Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-15 / 132. szám, kedd

i Alig egy hete nyílt meg Buka- hat, a csehszlovák szocialista ipar ^ § restben a Csehszlovák Szocialista olyan termékeit, amelyek világvi- ^ i négyzetmétert ölel fel a kiállítás.) Százan és százan állják körül a § ^ A bukaresti embert az utóbbi évek- Hradec Královéban készült hangszer-§ .. rsnrláknt -rnrwnrňlfat nianinňlrat 6c O ^ gas színvonalú kell, hogy legyen az A Tesla-gyárnak Romániában is^ ^a kiállítás, amely már az első na- igen Jő a hírneve. Hiszen a Tesla-^ ^pókban megnyeri a legszélesebb tö- gyártmányú rádiók, televíziós készü-^ fc nőt forgalmat le lehessen bonyolí- dióig a legkülönbözőbb villamossá- ^ §tani. Délelőttönként szakértők, tech- gi gépeket csodálhatták meg. A ki-^ ^ bert vonz ide? És persze sikere van a világhírű^ | Elsősorban is az, hogy a románok Pilseni sörnek és a csehszlovák & S a legnagyobb rokonszenvvel és test- élelmiszeripar többi termékének. ^ & véri szeretettel követik c, a baráti Ahol az óriás marókat gyártják A kiállításon mindennap kétszer fc § Csehszlovák Szocialista Köztársaság is tartanak divatbemutatót, ami ^ $ életét, sikereit. Régi barátság ez, nemcsak a nőket és a fiatalokat $ ^ amelyet a közös cél, a közös harc vonzza, hanem az idősebb nemzedé- $ ^ mély tartalommal töltött meg. Nos, ket és a férfiakat is... .\ § a bukarestiek arra kíváncsiak, hogy ...A kiállítási csarnok zászlókkal Š ^ ennek a testven orszagnak nepe, feldíszített bejáratánál egy hatalmas ^ ^ milyen eredményeket ert el a le- fénykép örökítette meg a román ^ ^ pergett esztendőkben, é s csehszlovák párt- és államveze- ^ Öregbíti hazánk hírnevét Budapest (ČTK) — A budapesti Városligetiben serényen folynak a VI. ipari árumintavásár megnyitásának előkészületei. Az árumintavásár má­jus 18-től 28-ig tart. Ez idén Cseh­szlovákia a legnagyobb kiállítók kö­zött lesz. 15 exporttársaságunk 2400 négyzetméternyi kiállítási területen mutatja be ipari gyártmányainkat, el­sősorban gépeket, készülékeket, gépkocsikat, textilárut, üveget, bútort és játékot, Ä VI. budapesti áruminta vásáron ezer magyarországi vállalaton kívül 24 állam mintegy 600 vállalata mu­tatja be áruit. Részt vesznek a többi között a Szovjetunió, a Német Szö­vetségi Köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Nagy-Britannia, Lengyelország és Svédország stb. ki­állítói. Első ízben \tesznek részt ku­bai, finnországi, luxemburgi és USA­beli cégek, Harcban a percekért Moszkva (ČTK) A moszkvai ren­dezőpályaudvar első kommunista munkaközössége „harc a percekért" jelszóval új mozgalmat indított. Az Izvesztyija az új versenymozgalmat kommentálva érdekes számokat kö­zöl az időmegtakarításról. Azt írja, hogy minden perc, amelyet egy mun­kás naponta megtakarít, az év végén 38 ezer tonna nyersvasat vagy 55 700 négyzetméter beépített lakóterületet jelent. Fasiszta törvények Dél-Afrikában London (CTK) — A Daily Worker hét­fői számában „A háborúhoz vezető út" című vezércikkében írja, hogy a dél­afrikai fajgyűlölö kormány új törvé­nye, amelynek alapján a Verwoerd-po­litika ellenzőit bíróság elé állíthatják és kivégezhetik, a dél-afrikai fehér ön­kényurak előkészülete az afrikaiak el­leni háborúra. fulajdonképpep hogyan és mikor •l találták fel az emberek az olyan egyszerű dolgot, mint a kerék? Mondjuk, hol és mikor találták fel a fakereket? Állítólag az aránylag igen fejlett civilizációban élő ókori inkák és mayák kordélyinak „kere­kei" olyanok voltak, hogy nem ls méltók erre az elnevezésre, mert tu­lajdonképpen nem kerekek, hanem négyszögletűek voltak. Elképzelhet­jük, mekkora zajt csaptak az ilyen „kerekű" kordék. Most pedig képzeljük el, hogy az emberiség ugyan már régen ismeri a kereket, de még nem találta fel különleges fajtáját, a fogaskereket... Ha ez tényleg. így lenne, akkor gya­korlatilag . nem létezne semmilyen műszaki civilizáció — kezdve a fi­nom szerkezetű női karóráktól, egé­szen az interkontinentális repülőgé­pekig mindent nélkülöznünk kellene. Szerencsénkre már jó régen ismer­jük a fogaskerékét. Sajnos csak bizo­nyos nagyságú fogaskereket készít­hetünk, mert nincsenek gépeink a va­lóban hatalmas kerekek fogazására, például olyanokéra, amelyek alkalma­sak a cement vagy a vasérc durva megmunkálására stb. Nem készíthet­jük el nagy kotrógépek, emelődaruk és aknatornyok fogaskerekeit sem. Mindnyájan jól tudjuk, hogy cement és emelődaruk nélkül nem építhe­tünk, tehát nem is lakhatunk. Akna­felvonók nélkül pedig nem volna sze­nünk. Ipari üzemeink túlnyomó ré­szét el sem képzelhetjük nagymére­tű fogaskerekek nélkül... A Német Demokratikus Köztársa­ságban Kari Marx-Stadt az az ipari város, ahol a Szovjetunión kí­vül ilyen gépeket gyártanak, többek között Csehszlovákia számára is. Egy kezünk uijain számolhatnánk meg azokat az államokat, melyeknek mun­kásai és mérnökei is tudnak ilyen gépeket gyártani — így például az USA-ban, Nyugat-Németországban, Svájcban és Nagy-Britanniában. Berlinből aránylag nagy utat — mintegy 280 km-t kellett megtennünk a széles aütóúton, hogy a Modul üzem tágas szerelőcsarnokában megtekint­hessünk egyet azok közül a gépek közül, amelyek meggyőzően szemlél­tetik az NDK iparának rendkívüli fej­lettségét, színvonalát. Az üzem dol­gozói éppen befejezték annak a há­rom gépnek egyikét, amelyet a Pfe­rovi Gépgyár képviselői aznap vettek át, amikor az NDK párt és kormány­küldöttsége hazánk fővárosába érke­zett. E gép szakszerű „hivatalos" elneve­zése : Zahnrad— Walzfrässmaschine — magyarul Lefejtő-Fogmaró. A mintegy 5 m magas gép 10 m hosszú és 6 m .széles. Tetejére egy vaslétra 20 fokán kell felmászni. Ez a hatalmas gép minden tarto­zékával együtt több mint 200 tonnát nyom (csaknem annyit, mipt 3000 fel­nőtt ember, vagyis egy kis város la­kossága). Ha majd Pferovba szál­lítják, 13—15 általában használatos és 3 különleges vasúti teherkocsira, tehát egy kisebb szerelvényre lesz szükség. Ami azonban a legfontosabb, ez a gép 6 és fél m átmérőjű kerekek fo­gadására alkalmas. 3izonyos kiegészí­tő berendezések segítségével még en­nél is nagyobb átmérőjű fogaskereket készíthet. Így például a nyugat-né­metországi Mülheim-Meiderich-i üzem­ben, ahová a Modul üzem szintén szállít ilyen óriási marógépeket — az említett kiegészítő berendezések segítségével 7,10 m átmérőt is elér­tek. Ez pedig már csaknem világre­kordnak tekinthető. Az ilyen megmun­kált darab súlya a 60 tonnát is eléri. Az említett fogmaró nemcsak a leg­különbözőbb alakú — egyenes, ferde, vagy nyílformájú fogazásra alkalmas, hanem arra is, hogy mindezt teljesen automatikusan végezze. A hatalmas gépet ugyanis csupán egy ember ke­zeli. A gép minden félbeszakítás nél­kül 8—14 napig (nem órákig, hanem napokig) működhet. Természetesen a gépkezelő ez idő alatt kényelmesen irányíthatja a más gépek működését is. M ily csodálatra méltó munkaterme­lékenység, mily nagyszerű technika I A gépkezelő egy csupán egy méter magas irányító tábla mel­lől ad utasításokat egy ilyen óriás­gépnek. A német szerelők jelenlétünk­ben ellenőrizték a gép legkülönbö­zőbb funkcióit és műveleteit. A műve­letet irányító táblán piros, fehér és zöld fények villannak. Ezek a külön­böző színű „szemek" mintha bizalma­san kacsingatnának felénk : „ide süss, milyen ügyes vagyok ..." A Modul üzem dolgozói nemcsak ezt az egy marógépet készítik szá­munkra, továbbit is küldenek Pferov­ba és egyet a plzeňi Lenin-művekbe. Természetesen ez sem lesz az utolsó. Hány más vagy hasonló gépet szál­lított-e már a Modul üzem Csehszlo­vákiába? Erre pontosan Barth elvtárs, az üzem igazgatója és Schwabe mér­nök sem emlékezik. -Az 'igazgató né­s hány pillanat múlva egy egész halom Strojimport Tschechoslowakei fejlécű papirossal jön vissza és számolni kez­dett a mérnökkel. Egy ideig eltartott, míg megmondhatták, hogy az NDK­nak csupán ebből az üzeméből meg­alapításának éve — 1951-óta, össze­sen 125 különböző gépet szállítottak hazánkba. Az üzem e szerint átlag havonként küldött egy-egy gépet Pl­zeňbe, a Mladá Boleslav-i Gépkocsi­gyárba, Brnóba s a Vítkovice-i Vas­-műbe. Hova irányul további kivitelük? Több fejlett ipari országba, például Nyugat-Németországba, a Skandináv-" félsziget országaiba, Japánba, Angliá­ba, de Argentínába, Brazíliába és Dél­Afrikába is. A legtöbb .gépet — a ki­vitelre előirányzott mennyiség 76 szá« zalékát, azonban a szocialista orszá­gokba szállítjuk. Mennyi emberi munka testesül meg e gépekben, mily sok milliós értéke­ket képviselnek, s adtak és adnak ma is gazdaságunknak? Nincs olyan ceruzánk, amellyel ezt ki tudnánk számítani... Az itt gyártott fogaskerekek min­den bizonnyal jóval előbb foroghat­nának üzemeinkben, ha szakértőink még az átvétel határideje előtt jöttek volna a Modul üzembe. Sok minden­félét előre megbeszélhettek volna. Ezt más országok, például Francia­ország és az NSZK, sőt Japán képvi­selői is mindig megteszik. Szakértő­ink elmulasztják a kínálkozó alkal­mat, bár a Modul üzem csak 40 km­nyi távolságban van hazánk határától. H a valamelyik ifjú házaspár új lakásba költözik, ha tehergép­kocsi vezetője a kaptató előtt sebes*! ségľe kapcsolja, ha az első téli na­pokban kellemes meleget árasztanak a központi fűtés radiátorai — gon­doljunk mindnyájan a Kari Marx-i Stadt-i Alt-Chemitž negyedben levő Modul üzem 1700 munkására és más dolgozójára. Mert az, hogy van ele-; gendó cementünk, gépkocsink, sze-; nünk stb. — az ő érdemük is és' nagyrészt országaink gazdasági együttműködésének köszönhető. ANTONÍN PETRINA ITT KÉSZÜLNEK AZ ÖRlAS FOGASKEREK-MARÖGEPEK Ä tervezés rendszeres ellenőrzése biztosítja a nemzeti bizottságok jó munkáját A nemzeti bizottságok által irányított gazdaságba, beleértve a mezőgaz­daságot is, ma már a népgazdaságban dolgozók csaknem fele tartozik. Te­hát a nemzeti bizottságokra nagy felelősség hárul, hogy és mint oldják meg az időszerű gazdasági feladatokat. Ezáltal nagy lett a jelentősége a nemzeti bizottságok gazdasági-szervező tevékenységének. Hatékony irányítással a nemzeti bi­zottságok hozzájárulhatnak a. mező­gazdaságban levő fogyatékosságok el­távolításához, a kommunális szolgál­tatások kibővítésével és megjavításá­val, a dolgozó nők munkájának meg­könnyítéséhez. Jelentős eszköz a nem­zeti bizottságok kezében a helyi ipar,­melynek feladata hiányárukat gyárta­ni. A nemzeti bizottságok itt lénye­gesen hozzájárulhatnak a dolgozók elégedettségének fokozásához. Azért gyorsabban és érzékenyebben kell a kereslet igényeire reagálni, mint a nagyipari vállalatoknak, amelyekben a gyártási program akármilyen vál­tozása hosszabb Időt vesz igénybe. Ugyanakkor tudatosítanunk kell azt is, hogy 1960-ban a nemzeti bi­zottságok növekvő feladatai mellett megvalósult országunk területi át­szervezése, amikor új, nagyobb és gazdaságilag egyöntetűbb kerületek és járások keletkeztek. Ezzel egyide­jűleg megkezdődött az EFSZ-ek egye­sülése. Mindez — a gazdaság Irányí­tása szempontjából is — új feladatok elé állította a nemzeti bizottságokat. Hiszen azelőtt egy járásban gazdasági vonalon 3000-en dolgoztak, míg a mai járásokban már átlag 17 000 dolgozó működik a JNB által irányított gazda­ságban. Mindennek alapja a terv A nemzeti bizottságok minden fo­kon terveket dolgoznak ki a hatás­körükbe tartpzó gazdaság számára. Ezeket előterjesztik a központi szer­veknek, elsősorban az Állami Tervbi­zottságnak. A tervezés nemcsak a terv kidol­gozását jelenti, hanem egyúttal a terv következetes és helyes felbontását és teljesítésének hatásos ellenőrzését ls. A nemzeti bizottságokban az 1962­es terv felbontásával először mutat­kozott meg a széles alapon történő szervezési munka, amikor nagyobb mértékben először kapcsolódtak be a terv kidolgozásába a nemzeti bizott­ságok szakbizottságai. Így helyesen jártak el pl. a Český Krumlov-i JNB szakbizottságának tag­jai, akik egyenesen a vállalatokban biztosították az 1962-es terv feladatai­nak megtárgyalását és elfogadását. A helyszínen beszélték meg az új vállalatok tervjavaslatát, sőt a ká­derkérdéseket érintő problémákat is. Ellenőrzés az év elejétől A terv teljesítésének ellenőrzését nálunk még mindig rosszul fogják fel. Sokan azt hiszik, az ellenőrzés arra jő, hogy néha felfedje a fogyatékos­ságokat és megtalálja azok okait. A gazdaság irányításában az ilyen ellenőrzésnek kevés hasznát látnánk. Az ellenőrzést állandóan és aktívan kell gyakorolni. Sok nemzeti bizottság azt a komoly hibát követte el, hogy az év első hő­napjában bizony kevés figyelmet szentelt a terv teljesítésének. Ezért volt észlelhető a tervfeladatok telje­sítésének ejlanyhulása, amit aztán a későbbi hónapokban nehezen tudtak behozni. i Hasonló volt a- helyzet az Idei első negyedévben is. Pl. a kerületi épít­kezési vállalatok az első két hónap tervét nem teljesítették. Vonatkozik ez főleg az északnmorvaországi kerü­letre, ahol nagyon nehéz behozni a késést. , A tervteljesítés ellenőrzését az év elejétől kell szorgalmazni. Sőt azt mondhatnánk, hogy az ellenőrzés el­ső lépése a jóváhagyott terv rendes és lelkiismeretes felbontása, L. '• Ül SZÖ 4 * 1982. május 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom