Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-25 / 173. szám, hétfő

'Világ proletárjai, egyesü l jetele ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. június 25. hétfő • 30 fillér • XV. évfolyam, 173. szám 55 000 dolgozó a kerületi békemanifesztáción Gottwaldovban Dolgozóink egyöntetű követelése: béke, leszerelés A békegyűlésen Jirí Hendrych elvtárs mondott beszédet Vasárnap Gottwaldovban tartatták az immár hagyományos békeünnep­séget. A dél-morvaországi kerületből mintegy 55 000 dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa Jirí Hendryüh elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának beszédét. A béketüntstésen jelen volt M. V. Zimjanyin elvtárs, a Szovjetunió prágai nagykövete is. Az ünnepélyes megnyitás után Jirí Hendrych elvtárs emelkedett szólásra. A ČKD DUKLA PRAHA egyik szocialista munkabrigádja, melyet Viliam Tichy vezet. főleg az exportfeladatokon dolgozik. Jelenleg a Mongol Népköztársaság és Kambodzsa számára készítik a megrendeléseket. A kollektíva jó munka szelleméről tanúskodik az a tény, hogy a CSKP XII. kongresszusának tisztele­tére nemcsak exportfelaiíataikat akarják teljesíteni, hanem vállalták a lakatos munkák normáinak a megszilárdítását' is. Képünkön: Jaroslav Hrdinka, a kol­lektíva egyik tagja munka közben. ÍJ. Nősek CTK felv.) Algéria az önrendelkezésről tartandó népszavazás jegyében él Algír (CTK) — Algéria-szerte foly­nak az előkészületek a jövő vasárnap, Július 1-én tartandó önrendelkezés­ről szóló népszavazásra Az algé­riai Nemzeti Felszabadulás Frontja nagy felvilágosító kampányt folytat. Valamennyi városban és faluban e felhívás olvasható: „Algériaiak, sza­vazzatok igennel a függetlenségre és a szabadságra". Előzetes adatok szerint a vasár­egész -te'-üietén -6500 választási he­lyiséget létesítenek. A fehér lapok „igen"-t, a rózsaszín lapok „nem"-et jelentenek arra a kérdésre, vajon az algériaiak függetlenséget óhajtanak-e a Franciaországgal folytatott együtt­működésben. Mind a hat politikai cso­port, amelynek engedélyezték a vá­Jiíí Hendrych elvtárs a békemani­fesztáció résztvevőinek tolmácsolta a CSKP KB elvtársi üdvözleteit, majd a nemzetiközi helyzetről beszélt. Je­lenleg az egész emberiség egyre sür­getőbben teszi fel a háború vagy béke sorsdöntő kérdését. Minden ne­hézség ellenére a békeharc Közepette az utóbbi időben nem a háború, ha­nem a béke erői növekedtek. Ügyünk erőssége, hogy a szocializ­mus győzelmes előrehaladása békés úton történik, a nemzetek előtt reá­lis lehetőség nyílik a kapitalizmus békés legyőzésére. A tartós békéért, Európa és az egész világ biztonságáért vívott harc egyik alapvető feladata a német kér­dés sürgős megoldása. Történelmi ta­pasztalatból tudjuk, hogy a német imperializmus, mihelyt felütötte fe­jét, elsősorban a mi országunkra fen­te fogait. Ezért elsőrendű érdekünk a második világháború maradványai­nak felszámolása, a német békeszer­ződés megkötése és Nyugat-Berlin szabadvárossá nyilvánítása. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió lankadatlan erőfeszítését a német kérdés békés megoldására. A szocialista világrendszer növekvő súlyáról, a világ fejlődésére gyako­rolt egyre nagyobb befolyásáról ta­núskodik a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamai kommu­nista- és munkáspártjai képviselőinek nemrégen tartott moszkvai tanácsko­zása is. E tanácskozás újabb, hatal­mas ösztönzést adott a szocialista or­szágok további kibontakozásának és sokoldalú fejlesztésének, a testvéri együttműködés további elmélyülésé­nek, amely megsokszorozza erőnket. A tanácskozás jóváhagyta a nenaet­közi szocialista munkamegosztás ma­gasabb szakaszának fő alapelveit. E vezérelvek életbeléptetéséért mindent megteszünk. Hendrych elvtárs a bejpolitikai kér­désekkel kapcsolatban a következőket mondotta: A párt XI. kongresszusa óta nagy munkát végeztünk. 1960-ban új al­kotmányt hagytunk jóvá, amelyben kijelentettük, hogy a szocializmus hazánkban győzött és a nép kíván­ságára hazánkat a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságnak neveztük el. A szocializmus győzelme ezen évek legértékesebb eredménye. A következő hónapokban fogjuk el­bírálni „Szocialista társadalmunk to­vábbi fejlődésének távlatai" című kongresszusi dokumentumot. A párt arra törekszik, hogy az országos vi­tában az egész dolgozó nép részvé­telével kidolgozza a további évekre szóló irányvonalat. Az utóbbi időben sokat beszélünk különféle nehézségekről és fogyaté­kosságokról. Feltárjuk okaikat és ke­ressük leküzdésük 'útját. Nem lep­lezzük fogyatékosságainkat, de látnunk kell azt is, hogy nehézségeink a fej­lődésből erednek. Társadalmunk szük­ségletei egyre növekednek. Az, ami néhány évvel ezelőtt elég volt az élethez és a munkához, ma már nem elég. Ezt látjuk életünk valamennyi területén. S ezzel szemben a terme­lés nem emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy szükséges volna. Ha .a fejlődés magasabb fokát akar­juk elérni, mozgósítanunk Kell min­den forrásunkat és erőnket s reáli­san mérlegelnünk kell lehetőségeinket s azokat a legcélszerűbben kell fel­használnunk. Hendrych elvtárs a to­vábbiakban mezőgazdaságunk felada­tairól, beszélt. Nem fokozhatjuk to­vább az élelmiszerbehozatalt. Bár az idén az év kezdetétől június 20-ig 18 016 tonnával több marhahúst és 2914 tonnával több sertéshúst vásá­roltunk fel, mint a múlt év ugyan­ezen időszakában, ez a mennyiség már nem elég szükségleteink fede­zésére. A mezőgazdasági termelésnö­vekedése nem kielégítő és nem ké-í pes fedezni a növekvő keresletet. Nemcsak az Ideí, de a jövő évi tervfeladatok teljesítése szempontjá-; ból ís igen fontos az aratási munkák időszaka. Tovább fogjuk terjeszteni a haladó aratási módszereket, ugyan­akkor a helyi feltételek és az időjá­rás szerint a gabonát minden eszKöz-i zel betakarítjuk. A mezőgazdasági termelésben elő-i forduló veszteségek elleni harcot ná-i lünk még mindig nagyon lebecsülik. Ha összeszámoljuk, mennyi a veszte-i ség az aratásnál, a gabona aratás utáni kezelésénél, a különböző fajta kapás- és takarmánynövényeknél, nem túlzok, ha azt mondom, hogy e vesz-; teségek csökkentése önmagában egy-! szeriben nagyot lendítene a mező-3 gazdasági termelésen. Az idén nagy gondot kell fordíta­ni arra, hogy minden mezőgazdasági üzem elegendő takarmányt biztosít­son. Ha lesz takarmány, lesz hús és tej is. Hallottam emlegetni a drásovi EFSZ-et, ahová az egész brnói kör-; nyék szövetkezetesei tanulni járnak. Egyikük állítólag azt mondotta: „Nem boszorkányság jól gazdálkodni, ha még májusban is van silójuk és ló­heréjük". Valóban, nem boszorkány­ság ez s minden EFSZ-nek módjában áll, hogy ilyen „csodát" teremtsen. Mezőgazdaságunk fellendítésének a lehetőségei nagyok. Nagyok azért, mert szövetkezeteket építettünk ki és a szocialista mezőgazdasági nagyüze­mi termelés útjára léptünk. A föld­művesszövetkezetek és az állami gaz­daságok további fejlesztése az egye­düli út, amely mezőgazdaságunkat az ipar színvonalára emeli és ?legendő élelmiszert biztosít a lakosság részé-; re. Hendrych elvtárs beszéde végén kl-; emelte a Szovjetunióhoz fűződő szö­vetségünk nagy jelentőségét. Felkérte M. V. Zimjanyin szovjet nagykövetet, hogy a testvéri szovjet népnek tol­mácsolja a manifesztácíó résztvevői forró üdvözletét. A békegyűlésen üdvözlő beszédet mondott M. V. Zimjanyin elvtárs, a Szovjetunió prágai nagykövete is. Soha többé fasizmust! Viliam Široký elvtárs beszéde a Kelet-Szlovákiai Kerület dolgozóinak békeünnepségén Ležákyban Húsž évvel ezelőtt hazánkat és a tasztási kampányban a részvételét, a yüág közvéleményét n ná c, megszá l. vasárnapi népszavazáson való rész napi népszavazáson több mint négy- I vétel és a pozitív válasz mellett száll millió választó vesz részt. Algéria I síkra. ló hatóságok borzalmas közleménye rázta meg: „Június 24-én a Louky melletti Ležáky községet a földdel »V.V%V.VAV.V.V/.VAVAV/.V.V/.V.V.V.V.V.VAV.V.^ Szovjet film nyerte a nagydíjat l A FILMET éppúgy, mint minden maradandó alkotást, művészi értékei a világ filmtermésének legjobbjai közé sorolják. Mihail Romm neves szovjet filmrendező al­kotása azonban iránymuta­tó is. Az emberiség elpusz­tithatatlanságát példázó szovjet film derűje és opti­mizmusa az élet mélyen ka­vargó problémáira keres fe­leletet. A film annak a pél­dája, hogy a filmművészet, ha teljesíteni akarja külde­tését, csakis élet- és ember közelségével vívhatja ki ma­gának a megérdemlő tisztet. A Napfény és árnyékok című bolgár film gazdag és lírai megfogalmazású mon­danivalója ugyanezt a fel­ismerést sugallja. A szlovák filmgyártás új terméke. Kar­vaš Éjféli miséjénnk film­változata és az NDK Királyi gyermekek című filmje a múltat, a fasizmus szörnyű­ségéig Idézi. Gonzelase í.aut­ro mexikói küldött az Éj­féli mise filmváltozatát mind technikai megoldásá­ban, mind a mondanivaló megfogalmazásával a film­művészet sajátos formanyél­ve sikeres alkalmazásának nevezte. A nyugati filmgyártás ter­mékei közül társadalmi te­matikájával a napokban be­mutatott Accatone című olasz film aratott tetszést. Per Paolo Pasoiini szerző és rendező az írói bátorság és felelősség megcsillogta­jtásával a tőkés rend kive­tettjeinek, a munkanélkü­liek életének megrázó lelep­lezésére vállalkozott. Éhség nyomor, cinizmus, prostitú­ció — ezek azok a címsza­Kikiildött tudósítónk jelenti Karlovy Varyból Tegnap utoljára szólaltak meg a harsonák a Karlovy Vary-i fesztiváii filmszínház ban, hogy jelezzék: a XIII. nemzetközi filmfesztivál véget ért. Karlovy Varyban, ezen a jelentós nemzetközi vetélkedésen az idén 49 ország filmművészete képviseltette magát. Ez a rekord­szám is alátámasztja a fesztivál jelentfiségét. Bár a fil­mek oagy részét a középszerűség jellemezte, találkoz­hattunk néhány kiváló művel is. Ezek közt az els6 he­lyen az Egy áv kilenc napja című szovjet fil­met kell említenünk, mely megérdemelten nyerte a fesztivál kristályföldgömbjét. vak, amelyek az emberi mél­tóság teljes kiszolgáltatott­ságáról tanúskodnak. A film művészi megformálása a kri­tikai — realista filmek Jő Jegyeit hordozza s érzékel­teti a nézővel, hogy a szenny, a fertő társadalmi gyökerű, tehát a hiba elsőd­legessége nem az ember­ben, haném az adott társa­dalomban van. A Napról-napra reményte­lenebb című, ugyancsak olasz film egy lelkibeteg fiú és családja, helyeseb ben édesanyja tragikus sor­sát ábrázolja. Aifredo Gtan­netti fiatal rendező szerint nincs a világon még egy ország, ahol az anyáknak olyan tragikus sorsa volna, mint Olaszországban Meg­rázőak a film jelenetei s bár a tülfokozott képek zavarossá teszik a mondani­valót, úgy érezzük, az anyai hősiességnek állítottak emlé­ket. Kétségtelen sikere volt az Egy csepp méz című an­gol filmnek. Sikert aratott a Szent f.ncia gyöngyei című mexikói film ts A vígjáté­kok közül az osztrákok Jú­lia, le csodálatos című Hím­je aratta a legnagyobb si­kert. Szombaton került sor a szovjet A szélrózsa minden irányából film és a Zöld látóhatár című csehszlovák film bemutatására. A szov­jet film a második világ­háború nehéz harcait és hősiességét idézve a soha • többé művészi megfogalma­zását tolmácsolja. Megoldá­sai modernek, mondanivaló­ja a mához szóló. A Zöld látóhatár a határvidék egyik állami gazdaságában játszó­dik le. Azt mutatja, mi­lyen nehéz a gazdaság fia­tal vezetőjének, Ondrejnak a sorsa, aki azzal jött a gazdaságba, hogy ott ren­det teremtsen'. A fesztiváii versenyen kí­vül bemutatott filmek kö­zül a hazai Miinchhansen bárónak, továbbá a KAPO című filmnek, Fellinl Édes életének, Bunuel spanyol rendező Viridiana-jának és a magyar Megszállottaknak volt sikere. A 13. nemzetközi film­fesztivál zsűrijének döntése alapján az alábbi díjakat osztották ki: A Fesztivál nagydíját M i ­hali R o m in Az év ki­lenc napja című filmje nyer­te. A két fődíjat az Egy csepp méz című angol, és •a Koldus című olasz film­nek ítélték. A fiatal rende­zők díját Garcia Espino'sa kubai rendező kapta. Érem­mel tüntették ki az Éjféli mise című csehszlovák és a Királyi gyermekek című NDK-filmet. A kiváló egyé­ni teljesítmény elismerése­ként éremmel díjazták Lou­si Alcorizat a Szent Lucia gyöngyei című film forga­tókönyvéért, Rangéi Valcsa­nov bolgár rendezőt a Nap­fény és árnyékokért, és az első munka jutalmaként a brazil Gíaber Rochot tün­tették kl a Barravento című filmért. A zsűri nem osztotta ki a színészi teljesítmények díját, amennyiben a legjobb alakítások a döntés alapján díjazva voltak. A zsűri kü­löndíját pedig a rövidfil­mek kategóriájában osztot­ták ki. A rövidfilmek nagydíját a Nyugtalan idők krónikája című francia film nyerte. A zsííri különdíját A kisma­dár című vietnami filmnek ítélték. A Bumerang című jugoszláv kisfilmet és a Vas­kalap című csehszlovák fil­met fődíjjal jutalmazták, a a rajzolt filmek kategóriá­jában külön éremmel díjaz­ták a Nyugtalanság a meny­nyei palotában című kínai filmet. Az Idén harmadízben kiosztott nemzetközi film­kritika díját a bolgár Nap­fény és árnyékok című film nyerte. A filmtársaságok nemzetközi szervezete a leg­eredetibb rövidfilm díját a jugoszláv Bumerang című filmnek ítélte. (CTK) — Vasárnap, június 24­én, Ležákyban a Kelet-Szlovákiai Kerület dolgozói hatalmas béke­tüntetés keretében emlékeztek meg a község 20 év előtti kegyetlen elpusztításáról. Az ünnepségen részt vett a párt és a kormány küldöttsége is Viliam Široký elv­társnak, a CSKP KB Politikai Iro­dája tagjának, miniszterelnöknek vezetésével. A dolgozók nagy összejövetelén Viliam Široký elvtárs mondott be­szédet. tettük egyerilővé. A felnőtt lakoso­kat a statáriális jog alapján agyon­lőtték". Rövid 14 nappal a bányász­lakta Lidicében elkövetett borzalmas gaztett után a hitleri fasiszták e bor­zalmas gonosztettüket megismételték a Cseh—Morva fennsík dombjai kö­zött fekvő munkástelepen — Ležá­kyban. Az áldozatok többsége, akiket minden bírósági eljárás és vizsgálat nélkül agyonlőttek a pardubicei Zámečekben, szegény kőtürők voltak — hazánk egy­szerű dolgozói. Éppen nekik, a dolgo­zó nép legszélesebb tömegeinek címez­ték ezt az újabb gaztettet. Meg akarták mutatni a hitleri megszállók megsem­misítő hatalmát és kegyetlenségét, hogy megfélemlítsék fiket és legyengítsék el­lenállási akaratukat. Az eredmény azon­ban épp az ellenkezfi volt. A legszéle­sebb néptömegek — s nemcsak nálunk, hanem világszerte — ííjbői meggyőződ­tek arról, hogy a hitleri fasizmus, az egész nép, valamennyi nemzet legfőbb könyörtelen ellensége s erélyesen, kö­nyörtelenül élet-halálharcot kell vívni teljes kiirtásáért. Široký elvtárs ezután arról beszélt, hogy a múlt napokban Nyugatról eszte­len hangok hallattszottak azt állítva, hogy a mi megemlékezésünk Lidicéről haraggal és ellenállással teli a fasiz­mussal szemben. Egyes urak igyekeznek lelkünkre beszélni s azt ajánlják, hogy válasszuk a „megbékélés" útját. Fel­tesszük a kérdést: Kivel békéljünk meg? Németország népével szemben nem ér­zünk gyűlöletet. Ellenkezőleg. Bará­tunknak tartjuk Nyugat Németország azon békés szervezeteit, és békeszerető lakosalt is, akik becsületesen harcolnak a nyugatnémet militarizmus kalandor politikája ellen, a Bundeswehr atom­fegyverrel való felszerelése ellen a bé államához fűződő karát) kapcsolataink pedig nagyszerű példáját adják annak, hogy a militarizmus kiküszöbölése, a kizsákmányolók uralmának megszünte­tése egyszer s mindenkorra felszámolta mindazt, ami a múltban országaink kö­zött gyűlöletet keltett. De semmilyen körülmény között sem lehet megbékélni a fasizmussal, megbékélni a revansizmussal és mi­litarizmussal, et náci rendszer és po­litikája híveivÄl és örököseivel, ép­pen azért, m«rt szeretjük szocialista köztársaságunkat, mert a nemzetek szabadságát és érinthetetlen jogait védelmezzük. Harag és felháborodás tölt el bennünket a nemzetek sza­badságának megrögzött ellenségeivel szemben. Éppen azért, mert minden erőnkből harcolunk a békéért. A Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó bizottságának nemrégen tartott moszkvai ülésén vélemény­cserét folytattunk a német kérdés békés rendezéséről a Szovjetunió és az USA között folyó tárgyalások­kal kapcsolatban. Valamennyi részt­vevő ország állást foglalt amellett, hogy folytatni kell ezeket a tárgya­lásokat. Azonban nem érthetünk egyet azzal, hogy a nyugati hatal­mak szándékosan késleltető politi­kát folytassanak, igyekezve elodázni az annyira sürgős problémák megol­dását. Ügy véljük azonban, hogy a nyugati kapitalista országok érdekei is megkö­vetelik e kérdések megoldását s így az európai béke megszilárdítása teltételei­nek megteremtését. Véget kell vetni a nyugati hatalmak csökönyös kísérleté­nek, hogy figyelmen kívül hagyják a Német Demokratikus Köztársaság léte­zését. Az európai békét nem lehet il­lúziókra felépíteni és leplezni a reális valóságot, hanem a két német állam létezésének elismerésére, a Német De­mokratikus Köztársaság oszthatatlan jo­gainak tiszteletben tartására kell ala­poznunk. A fasizmus elleni küzdelemben elesett harcosok hagyatéka arra int bennünket, hogy szüntelenül szem előtt tartsuk , ha­zánk boldog jövőjét, nemzedékünk és a jövő nemzedékek jövőjét és boldogságát. A béke győzelméért s egy új háború veszélyének végleges kiküszöböléséért vívott harc, szocialista társadalmunk további fejlesztéséért vívott küzdelem kéért ás a nemzetek közötti barátságért ' A Német Demokratikus Köztársasághoz, mindannyiunkkal szénfben nagy igénve­Főnad Zoltán a német történelem első munkás paraszt ket. támaszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom