Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-01 / 90. szám, vasárnap

„így kell burgonyái termeszteni" A huncövcei szövetkezetesekröl ma mint jó burgonyatermesztőkről beszélnek a Tátra környékén. Ám még „megtört a jég", a falusi párt­szervezet, a nemzeti bizottság és a szövetkezet funkcionáriusainak so­kat kellett agitálniok. Nehéz volt elérni, hogy a szövetkezetesek részt vegyenek a poprádi mozgalomban, pedig a nagy hozamok elsősorban az ő jövedelmük növelésére szolgálnak. A tartózkodás oka * — Tavaly csak 58 mázsa burgonya termett hektáronként — mondták an­nak idején e gyűlésre összejött em­berek s ezért nem merték vállalni, hogy 200 mázsa burgonyát termesz­tenek hektáronként. Egyszerre sok­nak látszott az emelkedés. Azt azon­ban figyelmen kívül hagyták, hogy a növények nem adták meg azt, ami­re szüksége volt és'ezért termett ke­vés. Nem választották ki az ültető­burgonyát, hiányos volt a trágyázás, a gyom is burjánzott a sorok között és az agrotechnikai határidőnek sem tulajdonítottak nagy szerepet. Mikor a funkcionáriusok azzal áll­tak elő, hogy a fogyatékosságok el­távolítása lehetőséget adna hektáron­ként 200 mázsa burgonya termeszté­sére, bizony kinevették őket. — Őszkor beszántani az istállótrá­gyát?... — Amikor magam gazdálkodtam, tavaszkor szántottam be, műtrágyát nem használtam, mégis volt burgo­nyám, most még műtrágyát is szó­runk és így is kevés terem — ér­velt a gyűlésen Brincko Ondrej. — Nem sokat ár az olyan műtrá­gyaszórás, mint amilyent mi végzünk — válaszolt Rošková Margita nemze­ti bizottsági tag. — Ha egész lapátra való műtrágya egy helyen hull le, akkor sem rúgja szét egyik sem. Ügy dolgozunk, mint a másén. Vitáztak az emberek s nemhiába. . A harmadik összejövetelen akadtak olyanok, akik vállalkoztak nagy ho­zamok elérésére. A kezdeményezők 37 hektáron ápolták a növényt és megmutatták, mit tudnak: 144 má­zsás hozamot értek el hektáronként. • Tavaly má r célba ért a szövetkezet A kezdeményezők eredménye lát­tán még Brincko Ondrej is jelentke­zett a mozgalomba. — Ha már bebizonyosodott, hogy lehetséges a többtermelés, én sem vagyok ellene — változtatott régebbi nézetén a koros bácsika, A nagyobb jövedelem reményében a szövetkezetesek jól előkészítették a talajt. 280—300 mázsa istállótrágyát hordtak egy-egy hektár földre és a műtrágyával sem takarékoskodtak. Betartották a Veľká Lomnica-i Neme­sítő Állomás tanácsait. Kivált a kí­sérleti dűlőp ápolták jól a növényt. S az eredmény? A szövetkezet 204,5 mázsás átlaghozamot ért el hektáron­ként. Abból, hogy a kísérleti terület min­den hektárja 330 mázsa, viszont az agrotechnikai határidő után 28 napi késéssel beültetett dűlő egy-egy hek­tárja csak 110 mázsa burgonyát ter­mett, sokat tanultak a szövetkezete­sek. A burgonyatermesztésről ennél jobb iskolázást kívánni sem lehet. Mindenki meggyőződhetett a helyes termelési eljárás előnyéről. Most már nem kell magyarázni az embereknek, hogyan lehetséges nagy hozamokat elérni. M A könyvelő adatai meggyőzőek Hrušovský Alfonz, a szövetkezet könyvelője figyelemmel kíséri az önköltségcsökkentést. — Nézze, milyen nagy a különb­ség — rakja elém följegyzett adatait. Amikor. a szövetkezet 58 mázsa burgonyát termesztett hektáronként, egy mázsa burgonya termesztése 98,2 koronába került, A 204,5 mázsás ho­zamnál az önköltség 26,7 koronára csökkent. — Mindkét alkalommal egyformán alkalmaztunk gépeket — jegyzi meg így kell burgonyát termeszteni. A XII. pártkongresszus tiszte­letére • A poprádiak példá­jára • Hektáronként 210 má­zsa burgonyát termesztenek • Tavaly a kísérleti földön 350 mázsa termett rSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSJ/SSSSSS//XňrSJSUSS//SSSSS, tanak fenn a nemesítő-állomás szak­embereivel, akik minden alkalommal jó tanácsokkal szolgálnak, ám ellen­őriznek is. — Előfordul, hogy egy-két romlott burgonya miatt néhány vagonravalót átválogattatnak velünk — jegyzi meg Lukáč Jozef magtáros —, de azért nem haragszunk, mert a késlekedés miatt esetleg nagyobb kárunk is keletkezhetne. — Öt fokon alul legyen a pince hőmérséklete — szokták ismételget­ni a látogatók. Lukáč elvtárs ügyel is rá, hogy be»a rtsa az utasítást. Ha a hőmérő öt fokot jelez, máris szellőztet, ne­hogy korán induljon csírába az ülte­tőburgonya. — Arra törekszünk, hogy egy hek­táron 50 ezer bokor legyen — rna­gyarazta az elnök —, mert ekkor jo­gosan várhatunk nagy hozamot. így van, az új termelési módszer gyökeret vert a huncövcei szövetkezet­ben. Ha a Brincko Ondrejhez hasonló tagoknak ma azt modanák, hogy mire jó ez a mindenféle újdonság beveze­tése, csakis azzal válaszolnának: — a könyvelő, mikor látja, hogy sok­nak tartom a különbséget. — így van — magyarázza —, hisz szántani, ka­pálni akkor is kell, mikor kicsi a hozam, ám az egy mázsára eső költ­ség sok. Tehát az önköltségcsökken­tés legelőnyösebb módja a hozamok növelése. A szövetkezet a többtermeléssel elérte, hogy a növénytermesztés tisz­ta bevételének 45 százalékát a bur­gonyából biztosította. S az ültető- és a tagoknak kiosztott burgonyán kívül 66 vagon jó minőségű takarmány maradt a sertésállománynak. Ha fi­gyelembe vesszük ezt a tényt is, el­ismerjük, hogy a huncovceieknek sokat jövedelmezett a burgonya. II A további lépés Benyus József Április az erdők hónapja IMMÄR TIZENHÉT ESZTENDEJE, hogy a tavasz ébredésével egy idő­ben hagyományszerűen megemléke­zünk egyik fontos nyersanyagforrá­sunkról, az erdőről. Az erdő magasabb fokú szerves egy­ség. Legkülönbözőbb szerves lények kölcsönös együttélése, amely a talaj és az éghajlat viszonyaitól függ. Az • fokozzuk a faterinelést, • a lehető legjobban takarékoskor' junk a fa ipari feldolgozása és egyéb felhasználása során. ERDŐGAZDASÁGUNK LEGFONTO* SABB FELADATA tehát, hogy a fa­szükséglet fokozatos csökkentésével, jobb felhasználásával legkésőbb 1970­ig megszüntessük a fa kitermelése és erdőt tehát nemcsak bokrok és fák növekedése közötti aránytalanságot, alkotják, hanem mohák, a növényzet, valamint a benne élő rovarok, álla­tok és egyéb élőlények. Még a talaj legapróbb milliói, a baktériumok, pe­nészek és gombák sem hiányozhatnak a felsorolásból. Népgazdaságunk egyik legfontosabb A harmadik' ötéves terv feladatait 12 000 000 gyorsan növő fa ültetése, 85 000 ha kopár és egyébként kihaszná­latlan terület erdősítése, a kiültetett fák ápolása és védelme, 400 km szi­lárd erdei út megépítése, a szerfa termésének fokozása, takarékosság a faanyaggal stb. Komoly feladatok tényezője az erdő. Nemcsak nyers- .' ®f , . on J»J fát =H honom itron n««„ ezek, amelyek dolgozó nepunk támoga­anyagot, fát ad, hanem igen nagy szerepe van a természet „háztartásá­ban" is. Gátolja a víz gyors folyását, szabályozza a vízszükségletet, csök­kenti az eróziót, az embernek gyógy­és pihenőhelyet nyújt, az éghajlatot kedvezően befolyásolja, és sok más feladatot old meg. Az utóbbi időben sokszor hallhat' tása nélkül megoldhatatlanok. Terv szerint 1962-ben 20 százalék­kal nagyobb területet kell erdősíte­nünk mint tavaly, részint ültetéssel, részint vetéssel. Ehhez hektáronként átlagban 7124 facsemetére van szük­ség. Hatalmas mennyiség ez, de nem okoz különösebb gondot, hiszen ele­gendő facsemetével rendelkezünk. tuk, hogy az erdők segítséget várnak vetőmag is bőségesen áll rendelke­tőlünk, mert bizony nincs minden rendben körülöttük. Éppen ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése 1960. november 17-én az új erdőtörvény megszavazásával véget vetett az erdők eddigi bizony­talan helyzetének, és lerakta a fő­zésre, főleg bükk- és tölgymagból. A luc^ és vörösfenyő magjából lesz elég jövőre is. Jelenleg sokkal több fára van szük­ségünk, mint amennyit kitermelhe­tünk, hiszen az évi szükséglet átlag­ban 14 millió köbméter, a növekedés vábbi jobb erdőgazdálkodás alapját, viszont csupán 9 millió köbméter. Az Ez az új erdőtörvény az erdők védel- erdősítés főként gyorsan növő és ne­mét a nemzeti bizottságok gondosko- mes fafajokkal történik. Évente kö­dásátől teszi függővé. A cél az, hogy rülbelül 10 millió nyárfa-csemetét ül­az erdők az utánunk következő nem­zedék jólétét is szolgálják. A párt és a kormány ezt a két er­dészeti feladatot tűzte ki: w»weiMa»«t w»» M»M — A XII. pártkongresszus tiszte­letére vállaltuk, hogy az idén 210 mázsa burgonyát termesztünk hektá­ronként — mondja Labuda Ján, a szövetkezet elnöke. Ahogy további szavaiból kiveszem, erre meg is van a feltétel. Az is­tállőtrágyát nélkülözhetetlennek tart­ják a burgonyatermesztésben és mű­trágyából 9 mázsát adnak minden hektár földre. Szoros kapcsolatot tar­A senicai járásban — a nyugat szlovákiai kerületben az idén itt termelnek legnagyobb területen (700U hektáron) burgonyát — nagy gondot fordítanak a hurgonyaültetés előkészítésére. A Popudinské Moőidlany-i EFSZ tagjai a leg­jobb burgonyatermesztök közé tartoznak a járásban, tavaly 20D mázsás hek­tárhozamot értek el. A napokban 200 mázsa korai burgonyát elöcsíráztatnak, hogy két-három héten belül elültethessék. Képünkön: Rudolf Horváth, a szö­vetkezett elnöke Sidónia Entlichová. Albína Caletková és Mária Sprušinská szövetkezeti tagok a burgonya csírázóképességét vizsgálják. > {K. Cích felv. — CTK) tétünk ki. Erdészeink alaposan felkészültek a nagyhorderejű feladatokra. A részlet­tervek elkészültek, a facsemetéket és a magvakat kiutalták, és az erdősíten­dő területeket pontosan kijelölték. A munka színvonaláról szakértők gon­doskodnak, akik arra is vigyáznak, nehogy selejtes anyag kerüljön a jö­vendő faállományba. Meggyőződésünk^ hogy a lakosság, de főképp a szövetkezetek tagsága megértéssel fogadja ezt a mozgalmat, ami elősegíti a harmadik ötéves terv feladatainak megoldását az erdőgaz­daságban is. A gépesítésben és az új technoló­giában az erdőgazdaság jelentős elő­rehaladást ért el. Szükséges továbbra is újabb és jobb módokat keresni a termelés növelésére. Az erdők hónapja az erdőgazdasági alkalmazottak szakképzettségének gya­rapítására, a magasabb fokú munka­fegyelemre ösztönöz. A szakavatott öntudatos és szocialista érzésű erdé­szek megteremthetik az erdőgazdaság és a lakosság közötti jó viszonyt, ami biztosítja a harmadik ötéves terv er­dőgazdasági feladatainak teljesítését. ÁPRILISBAN, az erdő ébredésének hónapjában fokozottabb figyelemben részesítjük erdeinket. I Becsüljük meg a szemet-lelket gyö­nyörködtető erdőt, szeressük a hűs árnyékot adó fát, s az erdők hónap­ját tekintsük szívügyünknek. -tis­A szövetkezeti tagok életszínvonalának további emelkedése Ma lép életbe a szövetkezeti parasztság szociális biztosításáról szóló új törvény A szocializmus felépítése és szocialista társadalmunk eredményes fejlődése megkívánja az egyes termelési ágazatok, nevezetesen az ipari és a mezőgazdasági munka közötti különbség eltávolítását. Népgazdaságunk jelenlegi színvonala és az EFSZ-ek gazdálkodása, valamint távlati fejlődésük lehetővé, sőt szükségessé teszi a szövetkezeti parasztság szociális biztosításában egyes lényeges változásokat. A cél ez esetben is az, hogy a munkások, a szövetkezeti pa­rasztok és a többi dolgozó életkörülményeinek eddigi különbsége csökkenjen, hogy a munkások és parasz­tok szövetsége további elmélyítéséhez vezessen. Ennek megvalósításához sokban hozzájárul a szövetkezeti pa­rasztok szociális biztosításáról szóló, a Nemzetgyűlés legutóbbi plenáris ülésén egyhangúan jóváhagyott- és a mai napon életbe lépett új törvény. NÉPGAZDASÁGUNK egyik" íegfőbti feladata, hogy mezőgazdasági terme-i lésünket 1970-ig az ipari termelés színvonalára emelje. Ennek előfeltéte-j le a termelőerők lényeges fellendíté-i se, a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítása a mezőgazda-: Ságban. Mindehhez további új, fiatal szövetkezeti tagok megnyerése szük-; séges. Elengedhetetlen követelmény, hogy a szövetkezetek mielőbb maga-, sabb színvonalon gazdálkodjanak. Eddig a szövetkezeti tagok beteg­biztosítása önkéntes volt, a szöveti kezeti parasztok szociális biztosításá-. ról szóló törvény értelmében a szo­ciális biztosítás az EFSZ-ek tagjai számára kötelező. A törvény elő-: nyeit csupán az EFSZ-ek tagjai él­vezhetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztokra az új törvény nem vo-: natkozik. A szociális biztosításból folyó igények azonban nem egyfor-: mák. A magasabb színvonalon gaz-: dálkodó szövetkezetek tagjai a bér­viszonyban lévő alkalmazottakkal azonos elbírálásban részesülnek, vagyis teljes egészében élvezik a szociális biztosítás előnyeit, ellentét-, ben azon szövetkezetek tagjaival, amelyek még nem tértek át a maga-, sabb színvonalú gazdálkodásra. • Mikor gazdálkodik az új törvény értelmében a szövetkezet maga­sabb színvonalon? IJzt a lényeges körülményt e Föld­művelésügyi Minisztériumnak és a Szociális Biztosítás Állami Hivatalá­nak irányelvei alapján a KNB hiva­tott megítélni. Elvben az ez EFSZ gazdálkodik magasabb színvonalon, amely tartósan teljesíti kötelezettsé­geit az állammal szemben, bevezette tagjai számára a szilárd munkadíja­zást és tagjai nem rendelkeznek ház­táji gazdaságokkal. A szövetkezeti parasztok szociális biztosítása magában foglalja a • betegbiztosítást, • az anya és gyermeke biztosítását, • a járadék (aggkori és rokkantsá­gi) biztosítást, • a járadékosok betegbiztosítását és 0 a szociális gondozást. A magasabb színvonalon gazdálko­dó szövetkezetek tagjai minden kö­rülmények között igényt tartanak az állampénztárból fizetett valamennyi szolgáltatásra és pénzbeli juttatás­ra. A többi szövetkezetek tagjai azon­ban csak a betegségek megelőzésé­hez és a gyógykezeléshez szükséges ingyenes ápolásra, gyógyfürdőzésre, az útiköltség megtérítésére, gyógy­szerekre, valamint az egyéb pénz­beli juttatások közül a következők-: re tarthatnak igényt: • az anyaság első 18 hónapja alatt folyosított pénzösszegre, • a gyermek születésekor kifizetett 650.— korona egyszeri segélyre, • a szövetkezeti tag, vagy család­tagja elhalálozása esetén temet­kezési költségre. Míg a gyermekpótlékot a maga­sabb színvonalon gazdálkodó szövet­kezetek tagjainak' á bérviszonyban lévő alkalmazottakhoz hasonlóan azonos összegben és azonos feltéte­lek mellett fizetik ki, az alacsonyabb színvonalon gazdálkodó szövetkeze­tek tagjai ebben az előnyben csak akkor részesülnek, ha az előre meg­állapított mezőgazdasági termékek­ből teljesítik az állami tervet. Ha a szövetkezet saját hibájából nem tel-, jesítl a tervet, az állam a gyermek-: pótlékot csökkenti. Ebben az eset-; ben a pótlék kiegészíthető a szövet-: kezet szociális alapjából. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ha a szövetkezet a tervet a saját hibájá­ból nem teljesítette, a károsodás ne csupán a gyermekes családokat érje, hanem a szövetkezet valamennyi tagját. A gyermekpőtlék rendszeresítése elsősorban az EFSZ-ek új, fiatal tag­jait,' érinti, a szövetkezeti tagoknak á mezőgazdasági termelés állandó, rendszeres fokozására irányul, hogy a társadalom iránti kötelességeiket maradéktalanul teljesítsék. Azt az összeget, amit az állam fed­dig a szövetkezeti tagok járadékára fordított, az új törvény egyharmadá­val emeli. A kifizetésre kerülő já­radékok összege átlagosan havi 100 ko,ronával növekedett. Ebből adódik, hogy köztársaságunknak a pénzjutta­tásokkal kapcsolatos kiadásai lénye­gesen emelkednek. Ez a többletkiadás csupán 1962-ben 466 millió koronát, 1963-ban pedig már 690 millió ko­ronát tesz majd ki. • Milyenek a járadékbiztosítás fel­tételei? Az eddigi helyzettől eltérően a já­radékalap ezentúl nem a szövetke­zeti tagok önkéntes elhatározásától, hanem járadékigényük előtti kerese­tüktől függ. Ebben az intézkedésben is az elvégzett munka szerinti díja­zás és ezáltal az anyagi érdekeltség elve érvényesül. A nyugdíjigény feltételei nem vál­toztak. De a 65 évnél fiatalabb nyűg­1 díjigényes szövetkezeti tagnak csak akkor folyósítják a nyugdíjat, ha egészségi állapotának megfelelően tovább dolgozik a szövetkezetben, vagy ha munkaképtelen. A teljes, vagy részbeni rokkantsági járadéknál is az eddigi feltételek a mérvadóak az igény elnyerése széni-; pontjából. Ä teljes rokkantsági já-s radék összege azonos a nyugdíj ösz-: szegével. A részbeni rokkantsági já-: radék a teljes rokkantsági járadék-: nak 60 százalékát teszi. Csak akkor folyósítható, ha a szövetkezeti tag képességei szerint továbbra is a szö­vetkezetben dolgozik. Az özvegyi és árvasági járadékra vonatkozó eddigi jogszabályok váltó-, zatlanul érvényesek. A gyermeknevelési pótlék a gyer-í mekpőtlék összegére emelkedett. • A szociális alap jelentősége. A szövetkezeti parasztság szociális biztosításáról szóló új törvény értel­mében az állam az eddiginél nagyobb mértékben kíván gondoskodni a szö­vetkezeti tagokról és családtagjaik­ról, betegségük, aggkoruk, rokkantsá­guk idején. Nem győzzük azonbarí eléggé hangsúlyozni, hogy ez a nagy jelentőségű tény nem csökkenti a szövetkezetek szociális alapjának fontosságát. A szociális alap tovább­ra is a szövetkezetek szolidaritásá-: nak a jelképe marad, ezentúl is lé­nyeges szerepet tölt be a szövetke­zeti tagok és családtagjaik szociális szükségleteinek kielégítésében. A szövetkezeti tagok szociális biz­tosításának végrehajtó szerve a JNB, illetve annak szociális biztosítási szakbizottsága. A szövetkezeti parasztok új szo­ciális biztosítása tehát pártunk és kormányunk nagyszabású intézkedése a szövetkezeti tagok és valameny­nyiünk életszínvonalának további emelkedése érdekében. Az új törvény már most, a kezdet kezdetén is több mint egy millió szövetkezeti tagnak nyújt előnyöket, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 1970-ig megszűnjék a város és a falu közötti lényeges kü­lönbség. A kommunizmus felé haladó Csehszlovákia az első állam, amely ily nagyvonalúan gondoskodik a szö­vetkezei parasztságról. KARDOS MÁRTA Oj SZ0 4 * 1982. április í,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom