Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-05 / 94. szám, csütörtök

DE GAULLE TAMOGATAST VAR FANFANITOL Megkezdődtek De Gaulle és az olasz miniszterelnök megbeszélései • Fran^­ciaországi helyzetkép a népszavazás előtt • Algériában bizonytalan % helyzet • Az OAS tovább gyilkol Szerdán délután a Torino melletti {4andria kastélyban megkezdődött de Gaulle francia köztársasági elnök és Fanfani olasz miniszterelnök tanács­kozása. Az Humanité szerint két ok tette szükségessé az államférfiak ta­lálkozását. Először is Fanfani a Kis Európa képviselőinek luxemburgi ösz­szejövetelén ellenezte az európai po­litikai integrációval kapcsolatos gaul­leista téziseket. Másodszor pedig Ang­liának a Közös Piachoz csatlakozását vizsgáló bizottságok elnökei az elkö­vetkező három hónapban olaszok lesznek. De Gaulle éppen ezért Fanfani tá­mogatásáért, vagy legalábbis jóindu­latú semlegességéért kilincsel. Különösebb lelkesedés nélkül készülnek a népszavazásra A francia rádióban és televízióban egymásután szerepelnek a népszava­zást előkészítő kampányban részvevő politikai pártok szónokai, egyébként semmi jele annak, hogy vasárnap népszavazás lesz. A közönynek két oka van. -i A francia dolgozók egyetértenek -*-• az eviani egyezményekkel, kö­vetelik a háború maradványainak fel­számolását. Ezért semmi értelmét nem látják a népszavazásnak. 2 A népszavazási kampány már • összefügg a közelgő parlamenti választásokkal. A politikai pártok és csoportok most alakítják ki álláspon­tukat. Sok párt csak az algériai kér­désre korlátozza az igennel szavazást, de nem vonatkoztatja ezt de Gaulle személyi hatalmi rendszerére. Az OAS nagyarányú támadást kezdett Az OAS banditái kedden véres gaz­tettet követtek el Algír egyik külvá­rosában. Egy 15 tagú terrorista ban­da behatolt a bouzareahi klinikára és gépfegyvertüzet zúdított a beteg vagy sebesült algériaiakra. Tíz em­bert megöltek, hatot megsebesítettek. Kedden 19 halott és 25 sebesült ál­dozata volt az OAS algériai merény­leteinek. A terrorista szervezet most Algírban összpontosította tevékenysé­gét. Oranban Jouhaud tábornok letar­tóztatása után aránylag csend van. Szerdára virradó éjjel négy algériai áruházat döntöttek romba az OAS bombái. A repülőtéren tömegével vá­rakoznak a hazainduló franciák. Ka­tonaság vigyáz rájuk, mert az OAS halállal fenyegette őket, ha „árulók­ká" válnak és elutaznak Franciaor­szágba. Kedden fastjszta merénylők ügyében ítélkezett a párizsi bíróság. Az ügyész szigorú ítéletet követeit, ugyanakkor védelmébe vette a vádlottakat, mint büntetlen előítéletű és mélyen haza­fias érzelmű egyéneket. A bíróság hat fasiszta gyilkost 2—10 évi börtönbün­tetéssel sújtott, ketten csak hathavi börtönbüntetést kaptak feltételesen. Az OAS semmitől sem riad vissza Guinea párizsi nagykövete fenyege­tő levelet kapott az OAS-tól. A ter­roristák támadják a Guineai Köztár­saság külpolitir ' .melynek tragi­kus következm 'ehetnek a nagy­követre és a n<i vétség személyze­tére nézvé". Nemzetközi tudományos értekezlet Dubnában Moszkva (ČTK) — A dubnai atom­kutató intézetben nemzetközi tudomá­nyos értekezletet tartottak a sugár­zásnak az anyagra gyakorolt hatásá­ról. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Szovjetunió, Bulgária, Kína, Korea, a Német Demokratikus Köz­társaság, Magyarország, Lengyelor­szág és Románia fizikusai a rádloak­tív sugárzásnak olyan anyagok tulaj­donságaira gyakorolt hatásáról tár­gyaltak, amelyekből különféle alkat­részeket gyártanak. Az értekezlet megerősítette, hogy a népi demokrati­kus országok kísérleti reaktorai meg­bízható kutatási alapot nyújtanak a különböző anyagok és szilárd testek tulajdonságainak tanulmányozására. Az értekezleten részt vett tudósok kidolgozták a további együttműködés tervét. A magyar nép ünnepelt Olaszországban erősödik a békemozgalom. Nagy tömegtüntetéseken köve­telik az idegen csapatok kivonását, a NATO olaszországi katonai támasz­pontjainak felszámolását és az egyetemes leszerelést. A képen: Béketün­tetés a római Novona téren. (ČTK—TASZSZ felvétele) Nagy béketüntetés Athénban Athén (ČTK) — Az EDA, az Egysé­ges Demokratikus Baloldali Párt At­i hénban április 2-án népgyűlést ren­| dezett a béke és a demokrácia védel­I- mére. | Annak ellenére, hogy az Akropolisz SZÍnház épületét, ahol a gyűlés folyt, I rendőrök zárták körül, több ezer em­i ber jelent meg. Sokan nem juthattak I el a gyűlésre, mert a rendőrség szét­I zavarta a színház előtt kialakult ki­I sebb csoportokat. VILÁGGAZDASÁGI JEGYZETEK Nyugat-Németország álarc nélkül „A mai világ fő ellentéte — a szocializmus és az imperializmus közti ellentét — nem küszöböli ki a tőkés világot marcangoló el­lentéteket". (Az SZKP programjából.) Minél gyorsabb a Szovjetunió­ban a kommunista társadalom fel­építése, annál szembeötlőbbek a tő­kés világot jellemző ellentétek kö­vetkezményei. A polgári ideológusok e megcáfolhatatlan tény elhomályo­sítására törekedve minden elképzel­hető módon iparkodnak kifejteni a szerintük hatásos „ellenpropagan­dát", például sokat fecsegnek a „szociális piacgazdálkodásról" és a „népi kapitalizmusról". Erhard, az NSZK alkancellárja s egyszemélyben gazdaságügyi minisztere teljesen fesztelenül kijelentette, hogy bár „régebben" a szocializmus hívei az osztálynélküli társadalomban látták a fejlődési folyamatok kicsúcsosodá sát, Nyugat-Németországban ma min­dent megtesznek egy „szintén osz­tálynélküli, de merőben más társa­dalom" létrejöttének érdekében. A nyugatnémet polgári ideológusok kedvelt miniszterük e bölcs kijelen­tését azzal támasztják alá, hogy ma már nincs a vasúti szerelvényeken négy osztály, hanem csak kettő, s a vállalkozók és a munkások együtt járnak a labdarúgó-mérkőzésekre s mindketten végignézik vasárnapon­ként a televízió ugyanazon műsorát is. Tehát nyilvánvaló, hogy ma már teljes az egyenlőség ! Nem, tisztelt uraim, ez egyáltalán nem nyilvánvaló! A kapitalizmus szociális-gazdasági ellentmondásai, a tőke s a munka közötti ellent­mondások, a monopóliumok urainak maréknyi csoportja s a munkások milliói, sőt az egész nemzet között át­hidalhatatlan tátongó szakadékok — mindehhez semmi köze sincs a vas­úti kocsik osztályainak, és mindez a termelési viszonyokon, de elsősor­ban a termelőeszközök magántulaj­donából eredő különbségeken mú­lik. Íme néhány adat: Adenauer „szociális jogállamá­nak" tízezer milliomosa, — ebből öt­ezer a fizikai személy — 75 mil­liárd márka értékű, hivatalosan megadóztatott vagyonnal rendel­kezik. Eszerint mindegyik millio­mos átlag vagyona 7,5 millió márka. Az említett tízezer kö­zül ezernek 45 milliárd márka az összvagyona, úgyhogy mindegyiknek külön-külön átlag 45 millió márka áll rendelkezésére. Nyugat-Németor­szág e tízezer milliomosa a háború utáni években szerezte vagyona túl­nyomó részét — írja a Frankische Tagespost. E csoporttal szemben áll a munkások és más alkalmazottak húszmilliós tömege. Az említett tíz­ezer milliomos vagyona évente és személyenként 75 000 márkával, s közülük ezeré 4,5 millió márkával gyarapszik, a munkáscsaládok 50 százaléka azonban havonként csak 300—500 márkát keres és 12,3 szá­zaléknak 300 márkánál kisebb a ha­vi jövedelme. . A polgári ideológusok fölöslege­sen szót szaporítahak a „tulajdon" túl nagy szétforgácsoltságáról, bár tudják, hogy a német gazdaságtör­ténet nem ismeri a tőke oly nagy­arányú koncentrációját, mint most Adenauer úr birodalmában, ahol különféle konszernek 17 csoportja bitorol úgyszólván minden hatalmat. A részvénytársaságok már Hitler Adolf Németországában is több mint 100 millió márka részvénytőkével, vagyis az egész német részvénytőke 25,8 százalékával, de 1958-ban már 46 százalékával, s 1960-ban 50,1 szá­zalékával rendelkeztek. Ilyen tehát az említett „nagy szétforgácsoltság" igazi képe. Hruscsov elvtárs egyik beszé­dében az SZKP új programját in­dokolva rámutatott, hogy jelentős mértékben az állammonopolista ka­pitalizmus fejlődése idézi elő az im­perialista országokon belüli társa­dalmi ellentmondások kiéleződését. Így például a Német Szövetségi Köztársaság nemzeti jövedelmének több mint egyharmada összpontosul évről évre a bonni állam kezében, amely ezeket az eszközöket a mo­nopóliumok hatalmának megszilár­dítására s arra használja fel, hogy egyre lázasabb fegyverkezéssel köz­vetlenül is szolgálja érdekeiket. Nyugat-Németországban csak az 1958—1960-as években 980 márkáról 1244 márkára — tehát mintegy 13 százalékkal — növekedett az az összeg, amelyet évente és személyen­ként, vagyis a kisgyermekeket és az aggastyánokat is beleszámítva, haj­tanak be adó címén a lakosságtól. A bonni állam adópolitikája megcá­folhatatlanul osztályjellegű, és ezt az adók behajtásának s a behaj­tott összegek felhasználásának mód­ja félreérthetetlenül bizonyítja. Ami az adók emelését illeti, — a leg­gyorsabb ütemben a béradó emelke­dik. Így például 1961 első negyed­évében 33,4 százalékkal, második negyedévében pedig 31,9 százalék­kal volt nagyob a dolgozók bér­adója, mint az előző évben, a mo­nopóliumok viszont mind kevesebb adót fizetnek, tavaly el sem érték az 1960. évi adók szintjét. Az 1950—1959 közötti évtizedben 64,2 százálékról 58,8 százalékra csökkent a lakosság életszínvonalá­ról tanúskodó egyéni részesedés a nemzeti jövedelemből. A tőkések nyeresége azonban ugyanakkor 245 százalékkal növekedett 1! A Német Szövetségi Köztársaság hivatalos adatai szerint ilyen állapo­tok uralkodnak a „gazdasági csoda" országában. V. SPITZ Budapest (ČTK) — A Magyar Nép­köztársaság április 4-én ünnepelte az ország felszabadulásának évfordulóját. A szovjet hadsereg 17 évvel ezelőtt űzte ki Magyarország területéről a német fasiszták utolsó maradványait, és ezzel utat nyitott a magyar nép­nek a szabad fejlődés felé. A magyar dolgozók ünnepüket munkasikerekkel köszöntötték. Az év­forduló előestéjén helyezték üzembe a székesfehérvári Alumíniumgyárat. Budapesten a magyar nép szabad­ságáért folytatott harcban elesett szovjet hősök emlékművénél koszo­rúkat helyeztek el. Magyarország vi­déki városaiban és falvain a társa­dalmi szervezetek, a néptanácsok és az úttörők képviselői helyeztek el ko­szorúkat és virágokat a szovjet kato­nák emlékmüveinél. ÜNNEPI ÜLÉS Budapest (ČTK) — A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztársaság kormánya április 3-án a budapesti Erkel Színházban ünnepi gyűlést tar­tott Magyarország felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára,'a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a minisz­terek, a párt régi tagjai, továbbá az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és kultúra élenjáró dolgozói. Az ünnepi beszédet Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszter­elnökhelyettes mondotta. Kádár János rádióbeszéde Moszkva (ČTK) — Kádár János elv­társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke az államünnep alkalmából nyilatkozott a moszkvai rádiónak és televíziónak. Kádár János üdvözölte a szovjet népet és hangsúlyozta, hogy Magyar­ország tisztelettel adózik a szovjet nép hős fiai emlékének, mert segít­ségükkel nyerte el nemzeti független­ségét. Kijelentette továbbá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusára készül, amely ez év végén jóváhagyja a párt irányvona­lát. A magyar nép élénken érdeklődik a külpolitikai kérdések és azon határo­zott harc iránt, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország kor­mányai folytatnak az általános é« a teljes leszerelésért. A béke megőrzé­séért folytatott harcban a megyar nép'abból merít erőt és biztonságot, hogy a Szovjetunióval együtt halad. Katonai díszszemle Budapesten Budapest (ČTK) —. Magyarország felszabadulása 17. évfordulója alkal­mából április 4-én Budapesten a ma­gyar néphadsereg és munkásőrségek katonai díszszemlét tartottak. Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Nép­köztársaság honvédelmi minisztere be­szédében kiemelte a Magyar Népköz­társaság, a Szovjetunió és a szocia­lista államok szilárd megbonthatatlan barátságát és szövetségét, valamint Magyarország törhetetlen hűségét a Varsói Szerződéshez. Ezután felvo­nultak a hadsereg egyes alakulatai. A katonai díszszemlén jelen voltak a Magyar Népköztársaság vezetői Do­bi Istvánnal, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökével és Ká­dár Jánossal, a MSZMP KB első tit­kárával, miniszterelnökkel az élen. A Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek betiltását szorgalmazza A szovjet kormány jelentése az ENSZ leszerelési bizottságának New. York (ČTKJ — Morozov, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte az ENSZ leszerelési bizottsága elnökének átadta a szovjet kormány jelentését a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetésével kapcsolatban. A jelentés megállapítja, hogy 1962 január 2-a óta, amikor a Szovjetunió kormánya az ENSZ leszerelési bizottságát tájé­koztatta a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tárgyalások helyzetéről, olyan események 'törté­tek, amelyek fényt derítenek a nukle­áris fegyverkísérletek betiltására vo­natkozó egyezmény elérését gátló iga­zi okokra. Az Amerikai Egyesült Államok 1961 szeptemberétől felújította a földalatti atomfegyver-kísérleteket. A nyugati hatalmak agresszív irány­vonalának megnyilvánulása az USA elnökének arra vonatkozó határozata, hogy április második felében meg­kezdik az amerikai légköri atomfegy­ver-kísérleteket. Az USA kormánya közölte, hogy e kísérleteket a Csen­des-óceán térségében hajtják végre, és hogy két-három hónapig tartanak. Itt tehát a nukleáris kísérletek na­gyobb sorozatáról, a lázas nukleáris fegyverkezés újabb időszakáról van szó. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a lázas fegyverkezés megszűnjék, hogy a nemzetek ne a fegyvergyár­tásban, hanem az életszínvonal eme­lésében versenyezzenek. Ha azonban a nyugati hatalmak folytatják nukleá­ris fegyverkísérleteiket, — hangzik a szovjet kormány jelentésében — csak természetes, hogy a Szovjetunió Is kénytelen lesz megvalósítani az új fajta nukleáris fegyverek kipróbálá­sát biztonsága megszilárdításéra és a világbéke megőrzésére. A szovjet kormány továbbra is min­dent megtesz — hangzik a jelentés befejező részében, — hogy mielőbb teljesüljön a nemzetek kívánsága és betiltsák a nukleáris fegyverkísérle­teket. Ezért hajlandó folytatni a tár­gyalásokat a genfi értekezleten. Haj­landó megtárgyalni a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetésének kértlé­sét a 18 hatalmi leszerelési bizottság­nak az általános és teljes leszerelésé­ről folytatott tárgyalásain. A genfi leszerelési értekezlet folytatja munkáját Genf (ČTK) — A. D. Rusk, az USA és V. A. Zorin, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője április 3-án déluián h leszerelési szerződés bevezető ré­szének szövegéről tárgyalt. Az AFP és AP hírügynökségek je­lentése szerint a szerződés bevezeté­sének szövegével a Szovjetunió és az USA két-két képviselőjéből alakult szerkesztő bizottság foglalkozik majd. A nem hivatalos megbeszéléseken ál­lítólag megállapodtak abban, hogy a plénum vitájának tárgyát a háborús propaganda betiltásának kérdése fog­ja képezni. Genfben, a Nemzetek Palotájában április 4-én közép-európai időszámí­tás szerint röviddel 10 óra után meg­kezdődött a 18 hatalmi leszerelési bi­zottság 15. teljes illése, amelyen Dean Rusk, amerikai küldött elnökölt. Az amerikai küldött Zorinnal, a Szovjet­unió külügyminiszterének helyettesé­vel, a genfi értekezlet társelnökével összefoglalja a plénumnak az atom­fegyver-kísérletek beszüntetéséről folytatott vitáját. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint az értekezlet ezután rátér a leszerelési egyezmény meg­tárgyalására. Ä Biztonsági Tanács Szíria panaszáról árgyal New York (ČTKJ — A Biztonsági Tanács április 3-án ismét tárgyalta Szíria panaszát a szíriai—izraeli ha­táron lezajlott Incidensekkel kapcso­latban. Az április 3-1 ülésen Tarazi, Szí­ria képviselője kijelentette, hogy ez izraeli kormány a határon végre­hajtott agresszív akcióival kifejezésre juttatja, hogy a dernilitarizációs öve­zet statútumának felszámolására tö­rekszik, amely gátolja őt bizonyos tervei megvalósításában a Jordán-fo­lyó és a Galilei-tó térségében. A szíriai küldött a Biztonsági Ta­nácshoz határozati javaslatot nyújtott be, amely elítéli Izrael agresszív ak­cióit és figyelmezteti Izrael kormá­nyát, hogy a Biztonsági Tanács a provokációk megismétlődése esetén szankciókat foganatosít. Comay, Izrael képviselője nem cá­folta meg a Tarazi által előterjesz­tett tényeket, csupán megismételte kormányának fellengzős nyilatkoza­tát, amely szerint békében óhajt él­ni az arab országokkal. A Biztonsági Tanács folytatja a szl-; riai panasz tárgyalását. 1982. április 5. CJJ SZÖ 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom