Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)

1962-05-04 / 122. szám, péntek

Ahol május elseje átfá? harcot jelent i -"•r Nyugat-Berlinhez hasomňan a jobboldali szakszervezetek számos más nyugatnémet városban is kihasználták, hogy minden hSladó szervezetet betiltottak és ők rendezték a május elsejei felvonulást, persze a bonni kormány elképzelései szerint. Ennek ellenére a haladó erők a felvonulásokon hallatták hangjukat, tiltakoztak az NSZK atomfelfegyverzése, az atomfegyver-kísérletek ellen. Képünkön láthatjuk, hogyan hallgattatta el a rendőrség azokat, akik a békéért mertek szót emelni Hamburgban. (ČTK telefoto.j m Uruguay népét Kuba példája lelkesíti. Május elseje ádáz bérharcok, az amerikai imperializmus beavatkozása elleni küzdelem közepette zajlott le. Képiink egy montevideói tüntetésen készült, ahol a dolgozók Castro képével és a kubai zászlóval adják a kormány tudtára: Kuba példájára az uruguayi nép is meg akar szabadulni az USA elnyomása alól. (ČTK felv.) A tudományos tapasztalatokat népszerűsítik A FÖLDMŰVELÉS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS — mint a legrégibb foglalkozási ágak — ősidőktől kezdve az ember betevő falatját, élelmét volt hivatott biztosítani. Természetes tehát, hogy mindig nagy gondot és figyelmet szentelnek a természet és az időjárás tanulmányozásénak azok, akiknek ettől függött megélhetésük. A- gazdálkodás körül szerzett kezdeti tapasztalatok apáról fiúra, az évtizedeken keresztül elsajátított ismeretek nemzedékről-nemzedékre szálltak, mindaddig, amíg a „sötétben tapogatózásnak" véget vetett a tudomány. A földművelés és az állattenyésztés között igen szoros a kapcsolat. A kettő együttesen biztosítja a mezőgazdasági termelés fellendülését és ezzel életszínvonalunk emelkedését. Ehhez különféle tudományos munkákra, kísérletekre, az éghajlati viszonyok és a természet nyújtotta lehetőségek kutatására van szükség. A Földművelésügyi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium éppen ezért foglalkozik oly kitartóan a növénytermesztés és az állattenyésztés problémáival, a kutató- és kísérleti intézetek munkájának eredményeivel. A többi tudományágakhoz hasonlóan ma már a mezőgazdaság is kutatások és kísérletek eredményei alapján szervezett irányítással fejlődik. Az elért eredményeket rendszerezik, nyilvántartják és népszerűsítik. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium 1961ben két — egymás munkakörét kiegészítő — intézetet létesített. Az egyik intézet a gazdálkodást hivatott tudományos rendszer alapján irányítani. Rendszeresen feldolgozza a kísérleti munkák eredményeit, hogy azokat a termelésben minél célszerűbben és gyorsabban felhasználhassák. A másik, a Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet fő feladata az eddig szervezetileg nem összefüggő erdészet és a vízgazdálkodás irányításának egységesítése. Az egyesítés célja a tudományos színvonal emelése. Az intézet neve híven tükrözi munkakörét, hatáskörét. Munkája iránt szakkörökben Igen nagy az érdeklődés, amit kiterjedt hazai és külföldi levelezése is elárul. Havonta megjelenő Tanulmányi Tájékoztatóját nagyon várják a szakkérdésekkel foglalkozó kutató- és kísérleti intézetek, a nemesítő állomások, szakiskolák, járási és kerületi nemzeti bizottságok, a szaktársaságok dolgozói, hogy az egyes tudományos problémák fejtegetéseiből okulva választ kapjanak néha megoldhatatlannak látszó kérdéseikre. A folyóirat részletesen és szakszerűen megismerteti az illetékeseket a mezőgazdasági termelés, az erdészet, a vízgazdálkodás, az állattenyésztés és növénytermesztés módjával, valamint sok más, a fenti témaköröket érintő aprólékos kérdésekkel. — Intézetünk tevékenysége Igen sokoldalú. Tanulmányi Tájékoztató című folyóiratunk szerkesztésén és kiadásán kívül állandóan figyelemmel kísérjük a hazai és a világirodalmat — mondja Keil Jaroslav mérnök, az intézet egyik dolgozója, a dokumentációs központ vezetője. Az érdeklődésre számot tartó anyagot összegyűjtjük és feldolgozzuk. Ezek a Földművelési Irodalom Szemléje című, évente hatszor megjelenő folyóiratunkban látnak napvilágot. Keil elvtárs 32 éves. Fiatal kora ellenére is nagy szakmai tudással rendelkezik. Mindössze három éve dolgozik a minisztériumban, mert főiskolai tanulmányai befejeztével az egyik gépállomás dolgozójaként értékes gyakorlati tapasztalatokra tett szert. A traktorosokkal és a szövetkezetesekkel eltöltött nyolc esztendő nem suhant el nyomtalanul a feje fölött. Nem töltötte tétlenül az időt. —• Nem elég ám az elméleti tudás, megfelelő gyakorlat nélkül mit kezdtem volna vele? — gondolkozik hangosan. — Persze Itt az Intézetben — folytatja — a külföldi irodalom tanulmányozása azt is megkívánja, hogy több nyelvet beszéljünk. A dokumentációs és szakmódszertant kötelező tanfolyamokon sajátítjuk el. A legfontosabb követelmény munkatársainkkal szemben azonban a magas színvonalú politikai képzettség, mely nélkül munkákban semmiképpen sem érhetnénk el a várt eredményt. Hiszen a szerkesztésen kívül még összehasonlító tanulmányokat, értekezéseket is kidolgozunk, aminek előfeltétele a szaktudás mellett a politikai képzettség. A SZAKIRODALOM ANYAGÁT mintegy 1600 bel- és külföldi folyóiratból gyűjtik össze. Az irttézet elkalH mázoltál maguk képtelenek volnának megbirkózni ilyen óriási anyaggal, ezért 150 külső raunk;ilárs tudomá-j nyos segítségét is igénybe veszik. — Ha szaktanácsért fordulnak hozzánk, nyilvántartási lapjainkból kikeressük a megfelelő szakirodal-i mat és azonnal rendelkezésre bo-: csátjuk az érdeklődőknek — tájékoztat Keil elvtárs. Élénk tapasztalatcserét folytat az! intézet a szocialista tábor országaival. Világnyelveken megjelenő folyóirataink a mezőgazdaságban elért legújabb eredményeket, tudományos tapasztalatokat, értekezéseket tartalmaznak. Az intézet dolgozói ezzel is támogatják tudományos munkájukban a baráti államokat. Állandóan nyitott szemmel járunk és figyelemmel kísérjük a világ valamennyi államának korszerű szakirodalmát — mond-, ja a fiatal tudós. Az Intézethez tartozik a kitűnően berendezett Központi Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvtár, a fordítóosztály és több mezőgazdasági múzeum. — Munkánkért nem kell szégyenkeznünk. Bizonyítja ezt februárban megrendezett ankétunk is — nyitja ki Keil elvtárs íróasztala egyik fiókját. — Itt tartom a leveleket, melyekben köztársaságunk hivatott szakemberei feltett kérdéseinkre válaszoltak. Mintha valamennyien ösz-: szebeszéltek volna, mind egy véleményen vannak. Olvasson csak el belőlük néhányat — bíztat, miközben elém teszi az összefoglaló jelentést is: az intézet hasznos, jó munkájáért az ankét résztvevői köszönetüket fejezik ki. Az eddigi Irányvonal elvben megfelel. Azokat az észrevételeket, amelyek munkánk tökéletesítését célozták, szívesen fogadtuk és már meg ls valósítottuk. Mert az együttműködés a biztosítéka az eredményes munkának és imi erre törek-: szünk. Ezzel az elvvel mi is egyetértünk. KARDOS MÁRTA A legszebb köszöntés A Veiké Ofany-I szövetkezetesek sem maradtak el azoktól, akik munkafeiajánlásokkal köszöntötték pártunk XII. kongresszusát. A növénytermesztés dolgozói vállalták, hogy terven felül kitermelnek 281 mázsa szemes kukoricát, 752 mSzsa silókukoricát, 40 mázsa Durgon/át, 330 mázsa cukorrépát stb. A növénytermesztő csoport vállalásának értéke ktzel 47 ezer korona. Még szebb vállalással dicsekedhetnek az állattenyésztők. Terven feliil 100 mázsa hús, 20 000 liter tej értékesítésére tettek kötelezettségvállalást, valamint arra, hogy az előirányzottnál 200-al több malacot nevelnek fel. Itt az összérték 178 000 korona. A termelési költségek csökkentésére tett vállalások is figyelmet érdemelnek. Több mint 220 000 koronát tesz kl az az összeg, amelyet az új technológia szélesebb körű alkalmazásával aKarnak megtakarítani.Vállalt feladataik becsületes teljesítése lesz pártunk XII. kongresszusinak legszebb köszöntése. Katona Roland, Veiké Olany. Ez év januárjában a járási és a kerületi nemzeti bizottságok szempontjából igen fontos intézkedéseket hagytak júvá: hogyan kell az említett szerveknek alapos;:b"já tenniök a mezőgazdasági irányítás és a tervezés szervezését. Az intézkedések gyakorlati megvalósítását a KNB- és a JNBtanácsok 1962. március l-ig hajtották végre. A mezőgazdasági termelés további fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges az új rendszer, melynek megvalósításánál a következőkből Indulunk ki: a természeti és gazdasági adottságok ió kihasználása, a termelés helyes elosztása a szakosított gazdaságok szempontjából, az új nagyüzemi technológia és technika állandó alkalmazása. Az már nem elég, ha a mezőgazdasági bizottságok és osztályok csak egyslkúan, helyi jelleggel és szakszempontból foglalkoznak a feladatokkal, mint azt eddig tették. A termelés fejlesztésének — főként az ötéves terv négy év alatti teljesítésének — komoly követelményei egységes, szervezett munkát kívánnak a nemzeti bizottságok egészétől, tehát nemcsak szakbizottságaiktól és osztályaiktól. Meg kell szüntetni a mezőgazdasági osztályokon és bizottságokban az egészségtelen hivataloskodást. El kell érni, hogy a szakemberek a mezőgazdasági termelést ott szervezzék, ahol a munkák folynak — az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Ugyanakkor szükséges, hogy minden egyes KNB és JNB egyéb bizottságai és osztályai segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztéséhez a járásokban és a községekben egyaránt. A mezőgazdaságnak a nemzeti bizottságok általi irányításának fokozása a gyakorlatban számos igen komoly fogyatékosságot és hiányosságot tárt fel, főként a járási nemzeti bizottságok munkájában Mindenekelőtt a következőket soroljuk fel: Ä mezőgazdaság irányításának új módja — A mezőgazdasági bizottság és osztály ügyvitelének formális és leszűkített felosztása, más bizottságok és osztályok hatáskörébe való áthelyezése. — Az egyes bizottságok és osztályok együttműködésének s ezzel kapcsolatban a tanácsok összefogó szerepének lebecsülése. — A KNB-k és a JNB-k mezőgazdasági bizottságai és osztályai tartalmában új munkaformáinak és módszereinek bevezetése; a mezőgazdasági szakemberek célszerűbb felhasználása a járásban, a kerületben, a mezőgazdasági termelés fejlesztése elvi kérdéseinek megoldásában. Szlovákia számos járási nemzeti bizottságában az említett fontos intézkedésekről csak annyiban gondoskodtak, hogy ez év március l-ig néhány dolgozót áthelyeztek a mezőgazdasági osztályról a tervezési osztályra, a pénzügyi osztályra vagy esetleg az építésügyi osztályra. De arról már megfeledkeztek, hogy a feladat következetes teljesítése érdekében Ismét ki kell dolgozni a KNB-k és a JNB-k Illetékes osztályainak munkáját, meg kell határozni az egyes bizottságok jogkörét és felelősségét. Ennek alapján kellett vólna kidolgozni és konkrétan meghatározni az Illetékes osztály minden egyes dolgozójának új feladatait. Ez valóban igényes feladat. Teljesítése nemcsak a KNB és a JNB bizottságainak és osztályainak, hanem főként a tanácsok és a plenáris ülések aktív tevékenységét követelte. Nem soroljuk fel külön-külön a feladatokat, amelyeket az egyes bizottságok és osztályok munkatervének kidolgozása előtt kellett volna teljesíteni, így például azt, hogy a KNB és a JNB képviselőit a bizottságok, az apparátus tagjait, de a HNB-k funkcionáriusait és a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóit is meg kellett volna ismertetni az említett alapelvekkel és főként megvalósításuk mikéntjével. Egy hónap letelte után számos JNB funkcionáriusai a mezőgazdasági termelés irányításában nyert saját tapasztalataik alapján ráébredtek, hogy csupán a mezőgazdasági osztály dolgozóinak a többi osztályba való széthelyezése nem a legfőbb dolog, amitől a mezőgazdasági termelés új Irányítási módszerének sikere függ. Tudatára ébredtek, hogy az adott esetben többről van szó. Főként arról, hogy minden bizottság és az egész nemzeti bizottság elő konkrét feladatokat kell tűzni a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztésével kapcsolatban. Ugyanakkor meg kell határozni a KNB és a JNB egyes bizottságai kölcsönös kapcsolatainak és együttműködésének formáit is a mezőgazdaságnak nyújtott segítség terén. Mindenekelőtt pedig a mezőgazdasági bizottság és a többi bizottság közötti kapcsolatokat és együttműködési formákat kell meghatározni. Ezen az alapon utólag kidolgozták az egyes bizottságok és osztályok feladatait, kiegészítették munkaterveiket, s a tanács tervét is s azt előkészítették a plenáris ülésen való jóváhagyásra. Tudatában voltak annak is, hogy a mezőgazdasági termélés irányításában foganatosított új intézkedések s azok következetes megvalósítása a gyakorlatban feltétlenül megköveteli a tanács eddigi munkastílusának megváltoztatását ls. Azok a járási funkcionáriusok, akik így láttak hozzá a mezőgazdasági termelés irányításához, megértették a dolog lényegét. Hiszen míg eddig a KNB és a JNB bizottságainak kellett kölcsönösen együttműködniük, március elseje után az egyes bizottságok ' rendszeres együttműködése a nemzeti bizottságok által Irányított gazdaság tervjavaslatainak kidolgozásában a nemzeti bizottságok tevékenységének súlypontjává válik. Ennek következtében még jobban előtérbe lép a KNB és a JNB tanácsainak egybehangoló szerepe. A KNB-k és a JNB-k bizottságainak a mezőgazdasági feladatok teljesítése során folytatott rendszeres és konkrét együttműködése terén az új feltételek között nem elegendő csupán formálisan megtárgyalni a bizottságok munkaterveit és e terveket a plénumon jóváhagyni. A tanácsnak tevékenyen részt kell vennie a munkatervek összeállításában, főként pedig rendszeresen értékelnie kell teljesítésüket. Rendszeresen értékelni kell a bizottságok tevékenységét a plénumokon is. Kezdetben bizonyára nem lesz könnyű a KNB, illetve a JNB építésügyi bizottsága tagjainak és az építésügyi osztály dolgozóinak elsajátítaniuk a mezőgazdasági beruházási építkezés tervének teljesítésével vagy a mezőgazdasági üzemek beruházási építkezésében a társadalmi munka megszervezésével összefüggő új problémák megoldásának módját. A mezőgazdasági bizottsággal és osztállyal folytatott gyakorlati együttműködés kérdéseiben bizonyos ideig még lesznek tisztázatlan kérdések. Már most megmutatkozik az Is, hogy nem lesz könnyű a JNB-k mezőgazdasági osztályainak elnökeit és tagjait meggyőzni arról, hogy továbbra Is felelősek a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztéséért, műszaki színvonalának állandó emeléséért, a termelés Irányításáért, jóllehet munkájuk egy része áthárult a JNB tervezési, pénzügyi és más bizottságaira. Hogyan akadályozzuk meg tehát a formalizmust és hogyan küszöböljük ki a kezdeti nehézségeket? Mindenekelőtt úgy, hogy az említett elvek megvalósítása ne legyen egyszeri akció, amint azt kezdetben számos JNB-n értelmezték, hanem váljék a KNB-k és a JNB-k funkcionáriusai, a bizottságok elnökei és tagjai, valamint az egész apparátus mindennapi munkájának részévé. Szükséges továbbá, hogy a nemzeti bizottságok mindenütt érvényesítsék a jól dolgozó JNB-k és KNB-k tapasztalatait. Ki kell egészíteni az illetékes ügyosztályok munkáját, meg kell határozni az egyes bizottságok jogkörét, s ezzel kapcsolatban konkrétan rögzíteni a bizottságok és az osztályok kölcsönös együttműködésének formáit. Az új feladatok szempontjából át kell dolgozni a tanács tervét is. A gyakorlatban meg kell honosítani a bizottsági tagok tevékenységének rendszeres értékelését a tanácsban és a plenáris üléseken. A tanács és az egyes bizottságok tevékenységének jobb egybehangolása és főként az egyes bizottságok és osztályok" együttműködésének elmélyítése érdekében következetesen gondoskodni kell a munkamegosztásról a bizottságok elnökei és az osztályok illetékes vezetői között, hogy az egyik ne helyettesítse a másikat, de ugyanakkor ne kerüljön sor kettős beavatkozásra sem. E célból gondoskodni kell az egyes bizottságok egybehangolt közös eljárásáról a legfontosabb feladatok teljesítése során. Ezt követelik a mezőgazdasági termelés ez évi igényes feladatai, megköveteli a tavaszi munkák idei késése, a nyári munkák gondos előkészítése, az agrotechnikai határidők betartása, a korszerű technika és technológia felhasználása, valamint a gépek alkalmazása. Alapvetően fontos a nemzeti bizottságok fokozott munkája annak érdekében, hogv az állami terv feladatait minden kerületben, járásban és községben e a y -i- tesen teljesítsék. J. GONDA U J SZO 4 * 1962. május 4.