Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-29 / 87. szám, csütörtök

LATOGATAS EGY ÜZEMI KLUBBAN A stupavai Cementgyár kultu rális bizottsága az üzemi klubbal, az FSZM forradalmi üzemi bizott­ságával és a művelődési otthonnal együttműködve a vállalat alkalma­zottai számára különféle kulturá­lis és társadalmi rendezvényeket szervez. A kulturális tevékenység­ről Velčický elvtárs, az FSZM üze­mi bizottságának elnöke, valamint Alexander Kleman, az üzemi klub titkára tájékoztat. — A látogatók Ismereteit bővítik a Jó tánc- és dalegyüttesek, az esztrád­együttesek fellépései, az előadások és a beszélgetések, a szavalatok stb. — mondotta Alexander Kleman elv­társ. A stupavai cementgyár flolgozól bavaly többek között nagy érdeklődés­sel hallgatták meg Zora Jesenská elő­adását a külföldi művek szlovák nyelvre való fordításának Jelentősé­gérő!, valamint Siska tanársegéd elő­adását külföldi kultúrkapcsolataink­r6I. — Ezenkívül beszélgetéseket tar­tottunk az írók jelenlétében, tol­dotta meg Velčický elvtárs — Ladis­lav Mňačko: A halál neve Engelchen című regényéről és Vladimír Mináč: Sötét sarok című könyvéről. A stupavai Cementgyár dolgozói és családtagjaik a helyi moziban sok filmet tekintenek meg, zeneesteken vesznek részt, s negyedévenként meg­rendezik az Élőújság című műsort és más szórakoztató kulturális műsoro­kat. A kulturális bizottság gondoskodik Előadók szavaló versenye Múlt vasárnap délelőtt a levlcei járási pionírott­honban a járás legjobb szavaló! és előadói jöttek össze, hogy az ifjúsági alkotóverseny járási for­dulóján vegyenek részt. A versenyt Weis Jankó kezdte meg, majd utána egymás után következtek a többi kategóriák versenyzői. A verseny színvonalas volt, megfelelt a szava­latok technikája is. A kiválasztásra azonban nem lehet ezt mondani, különösen a magyar nyelven előadott műveknél. Legtöbben a klasszikusok mű­veit tűzték műsorra. A mai szlovákiai magyar írók művei közül csupán egy Csontos-vers sze­repelt. Egyszóval kevés volt a mai embert áb­rázoló vers és próza is. (Kép és szöveg: Németh János} Felvételünk az üzemi klub Olbracht: A könyvvita előadója: Ľ. arról is, hogy a SZMB kollektívák kulturális téren is eleget tegyenek vállalt kötelezettségeiknek. A kilenc kollektíva közül Béres mérnök cso­portja már elnyerte a szocialista munkabrigád címet és jelenleg a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő cím elnyerésére törekszik. Hason elvtárs kollektívájának tagjai nemrégen családtagjaikkal együtt Bratislavában az Oj Színpad előadásá­ban megtekintették a Pygmalion című darabot. Ezenkívül meglátogatták a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövet­ségének Kiállítását és a Nemzeti Ga­lériát is. E látogatásuk tapasztalatai­ról még március havában a többi kollektívával és családtagjaikkal együtt kulturális műsorra! egybekötött beszélgetésen vesznek részt. Ezek a kulturális rendezvények is segítették a stupavai Cementgyárat a Munkaérdemrend, valamint a kormány és a KSZT három vörös zászlajának elnyerésében. (Mikuláš Matašeje; Rajová Mária a IV. kategóriában vég­zett az el»ő helyen. Anna című könyvvitáján készült. Hoffer elvtárs. (Közepén.) Művészekkel a művészetről Veľká Mača községben (galántal já­rás) a Szlovák Képzőművészek Szövet­sége vándorkiállítást rendezett. A kiál­lítást Barta Gyula és Szabó Sándor aka­démiai festőművészek nyitották meg. A kiállítás megnyitása után beszélgetést rendeztek, amelyen a község lakosai szép számmal Jelentek meg. A kiállítást eddig 520-an tekintették meg. A falu lakosságának érdeklődését azonban a legjobban az bizonyítja, hogy a kiállí­tott műveket vásárolják. E. Bartalská, Velká Mača • • * A harmadik bemutatót tartották A kiarovi fiatalság nagy sikerrel mu­tatta be Lovlcsek Béla Baj van a sze­relemmel című három felvonásos vígjá­tékát! A szereplők alakításai közül fő­leg Jancsó Erzsébet és Galcsik János arattak nagy sikert. EZ' a színmű már a harmadik, amely bemutatásra került a a kiarovi színját­szók előadásában. (P. I.) • * * LEGYEN FOLYTATÁSA ... A Csemadok nýrovcei szervezetének színjátszói nagy sikerrel mutatták be B. Dávid Teréz Dódi című színművét. A szereplök közül elsősorban Bajkó Marlka aratott nagy sikert. A színdara­bot Antal Lajos tánította be. Közkívá­natra a darab előadását kétszer megis­mételték, s most a szomszédos közsé­gekben ls bemutatják. A nýrovcei közönség elvárja, hogy a megkezdett színjátszói tevékenység­nek legyen folytatása, több haladószel­lemü tanulságos darabot vár a színját­szóktól. Verass Vilmos Nýrovce x E GY KEZLEGYINTÉS­BÖI kerekedett az egész vita. Nem mondom, felmérgelődtem. Andris fiam már elég nyurga, pelyhe serkedt az orra alatt, s amilyen hihetet­lenül nagy a tenyere az egész teste arányaihoz képest, a le­gyintésébe szinte egész lénye össz­pontosult. Nem tudtam magamat tür­tőztetni, s ezt nevezte ő ordltásnak. A pályaválasztásról próbáltam be­szélgetni, fiam azonban ellenkezőleg: nem! Még arra sem volt hajlandó, hogy legalább érdeklődjék a saját jö­vője Iránt. A bátyja, Igaz, vízipólós, Jár a világba, no de ötödéves építész, teheti. A kisebbik azonban elhanya­golja a tanulást, megelégszik közepes eredménnyel, s reggeltől estig a ko­sárlabdán jár az esze. Ebből nem lesz kenyér. Törésre akartam vinni a dolgot, s még neki állt feljebb. — Nyugodj meg, apui — s most már héíat is fordított. — Az én ba­jom, hogy mi leszek, ml nem. Változtattam a taktikán. — Jó — mondtam —, nem hábor­gatlak a tanácsaimmal. De legalább annyit árulj el, hogy egyáltalában gondoltál-e valaha a jövődre? Arra, hogy mire volnál Jó? — Én? Hogyne ... Egy pillanatig hallgatott, azután döfött: — Jó leszek utcaseprőnek. Ez már több volt a nyegleségnél. Ez már közönséges szemtelenség volt. A* szóváltás lefekvés után jótszódott le, a fiú ágya szélén ültem. Már ben­nem volt. hogy én is legyintsek, s ott­hagyjam, de tudja ördög, mi vágott belém. Rákezdtem: — No végre I Nem is rossz mester­ség I Ferkó az építészetin városren­Balogh Edgár*: Mai gyerek dezésre specializálta magát, s te majd vállalod a várostakarítást. Mert hát ez is tudomány. Bakteriológia, mife­ne, orvosi ismeretek, ez kell hozzá. Ez az alap. S modern szívógépek, ut­caöblítők, gombnyomásra... — Kibernetika nem kell? — koty­tyantott bele csípősen Andris. Elképedtem, de csak szemrebbenés­nyire (nem árultam el magam), s emelkedett hangon folytattam: — Az is kell. Automatizált város­fertőtlenltés, a beszívott por és piszok anyagosztályozása, az erjedő szemét­tel talajjavítás a zöldövezetben... Nem is elég az orvosi és mérnöki dip­loma, az elektronikus gépekhez kell tudni magasabb matematikát ',s. Ut­caseprés? Nem hiszem, hogy győznéd. — Szerinted én tisztára hülye va­gyok — mordult fel Andris, egy ru­gódással felém fordult, s felkönyö­költ. — Nem isten ments, ezt ilyen ha­tározottan nem állítottam, bár ... — s Itt kiléptem az alapállásból, hogy szíve fölé szorítsam a tőrt —, bár tudhatnád, hogy a szocializmusban nincsen pálya, amelyhez nem kellene tanulni... — Talán a kommunizmusban, apu... — Jő, a kommunizmusban. De te azt is megéred. Felsőbb végzettség, az kell I — No és ha gyárba megyek érettsé gi után? Bánod? — Én nem aztán. Anyád ls a gyár­•k Az idősebbek minden bizonnyal jó! emlékeznek még a névre, a fiatalok nak azonban szükségesnek tartjuk bemutatni Balogh Edgárt, az ifjúságái Szlovákiában tültő romániai magyar publicistát. Balogh Edgárt, a csehszlovákiai magyar haladó értelmiség Sarló mozgalmának egyik baloldali vezetőjét a burzsoá hatóságok t935-ben utasflottak kl. Azóta Romániában él, a kolozsvári Babes Bólyai egyetem tanára, s a Korunk címf havi folyóirat felelős szerkesztője. Egykori hazájától azonban sohasem sza kadt el, s nemcsak írásaiban idézi, de évente meg is látogatja. ban érezte magát a legjobban. De ak­kor is tanulnod kell. Elmélet és gya­korlat egysége... — Tuuudom, tuuudom. Eltűnik a különbség a fizikai és szellemi mun­ka között... MOST MÄR komolyra fordítottam ™ a diskurzust, nehogy alulmarad­jak. Ilyen cinizmust! Felkeltem, s mintha semmi sem történt volna köztünk, oktató hangon kezdtem a helyzetet mérlegelni: — Nézd, a bátyád mellesleg végzett kőműves ls, mesterlevele van, most az építészetit végzi, de az államvizs­ga után sem fejezi be a tanulást. Megpróbál Bukarestbe eljutni prakti­zálásra, a magasépítkezésekhez, s ott hallgat majd közben urbanisztikát. Ilyen hármasságot képzelek el szá­modra ts. Akár gyárba szegődsz, akár, mondjuk, politechnikára iratkozol, meg kell tetézned a dolgot még vala­mivel. Van a Korunknak egy munka­társa, híradástechnikai kutató... — Hát az mi? — Áhá, te sem tudsz mindent. Gon­dolkozni meg éppenséggel lusta vagy. Hát a telefon? Meg a Puskás Tivadar telefonhírmondója? S ez a rádió itt, ni, a fejed felett. Ez nem a híradás technikája? — De apu, ez már mind vacak 1 A radarról nem hallottál? Meg a televí­zió 1 És az elektromos távvezérlés, a szputnyikok közlései, a holdfényképe­zés... az neked semmi? — Hagyd abba, kérlek! — szakítot­tam félbe sértődötten. — Legyen mind híradástechnika, bánom is én 1 De te... — Azt hiszed, apu, hogy csak ta gondolkozol I — fakadt ki Andris, és támadásba ment át — Attilával már meg is beszéltük az osztályban az egészet, ő is gépészmérnökire megy, én is. Hogy előbb a gyárba, vagy az­után, egészen mindegy. S ha akarod, legyen híradástechnika Most azonban hagyj aludni, mert holnap mérkőzésem van ... M ELYIKÜNK GYÖZÖTT a vitában? Nem tudom. Megcsókoltam a lazembert (úgy tett, mintha máris iludna), s visszalopódzkodtam a szo­bámba. Bábi Tibort Sután elnyúlva fekszik, haldokol ott ahol végetér a hallgatag pálmák sora — a feldúlt homokon, s temeti már a néma sivatag. Frankhon fia: kóbor halálra szánt zsoldoslegény. Frankhon, isten veled..../ Fölötte véres, vad kardok gyanánt suhognak még a pálma levelek. A győztes had merre jár, merre ment...? Itthagyták öt, a gyűlölt idegent — elvették hódító, bösz fegyverét. Ráront a párduc szőrű, sárga nap, vállába százfogú sakál harap, . s szívja csecsként szakadt ütőerét. A MEG NEM ÉRTETT GYERMEKEK PROBLÉMÁJA ® KORTÁR­SUNK MINT VlGJÁTÉKHÖS ® TÁRSADALOMBÍRÁLAT EGY NYUGATNÉMET BŰNÜGYI FILMBEN © A LOVAGKOR ROMAN­TIKÁJA GANTIER MEGFILMESÍTETT MÜVÉBEN Érdekes és nagyon tanulságos film viselő, Gyima Gorin átalakulását ň élvezői lehettek a mozllátogatók a hé- hétéves terv nagy építkezéseinek ten. Jan Batory fiatal lengyel rende- megvalósítójává. A film alkotói jól ző Látogatás álomországból c. meg- kihasználták a helyzet- és jellemko­rendítő történetben tárta fel a meg mikum adta lehetőségeket. Bár a nem értett gyermek feldúlt lelkivilá- filmvígjátékoknál a megoldást sok­gát. A téma nem új, de a feldolgo­zása újszerűen hat. A kis Jacek életé­ben egészen más motívumok hatnak, mint az évekkel ezelőtt bemutatott hasonló gyermek­tárgyú nyugatné­met filmben: A gyermeknek szere­tet kell. A kis Ja­cek életének meg­mérgezője az apai közöny. Ez a gyer­mek is szeretetre vár, szeretné érez­ni az apa simogató kezét, szeretné, ha apja észrevenné, ^ családi kör, melyben Jacek nem érzi magkt otthon. hogy ő is a vilá­gon van, hogy ő az egyedüli érték szor elrontják a dolog nevetséges első házasságából. Az apát azonban leegyszerűsítésével, Doylatyan és teljesen leköti a második házassága: Mirszkij filmjében a komikus figurának a feleség és az újszülött. A gyermek tűnő Gyima nem máról holnapra, egy­álomországába menekül, víziói van- szeri elhatározásból vedlik át a vá­nak: apja tökéletes mása, de Jobbik rosi kényelemhez szokott kistisztvir énje Jelenik meg álmában és társa- selőből edzett építővé. Reálisan hat log vele. Az álom és a valóság kö- elhatározásának indító oka: szerelme zött azonban kibékíthetetlen ellentét Gáljához, a csinos brigádoslioz. A van. így a boldog gyermekRorra vá- fllm a messzi szibériai építkezésen gyó emberpalánta pszichiátriái alany dolgozó brigád életkörülményeit, a lesz. Ki « felelős? Ezt a néző mond­ja meg, akkor is, ha sokan magukra ismernek. tömegszállás légkörét is híven vissza­idézi, s hitelesen mutatja, hogyan alakult át Gorin a kollektíva hatásá­. „ « uxi i U,­r a nagy tervek megvalósítójává. Az J?t 2Ĺ 1 r ® e*oldásokra torekvo erös akarat gyízel m| t Mrde tj a fU m^ l'f f i flöt a rendező filmjében m €i yben ret tf ek alakítást nyújtott az kiemelkedő művészi teljesítményt ismert Alekszand r Gyemjanyenko A A £ n Uts 'r k ugyancsak népszerű partnerével, a a akitója. A jó fényképezésért Antom GalJát alak{t ő H TatJán a Konyuhovával. Wőjtowiczot illeti dicséret. Jan Ba- Wolfgang Staudte a Rózsák az ál­tory filmje a tavalyi San Sebastian-i lamügyésznek, és a Búcsú című ná­filmfesztlválón elnyerte az Ezüstkagy- j unk i s bemutatott merész hangú 10 d í' a t- nyugatnémet filmek rendezője Az Moszkvában a nyáron volt bemuta- utolsó tanú című bűnügyi filmjében tója Dovlatyan és Mirszkij végzős mezteleníti le azokat, akik ma a filmművészeti főiskolások, fiatal ren- „gazdasági csoda" árnyékában élik dezők sikeres filmvígjátékának : Gyima a világukat, és semmilyen eszköztől Gorin karrierje. Határozott közönség- nem riadnak vissza, ha személyes ér­sikere volt. Most a mi közönségünk dekeik úgy követelik. Egy gyermek­is nagy tetszéssel fogadta az időssé- gyilkosság hátterében rántja le a lep­ťBlII Iet a fil m Wemer ­tó, a köztisztelet­ír I " ' f " - ' " '• ' ' - '••:'. ' , 'ľ 1 • .i 'i B hangja azonban a • Ét ^ lE^mlBI bonni állam életét • K- befolyásoló összes gttff^^fe^^y^ A főszerepet a junflj Él n totta, rutinosan, yfl B HB Iff: ÉK h A hét újdonsága Šífrir Mí^ü Gautier múlt szá­B^^BBmWM^IÉ Ij zadbeli francia re­^MHfi 'gényíró Fracasse j^^^^ ^t ^^^Wptt kapitány című re­SsEMflli^HHHH^HBiBHBIÍI^I^BI^HH^iäl gényének filmvál­tozata. A késel lo­vagkor romanti­rű tárgyú, komoly tartalmú vígjáték- káját eleveníti fel Jean Maraisval a filmet. A fiatal rendezők nagy érdé- főszerepben. A korhű kosztümök, a me, hogy B. Medovoj jő forgatőköny- jó színészi játék és a múlt történel­ve alapján a vígjátékfilmek buktatóit mének varázsereje teszi látogatottá elkerülve hiteles erővel tudták áb- a kalandos szerelmi történetet, rázolni a városi takarékpénztári tiszt- L. L. jelenet Az utolsó tanú c. filmből 1962. március 29. 0} SZO 7 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom