Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-03 / 61. szám, szombat

Egyszerű történet egy nem mindennapi klubszobáról PRÁGÁBAN a Žižkovon egy nem mindennapi eseményben volt részem. A Konyev utcai 228-as szóm alatt va­lamikor kocsma volt, ma a helyi mű­velődési otthon tulajdona. Ez azon­ban még vajmi keveset árul el arról, ami itt történt. Rozzant földszintes házacska Prága első részében, — így nevezhettük volna az épületet valamikor. Lyukas tetőzetén át víz csurgott be a leko­pott falakra. Ma az utcabeli ifjúság kedvelt kulturális központja. Valamikor a múlt év márciusában kezdődött... Egy csapat fiatal állí­tott be a járási nemzeti bizottság hi­vatalába és bejelentette, hogy meg­alakították az ifjúsági szervezet helyi csoportját. Abbeli kérelmüket is kife­jezésre juttatták, hogv igényt tarta­nának a régi kocsma ki nem hasz­nált részére ..Ifjúsági klubot alapl­tunk majd ott" — mondták. Kezdet­ben az egészből nagy vita lett, de a fiatalok kitartottak álláspontjuk mel­lett, még pártfogókat is szereztek. Megnyerték az ügynek a helyi párt­szervezetet és Nejedia elvtársnőt, a HNB képviselőjét. A művelődési ott­hon segítségével előteremtették a szükséges építőanyagot, a segéd- és iparosmunkára azonban nem volt fe­dezetük. Ezt brigádmunkával helyet­tesítették. Szabad idejükben még egye­dül is nekimerészkedtek, akár a leg­nehezebb munkának ls. A munka kellő ütemben folyt már, amikor megjelentek a serénykedők „bámulói" A csőnadrágosok tetemes csoportja figyelte munkájukat kellő távolságból. Valamennyien Jarda Da­videk ismert rendbontó társaságából voltak. Jarda a vezér maga ís ott ál­lott a fiúkkal és szemlélte a klub­építők munkáját, majd, miután meg­elégelte, csak annyit mondott: „Dö­göljek meg, ha ezek a marhák nem kultúrházat akarnak csinálni abból az istállóból!" Ügy látszott, hogy Jarda ezzel a dolgot már el is intézte. A látogatá­sok azonban nem maradtak el. A „srácok" másnap és a következő na­pokon is jelentkeztek. A brigádcso­port leány és fiú tagjai azonban fi­gyelembe sem vették jarda bandáját, jardáék azonban egyre közelebbről nézték a sürgés-forgást. Ügy látszott mintha mindenkinek szakmája lett volna ez a munka. Így is ment ez addig, amíg csak bontásról volt szó, amikor azonban elérkeztek ahhoz a ponthoz, hogy másnap, már falazni kellett volna, a brigád egyik tagja óvatosan megjegyezte: „Eddig még jól ment minden, de mi lesz holnap, azt hiszem a falrakáshoz egyikünk sem ért!?" NAGY CSEND TÁMADT a brigád tagjai körében s a banda tagjai is elhallgattak... Ekkor maga jarda törte meg a csendet: „Srácok, mi lenne, ha megmutatnánk ezeknek a vagányoknak, hogy mi az a „meló", elvégre kőművesnek tanulok, vagy mi a tekervényes baltanyél ...?!" Másnap az összeférhetetlen két csa­pat munkához látott. A kőműveska­nál csak úgy suhogott Jarda kezében. Jarda példája a többi „srácot" és a banda tagjait is megingatta Napról­napra egyre több brigádos jelentke­zett. Jöttek a kanadai gyepfrizurások és a hamletre lenyírtak. Együttvéve több mint harminc olyan ifjú, akik addig szabad idejüket rendbontással vagy a legjobb esetben kocsmázással töltötték. Voltak közöttük tanoncok minden iparágból, így a fiúk maguk szervezték meg az asztalos, festő, mázoló és szerelőmunkákat. Bonyo­lultabb szakműveletek végrehajtására szüleiket hívták segítségül. Az elha­nyagolt épület hétről-hétre szebb kül­sőt kapott. A helyi ifjúsági szervezet vezetőin kívül gyakori segítői voltak a brigádcsapatnak még Nejedlá elv­társnő és Jaroslav Rohlík, a közbiz­tonsági testület körzeti vezetője. Természetesen, amikor először jött közéjük a „hamletesek" megijedtek, hisz nyelvükkel élve nem egyszer „bolházta" meg őket, ha valami „stiklit" csináltak. Amikor azonban beállt közéjük és együtt dolgozott velük, hamarosan megkedvelték kü­/ 1 Ősbemutatóra készül a MATESZ A komárnói Magyar Területi Színház március 9-én mutatja be Egri Viktor: Szarkafészek |0t perc félelem) című vígjátékát. Az ősbemutató­ra készülve Gizela Mačugová, a MATESZ dramaturgja néhány kérdést in­tézett az íróhoz. Az alábbiakban részletet közlünk a beszélgetésből. • Mi késztette arra, hogy gyári körnve/.etből merítse iíj darabja tár­gyát? NEM KÉTSÉGES, hogy vannak eredményeink, sőt méreteiben és ha­tásában igen nagy eredményeink. ám ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a szocialista építésnek vannak gátló körülményei is. Megta­nultunk szocialista módon dolgozni, de még nem tanultunk meg minden­kor helyesen, szocialista módon élni is. Vígjátékomban elsősorban ezt, te­hát a szocialista emberhez illő élet­mód problémáját vetem fel és olyan megoldást próbáltam találni, amely a szűk családi keretekből kifelé vezet, általánosít és előre is mutat. Ennek e világos szándéknak színszerű és meggyőző megvilágítását — úgy ér­zem — a gyári környezet adja meg a legjobban, s hogy pontosabb le­gyek : egy gyár munkásai, néhány idősebb dolgozó, de főleg a fiatalok, mert a hangsúly a főhős mellett a já­ték hat fiatalján van. Ellentétben sok ismert darab negatív fiataljaival, já­tékomban azokra a pozitív, egészsé­ges fiatalokra mutatok rá, akik való­ban itt vannak körülöttünk és akik nélkül jövőbeli nagy céljainkat alig­ha valósíthatnánk meg. Szeretném ehhez még hozzáfűzni, hogy az erkölcs kérdésének felvetése ebben a formában nem bizonyult könnyű feladatnak. Igaznak, hiteles­nek, reálisnak lenni és mulattatni — ez a nyilvánvaló cél. Felderíteni a nézőt, megnevettetni, jól elszórakoz­tatni, de ugyanakkor elgondolkoztat­ni is. A fiatalok mókáznak, élnek a helyzetadta komikummal, a félre­értés derűt adó pillanataival, de min­den mókázásnak és derűs helyzetnek határozott célja is van: a félresiklott, megtévedt ember megjavítása! És itt beszélhetünk talán arról is, hogy a játék egyben példázat, hiszen az eset nem csupán gyári környezet­ben, gyári munkások közt, hanem falun is, egy szövetkezet tagjai közt ugyanúgy elképzelhető. Bol'dog vol­nék, ha játékom, ezt az általánosítást éreztetni tudná. • Tudomásunk szerint következő darabjában hasonló környezetet vá­lasztott. Mit akar vele kifejezésre juttatni? AZ ESZTENDŐ folyamán valóban új darabot, ezúttal drámát szeretnék ír­ni. Két főhőse sajátos sorsával, múlt­jával és jelenével, gondolat- és ér­zésvilágával már elevenen él bennem —• anélkül bűn volna egy darab írá­sára gondolni —, néhány mellékalak­ja is kezd kialakulni, körvonalakat kapni, nagyjában a mesével és a konf­liktussal is tisztában vagyok, de a környezet még nincs meg és amíg az nem alakul ki teljesen tisztán, addig csak jegyzeteket csinálhatok. A darab miliőjét még keresem, de reményem van rá, hogy sikerül megtalálnom és megismerése után megkezdődhet a komoly munka. Gyári környezetre gondolok és is­mét a szocialista együttélés kérdését vetem fel, ezúttal — mint mondot­tam — komoly formában. Egy hazul­ról elszakadt fiatal lányról van szó, aki a számára idegen környezetben elzüllik és amikor út nyílna vissza­felé, a tiszta életbe, már nem talál magában arra elég erőt, de támaszt sein. Tragikusan el kell hullnia, mert a közönyt az önzést, és az önzéssel, közönnyel járó más rosszat még nem sikerült gyökerestül kiirtani életünk­ből. Ki felel egy ilyen elhullott életért? A társadalom? Nem 1 De azok, akik sok mindent félvállról vesznek és nem segítenek ott, ahol módjukban állna segíteni 1 Nem akar vádolni a dráma, de inteni; ne legyünk közö­nyösek és ne éljünk soha egy másik élet kárára. A „Baj van a szerelemmel" Búoon Lovicsek Béla vígjátékát nagy si­kerrel adta elő a Csemadok búfii színjátszó csoportja. A helybeli kul­túrház nagytermét kétszer is meg­töltötte a lelkes közönség. A szere­pekben főleg Tohodi Juliska és Far­kas István tűntek ki. Kiss Mihály Košice lönösen azért, mert soha nem említet­te azelőtti csínytevéseiket. A földszintes kiskocsmát úgy át­építették. hogy rá sem lehet ismer­ni. A kocsma külső átalakulása azon­ban kevésbé fontos, mint a fiatalok belső átalakulása. Az első žĺžkovi ifjúsági klub meg­nyitó ünnepségén a CSISZ KB-nek, a INB képviselőinek, s dr BartuSek föíi*"'és7 képviselő ieleniété-ben Jar­ds és volt bandáiának tagíai és az IfliísSgi szervezet alapítói büszkén v«uék át e INB képviselőjének kezé­hől a .Szebb Práeáért" jelvénvt és az elismerő oklevelet. RÉG ELMENTEK a vendégek. ami­kor öreg anvókák lopakodtak a klub­szoba ablakai alá. s miután hete­kintettek az ablakon, megnyugodva tértek vissza meleg otthonukba, mert Honzík. Máňa vagy éppen Jarda már jó helven vannak, a žlžkovi Ifjúsági klubban Nem kell már félni, hogy valahol talán nem hozzáluk méltó dolgokba keverednek maid és a leg­szebb az egészben az. amire senki nem is gondolt — az édesanyák nyu­godt éjszakára L. 0. MÁRCIUSI színházi bemutatók Március gazdag lesz színházi bemu­tatókban. A szlovákiai hivatásos szín­házak 18 bemutatóra készülnek. A bratisiavai Szlovák Nemzeti Szín­ház Gogol Revizorjának bemutatására készül )án Borodat: nemzeti művész rendezésében, aki e rendezéssel ün­nepli 70. születésnapját. A Nemzeti Színház Kisszinpada március második felében a Jozef Kot által összeállí­tott „Emberek és csillagok" műsorá­val kezdi tevékenységét. A kosicei Állami Színház március végére Csajkovszkij Diótörő című ba­lettjének bemutatását készíti elô. E hónap egyetlen opera-bemutatójára a prešovi J. Záborský Színházban kerül sor. ahol Puccini „Pillangókisasszony" című operáját mutatják be. Prága, Bratislava és Ostrava után a nitrai Kerületi Színházban bemu­tatásra kerül Peter Karvaš Antigoné és a többiek című új darabja. A mar­tini Szlovák Nemzeti Felkelés Szín­ház a Capek-fivérek „A féreg életé­ből" című darabjának bemutatására készül. A zvuleni J. G. Tajovský Szín­ház bemutatja )uraj Váh Rajnoha cí­mű darabját, a prešovi J. Záborský Színház pedig a Házasságszédelgő esküvője című Danek-darabot. A gyermekműsort márciusban há­rom új bábszínházi bemutató tarkít­ja. A bratisiavai Állami Bábszínház Osztrovszkij Hófehérke című darab­ját adta elő Csajkovszkij zenéjének kíséretével. A Banská Bystrica-i Báb­színházban Preobrazsenszkij és Obrazcov Nagy Iván című bábjátékát, a kosicei Bábszínház Kardos György Nagy kaland című darabját mutatja be. A GBELCEI Alapfokú Kilencéves Magyar Tannyelvű Iskola színjátszói az elmúlt héten sikerrel mutatták be a „Többsincs királyfi" című mesejáté­kot. Az Iskolában a színjátszón kívül eredményesen dolgoznak a többi szakkörök is. • • • Legyelek éberek címmel a budapes­ti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közre adta a Magyarországon megje­lent antifasiszta müveket ajánló bib­liográfiát. A kötet 350 kiadvány* Is­mertet. • • • A viharok bolygója címmel az egyik leningrádi filmstúdióban Ku­sancev rendezésében fantasztikus szí­nes film készül el. A második otthon Hruscsov elvtárs az SZKP XXII. kongresszusán elhangzott beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet iskola továbbfejlesztésének. Az első és legszükségesebb feladat kiépíteni a bentlakásos iskolák széles hálózatát, amelyekben a gyermek minden szükségletének kielégítéséről az állam gondosko­dik. Az ilyen Iskolákban tanter­mek. tanulószobák, mühelyszobák, sportlehetőségek, orvosi rendelők, hangszerek és más berendezések állnának a növendékek rendelke­zésére. Felvételünkön (balról jobbra) O. Briliant és Ljuba Bezrodnov az iskola könyvtárának olvasó termé­ben folyóiratokban lapozgatnak. (CTK — TASZSZ felv.) Pablo Neruda: A KÖNYVHÖZ ! Könyo, emberi ügyeinkkel te gyönyörűséges telve, egyszerű tnggel, könyo, egy könyo, oarányi erdő, amelyben nincs magány, csak levél ember, s emberi eszköz, levélen. egy könyv, papírodon ez a mi gyózedelmünk, a lényeg lehéoel, amely megérik te hajnali s lehull, s te éji. mint a gyümölcsök, te magvas nemcsak világot és óceáni, terjeszt ősrégi lapjaid közt és nemcsak árnyat, meôvevadäszok. ki is húny, nyílt tüzek lobogása el žs hullatja lombját, a Mississippi mentén, pocsékba kanoék megy az utcán. a szíreteknek öblén, szétzúzódik a földön. s utóbb Holnap végetnemérő versével tele könyv te, utak. ezentúl felfedezések, borítsd be és felkelőben lapjaidat hóval, s mohával, a népek, hogy nyomot vágjon Rimbaud, belé mint ecry sebzetten a szem vergődő hal s a lábnyom: a Bérittas fövenyben, hogy újra s a gyönyörűszép leírd minékünk a világot, emberi hűség, a forrást kövenként a sűrűségben, rakódott az emberi vár a szálfa erdőt, magasra, a bolygót, szenvedésből szövődött a sarki fényben szilárdság s az embert, testvéri tettek, ahogy halad az útján, zsebből ahogy új útjain fár, más zsebbe rejtett, előre törve titkon terjesztett vadonban könyv. és vizekberj, te földalatti az égen lámpás, s a tenger vérszínű esi/Rag. meztelen magányán, az embert, Mi költők, behatolva bolyongva járók, a legvégső titokbp, mi felkutattuk az embert, a nagyvilágot, ahogy egy könyvvel és minden kapualfban tér vissza újra, ránk várt az élet, vadászt, hazatérőben részünk kioettük vadászt, hazatérőben a földi harcból. egy könyvvel S mi lett a gyözedelmttnk? az aratót a V.qy könyv, mezőben Egy puszta könyv, mely egy könyvvel. (Somlyó György fordítása.) Mié? gŕ! ,?<•*, - * '.( i Műteremlátogatás Jakoby Gyulánál A közelmúltban Košice felszaba- mozzanatainak megfigyelésére. A „Ké­dulásának 17. évfordulója alkalmá- posztarakók", e „Szőnyegárusok", a" ból a város egyik tekintélyes, orszá- „Köszörűs", újabb művei közül a „Vak gos viszonylatban is elismert művé- és a villamosvezető", a „Fodrásznál" szét, Jakoby Gyulát kerestük fel. arról tanúskodnak, hogy Jakoby mind­felé közeledő jako- - . " by Košicén szüle­tett Szívével, lel­kével, minden idegszálával ösz­szenőtt ezzel a vá­rossal. Látogatá­sunkkor legújabb képe, az „öreg ha­lász és a tenger" előtt találjuk. Utolsó simításait végzi rajta A kép Hemingway No­bel-díjas író, a hős kubai nép nagy barátja — novel­lája alapján ké­szült. A falakon sűrön egymás mel­lett képek, — szí­nek, portrék, ön­arcképek. Az élet megannyi apró mozzanatai. Jakoby termé­keny festő. Hosszú évtizedek alatt készített müveit sok helyen láthat­tuk, legutóbb 1958-ban gyűjte­ményes kiállításon (akoby Gyula: Nálepka kapitány — mozaik (Tänzer I. felv.) Bratíslavában, egyik képe egy-egy átélt élményből majd Košicén. Festményei, képei fakad. nagyrészt a kisember életének lát- Fejlődésén észrevehető a felszaba­szólag jelentéktelen pillanatfelvéte- dúlás utáni idők változott atmoszférá­iéi. A felületes szemlélő elsiklik ja. A kor megoldotta tzokat a proölé­azon, amit a művész szeme meglét, mákat, amelyek Jakobyt annak előtte És Jakoby Gyula nyílt szemmel járt oly gyakran alkotásra serkentették, annak idején a szegények, a kizsák- Üjabb müvei már derűsebb tolmácsok, mányolt proletárok között. Az „Oj- a felszabadulás hozta derűt tükrözik, ságárus", az „Aszfaltozók", „Apró- Ilyenek a „Hétvége", a „Konyhában hirdetés olvasása közben" a „Munka- olvasó ember" stb. Több más műve az nélküli", „Külvárosi proletárasszo- őröm, a szórakozás, a munka meg­nyok" áthatott szociális 'artalommal örökítése, mint az „Amfiteáter", a fűtött művek. Mind olyan alkotások ezek, amelyek a művész és a gon­„Tréktorista", „Motorkerékpár tisz­títása". Nehéz megállapítani, milyen dokkal küzdő kisember szoros, ben- művészeti, irányba sorolható Jakoby. ső kapcsolatára vallanak. Jakoby megítélésében azért hangoztatjuk ezt különösen, mert ezek a képek a har­mincas évek derekán születtek, ak­kor, amikor kevés volt azon festő­művészek száma, akik hitet tettek a haladó gondolat mellett. Mert műveiben több hatás érvénye­sül. Hiányos lenne ez a beszámoló, hd nem emlékeznénk meg Jakoby rnoza­ikművészetéről. A „Tátrai sas" az új Tátra szállóban, a košicei Nemzeti Színházban „Bajazid bég", „Nálepka kapitány" mozaikja a košicei föisko­Téma választásában is különbözik lei diákotthonban bizonyítják a mű­a ktw többi festőművészétől. Különös vész sokoldalúságát. adottsággá* reacíelkests az eiet apró Loősz Dezső, Košice 1962. március 3. ÜJ SZO 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom