Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-30 / 88. szám, péntek

Ä világon elsőként oldjuk meg o mezőgazdasági dolgozók szociális biztosítósát Josef Borúvka képviselő beszámolója a Nemzetgyűlésben A munkások és alkalmazottak szo­ciális és egészségügyi biztosítása kétségtelenül nálunk a legjobb és legtökéletesebb az egész világon. Az állami költségvetésben az Egészség­ügyi Minisztérium tételeinek tárgya­lásakor minden évben meggyőződ­hetünk róla, milyen jelentős össze­geket fordítunk az egész társadalom egészségéről való gondoskodásra. A munkásosztály segítsége lehető­vé tette, hogy a szövetkezetek a nagyüzemi termelés 12 éves fennállá­sa során szociális alapokat létesít­senek. A szövetkezetek ebből az alap­ból fedezték a szociális gondosko­dás költségeit, így például a gyer­mekpőtlékot is ebből fizették. Jelen­tős már azon szövetkezetek száma, amelyek az iparhoz hasonlóab tel­jesértékű gyermekpótlékot fizetnek. Sok szövetkezetben a megbetegedés harmadik napjától kezdve táppénzt is folyósítanak, továbbá anyasági, és szülési segélyt, valamint temetkezési segélyt is, sőt az alacsonyabb jára­dékokhoz, főleg a szociális járadé­kokhoz pótjáradékot fizetnek a mun­kából kiöregedett tagjaiknak. Vegyük ezt tőlük, rossz néven, vagy hara­gudjunk rájuk emiatt? Ellenkezőleg, azt hiszem büszkék lehetünk erre a tényre. Büszkék lehetünk, mert ez az EFSZ-tagok haladó gondolkodásá­ról tanúskodik, akik így pártunk és kormányunk támogatásával gazdálko­, dásuk eredményeiből létrehozzák a mezőgazdaság és az ipar, a falu és a város közeledésének első alapjait. Mt újat jelent hát számunkra a törvénybe iktatott "szociális biztosí­tás, ha már rendelkezünk e vívmá­nyokkal? Én, mint szövetkezeti tag eddig ha­vi 88 koronát fizettem be a legma­gasabb járadékra, ami lényegében nem változik és mégis jövedelmemből most többet fizessek? Sok szövetkezetben Ilyen ma a helyzet és véleményem szerint helytelen lenne, ha itt, ép­pen itt a Nemzetgyűlés szószékéről nem beszélnénk erről, nem akarnánk ezt meglátni és csak az időre, meg az állami irányításra bíznánk az ügyet és várnánk, hogy valahogy majd csak megoldódik. Miért? Azért, mert a most megtárgyalt törvény lé­nyege teljesen új, más, és nyugodt, megfontolt magyarázattal bizonyíthat­juk, hogy minden szövetkezeti tag té­ved, aki ilyen hirtelen vonja le a kö­vetkeztetéseket. Tényekkel alátá­masztva rá akarok mutatni ezért érveim igazságára: Elsősorban is e törvénynek fel­mérhetetlen jelentősége és kihatása van. Olyan törvény ez, amely alap­jaiban járul hozzá a falusi élet meg­változtatásához, óriási távlatokat nyit valamennyi EFSZ ökonómiai, politi­kai és szociális alapjainak további megszilárdítására. Ismételten hang­súlyozom, hogy valamennyi EFSZ, még a leggazdagabb szövetkezeteket sem kivéve, pedig ezek már előre szidják a biztosítási összeget s fel­teszik a kérdést, mi újabbat, jobbat hoz ez az új törvény. E törvény történelmileg ls fontos, mert kiegyenlíti és fokozatosan meg­javítja az Ifjúság és valamennyi szövetkezeti tag szociális biztosítását. Hozzájárul a kedvező körülmények kialakításához, hogy minél több mun­kaerő jelentkezzék a mezőgazdasági nagyüzemi termelésbe, mert erre fej­lődő társadalmunknak elkerülhetetle­nül szüksége van. Most pedig szeretném állításaimat megindokolni. Bevezetőül elmondok egy rövid be­szélge'ést, melyet vagy 14 nappal ez­előtt vasárnap folytattam nálunk Do­lanyban az egyik földművessel, Krejz­lárral. Ez még akkor történt, mi­előtt a mezőgazdasági bizottságban a törvénnyel foglalkoztunk volna. A beszélgetés röviden így hangzott: „Tu­dod — mondotta az öreg nyugdíjas — mit értékelek én a legtöbbre? Azt, hogy minden hónap 18-án vá­rom a postást és biztosan megkapom a pénzemet. Csak ha vasárnap van, mint ma — tette hozzá mosolyogva — akkor kell egy nappal tovább vár­nom, de a pénzt biztosan megka­pom". Mi következik ebből a termé­szetesnek tűnő, de lényegében igaz, politikailag és gazdaságilag felmér­hetetlenül fontos tényből? A szövetkezetek gazdasági eredmé­nyein alapuló önkéntes szociális biz­tosítás olyan szociális biztosítássá változik, amelyet a társadalom egész súlyával támaszt alá. Azzal, hogy ezt törvénybe iktatjuk, a szövetkezetek önkéntes szociális alapjaival szem­ben támasztott igényekből minden mezőgazdasági dolgozó biztosítására szóló igények válnak s ezáltal a me­zőgazdasági dolgozók az ipari mun­kással egyforma színvonalra kerül­nek. A szövetkezeti igények színvona­lát fokozatosan úgy szabályozzák, hogy a földművesszövetkezeti tagok és a többi dolgozó között teljesen ki­egyenlítődik a különbség. A döntő és főszerepet ebben a mezőgazdasági termelés fejlődése játsza. A szövetke­zetek gazdasági és szociális fejlődé-' se nem egyforma. Nem egyformán használták fel a segítséget és a le­hetőségeket annak érdekében, hogy minél jobb eredményeket érjenek eí, hogy meggazdagodjanak, hogy anya­gilag erősek legyenek és eszerint nyújtsanak szociális gondoskodást tagjaiknak. Vannak azonban olyan szövetkezeteink ls, főleg a hegyvi­dékeken, amelyek saját erejükből erre nem képesek. S itt szükséges, hogy megnyilvánuljon a helyes szö­vetkezeti szolidaritás. Az új törvény hatására kivétel nélkül valamennyi szövetkezet jól lesz eüátva.stermésze­tesen abban az esetben, ha azt gaz­dasági eredményeivel kiérdemli. Az új törvény megköveteli, hogy a szövetkezeti tagok közvetlenül és tu­datosan fizessék a szociális biz­tosítást. Az a szövetkezet bevételé­nek összesen 4 százalékát Jelenti. A szövetkezet brutto-Jövedelme alapján 3 százalékot a tagok fizetnek, egy százalékot pedig a szövetkezet. A törvény továbbá megköveteli, hogy az eddiginél sokkal következetesebben és nagyobb felelősséggel foglalkoz­zanak a szövetkezeti tagok a ter­meléssel és teljesítsék az állami ter-. vet. Ezért helyes az a feltétel, hogy például a gyermekekre családi pótlé­kot teljes összegében csak azok a szövetkezetek folyósíthatnak, amelyek a tervet teljesítik. Azonban, hogy fe­lesleges károsodás ne érje azokat az EFSZ-eket, amelyek nem saját hibá­jukból maradtak el a terv teljesíté­sében, a JNB szervei tág jogkört kap­nak s ők hivatottak eldönteni, mikor viseli a szövetkezet a felelősséget. Főleg azokról az EFSZ-ekről van szó, amelyek a JNB-től rendkívül nagy tervfeladatokat kaptak s tudatéban vannak, milyen fontos a tervteljesí­hés az egész járás szempontjából. A hibáikon kívül előforduló, kilengések azután nemcsak hogy megkárosítanák a szövetkezetet, hanem helytelen, és V. Krutina miniszter válaszai a képviselők kérdéseire a Nemzetgyűlés március 29-i ülésén A képviselő elvtársak a vitában rá­mutattak, milyen tartalékaink rejlenek még mezőgazdaságunkban. Ezzel kap­csolatban megjegyzem, hogy a helyi feltételek alapos ismerete alapján mi­előbb be kell fejezni a gépek komple­tlzálását. A GTÁ-kban a hulladékvas kö­zé dobnak olyan pótalkatrészeket, ame­lyeket megjavításuk után tovább le­hetne használni. Intézkedéseket tettünk a helyzet meg|avftására. A szőlőtermesztés céljaira kistlpusú traktorokat gyártunk. E traktorokat fel­használják a komlótermésztésben s esetleg a kertészetben is. Ami a mütrágyafélék szétosztásával kapcsolatos panaszokat Illeti, a Föld­művelésügyi Minisztérium ugyan nem foglalkozik elosztásukkal, de e kér­dést megtárgyalta a Közlekedésügyi Mi­nisztériummal s a kormány ennek alap­ján megtette a szükséges intézkedéseket. Elegendő saját gyártmányú vegyszerünk van, de hiány mutatkozik azokban, ame Iyeket külföldről hozunk be (példaui simaziban és atrazinban) Mátl képviselőnek a hüvelyesekké! gyümölccsel és zöldséggel való ellátás­sal kapcsolatos kérdésére a követk'.*'*! válaszolom: Az idei tervben a zölds'g­beadást 105,2 százalékra biztosítjuk, vagyis 539 592 tonna zöldség felvásárlá­sára számltunk. Húsz, figyelemmel kísért zöldségfajtából 13-nak a felvásárlása több, mint 100 százalékra biztosított, azonban az Idén is hiánycikk lesz pél­dául a fokhagyma és a petrezselyem. A fokhagymánál ennek oka az. hogy pe­nész támadta meg a növényeket. Ami a hüvelyeseket Illeti, megvannak a felté­telek ahhoz, hogy elegendő borsót ter­meljünk, főként azokból a fajtákból, amelyek hektáronként 30. sőt 50 mázsa hozamot adnak. Hiányzik azonban a nagyszemű lencse. A mi fajtáink hek­táronként csak 5—6 mázsát adnak, úgy­hogy a szövetkezeteseknek Ilyen ala­csony hektárhozamok mellett anyagilag nem érdekük a lencsetermesztés. A gyü­mölcs és a zöldség elosztása a Belke­reskedelmi Minisztérium Ugye. Ezzel kap­csolatban azonban azt mondhatom — fűzte hozzá Krutina miniszter —, hogy a züldséget a fogyasztónak közvetlenül a termelőtől kell szállítani. Ezt az el­vet maradéktalanul ki kell harcolnunk. 1 zöldséget este és reggel kell szét­küldeni. ez főként a korai és a gyor­: sjn romló zöldségféleségekre, termé I szetesen a gyUmölcsre is vonatkozik. a társadalom számára is káros óva­tossághoz vezetne az 1963-as terme­lési és felvásárlási feladatok elvál­lalásánál. Ehhez még az ls szüksé­ges — s ezt az elmúlt napokban a szövetkezetünkben szerzett tapaszta­latok alapján mondom — hogv va­lamennyi felvásárló szerv számára feltétlenül legyen kötelező és érvé­nyes a szövetkezet jóváhagyott évi termelési és anyagi terve és ne vál­toztathassanak azon a szövetkezet tudta nélkül semmit. Még néhány megjegyzésem lenne a törvénv tartalmával kapcsolatban. A törvény a szociális biztosítás valamennyi előnyét megadia a maga­sabb színvonalú gazdálkodású szö­vetkezeteknek. Egyes elnök elvtár­sak, szövetkezeti könyvelők és köz­gazdászok azt bizonygatták nekem, hogv ez a rendelkezés a háztáji gazdálkodás stabilizációjához vezet­het, különösen abban az esetben, ha az öregségi járadékok összege nem változik. Amikor azonban ezeket ez érveket felülvizsgáltam és a mi szövetkeze­tünk helyzetét is figyelembe vettem, rájöttem, hogy nincs igazuk. A min­dig bevált alapigazság az, hogy az előnyöket mindig azok az EFSZ-ek élvezték, amelyek a párt és a kor­mány tanácsai, irányítása szerint ha­ladtak. Megváltoztathatatlan, kemény, szilárd tény, mondhatluk szocialista társadalmunk fejlődésének törvénye, hogy mindig ott és annak nvújt elő­nyöket. aki bátran, bár megfontoltan tör előre. S így lesz ez azokkal az elvekkel ls, amelyek a, szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szó­ló törvény alapján nyújtott előnvök mértékét megszabják. Ezért nem le­het ceruzával a kézben kiszámítani az azonnali előnyöket és hatást, ha­nem mindenütt azzal kell törődni, hogy még ez évben minél több ma­gasabb típusú szövetkezetünk legven. Néhány szóval még felvázolnám, hogy a törvény már ilyen kezdeti formáiéban is anyagi segítséget je­lent a szövetkezeteknek' közvetlenül az állampénztárból. 1962-ben a szociális biztosításra fordított összeg összesen 1 milliárd 58 millió koronát tesz ki [Ebből a szövetkezetek 717 milliót fizetnek, az állampénztár pedig 341 millió koro­nával járul hozzá.1 1963 ban ez az összeg már 1 milliárd 390 millióra emelkedik. [Ez évben az EFSZ-ek 854 millió koronát fizetnek, ugyan­akkor az állampénztár 536 millió koronát.] összesen előzetes hozzáve­tés alapián 1965-ben az állampénz­tárból 2 milliárd 300 millió koronát fizetnek kl erre a célra. Ugyanak­kor számolunk a szociális juttatások távlati emelésével. Újból hangsúlyo­zom, hogy ez a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésétől és fokozásától függ. Az EFSZ-tagok magas korára való tekintettel a legközelebbi évek­ben az állampénztárból öregségi já­radékokra fordított támogatás állan­dóan fokozódik. A mezőgazdaságban tanoncviszonyba lépő fiatalok meg­kapják mindazokat a juttatásokat, amelyeket a népgazdaság más sza­kaszain élveznek a dolgozók. A nyugdíjbiztosítás eddigi kategó­riái nem változnak. Számolunk azon­ban havi 100 koronás átlagos jára­dékemeléssel, mégpedig rövidesen. Néhány képviselő elvtárs a mező­gazdasági bizottság vitájában azt ajánlotta, vegyünk fontolóra bizonyos megjegyzéseket. Erban elvtárs az Ál­lami Szociális Biztosító Hivatal elnö­ke erre válaszolva kijelentette, hogy a gyakorlat mutatja majd meg, mit lehet még e törvényen módosítani. Mi vagyunk az első állam a vilá­gon, amely a szövetkezeti parasztok szociális biztosítását ilyen nagyvo­nalúan oldja meg. Nem támaszkod­hatunk tehát tapasztalatokra. A fon­tos és döntő az, hogy előre hala­dunk. Konferencia a leszerelésért és a békéért Az általános leszerelésért és a békéért Moszkvában megrendezendő világkong­resszus előkészületeiről számoltak be a március 29-én Prágában tartott sajtó­konferencián. A konferencián részt vett Yves Cholier, a Béke-Világtanács tit­kára, Nylkolaj Ivanovlcs Bazanov, a Szovjet Béketanács tagja, valamint Emil Wojtaszek és Angel Dominguez, a Bé­ke-Világtanács titkárságának dolgozói. Marle Matéjková, a Csehszlovák Béke­védők Bizottságának titkára többek kö­zött bejelentette, hogy május 19—20-án csehszlovák konferenciát tartanak a le­szerelésért és a békéért, amelyen meg választják a moszkvai konferencia kül­dötteit, ICTÍC) ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Szanzo Noszoki elvtársnak, Japán Kommunista Pártja elnökének Tisztelt Elvtárs! Hetvenedik születésnapja alkalmából ismét megemlékezünk arról a je­lentős tevékenységéről, amelyet a japán munkásmozgalomban és Japán Kommunista Pártjának harcaiban fejtett ki. Eletének e jubileumát akkor ünnepli, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a békéért, a nemzetek függetlenségéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcok közepette azon a marxi-lenini úton halad előre, melynek irányát a 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek Nyilatkozata és az SZKP programja mutatta meg. Japán Kommunista Pártja közös nagy célok eléréséért folytatott harcnak keretében aktívan vesz részt annak a széleskörű népi mozgalomnak irányításában, melynek célja — az amerikai Imperializmus és a hazai monopolista reakció el­nyomása ellenére — a japán dolgozók jogainak kivívása. Szívélyes elvtársi üdvözletünket küldjük Önnek 70 születésnapja al­kalmából, Jó egészséget, erőt és sok sikert kívánunk további munkájában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Mindent megteszünk az egyetemes leszerelésért Václav Dávid külügyminiszter nyilatkozott a ČTK tudósítójának Genf — (CTK) — Václav Dávid külügyminiszter nyilatkozott a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának. Az eddigi leszerelési tárgyalásokról a következőket mondotta: A küldöttségek vezetői a tárgyalá­sok első szakaszában ismertették kormányuk álláspontját az egyetemes leszerelés kérdésében. A szovjet kül­döttség alaposan kidolgozott szerző­désterveietet terjesztett elő, melyet világszerte támogatnak. A Nyugat eddig nem merte nyíltan ellenezni a szovjet Javaslatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugati hatal­mak megváltoztatták álláspontjukat. Rusk államtitkár beszédei azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is a fegyverkezés ellenőrzé­séhez ragaszkodik, azaz törvényesí­tett kémkedést akar bevezetni. A nukleáris kísérleteket illetően Dávid elvtárs kijelentette, hogy mtíst szovjet, amerikai és angol összetételű albizottság tárgyal e kérdésről. A 18 hatalmi leszerelési bizottság további munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy halogatás nélkül rá kell térni a fő kérdés megvita­tására. Ennek alapja a részletesen kidolgozott szovjet egyezményterve-; zet. Nem titok, hogy a további tár-: gyalások folyamán olyan kérdések merülnek fel, melyekben a szociális-; ta és nyugati államok álláspontja el-; térő. Ezért maximális erőfeszítést kell tenni a nézeteltérések áthidalására. A csehszlovák küldöttség a szov-: jet küldöttséggel és az egyetemes leszerelés híveivel egyetemben tőle telhetően mindent megtesz, hogy a bizottság eredményes munkát végez­zen és megszülessék a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény tervezete. KATONAI PUCCS ARGENTINABAN Frondizi elnököt őrizetbe vették • Az Egyesült Államok ismét zavarja a latin-amerikai országok nyugalmát Buenos Aires (ČTK) — Az argentin hadügyminisztérium csütörtökön reg­gel bejelentette, hogy Frondizi köz­társasági elnököt elmozdították tiszt­ségéből és hivatalát Guido, a szená­tus elnöke veszi át. Frondizi el­nököt tegnap őrizetbe vették. Az AP sajtóiroda szerint Frondizit letartóz­tatása után a La Plata torkolatában fekvő Martin Garcia szigetre depor­tálták, amely katonai terület. Arosemena ecuadori köztársasági elnök egy sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy összeesküvést lepleztek le, melyet a fegyveres erők tisztjei szerveztek a kormány megdöntésére. Az összeesküvőket Arregui ezredes, az ecuadori fegyveres erők főparancs­noka vezette. A Prensa Latina saj­tóiroda összefüggést lát Bogart ame­rikai tábornoknak, a Karibi térség amerikai parancsnokának ecuadori látogatása és a puccskísérlet kőzött. Bogart titkos tanácskozásra hívta üsz-; sze a reakciós politikusokat és a kör-: nyékbeli tartományok katonai pa­rancsnokait, hogy kidolgozzák az összeesküvés tervét. A Katonaság ez­után megszállta a rádióadóállomást, és követelte a kapcsolatok megszakí­tását Kubával. Más tisztek csoportja a kormány haladó szellemű tagjainak lemondását követelte az elnöktől, aki azonban követelésüket megtagadta. A puccskísérlet nagy felháborodást keltett a közéletben. A demokratikus erők képviselői támogatásukról biz-; tosították az elnököt. Arosemena közölte, hogy a kor-J mány ura a helyzetnek. ERŐT, FÁRADSÁGOT NEM KÍMÉLVE behozhatják az idő okozta lemaradást MICHAL CHUDlK ELVTÁRS, AZ SZNT FÖLDMŰVELÉSI MEGBÍZOTTjA TEG­NAP A BRATISLAVAI TELEVlZIŰN KE RESZTÜL BESZÉDET INTÉZETT SZLOVA­KIA DOLGOZÓ PARASZTSÁGÁHOZ A KÜ­SZÖBÖNÁLLÓ TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK MEGKEZDÉSÉNEK ALKALMÁ­BÓL. Hosszúra nyfilt a tél, későn köszöntött be a tavasz — kezdte beszédét Cbudík elvtárs. — Dolgozó parasztságunknak erejét nem kímélve mindent el kell kö­vetnie az időokozta késedelem behozá­sáért. Elismert tény, hogy az utóbbi években aránylag sikeresen és jó minő­ségben végeztük el a tavaszi munkákat. Ámde, mint a CSKP KB februári ülése hangsúlyozta, éppen az Idei esztendő az, melyben döntő fordulatot kell elér­nünk a mezőgazdasági termelésben, te­hát több gabonát, húst és egyéb fontos ipari növényt kell termelnünk, hogy emelhessük népünk életszínvonalát. E feladat biztosításának éppen most van itt az Ideje. Végre beköszöntött a tavasz, mezőgazdasági dolgozóinkat a meleg kicsalta a földekre. Ügy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A dolgozó parasztok azonban nem lehetnek megelégedve, mert kevés a ta­lajnedvesség. rosszul teleltek át az őszi gabonaneműek. Mindez a szakember jól átgondolt gyors beavatkozását sürgeti. A növénytermesztés nagyobb feladatai — főleg a takarmánynövények termesz­tésének biztosítása — a talaj tökéletes és gyors előkészítését követeli meg, ar­ra ösztönzi mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy a munkák jó megszervezésével, a gépek csatasorba állításával éjjel-nappal, a vasárnapot is kihasználva rövidítsük le a tavaszi munkák elvégzésének idejét. Ez idén a búzánál 5 százalékos, az ár­pánál 9,5 százalékos, a kukoricánál pe dig 22 százalékos termésemelkedéssel számolunk. A termelés ilyen mérvfi fo­kozása biztosítja az állattenyésztési ter­mékek bőségét, a közellátás állandó ja­vulását. Mezőgazdasági üzemeinknek fő­leg a takarmánytermelés kérdését kell megoldaniok, hogy önellátók legyenek. Az agronómusok, gépesítők Igen sokat tehetnek a tavaszi munkák jó minőségű elvégzése érdekében. Főleg a csekély ta­lajnedvesség elpárolgásának megakadá­lyozását kell biztosltaniok. Néhány helyen a traktorok kivonultak már a határba, s a széles táblákon meg­kezdődött a talajelőkészités, egyidejűleg megindult a harc is az 1962. évi terv­feladatok teljesítéséért. A prémiumrend­szer érvényesítésével anyagilag is te­gyük érdekeltté a traktorosokat, serkent­sük őket nagyobb teljesítmények eléré­sére. A szakemberek, a nagy terméshozamok mesterei segítsenek a szövetkezetesek­nek, a védnökségi üzemek dolgozói — mint már annyiszor — most Is nyújtsák ki segítő kezüket. Ezekben a napokban a mezőgazdasági szakemberek helye nem a hivatalokban, hanem kint a tettek szín­helyén, a határban van. Csakis így irá­nyíthatnak, segíthetik operatív módon a tavaszi munkákat. Chudík elvtárs beszéde befejező ré­szében a komplexbrigádok szerepét, mun­kájuk jelentőségét hangsúlyozta a tava­szi munkákban. Ezeket a brigádokat azonban minden eszközzel támogatnunk kell, hogy sikeresen birkózhassanak meg a reájuk háruló feladatokkal. A munkák megszervezésekor helyezzük előtérbe a megbosszabbított, sőt a kettős műszakot, mert minden napi késedelem károsan be­folyásolhatja — hektáronként 50 kilo­grammal is csökkentheti — a termésho­zamok alakulását. Szövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink minden erejük össz­pontosításával leküzdhetik a lemaradást. 1982. március 23. (JJ SZÖ 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom