Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-13 / 130. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONT! BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. május 13. vasárnap • 30 fillér • XV. évfolyam, 130. szám Az ifjúság nevelése jelentós feladat Hazánkban a kommunizmus épí­tésének feladatai nagy részben már a mai ifjú nemzedékre fognak hárulni. Szocialista társadalmunk és államunk éppen ezért mind nagyobb mértékben nyújt lehetősé­get a fiatalok sokoldalú ismeretei­nek megfelelő fejlesztéséhez, hogy ifjúságunk becsülettel teljesíthes­se a rá váró nagy és igényes fel­adatokat. Pártunk Központi Bi­zottsága többször hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelésében vég­zett mindennapi munkát hassa át a kommunista eszmeiség, a tudo­mányos megalapozottság, s mind­ezt ragyogja be a kommunizmus nagyszerű távlatainak tudata. A CSKP Központi Bizottságának múlt év novemberében az ifjúság körében végzett munkáról hozott határozata kimondja, hogy a test­nevelés széleskörű fejlesztése az egyik fontos feladat. Ezért adta a Központi Bizottság feladatul a CSISZ-nek, a Testnevelési Szövet­ségnek, a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségének, a Központi Szakszervezeti Tanácsnak és az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériumának, hogy dolgozzanak ki olyan alapelvet, amely szerint a fiatalok naponként legalább egy órát szenteljenek a sportnak, a testnevelésnek. E cél elérésében, főképp a fiatalok fizikai adottsá­gára való felkészítésben a HESZ­szervezet is jelentős szerepet tölt be. Miért éppen a HESZ? Leginkább talán azért, mert a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szer­vezeteinek tevékenysége különö­sen vonzó a fiatalok számára. Pró­bára tehetik itt erejüket, ráter­mettségüket, tudásukat, akaratu­kat úgymond a sport és a testne­velés csaknem minden ágazatában. A többi között lehetőség nyílik itt rátermettségük bizonyítására (en­nek híján a szükséges tulajdon­ságok elsajátítására) a motorveze­tés, céllövészet, modellezés, ejtő­ernyőskiképzés, repülés, rádióke­zelés stb. terén. A honvédelmi tö­megversenyeken évenként a fiúk és leányok százezrei vesznek részt. Szocialista köztársaságunk vé­delmi képességének állandó foko­zása néphadseregünk felfegyver­zésében és kiképzésében is válto­zást eredményez. Hadseregünk a legkorszerűbb fegyverekkel van ellátva. A legújabb rakétatechnika elsajátítása nemcsak komoly poli­tikai és erkölcsi felkészültségű embereket követel, hanem fizikai­lag is rátermett és felkészült em­bereket, akik természetesen ala­pos technikai ismeretekkel rendel­keznek. A párt mindig az ifjúság köré­ben végzett célszerű munkára irá­nyította a HESZ-szervezetek fi­gyelmét. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren már fel is mutathatnak né­hány komoly eredményt. Mint em­lítettük, a fiatalok százezrei vesz­nek részt a honvédelmi versenye­ken. A II. Országos Spartakiád bemutatója is ugyancsak szép eredménynek számít. Tavaly pél­dául a II. fokú iskolák céllövőver­senyén több mint negyedmillió fiatal mérte össze tudását, és kö­zülük 14 ezren kapták meg „Az is­kola kiváló céllövője" címet, illet­ve jelvényt. Az iskolai politechni­kai nevelés keretében nagyon sok fiatal tett szert komoly tudásra a modellezésben, rádiózásban és a sport számára is nenl egy Európa-, sőt világbajnokot éppen a HESZ­szervezet nevelt. Mindezek ellenére az eddig el­ért eredményekkel, a jelenlegi ál­lapottal nem lehetünk elégedettek. A feladat, az ifjúság honvédelmi és technikai nevelésének fejleszté­se többet követel. Sokoldalú tevé­kenységet, mely a honvédelmi ké­pesség, a fizikai felkészültség fej­lesztése szempontjából kiterjed a sport, a testnevelés, illetve a tech­nikai tudás tökéletesítésének va­lamennyi ágazatára. A jövő szem­pontjából az a fontos, hogy ezt a követelményt valamennyi szerve­zet elodázhatatlan kötelességének tartsa. Igaz ugyan, hogy a szerve­zet a gyakorlatok során sokszor nagyon drága anyagokkal dolgozik és ez nemegyszer odavezet, hogy éppen e szükséges eszközöket a fiatalok ritkán kapják kézbe. Ezért a szükséges ismeret és ügyesség elsajátítására nincs elég idő. A po­litikai nevelés és a honvédelmi­technikai felkészülés sem volt mindig és mindenütt kellőképpen összekapcsolva a sporttal, a test­neveléssel, s így ez gyakran el­vesztette vonzóerejét, népszerűsé­gét. A honvédelmi nevelés még mé­reteiben sem érte el a kívánt szín­vonalat. A HESZ-szervézetek nagyrészt csak tagjaikkal működ­nek, ahelyett, hogy valamennyi fiatalt bevonnák a honvédelmi ne­velésbe. A pionírsorban levő fia­taloknak eddig nem egészen 2 százaléka szervezett tag a HESZ­.ben, a másodfokú iskolákban is a diákoknak mindössze 10 száza­léka, holott a CSKP KB határozata valamennyi fiatal számára utat nyit a szervézetben való részvétel­re. Az ifjúság körében végzett sike­res munkát az is gátolja, hogy több helyen lábrakapott a „klub­izmus". Nem ritka eset, hogy a HESZ egyik-másik szervezete a motorvezetés- elsajátításán kívül alig törődik mással. Pedig feladata nem ez, helyesebben nem csak ez. A korábban említett feladatok sok­oldalú összehangolt tevékenységet igényelnek a szervezettől. A szer­vezet munkáját a legtöbb esetben az elméleti és gyakorlati oktatók felkészültsége határozza meg. Saj­nos, a HESZ szervezetei még nem rendelkeznek megfelelő, sokolda­lúan képzett káderekkel. Éppen itt van a legtöbb tenni­való. Olyan vezetőket kell nevelni, akik mind elméleti, mind gyakor­lati és nem utolsósorban pedagó­giai téren alaposan felkészültek hivatásukra. El kell érnünk, hogy az ilyen vezetőkkel rendelkező szervezetekben minél több fiatal tömörüljön, hogy a szervezetek te­vékenységének legyen vonzóere­je. A felvetett fogyatékosságok nem jelentik azt, hogy a HESZ eddigi munkája nem jogosít fel remé­nyekre, további sikerekre. Sőt. vannak biztató körülmények. A HESZ Központi Bizottsága már részletesen foglalkozott a fogya­tékosságok eltávolításának kérdé­seivel és az ifjúság honvédelmi képessége, technikai felkészült­sége fejlesztésének problémáival. A lényeg az, hogy a CSISZ és a testnevelési szervezetek elegendő és jól képzett kádereket biztosít­sanak a HESZ-szervezetek számá­ra, továbbá az első- és másodfokú iskolákban valamennyi szervezet szorosan együttműködjön a szü­lői munkaközösséggel. Csak így lehet biztosítani a szervezet meg­felelő tagalapját és a gyakorlato­zások kívánt színvonalát. Ha eh­hez a HESZ-szervezetek képzett oktatókat is biztosítanak, akkor elmondhatjuk, hogy ifjúságunk honvédelmi és technikai nevelése a fejlődés újabb, jobb szakaszába lépett. Holnap érkezik hazánkba az NDK párt- és kormányküldöttsége Amint már közöltük, hétfőn, május 14-én Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására hazánkba érkezik a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. Az NDK párt- és kormányküldöttségének élén Walter Ul­bricht elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államta­nácsának elnöke és Bruno Leuschner elvtárs, az NDK miniszterelnökhelyettese állnak. WALTER ULBRICHT, NÉMETOR­SZÁG SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRT­JA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA, AZ NDK ÁLLAM­TANÁCSÁNAK ELNÖKE. CSÚCSTELJESÍTMÉNY az ostrava-karvinai körzetben (ČTK) — Az ostrava-karvinai bá­nyák gépesített tárnáiban a bányá­szok a május 11­i műszakokban csúcs­fejtést értek el. Kombájn segítségével 24 őra alatt 32 070 tonna szenet bá­nyásztak, ami a körzet egész fejtési eredményének 44,3 százalékét teszi ki. Csaknem 100 kombájnnal dolgoz­tak. A Gottwald Elnök Bányában a bányászok a szén háromnegyedét gé­pek segítségével fejtették. Az ostrava­karvinai körzetben elért' eme legjobb eredményt a magas fokú gépesítésnek köszönhetik. Az ostrava-karvinai kör­zet ezáltal 100 százalékra teljesítette a napi szénfej tési tervet. A köztársasági elnök jőkívánata (CTK) — Antonín Novotný, köztár­saságunk elnöke üdvözlő táviratot küldött dr. Szarvapaili Rádhakrisnan­nak abból az alkalomból, hogy az In­diai Köztársaság elnökévé választot­ták. A táviratban többek közt kifejezte meggyőződését, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az India közötti baráti kapcsolatok továbbra is fejlődni és mélyülni fognak a két ország javára. Walter Ulbricht elvtárs életrajza W alter Ulbricht 1893, június 30-án született Lipcsé* ben a szociáldemokrata munkásmozgalom sorai­ban küzdő munkás fiaként. Fiatal korától kezdve poli­tikai és szakszervezeti tevékenységet fejtett ki a mun­kásmozgalomban. Mint 15 éves asztalosinas 1908-ban a szociáldemokrata munkásifjúság tagja lett, két évvel később belépett a szakszervezetbe' és 1912-ben Német­ország Szociáldemokrata Pártjába. Az első világháború kitörésekor Walter Ulbricht a Liebknecht-csoportba tartozott. Antimilitarista állásfog­lalása miatt többször körözték és letartóztatták. 1918­ban sikerült megszöknie a börtönből. Azonnal visszatért a Spartakus Szövetség soraiba és Németország Kommu­nista Pártjának egyik alapítója lett. Walter Ulbrichtot 1923-ban Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává és titkárává, ké­sőbb pedig a politikai iroda tagjává választották. Itt Ernst Thálmann és Wilhelm Pieck oldalén azért harcolt, hogy Németország Kommunista Pártja a munkásosztály marxi-lenini pártjává fejlődjék. A párt birodalmi par­lamenti képviselőjévé választották. Amikor Németországban a fasizmus terrorrendszert juttatott uralomra, Walter Ulbricht az illegális NKP egyik vezére lett. A párt határozatából külföldre tá­vozott, hogy ott folytassa a harcot a hitleri barbarizmus ellen. A második világháború alatt Walter Ulbricht közvetlenül a fronton harcolt, és mint a „Szabad Németország" nemzeti bizottságának tagja, a német fasizmus szétzúzásán munkálkodott. A hitleri Németország fegyverletétele után érdemes munkát végzett az NKP kádereinek szervezésében azoknak az elvtársaknak soraiból, akik az illegális munkából és a koncentrációs táborokból tértek vissza. Wilhelm Pieckkel vállvetve a német munkásosztály egységének felújításáért har­colt, mert ez feltétele volt a fasizmus öröksége leküzdésének és a szocia­lizmus németországi győzelmének. Walter Ulbricht elvtársnak, mint Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága első titkárának nagy érdeme van mindama sikerek­ben, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya és dol­gozói pártjuk vezetésével szocialista hazájuk építése folyamán értek el. Állami tisztségében is, mint a miniszterelnök első helyettese, jelentősen hozzájárult Németországban az első munkás-paraszt állam felépítéséhez. A nép érdekében végzett áldozatkész tevékenységéért 1960. szeptember 12-én a Népi Kamara képviselőinek egyhangú határozatával a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökévé választották. i u Ami o 15 milliárd korona mögött van Mindjobban elmélyülnek a Csehszlovákia és az NDK közötti gazdasági kapcsolatok A nemzetközi gazdasági kapcso­latokról szóló jegyzőkönyvek általában igen szűkszavúak, a közlemények száraz számadatokban számolnak be az árucsereforgalom nagyságáról. Az NDK-val kötött hosz­szúlejáratú egyezményünk megszabja, hogy az 1961—65 években a kölcsönös kereskedelmi forgalom a két ország között meghaladja az évi 15 milliárd koronát. Mi rejlik az ilyen adat mö­gött? • Wartburg kocsitól a fényképező gépig Az NDK-ból a mi népgazdaságunk Az idei brnói Nemzetközi áruminta­vásáron a Sezimovo Üstí-i Kovosvit is bemutatja legjobb gyártmányalt, épp úgy, mint az előző években. Öt új gépet mutat be, közülük hármat a holoubkovi Üzem készített. Képünkön Rudolf Sátor szerelő, a csehszlovák­szovjet barátság szocialista munka­brigád vezetője kipróbálja a SP-12-es félautomatikus esztergapad másolóbe­rendezésének működését. (J. TacheZy felv. — CTK) a közismert Wartburg autókon, Zeiss optikai műszereken, fényképezőgépe­ken kívül számos félkészárut és vegyi anyagot is kap. Figyelemre méltó az az óriási automatikus gépsor, amelyet ezekben a napokban szerelnek a Brno melleti líšeňi traktorgyárban. A gé­pek, az automata vezérlőberendezés, a műszerek — minden az NDK-ban készült. Üzembe helyezés után ez a gépsor a traktorok tengelyeit fogja gyártani teljesen emberkéz beavatko­zása nélkül. • Együttműködés — az nem csupán kereskedelem A kereskedelmi együttműködésen kívül a legjelentősebb az NDK-val folytatott gazdasági kapcsolatainkban a nemzetközi munkamegosztás. A mű­trágya gyártására például — amely oly fontos a szocialista országok me­zőgazdaságában — Csehszlovákia szál­lít gépi berendezést az NDK-nak. De ezzel nem ér véget a dolog: az NDK így növeli a műtrágyagyártást és je­lentős mennyiségben nekünk is fog­ja szállítani. Ennek hatását a mi me­zőgazdaságunk is élvezni fogja. A tapasztalatcsere arányaira jellem­ző, hogy 1961-ben 1900 német szak­ember járt hazánkban és ezer cseh­szlovák küldött ismerkedett meg az NDK-ban alkalmazott munkamódsze­rekkel. 9 A legfontosabb szakaszon Együttműködésünk az NDK-val om szágaink gazdaságának legjelentősebb szakaszára összpontosul. Megegyez-, tünk például abban, hogy egyes áru-: fajtákat nem fogunk mindkét ország­ban gyártani, hanem például bizonyos cipőgyári gépeket csak nálunk, bizo-. nyos elektroncsöveket csak az NDK­ban fognak gyártani, de annyit, hogy mindkét ország szükségletelt fedez­zék. Gazdaságosabb, olcsóbb lesz így a termelés. Együttműködésünk tehát arra Irányul, hogy az a két ország népgazdaságát a legfontosabb szaka­szon — a termelés hatékonysága nö­velésének szakaszán erősítse. • Kevesen tudják, hogy egyik legnagyobb ipari építke­zésünk, a seredi nikkelkohó legfonto­sabb gyártási menetét az NDK-ban* dolgozták ki. Kevésbbé ismert dolog, hogy például a hlohoveci drótgyárba tízével szállítják az NDK-ban készült gépeket, hogy a krompachyi kohásza­ti művek NDK-ban gyártott konver­torokban gyártják a rezet. Üj üzemeink sok gondot okoztak abban, hogy a kémények füstje és po­ra elárasztotta a környéket, s ezen fe­lül jelentős kárt okozott, mert például a magnezit gyártásánál elszálló port teljes értékű magnezit-szinterré lehet­ne feldolgozni. Az NDK ilyen problé­mák megoldásában is segítségünkre volt. Košicén például a német szere­lők most szerelik a magnezitgyár porelszívó berendezését. Napi 80 ton­na port vonnak el ezek a berendezé­sek. Az évi megtakarítás 2,5 millió korona lesz. Mindez persze nincs benne a 15 mil­liárd árucseréről kötött egyezményben. Ott csak az áll, hogy a szűrőt leszál­lítják. Az egyezménybe nem foglalták bele azt a barátságot, amely a szere­lők és a .hazat dolgozók között kifej­lődött, azt a kölcsönös elismerést, amit egy-egy NDK-beli árucikk, vagy gép használatakor kifejezünk, azt a barátságot, amely a növekvő gazdasá­gi kapcsolatok folytán egyre jobban elmélyül. Pedig ez is része országaink együttműködésének, (v.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom