Új Szó, 1962. április (15. évfolyam, 90-118.szám)

1962-04-01 / 90. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jeiek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPONT1BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 19B2. április 1. vasárnap * 30 fillér + XV. évfolyam, 90. szám A közvélemény ereje Hej, ha nem lenne annyi selejt ... Csak egy kicsit többet törődtek volna a talajműveléssel... Ha jobban megnéznék, mire költik a pénzt és nem tékozolnák az anyagot... Hányszor hangzanak el ilyen megjegyzések! Hányszor bosszankodunk mi is egy-egy nem kívánatos jelenség láttán. Hogyisne bosszankodnánk, hisz effajta fogyatékosságok kiküszöbölése gazdagabban terített asztalt, kulturáltabb életet jelentene. Az emberek közötti kapcsolatok is lényegesen megjavulnának. Megszűnnének holmi kellemetlenkedések és félreértések. Népgazdaságunk eredményeit sokféle körülmény befolyásolja. Néha a faladatok is igényesek. Ez természetes, és ebből is adódhatnak nehézségek. Ám nem egy esetben találkozunk lokálpatriotizmussal, hanyagsággal és — sajnos — becstelenséggel is. Ezek viszont nem törvényszerű jelenségek, és több határozottsággal gyorsan felszámolhatók. Minden munkaközösségben megvannak a feltételek arra, hogy a dolgozók a legerélyesebben fellépjenek azok ellen, akik az orruk hegyénél, gyáruk kétr '

riy!;nél vagy a szövetkezet határánál nem látnak tovább. Mert az ilyen rövidlátás káros és nem egyeztethető össze a társadalom érdekeivel. Vegyünk csak egy konkrét példát. Vrtižer községben (Považská Bystrica-i járás) az egységes földművesszövetkezet vezetősége, ahelyett, hogy a szerződésben foglalt kötelezettsége értelmében a sertéshúst a közellátás céljaira adta volna, öt darab sertést 50—240 kilogramm súlyban házi vágásra, három tehenet pedig háztáji gazdaságba adott el. A szövetkezet vezetősége ezenkívül „feketén" is vágott, a húst pedig a községben adták el. Azt is megtették, hogy a funkcionáriusok háztáji beteg, leromlott teheneit kicserélték egészséges szövetkezeti tehenekre. A szövetkezeti vezetők talán arra számítottak, hogy a tagság szemet húny gálád tetteik felett. Nem így történt. A tagok a felsőbb szervekhez fordultak. Felesleges lenne az eset káros voltát Részleteiben elemezni. Talán érdekesebb lenne az indítékok feltárása, amelyek a szövetkezet tisztségviselőit hasonló lépésre késztették. Elfogadható az az érv, hogy ezzel a tagokat akarták segíteni? Igaz, a vezetőségi tagoknak és néhány tagnak volt némi haszna az efféle „gazdálkodásból" Am az eseményeket nem szemlélhetjük egymástól elszigetelten. Mert Vrtižer község lakói sem sivatagi lakók, akik saját erejükre volnának utalva és környezetüktől nem várhatnak semmiféle segítséget. Ipari termékek nélkül ők se jutnának messzire. Mert mi lenne, ha a szóban forgó község lakói nem kapnának ruhaneműt, műtrágyát, gépeket? Hej, lenne lamentálás, követelőzés! A magukét természetesen követelnék, ugyanakkor ők nem teljesítik kötelességüket társadalmunkkal szemben. Mi lenne, ha mindenki így gondolkoznék és hasonlóan cselekednék? Társadalmunk tagjai már elég érettek arra, hogy meg tudják ítélni, vajon bizonyos tevékenység hasznos-e a közösség számára. Nem képeznek kivételt Vrtižer közs£ eövetkezetefe

1 tm. Hisz ők figyelmeztettek a hibákra, mert megértették, hogy a pillanatnyi előnyök értéke mindig kétes és következményeiben, az esetek többségében káros is. Valaki felvethetné, hogy lényegében nincs szó nagy értékekről. Ez igaz, ám tervgazdaságunkban minden sertés és tehén apró részét képezi annak a mennyiségnek, amely közellátusunkból pillanatnyilag hiányzik. A húshiány pedig — mégha átmeneti jellegű is — nem csupán az étlap összeállítására van kihatással, hanem elégedetlenséget kelt. S ez már politikai ügy. Egy másik eset. A területi átszervezés után a Košicei Városi Nemzeti Bizottság lakásügyi osztályán áldatlan viszonyok uralkodtak. Hónapokkal a választások után még a lakáskérvényezők pontos nyilvántartása sem volt meg. Nem nehéz elképzelni, milyen formában történt a lakásügyek intézése. Az osztály dolgozói belátásuk szerint döntöttek sorrendről, kiutalásról. A végén oda fajult a dolog, hogy teljesen felelőtlenül osztottak írásbeli lakáskiutalásra ígéreteket, csakhogy a kérelmezőket „lerázzák". De mi lett ennek a gyakorlatnak a következménye? Teljes fejetlenség, elégedetlenség, bizalmatlanság. A nemzeti bizottság végül is, a felsőbb szervek alapos ellenőrzése után, rendet teremtett a lakásügyi osztályon. Előbb a nyilvántartást hozták rendbe, mert a sorrend igazságos megállapítása csak így lehetséges. Összehívták azokat a kérvényezőket is, akiknek írásbeli ígéretük volt kiutalásra, de lakást nem kaptak. Emberi szóval, őszintén megmagyarázták nekik a tényállást, és ezt szívesebben vették, mint a felelőtlen ígérgetéseket. Természetesen, a kérvények pontos nyilvántartása nem oldott meg mindent. Minden rászoruló se kaphat lakást egyik napról a másikra. Sőt, az elvesztett bizalom se tér vissza egyetlen tollvonással. S e téren a nemzeti bizottság dolgozóinak felelőtlensége a választók és választott szervek viszonyában felbecsülhetetlen károkat okozott. Bár, az is természetes, hogy a lakásügy rendezetlenségéből egyesek hasznot húztak. Annál többet vesztett a társadalom! Sajnos, a társadalmi érdekek védelme nemegyszer személyes bátorságot is követel. A bírálat néha a jó barátok viszonyát is megronthatja. Természetesen, az igazi baráti és elvtársi kapcsolatokat az őszinteség csak megacélozhatja. Mi tagadás, találkozunk a bírálat elnyomásának eseteivel is. A párt minden ilyen esetből levonja a következtetéseket. Ám jobb lenne, ha erre nem kerülne sor. A társadalmi érdekek védelmezőjét a kollektíváknak kellene támogatniok. Az ilyen légkörben az önzők és lokálpatrióták aligha érvényesülhetnek. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert félnek a közvéleménytől. Ezt a fegyvert meg kell ragadnunk. Olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a közvélemény eleve elítéljen minden olyan cselekedetet, mulasztást vagy megnyilvánulást, mely nem egyeztethető össze a társadalom érdekeivel. Äz időjárás okozta késést szorgalommal pótoljuk VASÁRNAP SE SZÜNETELJEN A MUNKA • VEGYÜNK PÉLDÁT AZ ÉLENJÁRÖKTÖL • KÉT MŰSZAKBAN DOLGOZZANAK A GÉPEK A Hubicei Állami Gazdaság földjein is serényen folyik a tavasziak vetése. (ČTK felv.Jj Hazánk déli járásaiban már teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Gépek zúgásától hangos a határ. Éjjel-nappal dolgoznak a traktorok, hogy behozzák az időjárás okozta késést. Már ez alatt a pár kedvező nap alatt is bebizonyosodott, hogy jő szervezéssel, a gépek jő kihasználásával, áldozatkész munkával az ember árrá tud lenni a természet szeszélyein. A kezdeti sikerek azonban ne szüljenek elégedettséget, vasárnap se szUneteljen a munka, mert ennek az egész ország kárát látná. Befejezték a vetést A nyugat-szlovákiai kerületben elsőnek a galantai járásból érkezett hír, hogy több szövetkezet és állami gazdaság befejezte a tavaszi árpa és a borsó vetését. A kora tavasziak elvetése a többi szövetkezetekben is már nem napok, hanem csak órák kérdése. Közel 3000 hektár A Bratislava-vidéki járás szövetkezetesei s az állami gazdaságok dolgozói a szorgalmas munkának köszönhetően a hét végéig közel 300Q hektáron vetették el a kora tavasziakat, a Podunajské Bískupice-i és a seneci szövetkezetekben pedig már be is fejezték az árpa vetését. É

jszaka is dolgoznak A Dunajská Streda-i járásból érkezett jelentésekből Is kiderül, hogy benépesedett a szövetkezetek és az állami gazdaságok határa. Traktorok zúgásától hangos éjszakánként is a határ. A traktoroknak 50 százaléka dolgozik két váltásban, a többiek pedig a meghosszabbított műszakban. Aki csak ért a traktorhoz A michalovcei járásban levő slavkovcei szövetkezetben a helyi nemzeti bizottságnak és a szövetkezetnek azok a vezetői is traktorra ültek, akik a téli iskolázások során elsajátították a traktorvezetés mesterségét. Az éjjeli műszakba ls bekapcsolódtak, hogy meggyorsítsák a vetést. A kerület más járásaiban is bevezették a gépek éjszakai üzemeltetését. A lovak sem pihen

nek Levočáról érkezett a hír, hogy a helyi állami gazdaságban a traktorokon kívül a fogatokat is igénybe veszik. Éjszakai műszakban 15 pár ló dolgozik. A košicei járásban Ä drienovcei szövetkezetesek utárij akik már 20 hektár zabot elvetettek, más szövetkezetek is megkezdték a vetést. A zádieliek négy hektár zabot és 15 hektár árpát, a dvorníkiak pedig 10 hektár takarmánykeveréket és 10 hektár tavaszi búzát vetet-í tek el. Pár nap múlva a kerület többi já-: rásában is sor kerül a tavasziak vetésére. • • • • • • • • Bíborpalástba burkolózva áldozott le a nap. Ilyen naplementére szokták mondani: szelet ígér a holnap. Es lám, mintha a természet is ezt akarni igazolni, a Ouna lelöl virgonc, langyos szellő kerekedik, tele az ébredő természet vérpezsdítő illatával. Pajkos ifjonc módjára végignyargal a rónán, elkapja a jelszántott föld leheletét, belemarkol a kiszikkadt út porába és apró kavicsot pendít Buday József motorkerékpárjának sárhányójához. Buday Józsefnek, a Nový Zivot-t traktorosbrigád vezetőjének jólesik a tavasz játéka. A szél incselkedésére azzal válaszol, hogy sapkája ellenzőjét jobban a szemébe húzza. Márkáns arcán mosoly suhan keresztül, amikor megszólal. — Végre megkezdhettük — mondja a megkönnyebbülés sóhajával. Megkezdhettük, s amint látom szélúrfi is velünk tart;±nekünk segít — neveti el magát. Szükségtelen kérdezni, mit kezdhettek meg. A traktorok zúgása elárulja a brigádvezető gondolatát. Az alkonyi fuvallat már három irányból a fülünkbe hozza a dolgozó gépek jellegzetes zenéjét. Készítik a vetőágyat, szórják a magot, hogy dúskalászú árparengeteg nőjjön majd a helyén. A brigádvezető még így szövi tovább a beszélgetés fonalát: — Még csak ma végzünk valamirevaló munkát. Ma is csak ebédután Indulhattak a vetőaggregátok. Most kettő dolgozik. Ügy gondolom, mire rájuk esteledik, meglesz a hetven hektár ... Mire rájuk esteledik? Hisz máris nyakunkon az alkony. A gondolatszövésre azonban nincs sok idő. Buday József újból beszélni kezd. — Lehetne már több is elvetve. Persze, hogy lehetne. .. Nem akartunk azonban hübelebalázs módjára nekivágni a dolgoknak. Előbb jól előkészítjük a talajt, jól ám. Mielőtt vetnénk, kétszer fogasolunk, egyszer simítózunk. Olyan a földünk, akár az asztal... Mielőtt tovább folytathatná, előre dől a motorkerékpár nyergében. Súlya alatt megnyikkan az ülés rugója. Egészen közel hajolva mondja: — Hálás ám ez a föld. ha az ember nem mostoha gyerek módjára kezeli. Volt esztendő, amikor árpából 35 mázsát is adott hektáronként. Tavaly a mostoha időjárás ellenére 32 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el árpából. Nem volt ez véletlen Nem mondom azt, hogy lazsáljuk el az időt, de adjuk meg a földnek ami neki jár,

t akkor nem marad üres a magtár. íélekzetvételnyi időre elhallgat, mintha gondolatait akarná csokorba fogni. Tekintete az alkonyt fürkészi. Kezén az újjak úgy mozognak, mintha számolna valamit. Tényleg számolt. — Beleértve a cukorrépát ls, közel ötszáz hektárt kell bevetnünk, lesz dolga a tizenhat traktornak. Részben éjszaka is üzemeltetjük az erőgépeket. Vasárnap sem lesz addig, amig el nem vetünk. Az este szinte észrevétlenül téríti ránk bakacsínját. A sötétszürke égbolton kigyúlnak az égilámpások. Á távolban egymásután hallgatnak el a traktorok. Szinte bántó a hirtelen ránkszakadt csend. Buday József cigarettára gyújt. A gyufa jellobbanó lángja közeiről világítja meg az arcát. Ej, azok a barázdák . . . Hiába, ötven esztendő nem múlik el nyomtalanul. Mélyen, tüdőre szívja a füstöt. A cigarettát tartó kezével abba az irányba mutat, ahol pár perccel ezelőtt még zúgtak a traktorok. — Olajoznak a fiúk. Ez így szokás váltás előtt. Nyolc felé jár az idő, amikor reflektorfény pásztázza végig az utat. A traktor a brigádközpont felől jön. Buday József meg azt módja: — Jön a váltás. Az éjszaka öt traktor fog dolgozni. Előkészítenek ezek annyi földet, hogy csak győzik majd bevetni. Port kavarva robog el mellettünk a traktor. Emberek ülnek rajta. Lehetnek vagy hatan . .. Jó negyedóra sem telik belé, s traktorok zúgása veri föl a csendet. A brigádvezető is „berúgja" a motorkerékpárt. Búcsúzóul azt mondja: — Ezek már az éjszakások. Igen, az éjszakások. A második műszak. Este nyolctól reggel hatig. Három lánctalpas és két kerekes traktor •látott munkához reflektorfénynél, csillagfénynél. . SZARKA ISTVÁN A paskovi új koszénbánya aknatornyát laroslav Tichopád tizehkéttagú szerelőcsoportja építi. A szerelőcsoport a párt XII. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, mely szerint a szerelési munkákat határidőre elvégzik annak ellenére, hogy a szállítóvállalatoktól egyhónapos késéssel kapták meg az acélkonstrukciókat. Képünkön az aknatorony 30 tonnás második részét emelik a magas. ba. „ gxorčils — CTK -íely.) Új üzem Malackyban (CTK) — Karel Poláček általános gépipari miniszter szombaton, március 31-én ünnepélyesen megnyitotta Malackyban a Brandysi Gépipari Üzem és Öntöde új üzemének építését. lS64-ig a meglevő kisebb termelőhely mellett nagy szakosított mezőgazdasági gépgyár is épül. Az üzem, amelynek építését a Priemstav dolgozói a tervezettnél negyedévvel előbb kezdik meg, hozzájárni e vidék további iparosításához. A Brandysi Gépgyár és Öntöde malackayi üzemének dolgozói az ünnepélyes alkalomból • CSKP XII. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az árutermelés tervét 11 százalékkal túlszárnyalják és 1D0 000 koronát takarítanak msg az önköltségen. Bővül az önkéntes pártmunkások aktívája Moszkva (CTK) — Az SZKP XXII. kongresszusa után lényegesen növekedett a pártaktivisták száma. A moszkvai városi pártbizottság hatáskörében 1020 kommunista munkás, technikus, tudományos dolgozó és járadékélvező működik különféle bi-* zottságokban. Már egy éve eredményes munkát végeznek a párttagsági és személyi ügyeket előzetesen megvitató bizottságok Moszkvában és Leningrádban. Az SZKP Központi Bizottsága megerősítette az új bizottságokat és javasolta megalakításukat a felsőbb pártszervek mellett^.