Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-26 / 114. szám, csütörtök

A leszerelés a Szovjetunió és az USA első számú problémáid Nyikita Szergejevics Hruscsov beszélgetése Gardner Cowles amerikai kiadóval Moszkva (CTK) Szerdán nyilvánosságra hozták Hruscsov elvtárs április 20-i beszélgetését Gardner Cowles amerikai kiadóval. Nyikita Hruscsov a leszerelési egyezmény megkötésének távlatairól beszélt, s kijelentette; szeretne derűlátó lenni, de még nem értek meg a leltételek a tárgyalófelek megegyezésére. Hruscsov elvtárs kijelentette, hajlandó lenne találkozni Kennedy elnökkel, hogy újra eszmecserét folytassanak az időszerű kérdésekről. „Előbb azonban a közös megoldásra váró kérdésekben kell megegyeznünk, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút. Ilyen megállapodást csúcstalálkozó koronázhatná." Hruscsov elvtárs egy kérdésre adott válaszában hangoztatta, hogy helytelen az az állítás, mely szerint ö kommunistáiknak érdekük a háború kirobbantása, mert ezzel elérhetik forradalmi céljaikat. „Helytelen, ferde elképzelés. Mi kommunisták úgy véljünk, hogy a kommunizmusnak nem háborúval, hanem másképpen, a kommunista rendszer előnyeinek szemléltető bebizonyításával, a tőkés rendszer, a kapitalista társadalom ellentmondásainak törvényszerű fejlődése folytán kell győzedelmeskednie. Az imperializmusra, a monopoltőkére jellemzők a hóditóháborúk. Ezért mi, kommunisták — reálisan nézzük a dolgokat, ha azt mondjuk: amíg fennáll az imperializmus, lehet nek háborúk". Ennek ellenére reméljük, hogy ellenfeleinkben lesz annyi józan ész, hogy nem kezdenek háborút, s a két rendszer — a tőkés és a szocialista rendszer békés versenyének útját fogják követni — jegyezte meg Hruscsov elvtárs. „A leszerelési egyezmény megkötésének lehetőségeit illetőon szeretnék derülátó lenni, de a feltételek még nem elég érettek, mivel az Egyesült Államokban hatalmas erők küzdenek a leszerelés ellen" — mondotta Hruscsov elvtárs. Nyikita Hruscsov megmagyarázta, hogy a kommunisták elítélik a hódító háborúkat, de elismerik a védelmi és nemzeti felszabadító háborúk törvényszerűségét, sőt szükségszerű-^ ségét. „Az elnyomott népnek joga, sőt kötelessége is harcolni felszabadulásáért. Olyan háborúkat tartunk igazságosaknak, mint amilyet annak idején az amerikaiak az angolok ellen vívtak felszabadulásukért". A szovjet kormányfő ezután kifejtette a szovjet kormány álláspontját a nukleáris fegyverkísérletek megállapításával, illetve a felügyelettel kapcsolatban. „Lényegében nem látok nagy különbséget a megállapítás, a felügyelet és a kémkedés között" — mondotta Hruscsov elvtárs, megemlítette, hogy a földkerekség bármelyik pontján végrehajtott robbantásokat meg lehet állapítani a korszerű műszerekkel, amint ezt a tudósok bebizonyították; Az általános és teljes leszereléssel összefüggő felügyelettel kapcsolatban Hruscsov elvtárs megjegyezte: „E téren magunk is nemcsak megállapítást, hanem felügyeletet követelünk, mégpedig a legszigorúbb és a legkiterjedőbb felügyeletet. Ügy véljük, hogy a leszerelési egyezmény megkötése után valamennyi ország k"teles lesz magát alávetni a legszigorúbb felügyeletnek és ellenőrzésnek." Hruscsov elvtárs újra hangoztatta, hogy a Genfben képviselt semleges államok javaslatai a nukleáris fegyverkísérleteket betiltó egyezmény megkötéséről folytatandó további tárgyalás alapjául szolgálhatnak. „Hajlandó lennék találkozni Kenne dy elnökkel, hogy ismét eszmecserét folytassunk az időszerű kérdésekről. En egy ilyen találkozó mellett va gyok. Az a fontos — s ebben egyetértek az amerikai elnökkel —, hogy találkozónk eredményes legyen. Ügy vélem, mielőbb meg kellene egyeznünk a közös megoldásra váró kérdésekről, hogy elkerüljük a konfliktust és a háborút. Ilyen megállapodást csúcstalálkozó koronázhatna. Ez lenne a legjobb út". Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy más találkozási lehetőséget sem zár ki, ha közben a nemzetközi helyzet nem válik még bonyolultabbá. Akkor nagvon szükségessé válna a nagyhatalmak vezető államférfiainak erőfeszítése, hogy megakadályozzák a szikra kipattanását, mely háborús tűzvészt idézhetne elő. A leszerelés valóban a fő kérdés és nemcsak a Szovjetuniót s az Egyesült Államokat érinti, hanem valamennyi országot. Az egyesült Államok és a Szovjetunió most a legfejlettebb gazdasággal rendelkeznek, a legkorszerűbb fegyvereket gyárthatják, éppen ezért mindkét országnak különösen törekednie kell a leszereléshez vezető út megtalálására. , Ebben az értelemben a leszerelés 0) SZÖ 2 * 1962. április 27. a Szovjetunió és az Egyesült Államok első számú problémája. Hruscsov elvtárs még egy kérdést említett, mely látszólag a leszerelés kédéséhez "fűződik, de önmagában ls elsőrendő jelentőségű lehet. Ez a német kérdés, a német békeszerződés megkötése. „Tegyünk pontot a második világhábovú után és rögzítsük le eredményét békeszerződésben, hogy a revansistáknak egyszer s mindenkorra elmenjen a kedvük újabb hadakozástól." Nagyon bánt minket — mondotta Hruscsov —, hogy volt szövetségeseink, az amerikaiak úgy táncolnak, ahogy Adenauer fütyül, és támogatják veszélyes politikáját, melynek célja a második világháború maradványainak megőrzése. „Két kérdést kell megoldani, hogy megtisztuljon a nemzetközi légkör, hogy létrejöjjenek a békés egymás mellett élés rendes feltételei. Bár nem kapcsolom össze a két kérdést, lényegében szorosan összefüggnek egymással. Ez a leszerelés kérdése és a német békeszerződés aláírásának kérdése. E két kérdés megoldása nagymértékben elősegítené országaink kölcsönös viszonyának javulását. Ügy vélem, hogy legkönnyebb volna előbb a német kérdést megoldani. így rögtön feltételek jönnének létre nagyobb bizalomra, és jobb légkör alakulna ki a leszerelési egyezmény megkötésére." „Mindenkinek meg kell értenie, hogy tovább fogunk törekedni a békeszerződés aláírására, a megszállási rendszer megszüntetésére és a megszálló csapatok kivonására NyugatBerlinből, amíg el nem érjük igazságos célunkat. A makacs gáncsoskodás, mellyel ezt meg akarják akadälvozni, csak tovább élezheti a feszült helyzetet." A Washingtonban Németországról folyó tárgyalással kapcsolatban Krusicsov megjegyezte: „Ügy vélem, van valami reménysugár a megegyezésre. A fő kérdés azonban továbbra is nyitva marad: ez a nyugati megszálló csapatok nyugat-berlini elhelyezése, amivel nem érthetünk egyet. E kérdés megoldása nélkül nem tarthatjuk lehetségesnek a megegyezést." Hruscsov elvtárs nemmel válaszolt arra a kérdésre, vajon a Szovjetunió elsőszámú belpolitikai problémája-e a mezőgazdaság. Ügy véljük,-a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztésében, többek között az ipar és a mezőgazdaság között is be Kell tartani bizonyos arányokat. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy a kommunista társadalom valóban hatékony mezőgazdaságot tud kialakítani. „Van ilyen mezőgazdaságunk és magasabb fejlődési fokának elérésére törekszünk" — mondotta. Hruscsov elvtárs megállapította, hogy sok szovjet mezőgazdasági dolgozónak nincs megfelelő közgazdasági ismerete és nem szokott hozzá a nagygazdaság szervezéséhez és irányításához. Tehát elsősorban szervezési feladat előtt állunk. ,Most ráfizetünk arra, hogy Sztálin helytelenül látta a mezőgazdaságot" — jegyezte meg Hruscsov, s meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet mezőgazdaság csakhamar rohamos fellendülést ér el. Közbevetette: „Jelenleg fejlődési nehézségeket kell leküzdenünk". A Szovjetunió kommunista építésének távlatairól szólva Hruscsov elvtárs kijelentette: „Mi kommunisták azt mondjuk, hogy a kommunizmus felépítése bizonyos gazdasági feltételek megteremtését követeli. Ha addig akarnánk megvalósítani a kommunizmust, amíg nem fejlődtek ki a termelőerők, akkor ez nem kommunizmus, hanem nyomor lenne. A ml felfogásunkban a kommunizmus bőséget jelent. Annak idején hazánkban voltak emberek, akik azt kívánták, hogy ínég az anyagi feltételek megteremtése előtt kiáltsuk ki a kommunizmust. Ha azonban akkor kiáltanánk ki a kommunizmust. amikor például tíz emberre jut egy nadrág, s ha ezt a nadrágot egyenlő arányban tíz ember között osztják el, akkor mindegyik nadrág nélkül jőrna. Ilyen nadrágtalan kommunizmusról pedig hollani sem akarunk. Ez elhajlás volna." Hruscsov elvtárs az amerikai kiadó egyik kérdésére azt válaszolta, hogy a marxizmus-leninizmus alapvető eszméi közösek mindenki számára, aki kommunista nézeteket vall, aki magáévá teszi a kommunista tanítást és ezt követi tevékenységében. „Ám nem szabhatunk sablont a szocializmus, a -kommunizmus építésének útjára térő népeknek." A vezetők egyéni tulajdonságai is döntfiek bizonyos kérdés megoldási módjának meghatározására. Igen,'ennek is határozott jelentősége van. Lenin nagy teoretikus, pártunk,, államunk vezetője és megterem:ője volt. Szófecsérlés lenne, ha azt magyaráznánk, hogy mennyire hű volt a kommunizmushoz. Lenin egyike a tudományos kommunizmus nagy alapítóinak. Volt Sztálinunk ls'. Kétségbe von-~ ja-e valaki, hogy Sztálin kommunista volt, hogy hű volt a kommunizmushoz? Ha kétségbe vonja, akkor semmihez sem ért. Sztálin egész lényével hű volt a kommunizmushoz, mindent a kommunizmusért tett. Ennek ellenére Lenin azt írta Sztálinról, hogy a főtitkári tisztségben elviselhetetlen, túl goromba és szeszélyes, s visszaélhetne a hatalommal. Lenin szavai beigazolódtak. Sztálin valóban megbocsáthatatlanul visszaélt a hatalommal és ezért el is ítélték. Ám helytelen volna, ha a kommunizmus negatív vonásainak tudnáK be Sztálin negatív tulajdonságait. Nem a kommunizmusról, hanem Sztálin személyi tulajdonságairól van szó. Sztálin halála után felszámoltuk megengedhetetlen elhajlásainak következményeit, annak a következményeit, hogy eltért a párt- és államélet lenini normáitól. Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy most már sok ország lépett a szocializmus útjára. Az amerikai nép is rátér erre az útra. „Az Egyesült Államok a mi tapasztalatainkból fog meríteni, tekintetbe veszi majd, de nem másolja le tapasztalatainkat. Így tesznek most a szocialista országok, s ez egyáltalán nem bánt minket. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez nagyon helyes politika. Természetesen előfordulhat, hogy valaki helytelen döntést hoz s azután konokul kitart mellette, oem változtat rajta. Ilyen esetben is elmondhatjuk, hogy az emberek a tapasztalatokból okulnak." „Az elmélet helyességét a gyakorlat bizonyítja be. Az emberek néha csak az elméletet ismerik, a gyakorlatban másképpen cselekszenek. Előfordul, hogy ésszerűen, alkotó innrion alkalmazzák az elméletet, de néha külön út mellett döntenek, amely azután helytelennek bizonyul s megégetik az ujjukat." Cowlesnek arra a kérdésére, hpgy talán Kína nem akart túl gyorsan felemelkedni, Hruscsov elvtárs ezt válaszolta: „Nem, miért, mi köze ehhez (CTK) — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Európa 35 országából érkeznek szakszervezeti tagok hazánkba, hogy részt vegyenek az idei május elseje s a hazánk felszabadításénak 17. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Gustáv Hnilifcka, a KSZT titkára szerdán, A kereskedelem kérdéseiről tárgyaltak Szerdán, április 25-én kezdödött a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kétnapos ülése Az ülés résztvevői a szocialista kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel, és a nemzeti bizottságok tömegpolltikai munkájának módszereivel s formáival foglalkoztak Az ülést Štefan BrenCIC, a KNB elnöke nyitotta meg. Jelen volt Peter Duda, a belkereskedelmi miniszter helyettese, dr. Ignác Rendek, a Szlovák Tervblzottság elnökének helyettese, valamint a kerület nemzetgyűlést és SZNT-bell képviselői, a JNB-k elnökei, polgári ellenőrök és a kereskedelem példás dolgozói. (CTK) Kereskedelmi egyezmény a Tunéziai Köztársasággal (CTK) — Prágában kedden, április 24-én aláírták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési egyezményét, amely mintegy 50 millió korona értékben határozza meg az 1984 végéig sorra kerülő árucsere terjedelmét. Az árucsere-egyezmény további három évre meghosszabbítható. Kínának. A Kínai Népköztársaság lehetőségeinek megfelelő politikát folytat. Mi, kommunisták — kínaiak, oroszok és a többiek — abból indulunk ki, hogy óhajunkat nem lehet reális valóságként beállítani. Óhajunkat alá kell rendelni a lehetősegeknek, azaz a szocializmus és a kommunizmus építésében nem a szubjektív kívánságokat, hanem az objektív lehetőségeket kell szem előtt tartanunk." „Meggyőződésem, hogy ez az álláspontja valamennyi kommunista pártnak, tehát Kína Kommunista Pártjá nak is." „A kínai nép nagyon nagy sikereket ért el útján. Am fejlődése valamely szakaszában minden nép nehézségekbe ütközhet, s bizonyára most a kínai -népnek is nehézségei vannak, amelyekről szó van a Kínai Országos Népi Gyűlés harmadik ülésszakának tájékoztató közleményében. Ám szilárd meggyőződésünk, hogy a nagy kínai nép csakhamar leküzdi e nehézségeket, magasabb szintre emeli gazdaságát, új sikereket ér el a kulturális építésében, hisz a kínai nép kultúrája a legősibb kultúra és . jobban tudja majd biztosítani anyagi szükségleteinek kielégítését." „Kínában nagyon tehetséges, nagyon rátermett emberek élnek. A kínai népnek nagy lehetőségei vannak, hogy ezeket ki is használja. Meggyőződésünk, hogy a további fejlődés ragyogó távlatai állnak a nagy kínai nép előtt." A felszabadító háborúkkal kapcsolatos -Szovjet álláspontról Hruscsov elvtárs így nyilatkozott: „Sohasem kíséreltük és kíséreljük meg, hogy a felszabadító háborúk hadvezetésének törvényeit rákényszerítsük más népekre. Elismerjük egyik vagy másik ország népének azt a jogát, hogy felszabadító háborút vívjon az idegen iga lerázásáért. Ez azt jelenti, hogy a kommunisták például elismerik az algériai népnek a felszabadító háborúhoz való jogát és ugyanúgy rokonszenveznek vele, mint a többi népek függetlenségi és szabadságharcával. Egészen másként áll egyik vagy másik állam politikai fejlődésének kérdése — mondotta Hruscsov elvtárs. „Szigorúan betartjuk a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Ügy véljük, hogy egyik vagy másik állam belső fejlődésének kérdéseit az illető ország népének magának =' * * = április 25-én tájékoztatta a prágai újságírókat a KSZT meghívására hazánkba lrtogató külföldi szakszervezeti küldöttségek programjáról. A Szakszervezeti Világszövetség tagállamainak küldöttségein kívül autonóm szakszervezeti központok —például Japán, a Mail Köztársaság, Ghana, Guinea, Kuba. stb. — szakszervezeti funkcionáriusai is részt vesznek hazánkban a május elsejei ünnepségeken. A Központi Szakszervezeti Tanács küldöttségei viszont a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban, Mongóliában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, a Kubai Köztársaságban és Jugoszláviában vesznek részt a május elsejei ünnepségeken. MENETDÍJKEDVEZMÉNY MÁJUS ELSEJÉRE (CTK) — A munkás- és diákigazolványok tulajdonosai, akik részt vesznek a májusi ünnepségeken, május 1-én az előző és a következő hétre érvényes havi, illetve heti munkás- és diákmenetjegyeket is használhatják. A májusi ünnepségek többi résztvevője menetdíjkedvezményben részesül, ha rendszeresen közlekedő vonatokon vesz részt társasutazásban, amelyet a Nemzeti Front valamelyik tömegszervezete rendez. A rendszeres autóbusz járatokon május 1-én is érvényesek a heti, illetve havi munkás- és diákjegyek. A május elsejei ünnepségek többi résztvevője 50 százalékos menetdíjkedvezményb^n részesül, ha lakóhelyéről • utazik a legközelebbi, járási, illetve ke ! rflletl székhelyre és onnan vissza. I kell megoldania. Itt már nem felszabadító háborúról, hanem a belső kérdések megoldásáról van szó. Senkinek sincs joga beavatkozni más állam belügyeibe." Hruscsov elvtárs a következőket' mondotta Albániáról: „ön tudja, hogy egyes kérdésekben felfogásunk eltér az Albán Munkapárt vezetőinek felfogásától. E kérdésekben viszály van köztünk. Albánia belpolitikai fejlődé-, sének kérdései azonban az albán r.ép belügyeihez tartoznak, ml pedig mindig szigorúan, betartottuk és betartjuk a más népek belügyeibe való be nem avatkozás elvét s az albán nép sem kivétel". Arra a kérdésre, mikor szándékoznak a Holdra juttatni és visszahozni szovjet embert, Hruscsov elvtárs azt válaszoltp, hogy a szovjet tudósok dol-i goznak e feladaton, jó ötleteik és szá-! mításaik vannak. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy nem lát semmilyen leküzdhetetlen akadályt abban, hogy a Szovjet-; unió és az Egyesült Államok megegyezzék a világűrnek kimondottan békés célú szavatolt felhasználásáról. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a világűr-egyezmény kérdésében két szakasznak kell bekövetkeznie. Az első a világűr nemzeti alapokon tör-i ténő felhasználásában és meghódítá-: sában elért eredmények kölcsönös kicserélésének a megoldása. A máso-; dik szakasz az anyagi, műszaki és tudományos eszközök egyesítése a kérdések közös megoldására, hogy a versengésről áttérjenek a világűri meghódítására irányuló egyesült erö-i feszítésre. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy az általános és teljes leszerelés megoldásával a világűrkutatás második szakasza terén várható nehézségek is megszűnnének. Hruscsov elvtárs a következő sza-! vakkal zárta le a beszélgetést: „A né^ met békeszerződés megkötése, a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolása enyhítené a nemzetközi feszültséget, fokozná államaink kölcsönös bizalmát, kedvező feltételeket tereintene a leszerelési egyezmény megkötésére. A leszerelési egyezmény a leliető legjobb lehetőségeket nyújtaná a sokoldalú együttműködésre a tudományos eredmények felhasználásában." Ma 45 esztendeje annak, hogy az osztrák katonák Prostéjovban a kenyérért, a szabadságért és a békéért tüntető fegyvertelen tömegbe lőttek, és kioltották 23 ártiftlan ember életét. Ma már pártunk vezetéséve] örökre leszámoltunk a kapitalizmussal. P rosté jov lakosai is békében, boldogan élnek. 1945 óta sokat fejlődött a város. Egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák, lakások épültek és bővült a lakosságnak nyújtott szolgáltatások hálózata is. A dolgozó anyák gyermekeiről az új bölcsödékben és óvodákban gondoskodnak. Képünkön a jrostejovi új lakótelep. (Fr. Nesvadba — CTK — f elv.) A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának ülése (CTK) — A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága április 25-1 ülésén értékelte a helyi népbíróságok tevékenységét. A bíróságok tevékenységéről dr. Josef Urválek, a legfelsőbb bíróság elnöke tartott beszámolót. A képviselők számos arról tanúskodó példát említettek, hogy a helyi népbíróságok sikeres nevelőtevékenységet fejtenek ki és ezzel jelen tősen hozzájárulnak a szocialista törvényesség és erkölcs megszilárdításához. 1962 első negyedévének végéig összesen 729 helyi népbírőság alakult. A munkások, parasztok, a dolgozó értelmiség és más dolgozók soraiból csaknem 10 000 személyt választottak népbíróvá. Vendégeink a májusi ünnepségeken I