Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-03 / 151. szám, vasárnap

rmörrmiK &^mekcbvi „Kell-e a gyereknek szórakozás!" D Julika hetedikes koráig színje­les tanuló volt. Szüleinek sok örömet szerzett szorgalmával, lelki­ismeretes tanulásával, példás köteles­ségtudásával. A család megszokta, hogy Julika kitűnő bizonyítványt hord haza, ennál nagyobb volt tehát a meglepetés, amikor a hetedik osztá­lyos félévi bizonyítványát a kislány sírásra görbült szájjal, sűrű könny-* huilatás közepette nyújtotta át szü­leinek, akik hitetlenkedve voltak kénytelenek tudomásul venni, hogy a bizonyítványban sok a kettes, sőt egy hármas is ott díszeleg. A blzonyítványosztást követő első szülői értekezleten az osztályfőnök Julika anyukájának kérdésére, vajon mi lehet a kislány visszaesésének oka, ugyancsak kérdéssel válaszolt: „Tud­ja-e kedves anyuka, hogy Julikának az egész osztály által irigyelt hatalmas papírszalvéta-gyűjteménye van?" Az anyuka tudott kislánya gyűjtőszenve­délyéröl, de kezdetben nem értette ez összefüggést. „Kel a gyereknek a szórakozás', felelte kissé Ingerülten az osztályfőnök érvelésére, aki azt igyekezett bebizonyítani, hogy a pa­pírszalvéta-gyűjtés nem a leghaszno­sabb szórakozás. B. Julika történetéből levonhatjuk a tanulságot: Igaza van Julika anyuká­jának, a gyereknek valóban szüksége van a szórakozásra, azonban nem mindegy, mivel szórakozik a gyerek. Hiszen — amint ezt Julika esetéből is láthatjuk — vannak szórakozások, melyek a gyermek tanulmányi ered­ményének jelentékeny leromlását okozhatják, különösen, ha túlzásba viszik azokat. A szórakozásnak ugyan­is megfelelő helyet kell kapnia a gyercnek napirendjében, s ha ez a napirend ésszerűen van összeállítva, semmi esetre sem állhat elő az a nem kívánatos helyzet, hogy az iskolával kapcsolatos kötelességek háttérbe szorulnak. |jelmerül a kérdés: hogyan szőra­" kozzanak gyermekeink? Igen, szórakozási lehetőség van eZternyi, va­lamennyire kitérni e cikk keretén belül nincs helyünk, említsük meg azonban a leghasznossabbakat. B. Ju­lika a papírszalvéta-gyűjtés szenve­délyének hódolt, s ez volt egyetlen szórakozása is. Gyakran vita tárgya • a szülők és a pedagógusok körében, vajon az efféle Szórakozás, á papír­szalvéta, gyufacímke, színészek arc­képeinek, sportolók fényképeinek gyűjtése hasznos szórakozás-e és meg­engedhető-e gyermekeinknek. Tény, hogy hasznosabb, a gyermek testi és szellemi fejlődését sokkal fokozottabb mértékben fejlesztő szó­rakozások ls vannak. Azonban ez előbb említett gyűjtési szenvedélyek­nek hódoló gyermekeinket sem kell efféle szórakozásuktól megfoszta­nunk, hiszen — amennyiben a képe­ket albumokba rakják, a papírszalvé­tákat mintáik szerint' csoportosítják — ezáltal esztétikai érzésük, ízlésük, rendszeretetük is pozitív vonásokkal gyarapodhat, ami pedagógiai szem­pontból nem elvetendő Természetesen túlzásba vinni a szórakozásnak ezt a formáját sem szabad. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az említet­teknél sokkal hasznosabb, nevelési szempontból jelentősebb szórakozások ls vannak. Így például nem lehet eléggé hang­súlyozni a különféle sportok és a testnevelés számos formájának lét­jogosultságát és szerepét gyerme­keink hasznos szórakozásainak sorá­ban. Nem véletlen, hogy pártunk múlt év decemberében hozott határozata az ifjúság körében végzendő munká­ról igen nagy fontosságot tulajdonít a fiatalok testnevelésének. A napi leg­alább egy órás sportolás a gyermek testi fejlődését, egészségének meg­szilárdítását, edzettségét és a beteg­ségékkel szembeni ellenálló képessé­gét rendkívüli mértékben fokozó, igen hasznos szórakozás. Közismerten hasznos szórakozás az olvasás is. Nekünk, szülőknek és pedagógusoknak ezzel kapcsolatban csak az a feladatunk, hogy ellenőriz­zük gyermekeink olvasmányait, lás­suk el őket tanácsokkal, útbaigazítá­sokkal olvasmányaik kiválasztását il­letően. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egészségi szempontból megköve­telik : gyermekeink csak megfelelő vi­lágításnál olvassanak és semmi esetre se váljanak könyvmolyokká, hiszen a szabad levegőn való mozgásra, sétára, tanulásra, a ház körüli apróbb mun­kákra is elengedhetetlenül gondol­niuk kell. Az idegen nyelvek tanulása, zeneta­nulás, a rádió és a televízió Ifjúsági műsoraínak hallgatása, a fényképe­zés ugyancsak hasznos. A szülőknek természetesen min­dig tudniuk kell, hogy gyerme­kük hogyan, mivel és kinek a társa­ságában szórakozik. Ha eljár hazulról, a szülőnek tudnia kell, hová jár gyermeke. S a szülőnek kell ügyelnie arra ís, hogy a gyermek szórakozása semmi esetre se foglaljon el a napi­rendben annyi időt, hogy az a tanu­lás, az Iskolai kötelességek rovására mehjén. B. Júliká anyukájának nagyon is igaza volt: valóban, kell a gyerek­nek a hasznos, kellemes szórakozás. Ha ez nincs, akkor a gyermek vagy unatkozik vagy nem megfelelő tár­saságba keveredve olyasmikkel „szó­rakozik", amiknek a szórakozáshoz semmi közük nincs és igen gyakran a fiatalkorúak bírósága elé vezetnek. Ezt pedig semmi esetre sem szabad engednünk! SÄGI TÖTH TIBOR Egy értekezlet margójára yj A PONTTÓL A RR illliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy 1VL1 Jt\ RVJIN 1UOADD A szlovákiai kerületi és járási párt­bizottságok mezőgazdasági titkáraí­nak a napokban megtartott értekez­letén vetődött fel a kérdés: — Ml a foritosabb, ez aratás vagy a széna és általában a nyári takarmányfélék be­takarítása? Mielőtt részleteiben tár­gyalnánk a felvetett kérdést, keres­sük meg az okát, miért éppen így és nem másképpen vetették fel az elv­társak a problémát. Akár más egyéb­nek, ennek ls megvan a maga oka. Az egyik nyomós ok az, hogy az el­múlt évek folyamán az aratási mun­kákhoz viszonyítva a széna és az évelő takarmányok kaszálásának és betakarításának másodrendű szerep jutott. Ezzel a megállapítással ter­mészetesen senki fölött nem akarunk pálcát törni, sőt tisztelet, becsület illeti mindazokat, akik elősegítet­ték, hogy az érett kalász idejében, raktárba kerüljön. Röviden szólva: megtanultuk, hogyan kell egész évi munkánk gyümölcsét — gondolunk a gabonafélékre, — gyorsan és vesz­teségmentesen betakarítani.' Ám akár­milyen nagyszerűek is ezek a sike­rek, mégis azt kell mondanunk, hogy csak részeredmények, mivel az ara­táson kívül még egész sor munka kívánná meg ugyanazt a körültekin­tő jól szervezett és gyors ütemet, amely az aratásnál tapasztalható. A takarmányféíék betakarítása terén például még mindig sok hibát kell szóvá tenni.- Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a legtöbb szövet­kezet másodrendű feladatnak tekin­tette ezt a munkát. Nem készültek fel rá olyan alaposan, mint például a ga­bonafélék betakarítására. Ez pedig hiba. Jóri elvtárs (a zvoleni járásból) hangsúlyozta, hogy a takarmányok betakarítása ugyanolyan fontos fel­adat, mint az aratás. Többek Között ezt mondta: „Ha ezen a téren az el­követett hibákat orvosolni akarjuk, meg kell értenünk, hogy a takar­mányféíék betakarítása nem másod­rendű feladat". Igazat adunk Jóri elvtársnak, sőt szavain el is kell gondolkoznunk. A takarmányok gyors és veszteség nél­küli betakarítása éppen olyan fontos munka, mint az aratás. És az idő ls a legalkalmasabb arra, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Tegyünk meg mindent, hogy az el­múlt évek rossz tapasztalatai csupán intő emlékek maradjanak. Nemcsak kenyérrel él, az ember, hanem hús­sal, tejjel, tojással is, sőt az az igaz­ság, hogy a főhangsúly ma már az állati eredetű élelmiszereken van. Ahhoz azonban, hogy legyen elég be­lőlük, sok és jó minőségű takarmány szükséges. Ahogyan azt a CSKP KB 1959 márciusi határozata is hangsú­lyozta, a szövetkezeteknek a takar­mányellátás terén önellátóknak kell lenniSk. Azóta három esztendő telt el. Az eredmény? Nem dicsekedhe­tünk vele. Szövetkezeteink nagy több­sége még mindig takarmányhlány­nyal küzd. Vagy talán az említett ha­tározat kívánt lehetetlent a szövet­kezetektől és általában a mezőgaz­dasági üzemektől? Szó sincs róla. A határozat nagyon is reális alapokból indult ki. A baj ott kezdődött, hogy az egyes szövetkezetek és állami gaz­daságok másodrendűnek tekintették ezt a kérdést, és a legtöbb szövetke­zeti és üzemi pártszervezet ls ezt a nézetet vallotta. A gondatlanság kö­vetkeztében sok ezer tonna takar­mány ment tönkre vagy veszített tápértékéből. A pártszervezeteknek el kell ér­niük, hogy a takarmánykérdés senki számára ne legyen másodrendű fel­adat. A szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői amellett, hogy bővítik a takarmányfélék vetésterü­letét kövessenek el mindent azért, hogy a szénát, a herét és a lucernát a megfelelő időben kaszálják és rftí­nél jobban megőrizzék fehérjetartal­mát. A közép-szlovákiai kerületben pél­dául dicséretet érdemel az a törek­vés, hogy a szántóföldi takarmányok vetésterületén kívül nagy gondat for­dítanak a rétek és a legelők rendben­tartására, termőképességük fokozásá­ra. A legelők hasznosságának növelése céljából éppen ebben a kerület­ben alkalmazzák legnagyobb mérték­ben a hígtrágya-öntözést. Ennek ered­ményeképp elérték, hogy a hígtrá­gyát alkalmazó gazdaságok 80—90 mázsa szénát takarítanak be egy-egy hektárról, míg másutt 30—35 mázsá­val kell megelégedniük. Ezt a be­vált módszert tovább bővítik. Az idén az ifjúság 14 ilyen telep létesítésére vállalkozott. Az elmondottakhoz azonban vala­mit még hozzá kell fűzni. Elismerést, dicséretet érdemel az alkotó kezde­ményezés, ám nem elég csupán meg­termelni a takarmányt, hanem idejé­ben és a lehető legcsekélyebb vesz­teséggel be is kell takarítani. És ép­pen ezen a téren sok még a Kifogá­solni való. Valahogy úgy vannak ők is a dologgal, mint az egyszeri em­ber, aki amit nyert a vámon, elvesz­tette a réven. A kerületben például a múlt évben is sok takarmány ment tönkre, vagy veszített tápértékéből. A veszteség közei 30 millió liter tej előállításához lett voľna elég. A felszólalók túlnyomó többsége lényegében ugyanezeket a kérdéseket taglalta. Megállapították, hogy a je­lenlegi helyzetben legfontosabb fel­A Párizs gyakran beszél Franciaország „nagy civilizáció küldetéséről" Algé­riában. 1954-ben, amikor kitört az al­gériai felkelés, bizonyos keserűséggel az algériaiak „hálátlanságáról" kezd­tek beszélni. De ki kinek tartozik há­lával? Fanon algériai forradalmár „Az or­szág számkivetettje!" című könyvében ezt írja: „A (nyugat-európai haladás és jólét a négerek, arabok, indiaiak és a sárgabőrűek verejtékén és hul­láin alapult. Ezt sosem felejtjük el!" z algériai forradalom nem a fa­natizmus szülötte, vagy türel­metlenség kirobbanása. Törvénysze­rűen nőtt ki az algériai nép tapasz­talatából, annak a felismeréséből, hogy az adott helyzetben a fegyveres ielkelés az egyetlen lehetőség. A nemzeti politikusok sokáig arra számítottak, hogy Franciaországban győz a baloldal s ezzel megszülethet­nek a francia—algériai közös út fel­tételei. A háború utáni helyzet bo­nyolultsága azonban gátat vetett en­nek a fejlődésnek. A gaulleizmus fel­újulása 1958-ban önmagáért beszél. A gyarmati igában tartott lakosság élete méltatlan az emberhez. Ez ellen fogtak fegyvert az algériai nép leg­jobbjai. Nem háborús kalandvágy fűti őket. Békés és jóakaratú emberek va­lamennyien. Rendületlenül és kitar­tóan harcolnak, ha erre szükség van. De inkább művelnék földjüket, játsza­nának gyermekeikkel, egyszóval örül­nének. A gyarmati rendszer mindettől megfosztotta őket. Az európai gyarmatosítók birtokol­ták a legjobb három millió hektár termőföldet. Egy algériai 14, egy eu­rópaira pedig 108 hektár föld jutott, nem beszélve a minőségéről. Az al­gériai gyermekek 50 százaléka nem éli meg az öt évet, az átlagos életkor pedig csak negyven év! Egy jellemző beszélgetés jut eszem­be, amelyet a Tabasa-hegységben foly­tattam Sebti Síimen szakaszparancs­nokkal. Harmincéves algériai mun­kás; felesége és családja felől érdek­lődöm. Szánakozóan elmosolyodik, mint akinek egy gyermek naiv kérdé­sére kell válaszolnia. Volt már kőműves, útépítő, lapátoló — aszerint mi akadt. Havi keresete 4500 régi frank (90 korona). — „El­tarthatom ebből a családomat?!" — teszi hozzá Sebti Silmen. így azután fölöslegessé válik a kérdés, miért csatlakozott a felszabadító hadsereg­hez. Egyébként ezt tette négy fivére és az apja iá. Nem, nem „született katonák" ők. Békés és jószándékú emberek, akik az emberhez méltó életért küzdenek. A tábortűz mellett figyelem őket: a zászlóaljnál élő árva gyerekeket simogatják, órákig eljátszanak a ba­rátkozó vadmacskával, vagy a szelídí­tett sakállal. Türelmesek és megértők legjobb segítőik, a szamarak és ösz­vérek iránt is, amelyek a sziklás he­gyi utakon a vizet, az élelmiszert, a lőszert hordják ... Az algériaiak nem a kiváltságokért harcolnak, hanem azok ellen. Vissza akarják szerezni azt, amitől a gyar­matosítók megfosztották őket — már amennyire vissza lehet szerezni. Enui akarnak! Az egy főre eső napi éle­lem kalóriaértéke az algériaiaknál nem érte el az 1500 kalóriát. A hús, tej és vaj az algériai családokban már a háború előtt a legnagyobb rit­kaság volt. Azt akarják, hogy gyer­mekeik iskolába járjanak. Az iskola­köteleseknek csak 19 százaléka láto­gatta az alapfokú Iskolákat 1954-ben,! az európaiak 100 százaléka. Az algé- ; riaiak 90 százaléka nem tud írni és olvasni. A nagy áldozatok árán meg­szervezett arab iskolákat 1954-ben a ; gyarmati hivatalok erőszakkal bezá­ratták, tanítóikat pedig börtönbe ve­tették. Ez volt a francia gyarmatosítás, a „nagy civilizáció küldetés". Ez ellen fogott fegyvert Algéria népe. Az em­berhez méltó élet kivívásáért tört ki . a forradalom. Ezért nem lehetett ; megtörni. mrmimmsMi m í ytfe laf ejü I® <» í>(|. v * \ ^ | ^iM fr T * s . „ Wjpm Mfi^ - - í vVÄ-fe.^ .a.r ... •>. Alkonyodik Ouenza hegyei közfitt. 19B2. JÚNIUS 4-TÖL 10-IG HÉTFÚ: , BRATISLAVA: 18.00 Utazás a Föld kö­rül. 18.30 Telesport. 19.00 TV Híradó. 19.30 A lidicei tragédia 20. évfordulójára. 20.00 Prágai Tavasz 1962. Bohuslav Mar­tinu: Lidice emlékezete. Beethoven: IX. szimfónia. 21.30 Ján PonlCan költő 60 éves. 22.00 TV Híradó. BUDAPEST: 19.50: Közvetítés Prágából. Prágai Tavasz 1962. Szimfonikus hang­verseny. 21.15: Hírek. KEDD: BRATISLAVA: 9.30 TV-érdekességek. 10.00 Sziklák és emberek, szlovák film. 11.30 Riport a Liptovský Hrádok-i Tesla­gyárból. 18.10 Kíváncsi kamera. 19.00 TV Híradó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.40 Kulturális életünk. 20.00 Országjá­ráson televízióval. A rejtvényműsor he­tedik része. 21.45 A nap visszhangja. BUDAPEST: 18.30: A póruljárt hara­miák, TV-bábjáték. 19.00: Ipari mozaik. 19.30: TV Híradó. 19.45: A TV agronómu­sa. 20.05: Ki mit tud? (II. elődöntő). Kb. 22.05: Hírek. A TV Híradő ismétlése. SZERDA: BRATISLAVA: 15.00 A diákklubok mfl­; sora. 16.00 Óvodások műsora. 18.30 A , kelet-szlovákiai kerület kulturális életé­;ből. 19.00 TV Híradó. 19.30 Frankfurti ! randevú: Ismeretlen és nagyon Jól ismert ' hazárdjátékosok. 20.00 A. N. Osztrovsz­! kij: Kései szerelem, TV-Játék. 21.20 Szár­1 nyaló dallamok. 21.30 Motorosok műsora. ! 21.45 A nap visszhangja. BUDAPEST: 18.00: Ördög és pokol, elő­i adás. 18.30: TV Világhíradó. 16.45: Ta­nuljunk oroszull Nyelvlecke kezdőknek. ,19.00: Édes fiaim, dráma. Közvetítés a 1 kecskeméti Katona József Színházból. ,22.00: Hírek. A TV Világhíradó ismét­'lése. CSÜTÖRTÖK: BRATISLAVA: 9.30 TV-érdekességek. 10.00 Miénk a világ, cseh filmvígjáték. 16.30 Kirándulás Kijevbe, helyszíni köz­l vetítés. 17.00 Kisfilm. 17.30 Ifjúsági fej­S törő. 19.00 TV Híradó. 19.30 A XII. párt­^ kongresszus tiszteletére. A bratislavai, S prágai és ostravai kötelezettségvállalási > mozgalomról. 20.00 A vér titka, cseh (A szerző felvételei) film. 21.45 A nap visszhangja. _ f V v­'v**. ' .i ' y -y Ü aaPiiaSife:, adat a takarmányféíék gyors és sH keres betakarítása. Valamennyien leszögezték, hogy az első és legfonto­sabb feladat úgy szervezni a mun-í kát, hogy megfelelő időben Kaszáld ják le a takarmányféléket, vagyis ne hagyják elöregedni, de túl korán se vegyék kasza alá. Hogy miért fontos a kaszálás megfelelő Idejének meg­választása, arról a szakemberek így nyilatkoznak: „A virágzás előtt leka­szált széna fehérjetartalma megha­ladja a hét százalékot. A virágzás alatt kaszált széna már csak öt szá­zalék fehérjét tartalmaz. A virágzás után kaszált széna fehérjetartalma alig éri el a 2—3 százalékot. Nem elég azonban a tények meg-? állapítása. Szükséges, hogy a tapasz­talatok érvényesüljenek a gyakorlat­ban. Olyan feltételeket kell terem-í teni, hogy a szövetkezetek sok és fe­hérjében gazdag takarmányt takarít-* sanak be. Ez a feltevés pedig minde-i nekelőtt jó munkaszervezést kíván. Fontos az is, hogy a szövetkezetek egyre nagyobb mértékben alkalmaz­zák a takarmányok konzerválásának és tárolásának új módszereit és az eddigieknél jobban kihasználják az erdei takarmánybázisokat. összegezve megállapíthatjuk, hogy mindenekelőtt a munkaszervezésben kell rendet teremteni. És ezen a sza-i kaszon nagy szerep jut a szövetke-i zeti pártszervezeteknek és a helyi nemzeti bizottságoknak. Elsősorban tőlük függ, hogy némely szövetke­zetben és más mezőgazdasági üzem-i ben meddig tekintik még másodrendű feladatnak a takarmányok betakarí­tását. Rajtuk múlik, milyen gyorsari vert gyökeret ezen a téren is az új, haladó módszer, mint például a le-i vegővel történő szárítás vagy a slló-i zás kiterjesztése a kevésbé értékes széna és herefélékre. 'Amint már említettük, a takar-! ményokkal kapcsolatos kérdések tag­lalása jelenleg nagyon is időszerű. Úgyszólván hazánk valamennyi járá­sában megkezdték a kaszálást. És amint tapasztalhatjuk is, az időjén rás nem kedvez ennek a mun-; kának. Ez azt jelenti, hogy fokozot­tabb, körültekintőbb munkára lesz szükség, mint az előző években bár­mikor. El kell érnünk, hogy megfele­lő időben és a lehető legjobb álla­potban kerüljön kazlakba vagy a si­lögödrökbe a takarmány. Minden gé-l pet, minden eszközt használjunk kl, hogy mire elérkezik az aratás, ne le­gyen gondunk az állatállomány téli eleségére. SZARKA ISTVÁN BUDAPEST: 17.30: Vizsga az I/b. osz­tályban. Helyszíni közvetítés. 18.15: Kisdobosok műsora. 18.45: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. 19.05: TeleSport. 19.30: TV Híradő. 20.00: Pesti háztetők, magyar film. 21.30: Népi mu­zsika. Kb. 21.50: Hírek, a TV Híradó, ismétlése. PÉNTEK: BRATISLAVA: 15.00 A napközi őtthonok műsora. 19.00 TV Híradő. 19.30 Riportmű­sor a bratislavai Hegesztési Kutató In­tézetből. 20.00 F. K. Kaul: Kék akták. TV­játék. 21.30 Az élet útján, kisfilm. 21.45 A nap visszhangja. SZOMBAT: BRATISLAVA: 17.00 A Lokomotíva Bra­tislava—Slávia Plzeň vízilabda-mérkőzés közvetítése. 18.00 Gyermekműsor. 19.00 TV Híradő. 19.30 Külpolitikai kommen­tár. 19.50 ÚJ dalok. 20.00 Kedvelt dallamok. 21.10 Szatirikus írások. 22.30 A nap visszhangja. 22.45 Piešťany! Fesz­tivál 1962. BUDAPEST: 17.00: A Magyarország-Fran­ciaország röplabda-mérkőzés közvetítése, a Kisstadionból. 19.10: Hétről hétre... 19.30: TV Híradó. 19.50: Koppenhága, dán kisfilm. 20.10: Vizsgázzunk humor­ból. Közvetítés az Egyetemi Színpadról. 21,00: Kár, hogy egy bestia, magyarul beszélő olasz film. Kb. 22,30: Hírek, A TV Híradó Ismétlése. VASÁRNAP: BRATISLAVA: 9.15 Katonák műsora. 9.45 Helyszíni közvetítés a lidicei béke­manifesztációről. 11.15 Gyermekműsor. 15.30 Helyszíni közvetítés a bmOi ke­rékpár-versenyről. 16.55 Sportközvetítés. 19.00 TV Híradó. 19.30 Sporteredmények. 19.55 Vasárnapi vers. 20.00 júniusi napok, cseh film. 21.25 Piešfanyi Fesztivál 1962. Beethoven: V. szimfónia. 21.55 A nap visszhangja. BUDAPEST: 9.30: Mit mesélnek az ál­latok, csehszlovák kisfilm. 9.45: 23. sz. Magyar Híradó. 9.55: Közvetítés a Feri­hegyi repülőtérről, a nemzetközi gyorsa­sági autóversenyről. 11.30:. Mezőgazdasá­gi műsor. 18.25: Juan Ramon Jiménez: Két vers 18.30: Az élet mindennél erő­adó. 19.30: Az FTC—Juventus KK labda­sebb. Emlékezés Lldicére. 19.00: TV Hír­rúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadion­ból. A szünetben: Telesport. 21.15: Me­nekülés a börtönből. TV-dráma. A TV­játék ismétlése előtt munkatársunk be­szélget a mű szerzőivel és rendezőjé­vel. Kb. 22.30: Hírek. 1982. június 3. ÖJ SZÖ 5 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom