Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-07 / 96. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. április 7. szombat * 50 fillér * XV. évfolyam, 96. szám Terjesszük mindenütt az új módszereket Ä szocialista népgazdaság egyik legfontosabb követelménye a munkatermelékenység szüntelen növelése. Ezt a feladatot tartják szem előtt a CSKP XII. kongresz­szusának tiszteletére vállalt köte­lezettségek, amelyek nagy súlyt vetnek az új technika bevezetésé­re, a munkaszervezés tökéletesí­tésére, a termékek minőségének javítására és a nyersanyagfo­gyasztás csökkentésére. Látszólag tehát ezen a téren minden rendben van. Äm jobban a dolgok mélyére nézve rájövünk, hogy a versenyben eddig nem fordítanak megfelelő figyelmet a termelékenység növekedését alap­vetően befolyásoló új munkamód­szerek bevezetésére. Ezek nagy jelentőségét ma már mindenki'el­ismeri, a szocialista felajánlások általában mégsem irányulnak kel­lő céltudatossággal és következe­tességgel az új módszerek terjesz­tésére. A szocialista rendszer évei so­rán üzemeinkben ezrével jelent­keztek a munka új, haladóbb módszereinek úttörői. Áldozatkész munkájuk pagymértékben hozzá­járult társadalmunk fejlődéséhez. Ki ne ismerné Slabej, Hamr, Kyz­ling és sok más újító nevét, akik időt és fáradságot nem kímélve munkálkodnak az általuk kidol­gozott új módszerek közkinccsé tételén. E kiváló újítók kezdemé­nyezése a legnagyobb elismerést érdemli, s igyekezetük minden bizonnyal gazdag eredménnyel jár. Sokat tehetnek az új módsze­rek terjesztése érdekében, de egy­magukban nem végezhetnek el mindent ezen a téren. Nem he­lyettesíthetik főleg azt a munkát, amely a szocialista munkaverseny szervezése során a szakszervezet­re és a gazdasági szervekre há­rul. A munkaverseny egyik fő alapelve a hasznos tapasztalatok kicserélése, abban pedig aligha kételkedik valaki, hogy a jól be­vált új módszerek a leghaszno­sabb tapasztalatok közé tartoz-i nak. A szakszervezeteknek a gaz-' dasági vezetéssel karöltve gon­doskodniuk kell arról, hogy az új munkamódszereket minél több dolgozó elsajátítsa. A közszükségleti Iparban a szakszervezeti és a gazdasági szervek nagy gondot fordítanak az új módszerek, főleg a szovjet tapasztalatok népszerűsítésére. Ennek eredményeként például a textilgyárakban több mint hatezer munkásnő dolgozik Vecserova szovjet újító módszerével. Petris­cseva módszerét nyolcszázán al­kalmazzák, a gépek kollektív ke­zelését pedig ötezerhétszáz dol­gozó sajátította el. Az eredmény természetesen megmutatkozik a terv sikeres teljesítésében is. Az új módszerek bevezetésének ép­pen az a legfőbb célja, hogy a fejlettebb technika és a jobb munkaszervezés alapján elősegít­se a terv túlszárnyalását, a ter­melés növelését, a minőség javí­tását és a munkatermelékenység fokozását. Az új munkamódszerek akkor hozzák meg a várt eredményt, ha bevezetésüknél tervszerűen já­runk el, s jó áttekintésünk van a más üzemekben vagy iparágakban eredményesen alkalmazott mód­szerekről is. Vegyük például a Mamajev-módszert, amely eddig csak az észak-csehországi barna­szénbányákban terjedt el nagyobb mértékben, pedig sikeresen alkal­mazhatnák mindenütt, ahol nagy jelentősége van a termelési terv mindennapos túlteljesítésének. A közszükségleti ipar dolgozói kez­deményezték a gyártmányok ki­váló minőségét szem előtt tartó rozsmitáli mozgalmat, amelyet megfelelően módosítva eredmé­nyesen alkalmazhatnának minden olyan munkahelyen, ahol az egyik dolgozó munkája a másikéhoz kapcsolódik. Az új módszerek nagy része ma még nem lépi át az iparág vagy a gyár keretét, amelyben keletkezett. Ezért gyak­ran azt tapasztalhatjuk, hogy va­lamelyik üzemben a terv teljesí­tésénél gondot okoznak olyan problémák, amelyeket új módsze­rek segítségével más üzemben már régen megoldottak. Az ilyen jelenségek a szakszervezeti mun­ka komoly fogyatékosságait mu­tatják. Éppen ezért nagy jelentőségű feladat az új munkamódszerek terjesztése, amelynek teljesítése mind ez ideig nem felel meg tel­jesen a követelményeknek. Mérle­gelni lehetne, hogy a kormány és a KSZT, valamint a miniszté­riumok és a szakszervezeti szö­vetségek vörös zászlóiért folyta­tott versenyben a vállalatok ered­ményeit aszerint is értékeljék, mennyiben használták fel az új munkamódszereket. Ez minden bizonnyal hasznára válna az ügy­nek. A szakszervezeti bizottság mel­lett minden üzemben újítók bi­zottsága tevékenykedik. Ezek a bizottságok az újítómozgalom fej­lesztésében érdemdús munkát fej­tettek ki. Kevés kivételtől elte­kintve azonban megfeledkeznek az új módszerek terjesztéséről, ami pedig szintén teljes értékű feladatuk. Az új módszerek terjesztésében jelentős szerepe van a „Mindenki új módon" mozgalomnak, amely főleg az ifjúság körében lett na­gyon népszerű. Az iparban, a köz­lekedésben és az építészetben több mint félszázezer fiatal dolgo­zik új módszerekkel, és tavaly mintegy nyolcezren végezték el az újítók iskoláját. Az új iránt fogékony, a műszaki haladásért rajongó ifjúság kezeskedik arról, hogy nagy szakképzettséggel, szé­les műszaki látókörrel és kiváló szervezőképességgel rendelkező új dolgozókat kap népgazdaságunk. Nagy lendületet ad az új mód­szerek fejlesztésének a szocialis­ta munkabrigád mozgalom. A szo-: cialista brigádok tevékenységé­ben — melyeknek tagjai a kom­munista munka jellemző vonásai­nak elsajátítására törekszenek — elsőrendű helyet foglal el az új, a haladó. Munkájukban éppen a termelékenységet növelő, a fizikai munkát csökkentő új módszerek alkalmazásával mutatják a leg­jobb példát. Az idén szükségesnek mutatko­zik, hogy a kötelezettségvállalá­sok teljesítését ne csak az ered­mények szempontjából értékeljék, hanem egyúttal arra törekedje­nek, hogy az üzemben széles kör­ben ismertté váljanak azok a módszerek, amelyekkel a legjobb dolgozók és kollektívák kiváló eredményeiket elérik. A munka­verseny értékelése ily módon az új módszerek terjesztésének na­gyon hatásos eszközévé válhat és lényegesen befolyásolhatja a terv teljesítését. Számunkra ugyanis alapvető fontosságú, hogy ne csak egyesek érjenek el nagyszerű si­kereket, hanem módszerük al­kalmazásával a dolgozók tömegei tegyék eredményesebbé munkáju­kat. A TRAKTOROSOKÉ A DÖNTŐ SZÓ éjjeli műszakban behozzák a késést A kelet-szlovákiai kerületben a gyakori esőzések el­lenére is nagyobb méreteket öltött a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok menete. A Tátra-alját kivéve a napok­ban mindenütt traktorok zúgásától volt hangos a határ. A traktorosok tudják, hogy most nagyon sok függ ered­ményes munkájuktól, ezért mihelyt az eső áztatta talaj „elbírja" a gépet, azonnal munkához látnak. • A DRIEŇOVÍ szövetke­zet határában Ján Sedlák traktoros simítózott, társai M. Fialka és Jozef Demčák a műtrágyaszóróval Járták keresztbe a kijelölt területet. Egy további 13 hektáros dű­lőben Čičko és a 63 éves Hudák traktoros lánctalpasa tevékenykedett. Okbarsky agronómus, a 13-tagú gépe­sített brigád vezetője szer­vezi, irányítja itt a munkát. Az éjjeli műszakra Dučaj el­nökkel és Kolenko szövetke­zeti taggal ő is felkészült. Csak így lehet behozni a ké­sést. • A SENAI szövetkezet­ben Maly, Pusztai és Sivák traktorosok 38 órán keresz­tül ültek egyhuzamban a traktor nyergében és egy nap alatt száz hektáron ké­szítették elő a talajt vetés alá. Resetko, Karafa és Koncsla traktorosok szintén dolgoztak az éjjeli műszak­ban is. Az eső éjfél tájban megállásra kényszerítette őket, de 103 hektáron az ár­pa és a tavaszi búza mag­ágyba került. • ŠEBASTOVCE és Trste­né községekben is a trak­torosok igyekezetére támasz­kodnak. Varga Géza trakto­ros egy nap alatt kilenc hektáron végezte el a vetést. A tratkorosok példamutató, elismerésre méltó igyekeze­tével találkozunk, bármerre járunk a kerületben. Kevés kivétellel két műszakban dolgoznak a gépek. Horov­cén, a michalovcei járásban a szövetkezet elnöke Ondrej Beresčik, alelnöke Ján To­ceň és a HNB titkára Juraj Ješečko állt rá az aggregátos vetőgépre, ahonnan éjjel csak az eső tudta őket ha­zazavarni. . (ik) A lučeneci járás délebben fekvő szövetkezetei a tava­sziak vetésével egyidejűleg ültetik a korai burgonyát is. A képen Danóci Ferenc, a vrbovkai szövetkezet elnöke és Talpas István csoportvezető az előcsíráztatott burgo­nyát szemlélik. (F. Kocián — CTK — felv.j Új üzem épül Bratislavában Tegnap Bratislava határában ünnepélyes külsőségek között kezdték meg a Bra­tislavai Elektrotechni­kai Üzem (BEZ) új nagy gyárának építését. A fennállása 60. évfordulóját ünneplő vállalat dol­gozóinak ünnep volt ez a nap. Az új gyár jó munkájukat dicséri. A város­ban levő régi üzemben annyira növel­Mongol—csehszlovák baráti est Ulan Botorban Ulan Bátor (CTK) — A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 5. évfordulóján a Mongol Békebizottság a Mongol—Csehszlovák Baráti Társasággal együtt az Ulan Bá­torban tartozkodó csehszlovák szak­emberek számára baráti estet rende­zett, amelyen részt vettek az Ulan Bátor-i ipari kombinát dolgozói és a csehszlovák nagykövetségnek képvi­selői. Az est rendkívül baráti me­derben folyt. Baráti látogatás (CTK) — A Dunajská Streda-i já­rásbeli Csehszlovák—Mongol Barátság Földművesszövetkezet küldöttsége s a szövetkezet felett védnökséget vállalt bratislavai üzem képviselői a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság baráti s köl­csönöá együttműködési szerződés alá­írásának 5. évfordulója alkalmából meglátogatták Sadavin Cagandorzsot, a Mongol Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét. A baráti beszélgetés fo­lyamán megegyeztek többek között abban, hogy a hazánkban tanulmá­nyaikat folytató mongol diákok egy csoportja segítséget nyújt a szövetke­zetnek az aratás napjaiban. ték a termelést, hogy már nem férnek el benne, szűk lett számukra. Azért vált szükségessé az új gyár építése, hogy még több transzformátort, gene­rátort, motort gyárthassanak, hogy még jobban öregbíthessék vállalatuk jó hírnevét hazánkban és külföldön egyaránt. (Folytatás az 5. oldalon) JO HSR BERLIN8ÖL Berlin (CTK) — Konyev marsall, a Németországban állomásozó szovjet haderők főparancsnoka és Clarké tá­bornok, az USA európai haderőinek főparancsnoka április 5-én a potsda­mi szovjet katonai képviselet helyi­ségében megegyeztek abban, lemonda­nak azokról az intézkedésekről, ame­lyek az utóbbi napokban korlátozták a majna-frankfurti misszió és a pots­dami amerikai katonai misszió tagjai­nak szabad mozgását. A két parancs­nok közös nyilatkozatával nyilvános­ságra hozott egyezmény április 6-án lépett életbe. SZÉP EREDMÉNY (CTK) — Ez év első negyedében 1401 kelet-szlovákiai dolgozó vállalt munkát hazánk bánya- *s kohóipari üzemeiben s népgazdaságunk más fontos termelési ágazataiban. Eszerint az illetékes szervek 96-al több dol­gozót nyertek meg az említett ágaza­tok számára, mint ahogy azt a mun­kaerő-toborzás negyedévi terve elő­irányozta. A kelet-szlovákiai kerületből 550 dolgozó helyett 556-an vállaltak mun­kát az ostravai bányákban, de sokan kellő megértést tanúsítottak az iránt is, hogy hazánk kohóipari üzemeinek is egyre több dolgozóra van szükségük. A kelet-szlovákiai kerület egyik di­cséretre méltó eredménye, hogy J.41,4 százalékra teljesítette a Klement Gottwald Oj Kohó számára szükséges munkaerőik toborzásának negjridévi tervét. . A CKD Praha Elektrotechnikai Üzemének tervrajzkészítö osztályán dolgo­zik a Fidél Castro nevet viselő szocialista munkabrigád. A csoport taglal már eddig is többször váltottak levelet Kuba miniszterelnökével, Fidél Castróval. Most, a Playa Giron-i ütközet évfordulója alkalmából ismét levelet írnak, melyben nagy elismeréssel adóznak a hős kubai népnek. Ismertetik munkasikereiket is, többek között azt, hogy az elmúlt. év fo­lyamán közel 1 millió korona megtakarítást ért el az üzem két újítási javaslatukkal. Felvételünkön: a csoport tagjai kubai barátaiktól kapott lapot szemlélik. (J. Tachezy — CTK — felv.) 0 KÖZÉP-ÁZSIA LESZ A SZOVJET­UNIÓ LEGFONTOSABB TÜZELŐANYAG BÁZISA Szovjet Közép-Ázsiáról hosszú éve­ken át azt hangoztatták, hogy ipari fejlődését igen hátráltatja a tüzelő­anyagforrás hiánya. Az Üzbég SZSŽK­ban feltárt gazdag földgázlelőhelyek azonban gyökeres változást hoztak. Közép-Ázsia, mely eddig tüzelőanyag vásárlására szorult, most a legna­gyobb földgázkészlettel rendelkezik a Szovjetunióban. A geológusok véle­ménye szerint a Kzilkum- ás Kara­kum-slvatagban billió köbméterekre rúgnak a földgázkészletek. Tavaly Üzbekisztán már Kazahsztánt is el­látta fűtőanyaggal és jövőre a Szov jetunió legnagyobb iparvidékére, az Uraiba is fog szállítani földgázt. 1980-ig 75 milliárd köbmiter föld gázt fognak nyerni. (CTK). • NEM FAGY BE TÖBBE A SZI­BÉRIAI IRTIS-FOLYÖ, Az Irtis-folyót, melyet áltálában hat hónapon át vastag Jégtakaró fed, földalatti termál-forrásokból nyert meleg vízzel készülnek felmelegíte­ni. A hárommillió négyzetkilométer terjedelmű, Kazahsztántól egészen a Sark-vidékig húzódó földalatti „for­ró tengert" használják fel erre a célra. A geológusok azt Javasolják, fúr­janak az Irtis alján szondaláncokat s ezeken át bocsássák a folyóba a 90 C fok hőmérsékletű vizet. Ha ily módon sikerül az Irtis jégmentesíté­se, ennek elsősorban a partjait sze­gélyező fontos gazdasági területek látják majd hasznát. Meghosszabbo­dik a hajózási időszak is, megszűn­nek a jégtorlaszok és az áradások elleni küzdelemmel Járó jelentős ki­adások. (ČTK) O A LEGNAGYOBB EGYETEM. Moszkva építészei jelenleg az egye­tem bővítésén dolgoznak. Második részének befejezése után ez lesz Eu­rópa legnagyobb főiskolája. Két hatalmas blokkból áll majd a második rész s ezekben helyezik e! a nyelvészeti, történelmi, gazdasági, jogi, bölcsészeti, valamint az újság­irói kart. Űj épületet kap továbbá a tudományos könyvtár, amely a legnagyobb a maga nemében a vi­lágon. Áthelyezése után 11 millió kötetre emelkedik a könyvek száma. • EGY KILOMÉTERES AUTOMATA HENGERSOR A leningrádi Izsóra Gyárban meg­kezdték egy ezer méter hosszú hen­germű építését. A hengersoron, amely teljesen automatizált, traver­zeket, profilírozott acélt, bányaslne­ket és számos más árufajtát fognak gyártani. A hengersor tervezésénél felhasz­nálták a szovjet és 'külföldi kutatás legújabb eredményeit. A korszerű berendezés súlya meghaladja a 17 000 tonnái*, a műveletek automatizálását kétezer segédmotor teszi lehetővé. B GYORSVETÉS A Szovletunióban már három éve kísérleteznek a . gyorsvetéssel. A szo­kásos 4—4,8 kilométeres sebesség helyett 10 kilométeres óránkénti se­bességgel vontatják a vetőgépet. A kísérletek bebizonyították, hogy a nagyobb sebesség nem befolyásolja a vetés egyenletességét és mélysé­gét, növeli a munkatermelékenysé­get és csökkenti az üzemanyagfo­gyasztást. A gyorsvetés növeli a hektárhozamokat ls, mert a vetést nagy kiterjedésű területeken a leg­rövidebb időn beiül, rövidített agro­technikai határidő alatt is elvégez hetik. A kísérleteket ez idén folytatják Most olyan vetőgéppel kísérleteznek amelyet 17 kilométeres óránkénti se­bességgel vontatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom