Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-06 / 154. szám, szerda

— k u l r ú R z* Mélyülnek kulturális kapcsolataink MAGYAR KÖNYVKIÁLLÍTÁS BRATISLAVÁBAN Ez év június 6-a és 21-e között az SZNT iskola- és kulturális ügyi szakosztálya, valamint a Csehszlovák Könyvkiadó és Könyvkereskedelmi Szövetség a Szlovák Műszaki Főiskola előcsarnokában -» a bratislavai Gottwald téren — a múlt év végén Budapesten és Békéscsabán megrendezett csehszlovák könyvkiállítás viszonzásaként magyar könyvkiállítást rendez. Óriási könyöktengely az NDK számára A plzeňi V. I. Lenin Művek könyöktengelyeket is szállít a Né met Demokratikus Köztársaságba. Képünkön: Václav Čech ap rólékosan ellenőrzi egy hatkönyökű, több mint 10 000 kg súlyú tengely minőségét, amelyet a legközelebbi napokban küldenek az NDK-ba. (J. ühlíf — ČTK — felv.

j * * Vitaminok szerepe a takarmányozásban Ä vitaminokat háziállataink nem nélkülözhetik. Ha azt akarjuk, hogy a jószág megfelelően növekedjék, hogy ellenálljon a fertőzéseknek, a betegségeknek, vitamindús takarmánynyaj kell etetnünk. így termel több és zsírosabb tejet is. A vitaminoknak tehát ilyen szempontból ts nagy a jelentőségük'. Sokáig nem is tudtuk, hogy léteznek ilyen anyagok, mivel különböző takarmányféleségekben csak rendkívül csekély mennyiségben fordulnak elő. Ez csak akkor derült kl, amikor állatkísérletek és igen érzékeny vsgyi vizsgálatol. segítségével kimutatták. A vitaminok a szervezet egészséges működése számára nélkülözhetetlen hatóanyagok. Előállításukra a szer; vezet önerejéből nem képes. Az állat tehát csak annyi vitaminhoz juthat,, amennyit a takarmánnyal felvesz. Nagyon fontos vitaminféleség az A-vitamin, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy különösen télen és tavasz Idején ne szenvedjenek benne hiányt háziállataink. Takarmányféléségeink ben kész A-tfltamin alig van, de egyesekben bőven megtalálható e vegyület előanyaga. Ebből az előanyagból "— amelyet karotinnak neveznek — képződik a szervezetben az A-vitamin. A karotinból a legtöbb a zöldlucernában, vörösherében van. A pillangósok tehát nemcsak fehérjetartalmuk, hanem karotintartalmuk miatt is nazakkal, illetve többemeletes lakóházakkal elégíthetjük-e ki? Egyre jobban tért hódít az utóbbi elgondolás. Minden egyes családi házhoz 6—800 négyzetméternyi terület szükséges. Ha tehát mondjuk valahol 2500 házból álló új község épülne, nem nehéz' kiszámítanunk, hogy ez mintegy 200 hektárnyi terület beépítését jelenti, és az ország 200 hektárnyi mezőgazdasági földterülettel lesz szegényebb. Mivel a termőfölddel takarékoskodnunk kell, a falusi lakásépítésben sem térhetünk el lényegesen a városi megoldástól, tehát a többemeletes házak építésétől. A falusi lakásépítés kérdése állandóan foglalkoztatja a mérnököket, akik a közeljövő lehetőségeivel számolva számos figyelemre méltó javaslatot tesznek. Például a Prágában nemrég megnyílt építőművészetí kiállításon megérdemelten nagy feltűnést keltettek Václav Stembera építészmérnök tervrajzai, amelyek egy négylakásos egyemeletes és egy többlakásos háromemeletes falusi lakóház külsejét, valamint belső elrendezettségét szemléltetik. Stembera mérnöknek, a Prágai Kerületi Tervezőintézet dolgozójának tervei elsősorban a lakások falusi szempontból legcélszerűbb beosztását tartják szem előtt. Előirányozzák például, hogy a városi lakásoktól eltérően minden lakásban legyen egy kisebb helyiség általános nappali használatra. Ez csak függönnyel volna elválasztva a szintén nem nagyon tágas konyhától, hogy a háztartással foglalkozó anya munka közben is felügyelhesser apró gyermekeire, és ne legyen elkülönítve a család otthon tartózkodó tagjaitól. A szokásosnál jóval tágasabb fürdőszoba, a szocialista falu szükségleteihez igazodva lehetővé teszi, hogy a parasztember a városi dolgozóhoz hasonlóan élvezhesse a gépesített háztartás előnyeit. A négylakásosnak tervezett új falusi házak fürdőszobáinak ugyanis nemcsak tisztálkodásra kell szolgálniuk, hanem mosókonyhául is. Ezért el kell íiyon értékesek. A zöldtakarmányozás idején háziállataink bőven jutnak karotinhoz. Sajnos, azonban a karotin elég kényes vegyület, a levágott növényben — részben külső behatásokra, mint amilyen a szél, eső, napfény, részben mivel a növény sejtjel is fogyasztják —, mennyisége rohamosan csökken. A lassan száradó szénában kevés van, az ázott szénában alig marad belőle. Télen és tavasszal, amikor nincs zöldtakarmányunk és csupán gyenge minőségű széna vagy kukoricaszár áll rendelkezésünkre, bizony karotin — illetve A-vitaminhiányban szenvednek állataink. — Ez pedig bajt okozhat, De van rá mód, hogy változtassunk ezen 1 Karotindús szénát úgy kaphatunk, ha a lekaszált füvet, méglnkább a zöldpillangósainkat lehetőleg gyorsan szárítjuk. A gyorsan száradt széna szép zöld színű, mert a növény sejtjei hamar elvesztették víztartalmukat, megszüntették életműködésüket és megmaradt bennük a sok értékes .táplálóanyag, köztük a karp tln is. Az ilýeruszénával jól kiegészíthetjük borjaink, teheneink karotin szükségletét. Jól megőrizhető a karotin a téli időszakra is, ha a zöldtakarmányt silózzuk. A savanyútakarmány jól tárolja ezt a nélkülözhetetlen vitaminféleséget, ha a silózott kukorica nem is tartalmaz belőle annyit, mint a pillangósok. Fontos vitaminféleség a D-vitamin is. Hiányának következménye az angolkór. Ez akkor fejlődik ki, ha elégtelen mész- és foszforellátás mellett a takarmányból a D-vitamin is hiányzik. Takarmányféleségeinkben D-vitamint alig találunk. Egy kevés van a napon szárított lucernaszénában és a rétiszénában. De bennük is csak akkor, ha hosszú ideig maradtak a napon, vagyis azokban, amelyekben viszont karotin nincs, mert az utóbbi hatóanyag a hosszú ideig tartó szárítás közben tönkremegy. A leggazdagabb D-vitaminforrás a csukamájolaj. Az angolkórt azonban meg lehet előzni, mégpedig azzal, ha gondoskodunk róla, hogy az állatokat elegen- • dő napfény érje. Nyáron és ősszel a szabadban tartott állatokon nem is fordul elő angolkór, de télen és tavasszal, amikor a rossz időjárás miatt a jószág főleg sötét istállóban van, résen kell lennünk. Ezért télen is, amikor csak az időjárás megengedi, Mitsuk.Jsi az állatokat a szabadba," hogy bőrüket fény, napsugár érje. Ez Igen előnyö-, sen serkenti fejlődésüket, különösen, ha ugyanakkor meszet és foszfort is kapnak. Többek között azért is nagyon előnyös a különböző tápok, a baromfitáp, a malactáp stb. — etetése, mert ezek a szükséges vitaminféleségeket tartalmazzák. (A Szabad Földből) A kiállítás ünnepi megnyitóján június 6-án 18 órakor Vasil Biíak miniszter, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja, valamint Marjai József, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tart ünnepi beszédet. A kulturális műsor keretében kiváló bratislavai művészek lépnek fel. Ebbő! az alkalomból a kiállítás megnyitásának napián Bratislaváb-a érkezik a magyar írón küldöttsége : Köpéczi Béla, Darvas Jézseí és Goda Gábor. Két héten át a közönség mintegy 11800 magyar könyvet tekinthet meg i a kiállításon, amelyeket 18 kladóvál1 lala t kiadványai közül válogattak ki. I E kiállítás a Magyar Népköztársaság 1 kulturális, tudományos, műszaki és ] gazdasági téren elért eredményeit szemlélteti. Ugyanakkor a közönségnek | bemutatja a magyarországi kiadói tei vékenységet. A kiállítás szemlélteti a magyar ! könyv fejlődését a legrégibb Időktől napjainkig. Bemutatja azt e történelmi \ utat. amelyet e magyar irodalom • tett meg. Az irodalmi művek kiadásának fejlődését igen meggyőzően bizonyítják a számadatok. Míg 1938-ban Magyarországon 8156 mű jelent meg összesen 17 272100 példányban, 1961-ben 21 038 könyvet adtak ki összesen 65 072 285 példányban. A magyar kiadóvállalatok igyekeznek az olvasók legszélesebb rétegeit megnyerni és egyre bővítik az olvasók táborát. E célból a kiadóvállalatok egyre több tömeges kiadványt készítenek. Nagy sikert ara tott,az „Olcsó könyvtár-sorozat, amelynek keretében a legjelentősebb magyar és külföldi irodalmi műveket adják ki. E sorozatban az 50 000 példányban megjelenő könyvek csupán 3—4 forintba kerülnek. Egy további tömeges kiadvány az Arany Könyvtár, amely a magyar klasszikusok műveit tartalmazza, egyegy mű átlagosan 60 000 példányban jelenik meg. A „Milliók könyve" sorozat a világirodalom neves müveit tartalmazza, ugyancsak 50 000-es példányszámban jelenik meg. „Az én könyvtáram" ifjúsági irodalmi műveket tartalmaz. A falusi olvasók számára- alapismereteket tartalmazó könyvsorozatot adnak kl, amelyben nemcsak szépirodalmi, hanem népnevelő és mezőgazdasági művek is szerepelnek. A magyar kiadóvállalatok a fordításra 'kerülő irodalmi művek kiválogatásánál nagy érdeklődést tanúsítanak a csehszlovákiai prózairodalom iránt, amely a felszabadulás utáni időből meríti tárgyát, s az 1945 után bekövetkezett változásokat tükrözi. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola előcsarnokéban a kiállítás tervezői és a képzőművészek méitó környezetet teremtettek. Az irodalmi müvek tematikus csoportokra oszlanak. A szépirodalmi részben a magyar klasszikusok és a mai írók műveit, valamint a világirodalom és általában a külföldi irodalom legkiválóbb fordításait állítják ki. A kiállítás további részében gyermek- és ifjúsági irodalmi művek láthatók majd. A szakirodalom terén első helyen a politikai irodalom áll. A Kommunisták Magyarországi Pártja harcait és elért eredményeit, főként Kun Béla, Szamuely Tibor művei, valamint Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének publicisztikai munkált tükrözik. A cseh és szlovák irodalmi művek számos magyar fordítása lesz itt látható. Igen népszerű a Švejk fordítása, amelynek egyes részel gyakran szerepelnek a magyar munkás színjátszó együttesek műsorán. Magyarországon jól ismerik Capek, Jirásek, Božena Némcová, Érben műveit. Ugyanakkor itt látható majd számos élő cseh és szlovák író művének fordítása is. Az országos magyar könyvkiállítás, amelyet már Prágában is megrendezték s most nyílik meg Bratislavában, hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez és szilárdításához. M. A bennük férnie egy kisebb szekrénynek vagy ládának a szennyes holmik elrakására, továbbá a ruha kifőzéséhez szükséges katlannak és természetesen a mosógépnek is. Az ilyen helyiségben gyakran sok a gőz, melyet elektromos szeilőztetők szívnak el, de egyben további szolgálatot is tesznek: gyorsan megszárítják a szabad ég alatt dolgozó földművesek gyakran átnedvesedett, megázott ruháit. A legkorszerűbb falusi lakás sem volna teljes a pitvart pótló helyiség nélkül, ahol az esős, latyakos időben munkájukból hazatérő emberek levethetik s mindjárt meg is tisztogathatják sáros lábbelijüket, ruhájukat. Az előszoba ezért két részre oszlik. Az első rész pótolja a pitvart és onnan nyílik a gumicsizmák stb. tisztogatásához szükséges öblítővel és egyéb berendezéssel ellátott WC, a falba épített külön munkaruhaszekrény, s a mindennapi szükségletekre kéznél levő kisebb éléskamra ajtaja. A nagyjából megtisztálkodott lakók ebből a kisebb „pitvarból" lépnek a tulajdonképpeni tágasabb, lakályosabb előszobába. A világos lakószobákon s a már említett helyiségeken kívül minden lakáshoz a falusi háztartásokban hagyományos és ma sem nélkülözhető egész évi élelmiszerkészlet — burgonya, káposzta, zöldség, gyümölcs stb. — kifogástalan tárolását szolgáló nagy kamra tartózik, ezenkívül a szerszámok, kerékpárok, gyermekkocsik stb. elheyezésére megfelelő nagyságú elkülönített hely. Ahol a szövetkezet több EFSZ-ből egyesült, sokkal előnyösebb a többemeletes lakóházak építése, mert nincs szükség minden lakásban az említett mellékhelyiségek nagy részére, amelyek fölöslegesen sok helyet foglalnak el, sok munkát igényel tisztán tartásuk és mellőzésük tetemes megtakarításokat eredményez az építkezésnél. A többemeletes falusi lakóházakat Stembera mérnök ezért úgy tervezte, hogy a földszín ten lennének a lakók évi élelmiszer készleteinek, fűtőanyagának stb tá rolására alkalmas helyiségek, valamint a közös nagy mosókonyha, a ruhaszárító kamra és a beépített szekrényekkel (a munkaruhák és a lábbelik szániára) ellátott „ruhatár" is. A földművesszövetkezetek igen kedvező feltételekkel építhetnek lakóházakat. Rendszeres „lakásalapot" létesíthetnek, az építkezési költségek 10 százalékát — a határmenti járásokban 60 százalékát — kitevő hitelt kaphatnak az Állami Banktól, az állam közvetlen hozzájárulása pedig a költségek 30 százalékának összegét is elérheti. A Prágai Kerületi Tervezőintézet (Krajský projektový ústav, Praha-Letná) minden bizonnyal készségesen közöl közelebbi adatokat Is az érdeklődőknek. N. Sz. Hruscsov elvtárs az SZKP XXII. kongresszusán tartott beszámolójában indokolt büszkeséggel jelenthette : „Igazán példátlan arányokat öltött a Szovjetunióban a lakásépítés. Ónként adódik a megállapítás, hogy jelképünkké vált az építkezési daru , — majd többek között a következőt hangsúlyozta: „És még sincs nálunk elég lakás, a lakásprobléma továbbra is nagyon égető." ... „Különösen nagy figyelmet érdemel a falusi lakásépítkezés." ... „El kell érni, hogy vidéken ... városi típusú lakótelepek épüljenek." . . íme a nyílt, őszinte bírálat, s a biztos útmutatás követésre méltó példája. Az öntudatos dolgozók százezreiben nálunk is visszhangra talált a szovjet emberek céltudatos programja, amelynek mély, humanista értelmét Hruscsov elvtárs így fogalmazta meg: „Pártunk politikáját a kommunizmus nagyszerű gondolata hatja át: Minden az emberért, az ember javára !" Ha őszintén s szívből óhajtjuk hazánk felvirágzásét és lakosságának békés boldog életét, úgy ezt a magasztos elvet tekintsük minden probléma, tehát a szocialista falu lakás problémája kulcsának is. -kmlA Szlovák Filharmónia sikerült fesztiválhangversenye SZLOVÁK FILHARMÓNIÁNK a Zenei Tavasz keretén belül dr. Rajter Lajos vezényletével érdekesen összeállított műsorral lépett a közönség elé. Nyitó számukat, Zdenék Folprecht II. szimfóniáját, a „Béke-szimfóniát" az est aránylag legkevésbé sikerült műsorszámának nevezhetjük. A béke nagy gondolata és a béke ténye minden gondolkodó és érző ember legforróbb szívügye. Folprecht, aki kiterjedt zeneszerzői munkássága mellett a prágai Nemzeti Színház igazgatója volt, műveiben többnyire az élet valóságos problémáihoz kapcsolódott. Második szimfóniája azonban sikerült részletektől eltekintve egészében sem gondolatilag, sem érzelmileg nem tudott felmagasodni a béke egyetemes eszméjének nagyságéhoz. František Xavér Brixi Orgonaversenyének előadásával hatalmas ugrással visszatértünk a múltba. Eredeti gondolat volt a preklasszicizmus cseh mesterének e művét kiásni a teljes feledés sötétjéből. Hangversenyorgonánk a mozarti hangulatot lehelő zenekari kompozícióban érdekes feladathoz jutott. Az orgonaszólót dr. Ferdinand Klinda adta elő. A fiatal művész legjobb orgonajátékosaink közé tartozik. Szólóját életteljesen adta ele, „korszerűsítő" merevség nélkül, a stíluskereten belül ízlésesen élt az árnyalási lehetőségekkel. A közönség őszinte tetszéssel reagált. • Az est fénypontját Richart Strauss „Egy hős éíete" című szimfonikus költeménye jelentette. Szerencsés választás volt, a mű különlegesen érdekes és méltó arra, hogy a közönséggel megismertessék. Brattslavábam most először került előadás ra. Strauss e kompozíciójában önmagát, élettársát, ellenfeleit, harcát és életművét ecseteli rendkívül erős valóságérzőkkel. A hallgató ámulat tal követeli a nagyszerű artisztikus teljesítményt, egy művésziélek él ményeit, magával sodró harci viha rát, az „fin" megéneklését. A hős elmés, merész, harcos éc elszánt, de az örök érvényű emberi értékek magasára nem tud felemelkedni. Az általános emberi hősiesség mindenkihez szóló, mindenkit érintő jelképét nem találjuk meg benne. Strauss szimfonikus költeménye az Individualista művészet non plus ultrája. Zsenialitásában vakító élességgel vetíti vissza korának individualista életszemléletét. Dr. Rajter karmester magas fokú szellemi és zenei felkészültséggel valóban impozáns teljesítményt nyújtott és a zenekart szinte önmagából kiemelve ugyancsak kiváló teljesítményre ösztönözte. NAGY FESZÜLTSÉGGEL szólaltatta meg a hős akaraterőtől, büszke öntudattól duzzadó témáját. Majd groteszk figurációkban megjelennek a hős ellenségei, a „percemberkék", akikből hiányzik minden lelki nagyság, sőt még a képesség is a nagyság megértésére. A hős társnőjét szólóhegedű jellemzi, maga a zeneköltő így nyilatkozott erről az epizódról: „A feleségemet akartam ábrázolni. Bonyolult lény, kissé perverz, kissé kokett, percről percre változó". A kibontakozó szerelmi kettőst elnyomja a harc vihara. A trombitákon felzendül a harci riadó. Recsegés-ropogás, dörgés, robaj... a hős a csatatérre lép és felveszi a küzdelmet ellenfeleivel. Ezután a hős 'békeműve következik. Ezalatt a kompozíciók értendők, amelyeket Strauss mester addig az időig komponált. A főtémákat illatos, pompás csokorrá fűzi össze. És végül a befejezés: a hős menekülése a világ elől és tökéletesedése. A művész diadalmasan állta harcait, munkája elvégeztetett. Visszavonul a magányba, a béke veszi át birodalmát. Strauss, a nagy hangvaráZ3ló csodálatosan szép hangokat talált a befelé forduló lélek halk szavának kifejezésére. AZ ÉLETTÁRS SZÖLÖJÁT, Vojtech íJabriel adta elő tiszta, meleg hegedűhangon, kitűnd beleélés! készséggel, szellemesen tolmácsolva a kapríclózus élettárs szerepét. A hallgatóság meleg tapssal köszönte me| művészeink kitűnő produkcióját. HAVAS MÁRTA Í382. június 6. Qj SZÖ 5 *