Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-11 / 100. szám, szerda

JJÍAf fjj/jn t Takarékoskodó terme Rőszö vetkezetek iWtv HMiw * , „ , , Máslapokban olvastuk örök elégedetlen Ficerke Antal energikus Egész nap kiahál, hogy a * * J Eredményeik azonban sokkal ked­* vezobbek voltak. J Néhány követésre méltó példa felso­rolásával kellőképpen érzékeltethet­emher.* jyk a termelőszövetkezet dolgozói­hetedik^ n ak nagyfokú öntudatosságáról ta­határban is hallani. „Küldjetek végre* núskodó és szép sikereket eredmé­szakembereket hozzam, különben J nyező törekvéseit. így például a ru­tönkremegyek a gondokban !" * žomberoki Építőipari Szövetkezet és Még abba sem hagyja a kiabálást,* a Bardejovban sportfelszereléseket a titkárnője egy levelet nyújt át. Az J készítő termelőszövetkezet dolgozói állami gazdaság vrzetoje olvassa :* alaposan rendbe hozták, illetve ki­„Ezennel önhöz osztjuk be e néhány* tatarozták raktáraikat, amelyek ki­fiatalt. Az önök gazdaságában is* fűtése sem igényel már annyi fűtő­reeg kell oldani a tanonckérdést. Ha* any ag 0tj r aint azelőtt, így csaknem most nem sajnálják a fáradságot az* 30 tonna szén megtakarítása vált le­utánpótlástől, a jövőben a helyzet* hetővé. A zvoleni Robotodev, a bra­urai lesznek." J tislavai Kožatex és a žilinai Pokrok Ficerke először rettenetesen meg-* termelőszövetkezetek dolgozói a ka­lepödött, azután csendesen, csak úgy* Zánok módosításával nagymennyisé­saját magának mondotta: „Hét ezt* gü s zén megtakarításáról gondoskod­nem, hát ezt mégsem... Nem vagyok J tak és az eddig használt kőszenet fő­én részeg, fütyülök az utánpótlás­J kozatosan kisebb értékű fűtőanyag­tokra. Hetente három napot isko!ába* g aj pótolják. Az eredményes tüzelő­fognak járni, és ba itt-ott panasz- J anyag- és energiamegtakarítás érde­kodni fogok, belelátnak a kártyáim-* kében hasonló ésszerű intézkedéseket ba. Hisz ez állásomba kerülhet. Én J foganatosítottak a topolcanyi Invalid, egy sajnálatra méltó emberke akarok* a luceneci Cirko szövetkezet és a mi­maradni..." * chalovcei termelőszövetkezet dolgozói Azután kövér arcán széles mosoly- J j S ( akik különféle gyártási hulladék­lyal röviden csak ennyit ír: „A tia-*anyagot, például hulladékfát, kosár­talokat nem áll módomban elhelyez­J fonásra alkalmatlan vesszőt, bőrhul­ni és tantermeink sincsenek!" * ladékot stb. fűtöttek el. Néhány szö­Ficerke Antal azóta is egész nap J ékezetben úgy szabályozták az iro­csak kiabál az állami gazdaság iro* d ai helyiségek és a műhelyek fűtését, dájában: „Küldjetek hát végre szak-* i 10g y munkaidőn kívül lehetőleg mi­embereket hozzám, mert megőrülök^ ^gj kevesebb fa, illetve szén égjen a a gondoktól!" * kályhákban. Ilyen egyszerű, de szer­J fölött helyes intézkedést foganatosí­* tottak például a rajeci Rajcanka ter­J melőszövetkezetben, a žilinai Építö­* ipari Szövetkezetben és másutt is. J Ahol jobban, célszerűbben szervez­ték meg a vállalaton belüli szállí­A szlovákiai termelőszövetkezetek dolgozói nagy megértéssel fogadták a CSKP KB felhívását, hogy legalább egy százalékkal csökkentsék a tüzelő­anyag és az villamosenergia fogyasztását. Megígérték, hogy 1961 végéig csaknem 135 tonna szilárd tüzelőanyagot és 58 500 kWó elektromos energiát — tehát az évi fogyasztás csaknem egy százalékát — takarítják meg. )0BRANA IIDU Gondot keltő problémák "í A Tátraaljai járások kivételével Ke­Nem értem, hogyan vádolhat engem valaki is azzal, hogy nem törődöm az emberekkel, problémáikkal. Az utóbbi héten két beszélgetést is folytattam. Meg kellett állapítanom, hogy nincsenek problémák. Így aztán nehéz, én nem* gondolhatok ki más helyett problémá-* ka t' JV P éld á"l , let-Szlovákiában is mindenütt megin­szombat délután, ahogy keresztulronan* 0 az udvaron. Szeme kidülled, homlokán* ault a tavaszi mezogazdasagi munka. gyöngyözik a verejték. Ahá, gondolom.* Éjjel a talajt készítik elő, nappal vet­valami problémája van. J nek A gépek és fogat ok munkába — Mi van Karásek? - kérdezem j állításával használják ki a kedvező le már messziről szívélyesen es kozvet-J . , . . , , j en ül * időjárást, s meg vasarnap is dolgoz­— Ugyan - int elutasítón. * tlak a mezőgazdasági dolgozók a ter­— Valami problémád van? J mészét okozta lemaradás behozásán. — Ne bolondozz — válaszolja —, mi-* A košicei járásban a múlt héten a csoda probléma, rohanok az állomásra. J háromnapos kiadós eső akadályozta íme, nincs problémája. Különben* a munka folyamatosságát. A közsé­biztosan elmondta volna. J gekben a vasárnapot is a talajelőké­Venclíknek sincs problémája. Meglátó-* f é é ;é folytatására has2ná I. gattam otthon, mert nem tetszett nekem.* ' • Szőrös volt az arca, s a böre szürkés J ták ki. A senai szövetkezetben szom­színbe játszott. * bat éjjel hat traktor boronált és hen­— Nem folyik nálunk a víz — mon­J gerelt. Vasárnap nyolc traktor aggre­dotta -, már két hete. El kell men-* átor se g{tségével 2—3 vetőgépet nem valahová megmosakodni. * vontatva 18 hektáron árpát, 34 hek­tást, ott jelentősen csökkentették a benzin s a motorolaj fogyasztását. A trnavai Tatrachema szövetkezet dolgozóinak e törekvéseit figyelemre méltó siker koronázta. Tavaly a szö­vetkezet motoros járműveinek cél­szerűbb kihasználásával sikerült mint­egy 2000 liter benzint megtakaríta­niuk. Több termelőszövetkezet dicseked­het jogosan az elektromos energia csökkentett fogyasztásával. A hloho­veci Lubonas termelőszövetkezet 1961­ben a mintegy 66 000 kWó elektromos energiát takarított meg. A trenčíni Svojpomoc, a trnavai Tatrachema és további termelőszövetkezetekben vi­szont fokozott gondot fordítottak a gépek, illetve világítótestek gazdasá­gos áramfogyasztására, ami szintén sok ezer kWó megtakarítását tette le­hetővé. A bratislavai Kroj és a micha­lovcei termelőszövetkezet műszaki szakemberei mintegy 30 000 kWó elektromos energia megtakarítását érték el azzal, hogy az adott lehe­tőségeknek megfelelően tökéletesítet­ték a kerámiai tárgyak és az agyag­vázák stb. égetési technológiáját. A felsorolt példák arról tanúskod­nak, hogy a termelőszövetkezeteknek általában sok lehetőségük van nagy­mennyiségű tüzelőanyag és energia megtakarítására. Ez a takarékosko­dás elválaszthatatlanul összefügg a termelés hatékonyságnak növelésére országszerte tett erőfeszítésekkel. Ez­ért az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy ez idén sokkal kedvezőbben zá­ruljon népgazdaságunk energetiKRi mérlege. Michal Frýd Minden órdt kihasználnak — Persze, persze, de nincs valami J problémád? — Itt beázik a tető — folytatja Venc­lík, mintha nem is hallotta volna konk­rét kérdésemet. — Értem, de hát én azt kérdeztem, nincs-e problémád? — Amott a repedésen meg csak úgy süvít a szél. Tedd oda a kezed. — Ugyan, ez semmi. Problémád nin­csen? Legyintett, hogy nincs, aztán csak hall­gatott. De hiszen felnőtt ember, ha valami baja lenne, megmondhatná. Csakhogy neki nincsenek problémái. Nem értem, miért bírálnak engem, hogy nem törő­döm az emberekkel és problémáikkal. A trebišovi járásban is népes volt a határ vasárnap, 618 traktor és 220 fogat végezte a tavaszi mezőgazdasá­gi munkálatokat. A vasárnapi műszak alatt 1322 hektáron elvetették az ár­pát, 1041 hektáron az őszi vetés-k ápolását, 455 hektáron a rét és legelő javítását végezték el. A védnökség! üzemek segítik a c 3­vetkezeteket. A dobsinai Azbeszt­üzem a rejdovai szövetkezedbe öt gépkocsivezetőt küldött. A slavošov­cei Papírgyár tíz gépkocsivezetővel segíti a védnökségi szövetkezetet a tavaszi munkák elvégzésében. A prešovi járásban a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat 15 gépkocsive­zető'. bocsátott a szövetkezetek ren­delkezésére. m. S. Lakást épít az EFSZ Négy család rövidesen beköltözhet a képen látható korszerű lakásokba. Ez az első épület, melyet a javorinkai EFSZ (ga­lántai járás) építtetett tagjainak. Első, de nem utolsó. (K. Cích - CTK felvétele) MILLIÖK HULLADÉKBÓL táron bükkönyt és kilenc hektáron lucernát vetett el. Tegnap Kechnecen, Dvorníkyn, Hodkovcén, Zádielon, Moldaván, Ploskén és további 15 köz­ségben dolgoztak vasárnap a mezőn. A járásban Turňa nad Bodvou, Dvor­niky, Hrhov községekben befejezték a kalászosok vetését. (CTK) — Azokban az üzemekben, ahol a fát fa­rosttá dolgozzák fel, rendkívül értékes anya­gokat tartalmazó nagy mennyiségű szulfitlúg keletkezik. A Közép-Szlovékiai Pa­pírgyárak Gemerská Hôr­kai-i üzemében ebből a lúgból készül a cao lig­nin nevű értékes nyers­anyag, amely igen fontos népgazdaságunk számára. Ez különböző anyagok . kötőanyaga, de főleg a pormentes kavicsutaJt építésénél használják. A Köztársasági Érdemrend­del kitüntetett Zdenék Kubita znojmói mérnök és Alois Kolinský gott-' waldovi mérnök újítási javaslata értelmében a szulfitlúgok mésszel kom­binálják és így még ered­ményesebben használjSK" . fel az utak építésére. A cao lignin és mész kombi­nációjánaK felhasználásá­val épített utak felülete rendkívül szilárd, por­mentes és tartós. A Gemerská Hőrka-I cellulózegyárban még ez idén több mint egymillió korona értékű 30 000 ton­na cao lignint készítenek fahulladékból. MONDD MEG AZ IGAZAT: BETÖRIK A FEJED! Bodrogmenti gondok Még alig virradt, amikor Zamba János elnök a gazdasági udvar felé tartva gondterhes arccal szemlélgette az ég­* boltot. Vajon sikerül-e végre megkez­* deni a vetést, megmenteni a szövetke­• zet becsületét? Végrehajtják-e mindazt, amit az előző szombat esti vezetőségi ülésen megbeszéltek, s a módosított Amit „om lrixtAne* m---J„„|, * tervbe foglaltak? Ilyen gondolatok fog­Amit nem kivonsz magadnak | , alkozta Uák a zempiíni szövetkezet einö­Reggel hét óra volt. Egy ötéves* két... fiúcska lépett a bratislavai PrievozJ Nem is csoda, hiszen a 93 hektáron utcai tejcsarnokba. Jóreggelt! — kö-* tervezett tavaszi kalászosokból és ta­szönt kedves gyermekhangon. Fegyel-J karmánykeverékből még egy hektárt sem mezeiten beállt a sorba és türelme-J vetettek el. Ha valahol mostanában esett sen várakozott. Az arca mint egy* az eső. Zemplínben biztosan. A Bod­öszibarack. pisze orrocska, szája akár* rog is kilépett medréből. Száz hektár a málna. Kökényszeme az üveggel* szántó, 244 hektár rét és 104 hektár letakart édességekre meredt. * legelő került víz alá. A 14 hektáros Amikor sorra került, táskájából* zöldsegesböl is csónakokkal hordták ki a két üveget tett a pultra, és egy liter tejet kért. Az elárusító eléje tette a tele üveget a gyermek pedig leszá­molta a pénzt. Egy harminc év körüli nő, aki ed­dig mögötte állt, a fiú leje fölött el­vette a tejet, betette a táskájába, kért még hat kiflit, és átadott 5 koronát. A kisfiú meglepetten és tanácstala­nul nézett az asszonyra, majd az el­árusítónőre. Hátulról kicsit rosszallón megszólalt egy idősebb asszony. — É11 már rég várok — mentege­tődzött az előbbi. — Nem szégyenli magát, itt várt ez a fiú is! Mit szólna ahhoz, ha ezt más csinálná a maga gyermeké­vel... ? Igen Gyakrabban kellene arra gon­dolnunk, hogyan tetszene nekünk í az ilyesmi... I melegágyakban termelt palántákat.. . Vasárnap kedvezett az Időjárás. Ami­kor a felkelő nap első sugarai vissza­verődtek a közel fél kilomíler széles­ségben terpeszkedő Bodrog tükrén az ármentes Sajgó dűlőben Lipán Gábor lánctalpas traktorával már simítózta a talajt. Mire Záinba János elnök és Jacko józsef agronómus étkeit a vízen, a többi hat traktoros is munkához lá­tott. Minden úgy ment, ahogy meg­beszélték. Tóth Zoltán és Pásztor Zol­tán gépével a műtrágyát szórta. Tóth Ferenc és Szabó Miklós traktoros lázító­ekékkel porhanyositotta a talajt. Őket Siroves János és Tóth Miklós követte vetőgépekkel ... Nem kellett itt nógatni, bíztatni egy traktorost sem. Sürgetett maga az idő, s ezen a napon a 17 hektáros dűlőben földbe került a mag. -ik. Kedves Názár elvtárs ! Megmondom őszintén, vegyes érzelmekkel és furcsa gondolatokkal indultam panaszos levele nyomán kivizs­gálásra. Nem kételkedtem írása igazában. Egy olyan kis üzemben, mint az ipolysági Andezit Kőbánya is, le­hetségesnek tartottam, hogy a vezetőség basáskodjon, önkényeskedjen, személyeskedjen, és a külön jutalmat is „sógorság-komaság" alapon osszák el. Azt viszont nem értettem, hogy ha Önök minderről tudtak, miért nem akadályozták meg, miért' nem állt sarkára az üzemi és a pártbizottság, miért nem tár­gyalták panaszaikat nyilvános értekezleten? Persze most már mindent másképp látok. Már ér­tem, miért mondott le Kútnik jaroslav, az üzemi bi­zottság elnöke. O csak olyan elnököcske volt, aki ha igazat mondott, ha bírálni merészelte a vezetőséget, megkapta a választ: ha nem tetszik, hát fel is út, le is út! Hogy is lehetett volna másképp, amikor (Kút­nik szerint) az üzemi bizottság ülésein az üzemvezető jelenlétében senki sem mert szólni?! Ügy ültek a he­lyükön, mintha ott sem lettek volna. Egyedül ő volt az, aki kimondta az igazságot. Persze senki sem támo­gatta, senki sem azonosult a véleményével, legalábbis nyíltan nem. A vezetőségiek pedig látták, hogy csak Kútnik beszél, hát „letromfolták" — mert ugye sok lúd disznót győz ... A hibák lényegében abból erednek, hogy az üzem­vezető, aki Kútnik Jaroslav szerint csak „figura" az üzemben, a tervteljesítés érdekében felelőtlenül ígér­get. Ha aztán nem adja meg, amit ígért, azt azzal indo­kolja, hogy Padány, a helyettese nem engedi. Padány tehát az „atyaisten" — a többiek mind mellékesek, tehetetlenek ... Hát nem! Mert ne higgye, kedves Názár elvtárs, hogy Kútni­kot nem tartom hibásnak. Minden őszinte igyekezete ellenére is sokat mulasztott. Vegyünk egy példát: Hogy is volt azzal a négyszáz koronával? Mit mond Kútnik? Az üzem igazgatója a lip­csei árumintavásárra készült. Megkérte az üzemi bi­zottságot, adjon neki „egy kis" anyagi támogatást. S az üzemi bizottság — Kútnikkal az élen — a zsebpénzt egyhangúlag megszavazta. Kútnik most kérdi: jogos volt? Amikor az igazgató már visszajött Lipcséből! Akkor, ott a gyűlésen, nem merte ugyanazt megkérdez­ni? O is megszavazta a négyszáz koronát, holott azt sem tudta: törvényszerűen jártak-e el vagy sem. És ml a helyzet Almáckl Gyula mesterrel? Két évvel ezelőtt azért bocsátották el, mert nem felelt meg a be-: osztásábanl Amolyan ezermesternek tartják, aki azonban semmihez sem ért úgy, ahogy kell. Önök szerint az igazgató (!) azért vette fel újra, mert jó bora van és állítólag jó a barackpálinkája is. S hogy ezért lett mester ... Ha így van, az igazgató felelőtlenül járt el, annyi biztosi De megtörténhetett volna mindez, ha az üzemi bizottság azt mondja: nem engedjükI? Csakhogy maguknak nincs olyan üzemi bizottságuk, amely ezt merné mondani. Októberben Kútniknak az az ötlete támadt, hogy felülvizsgálja a ledolgozott műszakok számát. Meg akar­ta állapítani, kinek jár és kinek nem jár családi pót-: lék. Az Igazgató volt az első, aki csak 16 teljes mű­szakot dolgozott le! Amikor ezt Kútnik a szemére vetette, az igazgató rátámadt: hogy meri őt Kútnik el­lenőrizni, hogy meri őt felelősségre vonni? Mit tett erre Kútnik? Többé feléje sem nézett a dolgoknak! Nos, hadd tegyem fel a kérdést: Kútnik nem tudta csata­sorba állítani az üzemi bizottságot az igazság védel­mében? A pártbizottságban sem különb a helyzet. Az elnök Pavel Filo, a kérdéses jutalommal kapcsolatban azt ál­lítja, hogy a vezetőségiek az egészet a szakszervezet és a pártbizottság tudtán kívül végezték. Csupán a mesterek véleményét kérték ki, akik amúgy is egy húron pendülnek a vezetőkkel (tisztelet a kivételnek). A pártbizottság azonban a jutalom helytelen elosztása után sem tett semmit a dolog helyrehozása érdekében, tulajdonképpen nem is tehetett, hiszen a pártbizott­ságban is az igazgató és a mesterek képviselői vol­tak... A pártbizottság ilyen összetételben nem ellenőriz­hette a vezetőség munkáját, nem törődhetett a helyes munkaszervezéssel, a műszaki fejlőosssel. Akik fele­lősséggel tartoznak a határozatok teljesítéséért, a párt­bizottságban voltak, és önmagukat nem ellenőrizték!...? Filó elvtárs, akárcsak Kútnik, szintén nem volt kitartó és jő szervező. Képtelen volt az üzem tizenhárom kom­munistáját vagy legalább is a többségüket összefogni. A pártelnöknek hibájául róhatjuk fel a túlzott sze­mélyeskedést is, ami gátolta az eredményes munkában. (Ez egyébként a városi pártbizottság véleménye ís.j Hibát követett el akkor is, amikor az tizem helyze­téről, problémáiról nem tájékoztatta őszintén, határo­zottan és részletesen a városi pártbizottságot, nem haj-: ÜJ SZÖ 4 * 1962. április 11,

Next

/
Oldalképek
Tartalom