetített prédiká­ciójában rokonszenvét fejezte ki a Fran­co-ellenes népi mozgalommal. .4 KOMSZOMOL XIV. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE két értékből álló bé­lyegsorozat jelent meg. A bélyegen „A kommunizmus ifjú építőinek kongresz­szusa" jelirat olvasható. NÉMETORSZÁG LEGÖREGEBB AR­TISTANŐJE Alice Carver e napokban ünnepelte Kelet-Berlinben 90. szüle­tésnapját. Ifjú korában a cári Orosz­országban vendégszerepelt, akkor még postakocsin tette meg oda az utat. A •NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSA­SÁG az 1962. évi lipcsei vásár alkalmá­ból három értékből álló bélyegsorozatot bocsátott kl. A bélyegeken Lipcse több évszázados műemlékeinek rajzát lát­hatjuk. Negyven hektáros új halastavat lé­tesítenek két éven belül az észak­csehországi kerületben. A halász­szervezet tagjai e kerületben rendkí­vül aktívak, eddig hat szervezet nyer­te el a példás szervezet címet. AZ OLOMOUCI ÁLLAMI TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR január óta hűsz könyvkiál­lítást rendezett. A könyvtár olvasói már­ciusban 21 436 kötet könyvet kölcsönöz­tek. A BRNÖI MŰVÉSZET HÁZÁBAN ki­állítás nyílt meg Adolf Hoffmeister 60. születésnapja alkalmából a művész mun­káiból. A kiállításon a mester 784 képe és alkotása látható ľ MAY KÁROLY, a szentimentális ro­mantikus regények szerzőjének müveit eddig nem filmesítették meg. Most azon­ban, 50 évvel az író halála után — miután a Szerzői jog védelme megszűnt, — jó üzletnek mutatkozik a kalandos témák megfilmesítése. EVERETT KNOWLES, 15 éves bos­toni (USA) kisfiút májusban elgá­zolta a vonat és jobb karját tőből le­vágta. Az első eset a sebészet törté­netében, hogy a levágott kart vissza­helyezték, visszavarrták és a fiú meggyógyult, karját használja. A telefonhálózat automatizálása gyors ütemben halad. Hazánkban már minden község bekapcsolódott e háló­zatba. Tavaly 98 ezer új állomást, az idén már több mint 30 ezer új állo­mást szereltek fel a pósta dolgozói. Az opavai járási pionírotthon gaz­dag tevékenységet fejt ki. Több ezer iskolásgyerek szorgoskodott az év fo­lyamán megrendezett 54 érdekkörben. A MOSZKVAI MŰVÉSZETTÖRTÉNETI INTÉZET rövidesen megkezdi Szergej Eizenstejn irodalmi műveinek kiadását. Az öt kötetre tervezett mű első része­ként a Filmjeim és én című mű jelenik meg. EGY HATALMAS LAVÍNA Kitzstein­horn hegységben vasárnap hat nyu­gat-németországi és két osztrák tu­ristát temetett be. Egy személy éle­tét vesztette, egy másik súlyosan megsebesült. A jelentések szerint no­vember óta Ausztriában 27 emberélet esett a lavinák áldozatául. BRATISLAVÁBAN a Szlovák Műsza­^ kl Főiskola Gottwald téri épületc­í; nek előcsarnokában megrendezett § Magyar Könyv című kiállítás reggel fc 8-tól este 8 óráig tart nyitva. A ^ kiállítás keretében az épület har­fe madik emeleti nagytermében holnap fe 10-től l-ig és 2-től B-ig tudományos ^ rövidfilmeket vetítenek. A belépés díj­fc talán. Mai falu - mai emberek O hrady. Dunajská Stredától, a já- néhány dolgot a felvásárlás állásá­rás székhelyétől alig hét kilo- ról — próbáljuk menteni a tévedés méterre találjuk a Kis-Duna irányá- Dkozta helyzetet, ban. Helyben és a környéken ugyan — A sertéshús és tejeladással nem Kürtnek nevezik a falut, de kacska- dicsekedhet a szövetkezet — mondja ringós utcáival inkább trombitához és az elnökre néz, majd hozzá teszi hasonlít. Sokkal jellemzőbb ennél a — hacsak az új, korszerű hizlalda falura az, hogy gomba módra sza- nem segít majd valamit, porodnak a modern családi házak, a — Megnézhetnénk? televíziós antennák. Persze ez sem Az elnö k végignéz bennünket, előbb különlegesség, mert a többi falu is igazolványt, majd (az éberségért) el­hasonlóképpen épül. Nem is részlete- nézést kér és néhány lépés után zem a falu leírását, inkább ott kez- b, en t vagyunk az ezer férőhelyes hiz­dem, hogy megállunk egy kanyarnál, iáidéban. Most ugyan csak 860 hízó Bizonyára túl van az a néni az öt- van be nne, mert a „kész" ólat fél­venen, akitől kérdezzük, hogy merre készen kapták. Az egysoros tető alját találjuk a szövetkezet irodáját. még b e kellett vonni hőszigetelő Homlokán kissé elmélyülnek a vo- al lyaggal, a betonpadlóra pedig dobo­nások, aztán elneveti magát és ő kér- góka t építettek, hogy fel ne fázzanak de z- a sertések. És még egy szempont: - Ugye maguk a jéerdét keresik? most a gyors U zi ai ás a lényeges, in­Mit tehetünk, rábólintunk. O már d uiáskor pedig nem tenne jót (mert csak „jobban" tudja, hogy falujában tapasztalatokra is szükség van az új, milyen néven nevezik a „gyermeket", automatizált hizlaldában). — Az ott van a falu túlsó szélén — mondja, miközben frissen nyúl a i Sedan kilincse után és olyan ottho­nosan huppan le a hátsó ülésre, mint­ha világéletében csak személyautón utazott volna. Kényelmesen elhelyez­kedik és folytatja: — Úgy gondolja, Hegedűs elvtárs, hogy sertéshúsból teljesítik az évi tervet az új hizlalda segítségével? — Nem gondolom, hanem tudom, állítja határozottan s eképp magya­ráz: Jelenleg több mint 1650 ser­- Eevszer még nekünk is lesz au- tésük va n- n éhány v a8 o n sertéshúst tónk, csak attól félek, hogy nekem kell majd vezetni. mázsa. Ennek meg kell lenni, hiszen Meg se lepődik, hogy mi meglepő- ebben az évben 25 0 hektáron termel­dünk a bátorságán. Csak éppen visz- nek szemeskukoricát, a gabonafélék szatér a kérdezett dologra. gazdag termést ígérnek, a tervezett — Inkább megmutatom maguknak, állománynál több van, a gondozók hol van az az iroda, mert ha elkez- [ S jobban szívügyüknek tartják a dem magyarázni, hogy az első ka- tervteljesítést a kongresszus évében, nyárnál jobbra, a másiknál balra, . .. bf j, , sertéshúsból fél emitt lefelé, amott meg „felfordul- ? ak hát t eJ ö" , és sertéstlust,Ď1 1 6 nak", akkor a végén még igazán úgy evr e sem tudják kiegyenlítem az első lehetne. Pereg a nyelve, szóhoz sem jutunk. — Meg mit tagadjam, én is az iro­dába indultam, és ha már így van, miért mennék gyalog... Ma talán ha­marabb elintézem a dolgom. — Valami talán nincs rendben? negyedévi lemaradást. B ent a faluban folytatjuk a be­szélgetést. — Kevés húst kap a falunk, két­szer annyit is megvásárolnának a la­kosok — ezt Gál Géza brigádvézető, — Rendben? - kacag. - Akkor a ' le lf nemzeti bizotts á* elnöke tudnák meg, ha maguk is évek óta ' ' járnák ezt az utat. — S úgy két évtizeddel ezelőtt — A vezetőség nem intézi el a dol- mennyi húst vásárolt a falu népe? got? — ezt mi kérdezzük. — Éppen a vezetőségi Elkoptathat­nám a nyelvemet, hogy azért van az — Hogy mennyit? — Ismétlik hal­asztalokon a hamutartó, mert a hamu ka n- s a perceknek tűnő csend után meg a cigarettavég abba tartozik, kimondják az igazságot — hát tulaj­nem használ az nekik semmit. A láb- donképpen semennyit. Mert az a fél törlő is ott van az ajtó előtt, azért vagy negyed kiló, amit • hébe-hóba ők csak behordják a sarat, a szeme- egyik másik munkás behozott a fa-i tet, én meg súroljam a padlót. Látnák lub nem mondhatő vá sárlásnak. Hi-: olyankor a nagyobbik irodát, amikor szen ez szemben a parasztok a éjfélig gyűléseznek. De miért is mon- , ... , . „ dom ezt maguknak... A férfinépet szájukból is eladtak mindent - kel­csak úgy lehetne megnevelni, ha ne- lett a pénz. 1931-ben például másfél kik kellene takarítaniuk — legyint, millió korona adóssága volt a falu­Beugrottunk, ilyenkor kellemetlen nak, s csak pár ezer korona a taka­a csend, kérdezünk hát tovább. rékbetét. Igy húst csak eladni lehe­— Az elnököt vagy az agronómust tett, vásárolni nem. 0 t­anveSoľ?­dké brdezi s mosolyog Ha a hús a P roblém a­a täkarľtó néni és beszél topább - a disznóöléseket? Ilyenkor lelkecskéim nem lehet azo- — Ogy harminc évvel ezelőtt álta­kat az iroda közelében látni. Csak Iában hány disznót öltek a faluban? este, meg hajnalban. — Hányat? Hát minden második , , «r családban, kapjuk a választ. A takarítónéni „leírásából" köny- — És most? nyen megtaláljuk a keresette­ket, mert azt mondta: — Az agronómust könnyen meg­— Most, nem igen akad család, ahol ne nevelnének egy malackát. A vágósúly átlaga iránt érdeklő­ismerni, mert tolyan hosszú ember dün k Mennyi volt régen? aligha akad a faluban Meg aztán _ h a n a?y L,»; Pn gott, arra azt mondták jó hízót ölt. nokot? Ot meg könnyebb, hiszen raj- ° ' ta kívül kisbiciklivel talán senki se — Es ma? járja a határt. Ha jól látom — mu- — Ma úgy 180 kg körüli az átlag, tat a telep felé — ott piroslik az De ha valaki csak 150 kilósat ölt, ak­agronómus motor­kerékpárja. Itt van a píros motor, meg egy jól megtermett, em­ber, ez bizonyára az agronómus, meg aztán itt van a másik ismertető jel, a kisbicikli is, eszerint az agro­nómus és az elnök — gondoljuk a te­lep bejáratánál a két emberrel való találkozáskor. Szó­lítjuk is az elnö­köt. — Hegedűs elv­társ? — Én lennék. Mi járatban vannak az elvtársak .— kérdezi. — önnel és az agronómus elv­társsal szeretnénk egykét dologról el­beszélgetni. — Nem vagyok a helybeli agronó­mus — mosolyog a megtermett férfi s bemutatkozik: — Méry Károly va­gyok, a felvásár­ló üzem dolgozója. — Akkor leg- Méry elvtársnak és Hegedűs Gyula elnöknek mindig alább megtudunk akad megbeszélni valója. kor azt hajtogatja, hogy no ml is levágtuk azt a malackát. Ehhez köz­be-közbe jól jönne egy-két kiló friss disznóhús, mert meg is tudnánk ven­ni. Igen, megvehetnék, mert a falu la kóinak takarékbetétje több mint két millió korona. Megvennének sokkal többet, mint amennyit a mozgó hús elárusító visz a faluba. És a szövet­kezet az első negyedévben az egész évre tervezett sertéshúsnak csak egy nyolcadát adta piacra. Emellett a nemzeti bizottság kiadott néhány vá­gási engedélyt, olyanoknak is, akik már a második hízót rakták a sózó teknőbe. És aligha merné valamelyik nemzeti bizottsági tag tűzbe tenni az ujját, hogy papír nélkül egyetlen ser­tést sem vágtak le. De húst venné­nek bármennyit. Ennyi „hús" után jól esne egy po hár sör. Betérünk a falu egyetlen vendéglőjébe. Négy sört rendelünk. — Annyi talán még lesz — mondja Kálmán bácsi, a kocsmáros. — Sörhiány van? — kérdezzük. — Előfordul, hogy kifogy — ezt kí­sérőnk közül mondja valaki. Kálmán bácsi nem szól semmit, csak eltűnik. Egy nagy könyvvel tér visz sza. Mit akar ezzel a poros könyvvel — gondolom, de ő úgy látszik megsej tette kilétünket, mert közelebb invi­táL — Tessék kérem belepillantani ­mutatja a Hangya Fogyasztási Szö vetkezet 1943. évi bejegyzéseit. — Ak­kor is egy kocsma volt a faluban, te­hát az egész sörfogyasztás Itt van. No nézzük meg a nyári hónapokat. Június összesen 25 liter és 75 üveg sör, azaz 62,5 liter. Augusztusban 87,5 liter a fogyasztás. — Most mennyit ad el havonta? — Ameiyiyi van. Általában 30 hek tolitert, de emellet Szerdahelyen is megisznak a mieink legalább öt hek tót. Igy is kevés. Nekünk minden ke vés. Valamikor a hentes félt megvá sárolni a húst, hogy a nyakára rom ük, a kocsmárost a guta kerülgette, ha 50 literes hordóban kapta a sört, mert hacsak mulatság nem jött rá, bizonyára kiöntötte a felét. 2 0. ti x '4 Hát így vagyunk. Amikor a múlt­ban a termelők kínálták a húst, nem akadt vevő. Most nem győznek eleget termelni és maguk is a töbiaszörösét fogyasztják, mint a „régi jó világ­ban". Kevés a sör, pedig sok van be­lőle, kevés a televízió, a hűtőszek rény, mert megváltozott az élet, a ke­reseti lehtőség és megnőttek az igé­nyek. N em lenne Igazságos, ha fölös legesen sértegetnénk az ohra­dyi szövetkezeteseket. Hiszen felada­taikat igazán elismerésre méltóan tel jesítik. Kivétel a sertéshús, s az is csak most, az első félévben. Tárgyal­tak, vitáztak eleget, hogy a falu né­pének ne kelljen szégyenkeznie a tár sadalom előtt. A hiba, a fogyatékos ság részben még a mai falu, a mai emberek sajátosságából ered. Érzik, tudják, hogy a biztosabb és boldo gabb holnaphoz már több kell. A ter­melésből s a problémák megértéséből egyaránt. — Van aki Így, vari aki úgy, de lényegében helyesen néznek a prob lémákra. Sokan olyanok is megértik a húshiányt, és általában a fogya­tékosságokat, akik minden megeről­tetés nélkül megvásárolhatnák az igényeiket kielégítő dolgokat. Talán minden nap többen — mondja az el­nök. Reméljük, így is van. S így a má­ban már ott látjuk a holnapi falut és a jövő embereinek csíráját. HARASZTI GYULA Szép kötelezettségvállalás Pártunk közelgő XII. kongresz­szusánaj; tiszteletére a Bušincei Kilencéves Iskola pionírjai vál­lalták, hogy a helybeli szövetke­zetnek 8 hektárnyi kukoricáját megdolgozzák. Az első kapálást már elvégezték. A többi munká­hoz is idejében hozzá fognak, hogy elérhessék a 30 mázsás hek­tárhozamot. A szövetkezet közre­működésével talán túl is szárnyal­ják a tervezett hektárhozamot. A bušincei pionírok megérdemlik ér­te a dicséretet. BUDAI JÓZSEF, Bušince ÜJ FILMEK Átlagfilmek Karlovy Vary előtt A dolgozók filmfesztiváljai előtt átlagfilmek bemutatása jellemzi filmszínházaink műsorát. Ez talán „erőtartalélkolással" magyarázha­tó, hogy a mozilátógatókat kelle­mesebb meglepetés érje majd a film ünnepének napjaiban. A mű­sor ismertetését mindjárt két szovjet filmmel kezdhetnénk. Az egyik A ZÖLD ERDŰ TITKA, O. Nyikolajevszkij rendezése, a gyer­mekfilm hőséi politikai foglyokat mentenek az Uralvidéken. A film témájára és a rendezés stílusára, általában jellemző a szokványos­ság. Tatjana Berezanceva és Lev Rudnyik a HAJNALI PÁRBAJ-ban Csehov-novellát filmesítettek meg. Bár az utóbbi években a szovjet művészetben ls elég gyakoriak a klasszikusok megfilmesített iro­dalmi művei, és néhány többé-ke­vésbé sikerült , Csehov-novellát láttunk már filmen, a Hajnali párbaj-t, A kutyás hölgy után (Jo­zsif Hejfic rendezése) nem tart­hatjuk a legszerencsésebben meg­filmesített Csehov-műnek. Az em­bertípusok, köztük a kései „fölös­leges emberek" drámai ábrázolá­sában nem éri utol az eredeti mű színességét, csehovi mondanivaló­ját, bár a nagy „hármas": Oleg Sztrizsenov Lajevszki], Vlagyimir Druzsnyikov von Khoren és a bá­jos Ljudmila Sagalova Nagyezsda Fjodorovna szerepében tudása színe-javát csillantotta meg. Két érdekes olasz film is mű­soron van. Közös vonásuk: bűn­ügyi tárgyúak és egy kicsit rávi­lágítanak a társadalmi életre. Mario Camerini filmje, a BŰNÖ­ZÖK, a szélhámosok, a társadalom számkivetettjei világát ábrázoló előbbi olasz filmek folytatása akar lenni (Tévedés kizárva, újra nehéz helyzetben stb.) Különösebb művészi értéket és társadalmi mondanivalót nem találunk benne. A szegénysorsból magát felküz­dő Elio Petri filmje A GYILKOS sokkal mélyrehatóbb dráma. Le­rántja az álarcot azokról, akik a társadalom elitjének adják ki magukat, önző érdekeikért azon­ban a legaljasabb bűnre vetemed­nek. A film központi alakjának, a gyilkossággal gyanúsított Martel­linek alakján keresztül feiltárta a társadalom életében kibicsaklott emberek lelkivilágát; felismerik, hogy helytelen úton járnak, a ja­vulásra azonban nincs erejük. Eb­ben a filmben a Martellit alakí­tó Mastroianni játékát emelhet­jük ki. Jan Rybkowáki lengyel rendező MA ÉJJEL MEGHAL A VÁROS című filmje már tavaly a II. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon elnyerte a legjobb fényképezés díját és a szovjet békevédők oklevelét. Örök emberi problémát feszeget különös környezetben, amelyben egy náci haláltábor szökött lengyel foglya éli át Drezda, a műkincsek váro­sának szörnyű bombázását. Ryb­kowski erőltetett érzelgősség vagy szépítés nélkül meghökkentő rea­lizmussal tudja érzékeltetni az em­berek közeledését a halálos ve­szélyben, majd ugyanúgy távolodá­sukat, a válaszfal visszatolódását a vész elmúlása után. Itt a Pétert alakító Andrzej Lapicki és Magda megszemélyesítője Beata Tyszkie­wicz játékát dicsérhetjük. Végül sokat vitatott magyar fil­met mutattak be. Fábri Zoltán DÜ­VAD-ja a szocializálódó magyar falu kései romantikáját idézi a túl bonyolult lélekvilágú tanyai garázda drámájában. Ulveczki vitat­hatatlanul élő figúra, a rendező nem szépíti alakját, amikor megmu­tatja jó oldalát: szaktudását, állat­szeretét ,ám amikor garázda ter­mészetét: „az őstermészettől örö­költ paraszti virtust", a gátlásta­lan kicsapongást, parancsolóvá­g.yat — ábrázolja, Ulveczki afféle „falusi hőssé" emelkedik, noha ő ahhoz a fajtához tartozik, mely eredményesen kamatoztatni tudná hajdani nagygazda! szakismereteit, ha meg tudná zabolázni természe­tét. A késel „betyárromantfka" kis­sé nosztalgikusán ható felidézése lerontja a film mondanivalóját, melyet Sarkadi Imre, a tragikusan elhunyt tehetséges magyar író el­beszéléséből vett. Nem állítható, hogy a film a magyar falu hű ké­pét adná. A legnagyobb elismerés­sel nyilatkozhatunk Bessenyei Fe­renc kétszeres Kossuth-díjas érde­mes művész Ulveczki alakításáról és partneréről, Medgyesi Máriáról. Bitskey Tibor Gáil Jani szerepében méltó partnerük volt. L. L. ÜJ SZÖ 4 * 1362. június 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom