Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-30 / 88. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A TAVASZIAK VETÉSÉT íľeÄVS SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJAKÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 30. péntek * 30 fillér * XV. évfolyam, 88. szám A Nemzetgyűlés jóváhagyta a szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szóló törvényt A mezőgazdaság feladatairól Vratislav Krutina miniszter tartott beszámolót Március 29-én ült össze a Nemzetgyűlés plénumának 13. ülése. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke a naprendi pontok megtárgyalása előtt megemlékezett Zdenék Nejedlý elvtársról, a kultúra és a tudomány ve­zető személyiségéről, a forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyénisé­géről, aki 1945-től egészen haláláig egyfolytában a Nemzetgyűlés tagja volt. A jelenlevők egyperces csenddel adóztak az elhunyt emlékének. A Nemzetgyűlés ülésén pártunk és kormányunk képviseletében részt vettek Jaromír Dolanský, Otakar Siműnek, Viliam Široký, Rudolf Strechaj elvtársak és a kormány további tagjai, a központi hivatalok, az üzemek, egységes földművesszövetkezetek képviselői. Az élelmiszeriparban elsőnek a Nyugat-Szlovákiai Konzervgyárak Nové Mesto nad Váhom-i üzeme jelent­kezett „A CSKP XII. kongresszusának üzeme" megtisztelő cím elnyeréséért indított munkaversenybe. Az üzemben eddig három kollektíva érdemelte ki a szocialista munkabrigád címet és kilenc munkacsoport verseng a megtisztelő címért. A konzervgyár dolgozói pártunk kongresszusa tiszteletére elhatározták, hogy évi jeladataikat — amelyek 50 százalékkal nagyobbak mint a tavalyiak — 101,2 százalékra telje­sítik, exporttervüket pedig 113 százalékra, az önköltségeken 281000 koronát takarítanak meg, s a terve­zett nyereséget 76 000 korona értékben túlszárnyalják. Felvételünkön: Jozej Gézi, az üzem igazgatója a készleteket készítő részleg dolgozói körében. (V. Pfibyl felv. — CTK) Tudósítónk jelenti: Az Ipoly mentén felélénkül a liatiu ÉJJEL A kései tavaszodást a szövetkezetesek azzal egyensúlyozzák ki, hogy a vetés időszakát lerövidítik. Az Ipoly mentén a homokosabb talajokon a kerekes traktort „nem bírja el" a föld, ezért a lánctalpas traktorokkal és lófogatokkal vetnek, hogy a kora tavasziakat minél előbb a földbe tegyék. JOBB TERMÉST TAVALY VÁRNAK, MINT ELŐKÉSZÍTIK A TALAJT, NAPPAL VETNEK O A MUNKA VASÁRNAP SEM SZÜNETEL • A VRBOVKAIAK AZ ELSŐK mákot. Másnap az árpa vetéséhez kezdtek. Az időterv szerint hat nap alatt végeznek a kora tavasziak ve­tésével. Ugyanez a munka tavaly 9 napot Igényelt. —Sokáig elhúzódott a tél, meg kell gyorsítani a munka ütemét, hogy a lemaradásból behozzunk valamennyit — mondja Oravec Mihály, a helyi nemzeti bizottság titkára. A kováčovceiek a lemaradást szin­tén azzal egyensúlyozzák, hogy a ve­tőgépek világostól világosig vetnek, a lánctalpas traktor éjjel ls dolgozik és vasárnap sem tartanak pihenőt. (bj) Kovács Lászlónak, a bušincei szö­vetkezet agronómusának ez az állítá­sa, mintha egy kicsit erőltetett lenne, ám a tények bizonyítják, hogy való­ban jobb termésre számíthatnak. — Tavaly március 12-én kezdtük a a vetést, —. mondja az agronómus, — de mivel szántanunk ts kellett, csak április 13-án végezhetünk vele s a tavasziak későn soroltak ki a gyorsan kiszáradt földön. Az idén, április 7-ére minden kora tavaszi — ősszel szántott — földben lesz. A tavaszi búzát már elvetettük és az árpa vetését is csütörtökön már elkezd­tük. A bušinceiek arra törekednek, hogy a talaj ne száradjon kl, a bú­zát lófogatokkal vetették, mivel a föld még puha volt, az árpát azon­ban már traktorokkal vetik. Egy hektárra 5 mázsa műtrágyát szórtak, hogy a tavalyi 22 mázsás hozam, he­lyett 25 mázsás hozamot érjenek el hektáronként. Tehát az agronómus ál­lítása — bár az időjárás mostohán bánik velünk, jobban járunk, mint­tavaly, mert őszkor minden talp­alatnyi földet beszántottunk és en­nek alapján Jobb termésre számítha­tunk — reális. • VASÁRNAP BEFEJEZIK A VETÉST A vrbovkai határban nagy a sür­gés. Az egyik domboldalon öt ember kézzel szórja a heremagot, két ember lófogaton boronálja el. Az út mel­letti dűlőben a lánctalpas traktor ké­szíti a talajt, nyomában három ló­fogattal vontatott vetőgép szórja az árpát. Megy a munka, mint ahogy mondani szokták, annak módja sze­rint. — Holnap már a kerekes traktorok is rámehetnek a talajra — mondja Zólyomi János, az egyik lófogat ko­csisa. Igen, ilyen véleményen van Cserődy János, az agronómus is, sőt megtold­ja azzal, hogy éjjel is dolgoznak, elő­készítik a talajt, hogy gyorsabbari menjen a munka. — Ha közben nem jön eső, vasár­nap végzünk a vetéssel — jegyzi meg az agronómus. A jövő héten ültetjük a korai bur­gonyát — szól közbe Dánőczi Ferenc, a szövetkezet elnöke. Burgonyából korai és gazdag ter­mésre számíthatnak a vrbovkaiak. Az egyik helyiségben 10 hektárra elő­csíráztatott burgonya vár az ültetés­re. Tavaly a szövetkezet 170 mázsa burgonyatermést ért el hektáronként, az idén 10 hektáros területről 220 mázsás hozamot, 20 hektáros terü­letről pedig 160 mázsás hozamot vár­nak hektáronként. A jól művelt föld és az idejekorán végzett munka ré­vén a szövetkezetesek valóra is vált­ják tervüket. • A KOVÁČOVCEIEK IS AZ ELSŐK KÖZÖTT Szerdán délután a kováčovcei szö­vetkezetesek is elkezdték a tavaszi munkákat, őt hektáron vetették el a A program első pontjaként Vrati­slav Krutina elvtárs, a mező-, erdő­és vízgazdasági miniszter tartotta meg a CSKP KB-nek a mezőgazdasági ter­melés és a tavaszi munkálatok biz­tosításáról szóló határozata végrehaj­tásáról szóló beszámolóját. Krutina elvtárs beszámolóját vita követte, amelynek keretében Miros­lav Svoboda, Pavol Žilinský, és Tomáš Spáčil képviselők szólaltak fel. Miroslav Svoboda mérnöK hangsú­lyozta a tavaszi munkák idejében va­ló és jó minőségű elvégzésének fon­tosságát. Megjegyezte, hogy nem áll a mezőgazdaság rendelkezésére meg­felelő mennyiségű gépesítési eszköz, a gyárak nem teljesítik a tervben előirányzott új traktorok szállítását. A műtrágyaellátás sem kielégitő, nincs egyenletesen és a szövetkezetek szükségleteihez mérten elosztva. A műtrágyázásban jobban ki kellene használni a műtrágyaszóró repülőgé­peket, mert így gyorsabban menne a munka és nem kellene annyi traktort igénybe venni, amelyek azután más­hol hiányoznak. Pavol Žilinský vitafelszőlalásábari rámutatott arra, hogy a mezőgazda­ság ötéves terve négy év alatt való teljesítésének feltétele a növényter­melés iramának a meggyorsítása. Pél­dákat említett a nyugat-szlovákiai kerületből, ahol a komplexbrigádok száma állandóan emelkedik és mun­kájuk hozzájárul a termelési költsé­gek csökkentéséhez. Ugyancsak hang­súlyozta a gépállomány elégtelensé­gét, s ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a pótalkatrészek hiányára. Tomáš Spáčil képviselő Krutina elv­társ beszámolójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén több ideje volt a szövetkezeteknek elkészíteni az évi pénzügyi tervet és felkészülni a tavaszi munkákra. Rövid Idő marad azonban — az Időjárás miatt — a ta­vaszi munkálatok elvégzésére. Éppen ezért a parasztoknak mindent él kell követni, hogy biztosítsák a tavaszi munkák jö minőségű lefolyását. A műtrágyaellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyárak a szö­vetkezeteknek a negyedévre előirány­zott 27 százalék helyett mostanáig csupán 16 százalékot szállítottak. Mint Krutina elvtárs beszámolója és a vita megmutatta, a tavaszi mun­kák elvégzése a következő napok legfontosabb feladata. A Nemzetgyű­lés egyhangúlag tudomásul vette Krutina elvtárs jelentését. A szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szóló törvényjavaslatot Josef Borüvka képviselő ismertette előadói beszédében. Ľudmila Šmehliková képviselőnő e nagy jelentőségű törvényjavaslattal kapcsolatos vitafelszólalásában fel­idézte, hogy a burzsoá köztársaságban is megszavazott a parlament minimá-. lis rokkantsági és öregségi nyugdijat a parasztoknak, de soha nem került sor kifizetésükre. Az agrárpolitikusok részéről választási trükk volt, hogy megszavaztak ilyen törvényt, dé a pa­rasztok hiába vártak megvalósítására. Államunk csak az idén 300 millió ko­ronát fordít a nyugdíjakra, gyermek­pótlékokra és betegbiztosítási jára­dékokra. Ján Muroň képviselő a szövetkezeti parasztokról való egészségügyi gon­doskodás szempontjából elemezte a törvényjavaslatot. Nincs a világon még egy olyan ország, ahol a dolgozó parasztok egészségügyi ellátása olyan színvonalon állana, mint nálunk. Az új törvényjavaslat mind a megelőző, mind a gyógyító gondoskodásban óriási. Ugyanazokat az igényeket, jo­gokat biztosítja a parasztságnak, mint a munkásságnak. Josef Kruntorád képviselő kiemelte, hogy a törvényjavaslat nem csupán szociális célokat, hanem fontos gaz­dasági feladatokat is szem előtt tart. A mezőgazdasági termelés fejlődésé­vel párhuzamosan kiegyenlítődik a szövetkezelek közötti különbség és ez lehetőséget nyújt a törvényjavaslat későbbi l^egészítésére. A Nemzetgyűlés a szövetkezeti pa­rasztok szociális biztosításáról előter­jesztett törvényjavaslatot egyhangú­lag jóváhagyta. A továbbiakban a Nemzetgyűlés Pa­vel Benko képviselő ismertetése alap­ján egyhangúlag jóváhagyta a mé­résszabályozási szolgálatról szóló törvényjavaslatot. « Az utolsó napirendi pont Julié Pro­kopová képviselőnő jelentését tar­talmazta az. 1959. december elsején Washingtonban megtárgyalt és jóvá­hagyott, Antarktiszról szóló szerző­désről. A washingtoni szerződés eleve elejét veszi annak, hogy az Antark-i tisz területe esetleg az államok xö-i zötti politikai vagy gazdasági ellen-: tétek forrásává váljon. Megelőzi, hogy ezt a nagy kiterjedésű löldrészt vala-: melyik ország saját céljaira, esetleg atomfegyverek kipróbálására vagy más katonai tevékenység színhelyéül használja fel A szerződés értelmében az Antarktisz kizárólag békés célokat kell, hogy szolgáljon, éppen ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság egyetért az Antarktiszról kötött szerződéssel és aktivan részt vesz az ott folytatott tudományos kísérletek­ben. A Nemzetgyűlés tudomásul vette a külpolitikai bizottság nevében elő­adott jelentést és egyhangúlag jóvá-, hagyta a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság hozzájárulását a washing­toni szerződéshez. A Nemzetgyűlés plénuma ezzel ki­merítette a programot és befejezte ülését. (Tudósítónktól.) NS AZ ADOTT SZOHOZ HÍVEN (CTK) — A trnavai járásbeli dlhéi EFSZ tagjai sikeresen teljesitik a CSKP XII. kongresszusára vállalt kötelezettségeiket, melyek szerint többek között terven felül 50 000 tojást szállítanak a közellátási célok ca ígéretüket megtartják, amiről az a tény tanúskodik meggyőzően, hogy az év első negyedére tervezett 55 700 tojás helyett több mint 120 ezret adtak piacra. E szép sikerüket elsősorban új munkamódszerek­kel, de különösen a takarmány helyes adagolásával s a legmegfelelőbb takarmányozási technika érvényesítésével érték el. incs a világon na­gyobb bűvész a ta­vaszi napsugárnál. Élet­kedvet önt az emberbe, fölébreszti az alvó ter­mészetet. Néhány óra alatt képes porhanyósra szik­kasztani a szántást. Teg­nap még víz fakadt a lá­bad nyomán, s ma már vetheted a tavaszi árpát. Ezért járja Béli Ferenc, a gabcíkovói szövetkezet ag­ronómusa is állandóan a határt. Ügy látszott, hogy tegnap már nyeregbe száll­hatnak a traktorosok, az előző napi eső azonban ke­resztülhúzta számításukat. Ottjártunkkor is azt ta­nácsolták, ha beszélni akarunk az agronómussál, vegyük nyakunkba a szö­vetkezet határát. Ám a fel­adat megvalósítása nem is olyan egyszerű, mint a ta­nácsadás. A szövetkezet háromezer hektáros hatá­rában egy embert megta­lálni annyit jelent, mint szalmakazalból előkeríteni egy elvesztett tűt. A vé­letlen azonban a mi mal­munkra hajtotta a vizet. Mielőtt még „cslkajára" pattanhatott volna az ag­Indulásra kész a brigád ronómus, sikerült útját áll­ni. Mielőtt azonban a lé­nyegre térnénk, mondjuk meg azt is, hogy olyan most a szövetkezet gazda­sági udvara, mintha hur­colkodni akarnának és ép­pen a szállítóeszköz meg­érkezését várnák. A trak­torok, oeťóagregátok indu­lásra készen sorakoznak. A traktorosok csoportokba verődve gumiragasztással, meg egyéb apróságokkal töltik az időt. Az egész környezet egy kaszárnya udvarára emlékeztet, ahol Izgatottan, készenlétben várják a minden pillanat­ban megérkezhető indulási parancsot. Hogy ne fecséreljük fö­löslegesen a drága időt, kurtára fogjuk a bemutat­kozást ts. Az agronómus mindjárt a lényeggel kez­di. Azt mondja: — Nincs még veszve semmi. Tény, hogy több a remény, ha idejében föld­be kerül a mag. Most azonban kár volna ezen rágódni. Minden szónál fontosabb most, hogy mt­slőbb munkához lássunk ... Azt hiszem, nem is lesz baj. A komplexbrigád in­dulásra kész ... Míg motorkerékpárján babrál, rövid tőmondatokba foglalva gondolatát tudo­másunkra hozza, hogy a pártszervezet és a szövet­kezet vezetősége is alapo­san átgondolta a tenniva­lókat. Ogy határoztak, hogy az alkalmas pillanat­ban a szövetkezetnek mind a huszonhat traktorát a vetésre összpontosítják. Három vetőaggregátot ké­szítettek. Hetven-nyolcvan hektáros napi teljesítmény­re számítanak. így az ár­pát három nap alatt sike­rül elvetni. Utána nyomban megkezdik a cukorrépa, majd a kukorica vetését. A jól megtermett, mar­káns arcú agronómuson látszik, hogy örömmel be­szél ezekről a kérdések­ről. Nem titkolja, hogy ve­tési tervüket ís a körül­ményeknek megjelelően dolgozták át. A tavaszi ár­pa rovására hetven hek­tárral bővítették a kukori­ca vetésterületét. Meg­szervezték az éjszakai munkát is. Hat nehéz trak­tor készíti majd a vető­ágyat. Az sem probléma ma már, hogy a második műszakban kiket ültesse­nek a traktorokra. Aho­gyan az agronómus szavai­ból kiderül, ma már van elég traktoros. Szükség esetén valamennyi munka­szakaszon találnak hozzá­értő embereket. Az az el­határozásuk, hogy a téli hónapok során a szövetke­zet valamennyi tagjával elsajátíttatják a traktorve­zetés mesterségét, máris kamatozik. / ólesett hallani az ag­ronómus magabiztos szavát. Meggyőződésünk, hogy a tó felkészültség hazánk egyik legnagyobb szövetkezetében is sikeres munkát eredményez. Ezt persze már nem volt mó­dunkban közölni az agro­nómussál, mert mire sor kerülhetett volna rá. már valahol a határban nyar­galászott berregő „paripá­ján". SZARKA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom