Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-04 / 62. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 4. vasárnap * 30 fillér * XV. évfolyam, 62. szám A TAVASZ KÜSZÖBÉIS Február utolsó előtti hetében hírt adott a sajtó arról, hogy a Košútyi Állami Gazdaságban meg­kezdték a talajelőkészítést a ta­vaszi vetéshez. Sőt, a tervezett száz hektár borsót negyven hek­táron már el is vetették. Nem ápri­lisi tréfa volt ez, hanem tény, valóság, még ha furcsán is hatott, hogy hazánk néhány vidékén ak­kor hóviharok dúltak, néhol két­három méteres hótorlaszok aka­dályozták a közlekedést... Hiába, ütött a tél utolsó órája, közeleg a tavasz, s a galantai járás szóban levő Állami Gazdaságában már akkor — amikor egyes helyeken ítéletidő volt — melegen sütött a nap, s annyira átmelegedett a talaj, hogy elvethették a magot. S hogy később, február utolsó napjaiban néhány centiméteres hó esett a földre? Nem árthat meg ez a magnak, a hótakaró melegen tartja a talajt, s jót tesz néki a hóadta nedvesség. Ellenállhatatlanul közeleg a tavaszi munkák ideje. A komárnói járásban február utolsó napjaiban megkezdték a tavaszi árpa vetését is. Ezekben a napokban jó, ha még egyszer átnézzük a gépeket, beletekintünk a tavaszi munkák tervébe, hogy mire beköszönt a nagy munkák ideje, és a határt elöntik a nap éltető sugarai, ne érjen senkit sem meglepetés. A jó felkészülés fél siker — szokták volt mondani. De már most a ké­szülődéskor gondolni kell a jó végrehajtásra is. Arra, hogy a szö­vetkezeti tagok megértsék: akkor cselekednek helyesen, ha teljes szívvel, odaadással, a legjobb tu­dásukkal dolgoznak a tavaszi munkák gyors elvégzésén. Mert a tervteljesítés most jórészben a tavaszi munkáktól függ. Esztendők tapasztalatai bizonyítják, sokkal nagyobb termést ad az a föld, melybe idejekorán vetik a magot, s jól gondozzák, ápolják egészen betakarításig a növényt. S annak érdekében, hogy többet terem­jen a föld, sokat kell még ten­nünk. Kiváltképpen a Szlovákiai szö­vetkezetekre vár nagy munka, ha el akarják érni a csehországi EFSZ-ek termelési szintjét. S ki ne akarná ezt? Melyik szövetke­zeti tag akar kevesebbet, s nem többet? A kevesebből nemcsak az államnak, hanem néki és a többi tagnak is kevesebb jut. Persze csak akarni, ez önmagában véve kevés ahhoz, hogy többet teremjen a föld. Az akarat, ha tudással és szorgalommal párosul, más értel­met, tartalmat kap. Nem hiányoz­hat a tavaszi felkészülés tervéből tehát az sem, hogyan, miként ér­jük el a nagy termést. Nem a vé­letlen műve, hanem az idejében végzett vetés, az agrotechnikai követelmények helyes alkalmazá­sának az eredménye az is, hogy a második ötéves terv éveiben a csehországi szövetkezetek búzából 22,4 mázsás termést értek el, míg Szlovákiában alig 18,7 mázsát adott a föld hektárja. A tavalyi terméseredmények is eléggé elté­rőek. Csehországban úgyszólván rekordtermést értek el búzából, hektáronként 27,9 mázsát, Szlová­kiában csupán 21,2 mázsa termett hektáronként. Azt mondottuk, alig akad olyan szövetkezeti tag, aki ne akarna többet, ellensége volna önmagá­nak. Akkor hát hol a baj? Mi az oka a lemaradásnak? Most nem az a célunk, hogy ezt fejtegessük, inkább arról szeretnénk szólni néhány szót, mit tehetnénk már most tavasszal annak érdekében, hogy minél előbb elérjük a cseh­országi szövetkezetek színvonalát. A tavaszi felkészülés fontossá­gát nem vitathatja senki sem. Azt is tudja minden szövetkezetes, hogy a jól kijavított géppel jobban megy a munka, hamarabb lehet végezni a vetéssel. Ezért általá­ban, ha a tavaszi felkészülésről esik szó, a gépjavításra gondo­lunk. Ez helyes is, hiszen ma már a munkák zömét nemcsak a tava­szi vetéskor, hanem egész eszten­dőben gépekkel végezzük. S ha rendben, üzemképes állapotban várjuk a tavaszt, megvan rá a lehetőség, hogy sikerrel elvégez­zük ezeket, az idei gazdálkodás jobb kimenetele szempontjából igen fontos munkákat. Az eddigi jelentések azt bizo­nyítják : a szövetkezetek többsé­gében a jó gazda módján csele­kednek. Idejében előkészítették a gépeket a tavaszi munkához. Ör­vendetes, hogy az idén a gépjaví­tókon kívül a traktorosok közül is sokan részt vesznek a gépek rendbehozásában. Csak hasznára válik minden traktorosnak, ha a javítóműhelyben segédkezik. Elsa­játítja a munkák csínját-bínját, s nagy hasznát veszi annak egész esztendőben. Mert milyen jó az, ha a traktoros ismeri a motor bonyo­lult működését, el tudja végezni a munka közben előforduló kisebb javításokat. Így nem kell a trak­tort vagy akár a munkagépet min­den kicsiségért a javítóműhelybe vinni. Sok függ a sikeres gépjavítás­tól, ám ez csak egyik része a ta­vaszi felkészülésnek. Azért egyik része, mert a gép az mégiscsak gép, ahhoz, hogy a gép elfogadha­tó, kiváló munkát végezzen, jó traktorosokra van szükség. S hogy két műszakban végezhessük a ta­lajelőkészítést, esetleg a vetést is, az eddiginél több traktoros kell. Erről a fontos dologról a tavaszi készülődéskor nem szabad megfe­ledkezni, mert két műszak nélkül aligha tudjuk egy-két nap alatt elvégezni a tavaszi tennivalókat. Nagy előny a két műszak, s nem is kell túl messze mennünk példá­ért, hogy bebizonyítsuk, mit je­lent, ha jól szervezzük a munká­kat, és azok dandárjában két, esetleg három műszakban dolgoz­hatnak a traktorok. A tavalyi őszi munkák értékelésénél a Dunajská Streda-i járás vitte el a babért. Miért? Ismeretes, hogy ebben a já­rásban Gitalov szovjet gépesítő példáját követve elsőkként alakí­tottak komplexbrigádokat. Volt elég traktoros, jól megszervez­ték mind az őszi betakarítást, mind a vetést. A járási pártbizott­ság kezdeményezésére a falusi kommunisták kettőzött erővel vet­ték ki részüket a tennivalókból. Élenjártak a munkában, ám ez nem hátráltatta őket a meggyőző tevékenységben sem, mert jól tud­ják, nagy a meggyőző szó ereje. Most tavasszal dől el tulajdon­képpen, hogy a szövetkezetek mennyiben állják a sarat. Most rakják le az alapjait az idei ga­bona- és takarmánytermésnek. Szóval nagy dolog előtt áll a szö­vetkezeti parasztság már azért is, mert túlnyomó többsége a XII. kongresszus tiszteletére megfo­gadta : Négy év alatt teljesíti az ötéves terv feladatait! S hogy ez valóra váljék, több hús jusson a közellátásnak, ahhoz takarmány, sok takarmány kell. (Több, mint amennyit a múlt évben termeltek.) Minderre gondolva úgy jó, ha ké­szenlétben várja a tavaszt ember és gép. Tanulnak a na^y hozamok mesterei A kelet-szlovákiai kerület nagy terméshozamainak mesterei egyhe tes iskolázáson vettek részt, hogy elmélyítsék felkészültségüket a hozamok további növelésére. Dél­előttönként a 42 hallgató az elő­adást kísérte figyelemmel, délután pedig tapasztalatcsere címén elért eredményeikről számoltak be a nagy hozamok mesterei. • 106 mázsa kukorica hektáronként Szabovok András a str.etavkai szö­vetkezetben (michalovcei járás) öt hektáron 106 mázsás hektáronkénti szemeskukorica-termést ért el. Ver­senytársa Michal Virőik, a palíni szö­vetkezet agronőmusa a kísérleti par­cellákon 102 mázsát termelt szemes­kukoricábó! és 720 mázsát a tejes­viaszos érésű silókukoricából. Pataky Gyula, a kechneci szövetkezetben (košicei járás) a nagy hozamú búza­fajtákkal kísérletezett eredményesen. Húsz hektáros területről 40,5 mázsás termést takarított be hektáronképt. Legnagyobb hozamot. 46,5 mázsát, a Diana búza adta. Indokolt, hogy a délutánonkénti tapasztalatcserén élén­ken érdeklődtek a termelési módsze­rek iránt. • Hasznos lépés Hasznos dolog ez a népi egyetem. Az eddigi eredményeket propagálás­ra használja fel, tanít, hogyan lehet sokat termelni. Az egyetem jelentősé­ge növekedik, ha összehasonlítjuk a nagy hozamok mesterei által elért eredményeket a kerületi átlaggal. Míg az egyik esetben 106 mázsás hek­táronkénti kukoricatermésről beszé lünk, a másik esetben 20,3 mázsás kerületi átlaggal kell megelégednünk. A búzánál is nagy a különbség, hisz a kerületi átlag hektáronként csak 15 mázsát tesz ki. • A jövőben jobb lesz a szervezés A kelet-szlovákiai kerületben a bentlakásos népi egyetem megrende­zésére első Ízben került sor. A szer­vezés hibája a túlzsúfolt napi műsor. Előfordul, hogy egy nap alatt három előadást hallgatnak végig a résztve­vők, ami bizony fáradsággal jár az iskolapadoktól már elszokott időseb­beknél. Ezenkívül a filmvetítések ás a tapasztalatcsere is napirenden van. Jozef Kytka mérnök, az iskola veze­tője úgy vélekedik, hpgy a jövőben kevesebb előadást iktatnak be s több időt szentelnek a tapasztalatcserének. Nagyobb hiba az, amiről ugyan a szervezők nem tehetnek, hogy a meg­hívottak közül többen odahaza marad­tak. Például a rožňavai járásból egy szövetkezet sem képviseltette magát, pedig az öt meghívott hallgató hasz­nos dolgokat sajátíthatott volna el. Nagyobb lehetőség a tanulásra, mint télen, aligha akad. • Növeljük a hozamokat Az iskolázás befejeztével a részt­vevők értékes kötelezettségeket vál­laltak. Pataky Gyula arra vállalkozik, hogy a 20 hektáros dülő minden hek­tárján 50 mázsa búzát termel. Szabo­vok András viszont 120 mázsa nemes­kukorica termést akar elérni hektá­ronként. A többi résztvevő is vállal­kozott a terméshozamok növelésére. Az előadói testület tagjai viszont ígé­rik, hogy figyelemmel kísérik a ter­melők munkáját s tanácsaikkal bár­mikor rendelkezésükre állnak. (bj) Véget ért a IV. csehszlovák filmfesztivál Košice, a Kelet-Szlovákiai Vasmű építőinek városa és a kerület további 47 városa és faluja hét napon át a legkiválóbb csehszlovák filmalkotások negyedik országos szemléjének jegyében élt. A seregszemle az 1981. évi győztes filmalkotások díjainak kiosztásával ért véget. A negyedik fesztivál elnökségének érdeklődést tanúsítottak a filmművé­dicsérő elismerésben részesült Ga- szet iránt. Nemcsak az ismerős szí­jer „Nyulak a magas fűben" című filmje, Karel Kachyňa államdíjas „Szenvedés" című filmje, továbbá Lip­ský rendező „Az első század férfija" című alkotása, amely elnyerte a film­újságírók és a kritika díját is, vala­mint Zeman „Prásil báró" című film­je. Ugyancsak elismerésben részesült néhány filmalkotó és színész is. nészekre voltak kíváncsiak, hanem választ vártak kérdéseikre, ki akar­ták fejteni nézetüket a filmművészet­ről, a filmekkel-és az ezzel összefüg­gő problémákról. Befejezésül annyit mosdhatunk, hogy a IV. csehszlovák filmfesztivál színvonalas volt, teljesítette küldeté­sét. Bizonyára egyik eredménye lesz A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE ÍS A KROMPACHY1 :Í!jí Í nmm ÍKfílSIÍíK*""' NSČ ELEKTRO­TECHNIKAI ÜZEM dolgozói a februári győzelem és a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére összüzemi kötelezettségválla­lást tettek, mely szerint az első negyedévben 90 000 koronával szárnyalják túl az árutermelés tervét és öt nappal előbb telje­sítik exporttervüket. Felvéte­lünkön: Az üzem kiváló dolgo­zója: Alica Lacniaková. U. Valko — CTK — felv.) A negyedik csehszlovák, filmfeszti- az is, hogy a filmesek, akik számos vál azért, mert nemcsak KoSícén zaj­lott le, hanem kiterjedt az egész ke­let-szlovákiai kerületre, fontos kultu­rális eseménnyé vált. A filmesek a dolgozókkal több mint 70 beszélgetés­beszélgetésen megismerkedhettek a kelet-szlovákiai kerület üzemeivel, is­mét visszatérnek ide. Sokan közülük bizonyos idő múltán felvevő-készülé­keikkel jönnek ide, hogy azután mű­re jöttek össze. Vitadélutánokat és vészi alkotásukban mutassák be, ho­estéket tartottak a rudnanyi bányá­szokkal, a Magnezit Üzemek kohá­szaival, a Gépipari Üzem dolgozóival mégpedig nemcsak Košlcén, hanem köztársaságunk legkeletibb részében, Sninán is. Bejárták a falvakat s el­beszélgettek a szövetkezetesekkel, mindazokkal, akik számára alkotá­saik készülnek. A csehszlovák film­napokon és a fesztivál filmelőadásain mintegy 150 ezer látogató vett részt. Filmeseink számos új ötletet kaptak. És éppen a nézőkkel lefolyt találko­zásaik során újból tudatára ébredtek, mennyivel adósak dolgozóinknak, mennyi mindent kell még tenniük azért, hogy filmjeink igazi hősei élő emberek legyenek. A dolgozók e beszélgetéseken élénk • •••••••••• gyan élnek és alkotnak napjaink em­berei. (R. R.) Kedden megkezdődnek az algériai—francia tárgyalások Párizs (CTK) — Az AFP saj­tóügynökség közlése szerint a francia-svájci határ közelében Evian gyógyfürdőben kedden megkezdődnek a hivatalos algé­riai-francia zárőtárgyalások. Kihasználják a helyi nyersanyagforrásokat A PLZENI Lenin Művekben a napok­ban egy óriási köszörűgépet helyez­tek üzembe. A gépen két méter át­mérőjű. 130 tonna súlyú fém is meg­munkálható. (J. Uhlíŕ — CTK — felv.) A lakosság és a nemzeti bizott­ságok hatékonyan felhasználják az egyéni lakásépítés fejlesztésére az együttműködés és a társadalmi munka különböző formáit. Így pél­dául a volt prešovi kerület annak idején versenyre hívta fel a töb­bi kerületet, a helyi forrásokból eredő építőanyag termelésének fejlesztésében, hogy így segítse az egyéni lakásépítőket. Az építőanyag-ellátás azóta meg­javult. A kelet-szlovákiai kerületben továbbra is támogatják a helyi nem­zeti bizottságok ez irányú kezdemé­nyezését. Főként a helyi tégla- és formatégla-termelésről van szó azok­ban a távolfekvő községekben, ahová az, anyagszállítás igen költséges len­le. A košicei KNB ipari és helyi gazdálkodási bizottsága versenyt hir­detett a legjobb helyi tégla, forma­tégla-üzem és más helyi forrásokból származó anyagot gyártó üzem, — a kőfejtés, homokbányászat, szén­égetés stb. — cím eléréséért. • A NE MZ ETI BIZOTTSÁG O K KEZDEMÉNYEZÉSE E versenyben az első helyre a pre­šovi járásban levő Lipany került. A községet 15 000 korona jutalomban részesítették. A községi téglagyárban tavaly több mint 50 családi ház épí­téséhez szükséges téglát égettek, ezenkívül majdnem hétezer köbméter követ fejtettek. A járások közül a legjobb ered­ményeket a bardejovi járás érte el. A járás helyi téglagyárai mintegy 150 családi ház építéséhez szükséges téglát és formatéglát gyártottak. A bardejovi járás példamutatása követésre buzdíthatná a kerület többi járását is. A községek építőanyagot termelnek • 500 családi ház helyi forrásokból • Minden járás követhetné példái ukat • •••••••••• A kelet-szlovákiai kerület községei­nek kezdeményezése bizonyára kö­vetőkre talál a többi kerületben is. Ez rtagy segítséget nyújt majd a lakásépítés további fejlesztésében. • A HROBQŇOVĎIAK VÁLLALÁSA A hroboftovói helyi nemzeti bizott­ság és az egységes földművesszövet­kezet vezetősége, valamint a község többi tömegszervezete a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére szocia­lista kötelezettséget vállalt. Ennek alapján a helyi nemzeti bizottság brigádok szervezését vállalja az is­kolaépítés környékének rendezésére. A helyi utak karbantartása céljából brigádmunkával 560 méter hosszú­ságú csatornát ásnak, ezenkívül ki­tisztítják a községen át vezető 2600 méter hosszú főút melletti árkot. A tavaszi takarítás keretében rendbe­hozzák a házakat, udvarokat, keríté­seket és a köztereket. Az óvoda kert­jében játszóteret létesítenek. A helyi EFSZ segítségével az óvodát harminc gyermeket befogadó újabb osztállyal bővítik. A hroboňovói HNB építésügyi szak­bizottsága segítséget nyújt az EFSZ beruházási építkezési tervének rövi­debb határidő alatti teljesítésében. Gondoskodik továbbá a helyi források (kavics és homokbánvák) gazdaságos kihasználásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom