Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-08 / 66. szám, csütörtök

•S/SSSSSSSSS/SSSSS//SSSSSSS/SS///SSS/S//SSSJ7Í PETRIK JÖZSEF: Köszöntését szerény virágokra bízom Tavasz előtt olyan lombtalan az égbolt, hogy életünk csupasz, csonk ágként nyúlik fel hü társért kiáltva a szemérmes alkony puha látkörébe. Lépteinket ezer rezzenés vezérli, ám a robbanó zaj, szélvihar-üvöltés elveszően gyengébb a szeretett ajkak suttogó szavánál. Belénk itatódlk szűzi arcok pírja, nagy szemek kék lángja, lábak kecsessége, álmatlan éjeken, rózsafehér keblek hulláma az álmunk — s legszebb érzelmeink gyöngyöt rejtő mélyén a bölcsődal lassú szárnyalása zümmög. Csillagok kimúltak, új fények születtek, amíg csecsszopói, sima, lágy húsunkból karjainkon ringó, ölelésre vágyó tzomcsomók lettek, — és férfi létünkre felsajog a szánkban az anyatej íze. Érzem is, azért lett vállam teherbíró derekam sudár fa, homlokom ezüst Hold, hogy erőm teljében, ifjúságom csúcsán, le tudlak hajolni , öregedő anyám fáradt lábaihoz. Egyszer, ha tehetném, én, kl szíve alatt örömök halmából lettem sarjadéka, megajándékoznám azzal, amit régen, csitri lány korától szive mélyén táplált, amiért hatszor mert félve-reménykedve reszkető kínok közt gyerekágyas lenni.. Nem, 6 soha sem várt tőlem ajándékot, mégis felujjongva fogadná a csokrot, melyet fegyvertelen, békés napok, évek nyíló rétjén kötnék.., Addig várok... s addig szeretet jeléül köszöntését szerény virágokra bízom; de a szívem mélyén félek, hogy talán már soha sem adhatom az egyetlen méltó igaz ajándékot gyengülő anyámnak. Am azért lett vállam izmos, teherbíró, derekam sudár fa, homlokom ezüst Hold, hogy erőm teljében, ifjúságom csúcsán védelmezni tudjam: kenyérszelő karját, derűs mosolygását. I Fegyencek a rock and roll ellen ava gy az USA tényleges kultúrájáról AZ ÉSZAK-AMERIKAI Egyesült Államokban megrökönyödnek azon, hogy a szocialista országokban a művészetekről az állam gondoskodik. Szerintük ez „elnyomás" ... Arról azonban nem írnak, hogy nálunk milyen gyors ütemben terjed a kultúra falvainkban és városainkban egyaránt, hogy a községekben gombamődra nőnek a a kultúrházak és szaporodnak az állandó színházak — a mozik látogatottságáról nem is beszélve. Sajnos, ők nem írhatják a valóságot a szocialista országokról, mert az kellemetlen összehasonlításokat eredményezne. Leopold Stokowski, ismert amerikai karmester így Irt az amerikai zeneművészetről : „Veszélyben az amerikai szimfonikus zene, az opera és a kamarazene .. A szimfonikus zenekarok nagy részének alkotó tevékenysége pénzügyi nehézségekbe ütközik, állandó adósság fenyegeti őket. Manapság nagyon kevés zenész tud megélni művészetből — folytatja Stokowski a Musical America című folyóirat egyik cikkében. A zeneszerzés nem biztosltja megélhetésüket, zenével csak műkedvelőkként foglalkozhatnak, mert a megélhetéshez más munkával biztosítják a kellő anyagi fedezetet. Az Egyesült Államok a leggazdagabb ország a világon, de a saját művészetének fejlődésével nem törődik, és semmi anyagi támogatásban nem részesíti a művészeket." Stokowski bíráló szavaiért amerikaellenes propaganda gyanújába keveredett. Természetesen nemcsak a zenészekről van itt szó, a művészet többi ligában sem kedvezőbb a kép. A színművészet helyzetére is hozhatnánk néhány példát. J. Romanova így Ír: „Nálunk már írtak az amerikai színművészet súlyos helyzetéről, az anyagi és alkotói nehézségekről. Amikor ott jártunk, a hírek szomorú valóságáról győződhettünk meg. Óriási nehézségeket jelent például az is, hogy a rendező kénytelen vándorolni az egyik magáncégtől a másikig, és esetleg színtársulatok alakításában merül ki ereje." Tekintetbe kell venni még azt is, hogy a színészt állandóan munkanélküliség fenyegeti, mert ha csak egy szerep eljátszására találják alkalmasnak, utána elbocsátják. A vállalkozóknak tehát alkalma nyílik a színészek kihasználására. Amerikában nagyon kevés színész keres jól. A filmművészek helyzete sem irigylésre méltó; ha nem az amerikai életmódot dicsőítik, nincs aki elfogadja munkájukat. A művészi értékű amerikai filmek Párizsba, Londonba, Toklóba és más nagyvárosokba járnak elismerésért. Persze ez nem vonatkozik a színtiszta „amerikai művészetre", amelyről a Manchester Guardian „Eladó menyasszony" néven emlékezik Csillagok — emberközelben A Kelet-Szlovákiai Vasmű építéséhez asszonyaink is nagymértékben hozzájárulnak. Különböző munkaszakaszokon már eddig is 324 nő tevékenykedett az üzemben. Történetünk róluk szól. • ETELKÁNAK sokáig nem jött álom a szemére azon az éjszakán, amikor elhatározta, hogy otthagyja az íróasztalt és a Kelet Szlovákiai Vasműnél keres magának állást. A gondolatok egymást kergették az agyában és sehogy sem tudta őket elhessegetni... A nyitott ablakon keresztül akarata ellenére is számolni kezdte a csillagokat. — Helyesen döntöttem? — kérdezte önmagától. Tudta, az édesanyja egykönnyen nem nyugszik bele döntésébe, hisz még a legcsekélyebb munkától is óvta öt. Még most is a fülébe csengenek intelmet: — Hagyd csak lányom, ne küszködj vele, majd én megcsinálom. Ez nem a te kezednek való munka! — Nem az én kezemnek? Hát milyen az én kezem? — gondolta sokszor. így a mama végzett el helyette mindent. Ezt Etelka csak később tudatosította, amikor udvarlója volt, sőt amikor férjhez ment. Férje sokszor gúnyolta, sőt lenézte őt emiatt. — Nem tudsz főzni, meg takarítani se nagyon — mondogatta nemegyszer. Az íróasztal mellett ülni és feketekávét inni, ezzel bizony nem sokra mégy. Etelka sokszor sírt bizony a férj „tapintatlansága" miatt. A láthatatlan válaszfal pedig egyre nőtt köztük. — Talán majd a gyerek — gondolta. Az majd közelebb hoz bennünket. Megszületett a kis Róbi, de a dolgon ez sem változtatott. Kt volt a hibás? Talán ő is. Nem tudta a házasságban néha fellépő válságokat leküzdeni. Nem volt eléggé kitartó. Végül ts otthagyva a férjét, fiával új életet kezdett. Ekkor hallotta, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasműre munkaerőt toboroznak. Jelentkezett a hegesztő-tanfolyamra. Az elkényeztetett hivatalnoknő így lett a Kelet-Szlovákiai Vasmű hegesztője. A hídcsarnok óriás vaskonstrukcióit hegeszti. Fél év alatt a kézi hegesztésről, az automatikusra tért át. Megtanult olvasnt a műszaki rajzokból, mert munkája ezt is megkívánta. Ezután a darúkezelői tanfolyamra jelentkezett. Sok mindent megtanult már és még további tervek fűtik. Ha ma a központi műhelyben látnak egy asszonyt hegesztő automatával a kezében és vattás munkakabátban, bizonyára azt gondolják majd, hogy a pénz hozta őt Ide... Pedig nem. Ez a szőke, kékszemű asszony élete minden reményét hozta ide az üzembe. — Miért...? Mert az acél mellett az ember maga is megedződik. Neki erre volt szüksége. Ezért tud ma új szemmel nézni a pattogó szikrákra, a megannyi továbbrepülő csillagocskákra... A különféle vaskonstrukciók, a hegesztőautomata — ezek ma már mind-mind társat. Munkája nyomán a röppenő szikra-csillagocskák milliói kelnek szárnyra ... Mert csillagok nemcsak az égbolton vannak, mondogatja Princ Etelka. Es ezt valamennyiük nevében mondja. RUŽENA RUMANOVA filmek

4 Hazai átlagfilm a műsoron 0 Colpi filmje vád a fasizmus ellen Az ellenállási mozgalom harcosainak emelt emlékezés • Steinbeck a mozivásznon • Sablonos DEFA-film meg — ez a fajta kultúra jő üzletnek számit. Amerikában a hanglemezekre évente kiadott összeg — 500 millió dollár — negyedén rock and roll lemezeket vesznek. (Harmincmillió lemezt csak E. Presley rock and roll csillag értékesített.) Ennek a kultúrának a terjesztéséről megfelelő intézmények gondoskodnak. Még a börtönök vezetékes rádiói is „rock and roll" zenét bömbölnek. Danver városában például a foglyok tiltakoztak a rádió állandó rock and roll számai ellen. A Variety című folyóirat ezt így kommentálja: „A raboknak semmi kifogásuk sem lenne a fogvatartás ellen, ha nem lenne az ocsmány rock'n roll." PERSZE NEM LENNE igazságos, ha elhallgatnánk, hogy az amerikai állam nem fordít, teljesen hátat a kultúrának. Egyik kiváló intézménye, a Pentagon, minden anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy a művészetek és a művészek egy részét kellően támogathassa, illetve, hogy másokat elhallgattasson. A Nation című folyóirat nemrég leplezte le ezt a gyakorlatot. Milyen kulturális célokat követ a Pentagon, amikor a társadalmilag leghatásosabb művészeteket támogatja? Mindent annak érdekében mozgat meg, hogy a közvélemény tudatába becsempéssze a katonák világszemléletét. Hogy ez milyen, ahhoz nem kell bővebb magyarázatot fűzni. A kultúráról való gondoskodás az USA-ban bizony nem nagyon egyeztethető össze semmilyen néven nevezendő haladással. -rpA NAPOKBAN tűzték műsorra moziaink Jozef Medveď szlovák rendező novellafilmjét Háromszor virrad a reggel. Az előzményektől eltekintve nehézségek árán született meg az új hazai alkotás, mely három nem egyenlő értékű filmnovellából áll. Falusi, szövetkezeti problémát vet fel Medveď filmje, nem állíthatjuk, hogy eredeti megoldással. A legsikerültebbnek talán a második történetet, a Fakót tartanánk, melyben Jozef Kemr remek alakítást nyújtott a lovába „szerelmes" gazda szerepében. Közvetlen meleg hangú életábrázolása, meggyőző mondanivalója teszi érdekessé és kedvessé. Sajnos az első és az utolsó történetről nem állíthatjuk ezt. Hiányzik belőlük a öitelesség meggyő ző ereje, s a szerepalakítások sem valami kitűnőek. A háború visszajáró kisértő szelleme elevenedik meg Henri Colpi francia rendező nagy sikert aratott filmjében: a Nagyon hosszú távollét-ben. Nem véletlen, hogy Marguerite Duras Írónő ötlete nyomán íészült a forgatóíönyve. Női szemmel, a családi tragédia szemszögéből vizsgálja a kérdést. Therése Langlois polgárasszony több mint egy évtizede várja haza a férjét, Albertet, akit a német fasiszták a háború alatt letartóztatták és koncentrációs táborba hurcoltak. Külvárosi kávéházba véletlenül betévedő vándorban férje vonásait véli felfedezni. Az illetőről tudják a környéken, hogy elvesztette emlékezőtehetségét, bizalmatlan és senkit sem enged be kalibájába. Langloisné minden eszközzel szólásra akarja bírni az ismeretlent, s amikor úgy hiszi, elérte célját, az idegen rejtélyesen eltűnik ... Colpi sajátos stílussal dolgozott. Meseszövése kissé vontatott, de ez nem hibája a filmnek, inkább formai velejárója. Az elhagyott asszony életében a háborús évek távlatából újra hallat magáról. Remekül stilizált jelenetben látjuk ezt, azon az emlékezetes estén, amikor Langloisné meg akarja szólaltatni vélt férjét. A menekülő és megriadt embert az „Albert Langlois" kiáltásra önként magasba emeli kezét, mintha várná a tarkólövést. A múlt rémségeinek pillanatnyi felvillanását ámokfutás követi. Az ismeretlen eltűnik, s a rendező igy megoldatlanul hagyja a talányt: a férj volt-e vagy valaki más. A külföldön díjat nyert film más béketárgyú filmekkel együtt méltán sorolható azon alkotások közé, melyek a tőkés Nyugaton ls kegyetlen vádat emelnek a fasizmus ellen. A rutinos Alida Valii és Georges Wilson mélyen átélt művészi Játékára épül a siker. Binka Zseljazkova fiatal bolgár rendező filmje Fiatalok voltunk a II. moszkvai nemzetközi filmfesztivál egyik legnépszerűbb díjnyertes filmje volt. Hrisztov Ganev forgatókönyve alapján romantikus szerelmi történetet vitt vászonra a fasiszta megszállás idejéből. Hősei az ellenállási mozgalom harcosai: Dlmo és Veszka. Sorsuk tragikusan végződik. A klnzőkamrában. Törhetetlen hűségüket ff szabadság ügyéhez azonban a halálig megőrzik. Jelenet a Nagyon hosszú távollét című filmből Zseljazkova érdekes jelenség a művészvilágban. Egyéni úton halad és sokszor merész megoldásokat visz filmjébe. Már a film elején sikerült jelenet a kihalt, elsötétített városban imbolygó zseblámplafény játéka. S mennyi szimbólum van a virágcsokorban, mely nem mindig a szerelmesek közti megbecsülést jelenti, hanem az ellenállás harcosai közt megbeszélt jel ís lehet. Vaszil Holiolcsevet elismerés illeti művészi fényképezéséért, mely sok hatásos, erősen szimbólikus jelenet megörökítését eredményezte. Divot Dimitr BujnozoV, Veszkát Rumjana Korabelova alakította művészi átéléssel. Emilio Fernandez mexikói rendező neve nem ismeretlen a mozilátogatók körében. Most John Steinbeck neves amerikai író novellájából készült filmjét, A gyöngy-öt mutatták be. A drámai történet alapgondolata a latin-amerikai szegény emberek létküzdelme, a boldogságra törekvése, melynek sok akadálya van. Végül egy megszokott átlag DEFAfilm szerepelt műsoron: Kurt Maetzlg Szeptemberi szerelem c. alkotása. Röviden így' jellemezhetnénk : Szerelmi háromszögbe beépített kémhistória, mely természetesen happy end-es megoldással végződik L. L. KULTURÁLIS HIREK HETFÖN SZÓFIÁBAN ÓRIÁSI SIKERT ARATOTT Jaroslav Dietl csehszlovák szerző „Szent Katarína nyugtalan búcsúja" című komédiája, amelyet az állami Szatirikus Színház adott elő. Ot és félmillió dollárért vette meg a Warner Brothers amerikai filmvállalat a My fair Lady című nagysikerű musical megfilmesítésének jogát. Minthogy a darab Shaw PygmalionJának zenés változata, feltételezhető, hogy e hatalmas summából jut valami Shaw örököseinek is. A Szeptemberi szerelem három hőse Jól indult a könyvhónap A

csehszlovákiai kiadóvállalatok a könyvhónap kerületi és Járási bizottságai útján gondoskodtak arról, hogy e jelentős kulturális esemény méltóan kezdődjék. Egyéb rendezvények mellett a sönyvhőnapot azok a kisebb-nagyobb könyvkiállítások jellemzik, amelyeket az üzemekben, vállalatokban, hivatalokban és iskolákban rendeznek. Csupán a nyugat-szlovákiai kerületben mintegy 3000 kiállítás nyílik meg, Bratislavában pedig a szabadban Könyvtavasz címen rendeztek kiállítást. A könyvkereskedésben a könyvújdonságokon kívül az olvasók március folyamán új könyvnyereménysorsjegyeket is találnak. Beszélgetésekre jönnek össze a szlovák írókkal, fordítókkal, a kiadóvállalatok dolgozóival. Rudo Móric Zlaté Moravcébe, Katarína Lazarová Trnavára, Hana Zelinová Banská Bystricára látogat, a Bratislava környéki községeket Zuzka Zguriška keresi fel, Bratislavában a Steiner Gábor utcän márcfus 10-én megnyílik a Slovenský spisovatel és a Mladé letá kiadóvállalatok kulturális központja, ahol 6 előadást tartanak. Bratislavában Cáp elvtárs, a Csehszlovák Ojságírő Szövetség igazgatója március elején minta könyvszalont nyit meg, a könyvesboltok és könyvtárak dolgozói részére. Megjelenik a tavaszi Könyvmagazin, amelynek tartalma és kiállítása igényesebb az eddigieknél. A falragaszok között találjuk Božena Hajdučíková-Plochánová szatirikus, a könyvhónappal kapcsolatos falragaszát, a Csehszlovák Televízió műsorában pedig a márciusi kaleidoszkóp keretében Korolkov a Háború titka című könyvének drámai változatával ismerkedhetnek meg a nézők. (smj 1962. március 8. ÜJ SZÖ 7 *