Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-06 / 95. szám, péntek

Annak idején már hírt adtunk arról, hogy az év első napjaiban a komáméi járási pártbizottság a járási nemzeti bizottsággal egyetemben plenáris ülést tartott, amelyre meghívták a járás szövetkezeteinek, állami gazdaságaink és a traktorállomások vezető dolgozóit. Az értekezlet célja az volt, hogy alapos gazdasági elemzésnek vessék alá a járás mezőgazdasági üzemeit és a múlt év tapasztalataira támaszkodva a rejtett tartalékok feltárása után megtegyék a szükséges intézkedéseket a mezőgazdasági termelés színvonalának növelésére. A földművelésügyi minisztérium košicei kísérleti ellenőrző intézete a növénytermesztés és állattenyésztés terén végez fontos feladatot a kelet-szlovákiai kerületben. Képünkön: Soltýsová Anna és Forray Katalin a talaj mésztartalmának mennyiségét vizsgálják. (J. Valko — CTK — felvétele) EGY JÁRÁS SZAVA LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Teljes erővel a tavaszi vetés befejezéséért JÓL HALAD A MUNKA Március utolsó napján nagy volt a forgalom a tomašikovói EFSZ-ben. Megkezdődött a várva-várt vetés. Az összes gép kijavítva várta az indulást. Az első két napon 280 hektáron vetettük el a tavaszi árpát, 5 hektáron a borsót, 20 hektáron a tavaszi keveréket és 6 hektáron a murokrépát. A munkából a kocsisok is kivették részüket, és egy nap alatt 35 hektárt vetettek be. Ha az időjárás nem romlik el, gyorsan végzünk a kora tavasziak vetésével. A hét folyamán elültetjük az előcsíráztatott korai burgonyát is. Pár napon belül jól előkészített talajba vetjük a cukorrépát, hogy nagy termést érjünk el. A traktorosok már a kukorica vetéséhez is készítik a talajt. Benedek Lajos, Tomášikovo A HÉTEN ELVETÜNK A martovcei szövetkezetben a hónap első napján kezdtük az árpa vetését. Nem számított az, hogy vasárnap volt, hiszen a rossz időjárás miatt már úgyis le valtunk maradva. A traktorosok az első hívó szóra gépre ültek és a munka ment szép sorjában. Harmincöt hektáron került földbe a mag. Remélem, hogy ilyen odaadás mellett e héten végzünk a vetéssel. Lelovics Mihály, Martovce HANGOS A HATÁR Szálkán is gépek zajától hangos a határ. A 30 hektárnyi zabot és az 5 hektárnyi takarmányborsót már elvetették s a hónap első napján megkezdték a tavaszi árpa vetését is. A vetők három kerekestraktorral hat vetőgépet vontatnak, s hosszabbított műszakkal biztosítják, hogy a gabona mielőbb a földbe kerüljön. Naponta 40 hektáros teljesítménnyel 5 nap alatt akarják elvégezni a tavaszi árpa vetését. A szövetkezetesek így mérsékelik az időjárás okozta lemaradást. Vércse Miklós, Štúrovo A VETŐK KÉSZSÉGES MUNKÁJA A klasovi szövetkezeteseknek sok takarmányra van szükségük. Mihelyt a nap porhanyóssá tette a földet, a készenlétben váró traktorosok elkezdték a vetést, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, mert csak így lehet jó termésre számítani. A vetőknek 11 traktor áll rendelkezésükre. A traktorosok igyeke-: zete lehetővé teszi, hogy a tavaszi kalászosok vetését két nap alatt elvégezzék. Major Vince, Klasov A brnói Állami Filharmónia Bratislavában Közönségünk érdeklődéssel fogadta a brnói vendégek hangversenyét. Műsoruk első számában egy fiatal brnói komponistával Ismertettek meg bennünket. Pavel Blatný kamarazenekarra írt Koncertjét hallottuk. Blatný a fiatal brnói zeneszerző-gárda egyik ismert tagja. (Született 1931-ben). A mai zene nyelvén szól a hallgatóhoz, de amellett nem ostromolja erőszakosan a modern hangzás fellegvárát. Az előadott mű alkotójának színes* zenekari fantáziájáról tanúskodik. Blatný a kamarazenekari adottságok keretén belül a zenekari hangzáslehetőségek sgész arzenálját felvonultatja, hogy lekösse a figyelmet (orgona, zongora csembaló, hárfa), és ezzel csakugyan váratlan hanghatásokat ér el. Az est szólistája, Ivan Moravec Beethoven IV. zongoraversenyét adta elő. Ivan Moravec fiatal muzsikusnemzedékünk legtehetségesebb reprezentánsai közé tartozik. Ö sem ismeretlen már előttünk. 1959-ben mutatkozott be nálunk és említést érdemel, hogy akkor is Beethoven Gdúr zongoraversenyével lépett a közönség elé. Egyrészt talán jobb lett volna ezúttal más mű előadását hallani tőle, hogy teljesebb képet kaphassunk művészi egyéniségéről, másrészt érdekes volt ugyanabban a kompozícióban megfigyelni a fejlődés vonalát. Ezúttal már kiforrott produkciót hallottunk. Ivan Moravec meg tudta éreztetni a beethoveni költészetet és ez már magában ls igen sokat jelent. Figyelemre méltó jelenség, hogy a fiatal művész a férfias erő kifejezése mellett a poétikus tolmácsoló művészet legfinomabb belső útjait keresi. Befejezésül Martinú IV. szimfóniája került előadásra. Martinü a modern zene jellegzetesen egyéni képviselője. Rendkívüli gonddal kezeli a formálás problémáit, de amellett szabad folyást enged a zene logikus, önmagától fakadó fejlődésének. Műveit természetes szépség, nagy kifejező erő és egyéni hangzáskóp jellemzi. Az est fiatal karmestere, Martin Turnovský, a szimfónia előadásával Igen jó karmesteri képességekről tett tanúbizonyságot. A mű szellemének teljes visszaadására törekedett, bár kissé még nélkülöztük az érett egyéni súly hiányát. A zenekar is kitűnő formába lendült, hagy hévvel, gazdag belső árnyalással játszott, és így a Martinűszimfónia őszinte melegséggel hangzott el. HAVAS MÁRTA hallassa a szavát, Az utóbbi plenáris ülésen ünnepélyes kereteik között kijelentették, hogy pártunk XII. kongresszusának tiszteletére az idei évet a nagy tettek esztendejévé nyilvánítják. Szavukat adták, hogy 6280 mázsa húst, 712 000 liter tejet és 790 000 tojást adnak az országnak terven felül. AMI A SZAMOK MÖGÖTT R

EJLIK Most mór tudjuk, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok ígérete alapján mit vállalt a járás. Ez azonban a dolognak csak az egyik része, s nem is a legfontosabbik oldalé a kérdésnek. Az igazság az, hogy könnyű ott adni, ahol van miből. Az elsődleges kérdés tehát az, hogyan megteremteni a feltételét annak, hogy az ígéret ne maradjon csupán meggondolatlan szófecsérlés. Helyénvaló dolog, hogy a járási dolgozói, mielőtt kimondták volna a döntő szót a járási pártbizottság kezdeményezésére, a leghivatottabbak, a pártalapszervezetek, a szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóinak és a szakemberek százainak véleményét kérték ki. Első hallásra egy kicsit furcsán hangzik, hogy a járás kötelezettségvállalása lényegében az állattenyésztési termékek terven felüli előállítására szorítkozik, holott a termelés növelésére elfogadott konkrét intézkedések döntő többsége a növénytermesztést érinti, a föld termőképességének fokozását és a takarmánytermelés nagyarányú növelését szorgalmazza. A takarmányfélék hektárhozamának tervbe vett növelése mellett a kezdeti tervvel szemben lényegesen bővítik a takarmányfélék vetésterületét is. A szemeskukorica vetésterületét például 5307 hektárral, a silókukoricát pedig 1335 hektárral bővítik. Cukorrépát takarmányozás céljára a tervezett 400 hektár helyett 1170 hektáron vetnek. A takarmánysárgarépa vetésterületét pedig 160 hektárról 600 hektárra növelték. A takarmánykáposzta termesztése a járásban az elmúlt évek során csak szórványos jelenség volt. Az idén azonban ezt is 800 hektáron fogják termeszteni. Az egyes takarmányféleségek vetésterületének bővítése mellett az elfogadott határozatban elsőrangú feladatként szerepel a termelés intenzitásának fokozása. A hektárhözamok növelése a föld termőképességének jobb kihasználása az, amit a járás dolgozói múlthatatlan feladatnak tekintenek. Kiindulva abból a tényből, hogy a jelenlegi gazdasági év során a szántóterületnek még csak 23 százalékára jutott szerves, trágya, az idén 700 hektáron alkalmazzák a zöldtrágyázást, és 265 000 köbméter komposztot készítenek. Az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák majd a kukorica négyzetes-fészkes vetését, bevezetik a vegyszeres gyomirtást is. Nyolcezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást. A takarmányok minőségének megjavítása céljából meghonosítják a légáramlásos szárítást. Ezek a KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK teszik majd lehetővé azt, hogy az állattenyésztési termelés növelésével kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat síkeresen teljesíthessék. E téren szintén több újítást eszközölnek majd. A gépesítés nagyarányú bevezetésével mindenekelőtt a termelési költségek csökkentését tartják szem előtt. Nem lenne azonban teljes a kép, ha mellőznénk a termelés legfontosabb^ tényezőjét, az embert. Vitathatatlan, hogy döntő mértékben az emberektől függ, milyen eredményeket könyvelhetnek majd el az év végén. Még a legjobb gép is hasznavehetetlen lom hozzáértő szakember nélkül. Ezért a termelés szakaszán kitűzött feladatok megvalósítása mellett az elvtársak megkülönböztetett figyelmet fordítanak az emberek nevelésére. A járás területén megrendezett különböző iskolázásokon kívül fiatal szövetkezeti tagokat küldenek különböző fokú mezőgazdasági Iskolákba. A mezőgazdasági mérnökök, zooés agrotechnikusok egész sorát szándékoznak kinevelni, hogy a jövőben ne hiányozzék a kellő szaktudás sem. A szövetkezeteket, állam! gazdaságokat lelkes hozzáértő emberek irányítsák', akik maradéktalanul megvalósítják mindazt, amit tőlük pártunk és a haza elvár. SZARKA ISTVÁN \ z értekezlet anyagát megtárgyalás céljából előre megkapták a mezőgazdasági üzemek, hogy véleményt mondjanak a tervfeladatokkal kapcsolatban. Ezt az anyagot 50 szövetkezetben, két állami gazdaságban és két nagyhizlaldában vitatták meg. Ez az értékelés körvonalazta azokat az eredményeket, amelyeket a járás a múlt év során elért. Rámutatott, hagy az előző évhez viszonyítva tavaly 29 MILLIÓ KORON

A ÉRTÉKŰ termék előállításával növekedett a mezőgazdasági termelés színvonalé. Ez azt jelenti, hogy az előforduló hibák ellenére is ezen a téren komoly haladást ért el a járás. Az értekezlet anyagából kiderült azonban az ls, hogy nagy lemaradás volt a takarmánytermesztés terén és ennek keretén belül az egyik legfontosabb takarmánynövény, a kukorica termesztését hanyagolták el. Ennek igazolására elég csupán azt megemlíteni, hogy járási méretben kukoricából a hektárhozam'9 mázsával csökkent az előző évhez viszonyítva. A tervezett vetésterületet sem tartották be. A hektárhozamok csökkenését egyes elvtársak szerették volna az időjárás rovására írni, ám ez az állítás még megközelítőleg sem fedi a valóságot. Az élenjáró szövetkezetek bebizonyították, hogy .egy kis jóakarattal 35— —40 mázsás hektárhozamot is el lehet érni, nem is beszélve arról, hogy Juraj Králik, a Dedina Mládeže-i szövetkezet agronómusa 106 mázsás hektárhozamot ért el kukoricából. A rosszul végzett talajmunkák mellett az egyik alapvető hiba volt az, hogy a szárazság ellenére sem használták ki a rendelkezésükre álló öntözőberendezést. Az utólagos megállapítás során kiderült, hogy közel 6000 hektár öntözésre volt meg a szükséges berendezés és csak 1900 hektárt öntöztek. Ezért nemcsak a szövetkezetek vagy az állami gazdaságok vezetőit terheli felelősség, hanem az illető mezőgazdasági üzemek kommunistáit is, akik nem hatottak oda, hogy valamennyi rendelkezésükre álló eszköz a termelés szolgálatába legyen állítva. A vita tárgyát képező anyag rámutatott arra ls, hogy milyen jelentőséggel bír a jól szervezett és rendszeresen értékelt szocialista munkaverseny és a dolgozók által vállalt kötelezettségek sikeres teljesítése. A múlt év folyamán a tervfeladatok teljesítéséért indított SZOCIALISTA MUNKAVERSENY TÖMEGMOZGALOMMÁ VÄĹ

Ť~ a járásban. A munkaversenyben 41 kollektíva vett részt és 578 egyéni kötelezettségvállalás született. A szocialista munkabrigád címért 75 munkacsoport versenyezett, öt kollektíva meg ls szerezte. A szocialista munkaverseny és a vállalt kötelezettségek teljesítése azt eredményezte, hogy a mezőgazdasági üzemek járási méretben a piaci termelés tervét 16,5 millió koronával túllépték. Ez azt bizoA jó szakember aranyat ér a szövetkezetben. Ennek helyességéről az ižai dolgozó parasztok is meggyőződhettek, mert Nagy Lajos személyében olyan ember került a mezei munkák szervezésének, irányításának élére, akinek egyéves működése eredményeként jelentős mértékben javult a gazdálkodás. Felvételünkön az agronómus a bevetésre előkészített répaföld összetételének vizsgálata közben. V (Bachman felvétele) nyitja, hogy a jól szervezett verseny gyümölcsöző. A plénum anyaga továbbá ismertette a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóival az idei feladatokat. Hivatkozott a járás régebbi kötelezettségvállalására, amelyben ígéretet tettek, hogy az ötéves térv feladatait négy év alatt teljesítik. Egyúttal azonban figyelmeztette a falusi pártszervezeteket és a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, ha ezt az ígéretüket sikeresen teljesíteni akarják, az idén döntő fordulatot kell elérniük a termelés valamennyi ágazatában. Az 1962-es évben 18,6 százalékkal kell növekednie a termelésnek. E feladatok sikeres teljesítése mindenekelőtt a falusi pártszervezetektől jő politikai, felvilágosító és meggyőző munkát követel. Érvényt kell szerezniük a párt szavának. Élve az ellenőrzés jogával, oda kell hatniuk, hogy a nagy, de nem megvalósíthatatlan feladatok teljesítésénél minden lehetőséget kihasználjanak. Meg kell teremteniük annak a feltételét, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei mondjanak véleményt és alkotó módon járuljanak hozzá a feladatok teljesítéséhez. A falusi pártszervezetek ezt a feladatot részben már teljesítették. Sikerült elérniük azt, hogy a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói véleményt mondjanak és a termelés növelésére tett kötelezettségvállalásaikkal megalapozzák a feladatok sikeres teljesítését. Az említett plenáris üléstől alig két és fél hónap telt el, amikor a járás vezetői újból találkoztak a pártszervezetek elnökeivel, a helyi nemzeti bizottságok titkáraival, a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetőivel és a járás szakembereivel, hogy értékeljék az eltelt időszak alatt elvégzett munkát. Hogy milyen munkát végeztek a falusi pártszervezetek, arról legjobban tanúskodik az, hogy a vitamegbeszélések során 302 KOLLEKTÍV ÉS 1045 EGYÉNI MUNKAFELAJANLAS született, amelyek mind a kitűzött feladatok sikeres teljesítésére irányulnak. A gépek lehető legjobb kihasználása érdekében 35 komplexbrigád létesült, amelyek 40 000 hektár földet művelnek meg. Háromszáznégy munkacsoport indított versenyt a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyerésért. A plénum résztvevői egymásután szólaltak fel és ismertették azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a mezőgazdasági üzemek, az egyes munkacsoportok és egyének jól megfontolt ígéretei alapján tettek. A patincei szövetkezet nevében Póor Gyula, a helyi nemzeti bizottság titkára szólalt fel. Kommunistához méltóan beismerte, hogy az elmúlt évek során is tettek kötelezettségvállalásokat, melyek azonban csak formálisak voltak, nem a tagok kezdeményezték azokat. Sok esetben azok, akiknek a feladatot meg kellett volna valósítaniuk, nem is tudtak a kötelezettségvállalásról. Hangsúlyozta, hogy az ilyen eseteket a pártszervezet legerélyesebben felszámolta. Az idén a kommunisták beszéltek a szövetkezeti tagokkal és az ő munkafelajánlásaik alapján állították össze a szövetkezet kötelezettségvállalását, amely pénzértékben kifejezve 180 000 koronát tesz ki. A brestoveci' szövetkezet tagjai szintén az egyének és csoportok felajánlásai alapján állították össze kötelezettségvállalásukat. Paksi Ferenc csoportja például ígéretet tett, hogy búzából 32 mázsás hektárhozamot ér el. Szemes kukoricából 50 mázsát és silókukoricából 400 mázsát termelnek egy-egy hektáron. A fejők 2630 literes évi fejési átlagot ígértek. Hazánk egyik legnagyobb szövetkezetében a Kolárovóiban ls alapos munkát végeztek a kommunisták. A felvilágosító munka nyomán több mint egy millió korona értékű kötelezettségvállalás született. A szövetkezetek mellett azonban az állami gazdaságok sem maradtak el. A balvanyl gazdaság dolgozói például azt ígérték, hogy eredeti tervüktől eltérően kétmillió korona értékű mezőgazdasági termékkel termelnek többet. Az egyéni, kollektív és szövetkezeti, illetve gazdasági kötelezettségvállalások alapján született meg az elhatározás, hogy a járás mint egész ÜJ SZÖ 4 * 1962. április 11,