Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-29 / 87. szám, csütörtök

Az SZLKP KB 1962. március 21—22-i ülésének vitája Szakmájuk mesterei lesznek (Folytatás a 4. oldalról) vitatni azokat a falajánlásokat, amelyek hiányosak, vagy tormálisak. A járásokban 1* ki kellene dolgozni a legmegfelelőbb kötelezettségvállalást s azt meg kellene vitatni a járási pártbizottságok Irodájában, a JN'B-k tanácsiban, majd a JNB legközelebbi teljes ülésén jóvá kai lene hagyni és azután közzétenni. Széleskörűen ki kall bontakoztatnunk a munkaversennyel kapcsolatos aglticlót s a nyilvánosságnak alkalmat adnunk a munkaverseny ellenőrzésére. Mindenütt népszerűsítenünk kell a legkiválóbb dolgozók példamutatását és foglalkoz nunk kell azokkal a dolgozókkal, akik egyaránt teljesítik a tervfeladatokat és kötelezettségvállalásaikat. Ügy vélem, az a legfontosabb, bogy minden figyelmünket a kötelezettségvállalások teljesít* sének ellenőrzésére összpontosítsuk. A szocialista munkaversenynek most szerfölött erősen kell befolyásolnia az illattenyésztési termékek felvásárlását. A szocialista munkaverseny s a kötelezett ségvállalások eredményességének már a tavaszi mezőgazdasági munkák folyamán is teljes mértékben meg kell nyilvánulnia. JÁN MARČEK ELVTÁRS, az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal területi osztályának vezetője A gazdasági állatok 1962. január 1-én eszközölt összeírásának eredményei arra utalnak, hogy Szlovákiában ez Idén is nehéz probléma lesz nemcsak a szarvasmarha-állomány hanem a tehén-, sertés- és baromfiállomány feltöltése ls. Ami a vágómarhákat illeti a tehénállományban van az észlelt fogyatékosságok súlypontja. 1961-ben minden kerületben oly nagymértékben csökkent e tehénállomány, hogy a tervezett 5,4 százalékos gyarapodás helyett 2,1 százalékos állománycsökkenésre került sor. Nagyon kedvezőtlen a helyzet az EFSZ-ekben is, ahol január l-jével 56 000 tehénnél kevesebb volt, mint a terv előirányozta. A tervezett tehénállomány el nem érésének oka elsősorban az, hogy meglassul a tehénállomány felújítása, a mezőgazdasági üzemekben nem biztosítják a szarvasmarha-csorda tervszerű felújítását, ezzel egyidejűleg késedelmes az üszők folyatása. Ez a fogyatékosság különösen a kelet-szlovákiai kerületben észlelhető. Az állami terv szerint Szlovákiában az 1962-es évben 5,3 százalékkal kell növekednie, azaz 32 700 egyeddel kell gyarapodnia a tehénállománynak. Az 1962-es évre tervezett tehénállomány elérése érdekében — a kiselejtezés és a feltételezett elhullás megállapított százalékarányának figyelembevételével — Szlovákiában még ez idén ezer tehénre számítva 132 üszőt kellene a tehénállományba besorolni, éspedig a nyugat-szlovákiai kerületben 197-et, a közép-szlovákiai kerületben 189-et, s a keletszlovákiai kerületben ugyancsak 189-et.. A helyzetet az ls megnehezíti, hogy nem fedezhetjük teljes mértékben a legfontosabb szálastakarmányfélék szükséglatét — túlnyomórészt a szarvasmarha-állomány etetésének céljaira—a mezőgazdasági üzemek saját forrásaiból, és hogy ezekben az üzemekben nem fordítanak kellő gondot e takarmány hatékony felhasználására. Felülvizsgáltuk a helyzetet Lučenecen és aggasztó fogyatékosságokat állapítottunk meg a takarmánnyal való gazdálkodás terén. így például vidlnal EFSZ-ben munkaegységekre járó természetbeniként takarmánylisztet osztottak. A járási nemzeti bizottság nem szentel kellő figyelmet a takarmányfélék kiosztására. Ezzel több dolgozó foglalkozik, így például Juraj Čajal, a járási zootechnikus, Halužiar mérnök zootechnikus, Miškey mérnök és mások is. Ez természetesen áttekinthetetlenné teszi a helyzetet és az ls előfordul, hogy egyes EFSZ-ek az átlagosnál több takarmányt vételeznek. Elvtársak, sok helyütt kevés figyelmet szentelnek a helyi takarmányforrások adta lehetőségek kihasználásának. A földművesek nem használják fel elegendő mértékben a tej- és húsfeldolgozó üzemek hulladékanyagát. Az említett felülvizsgáltjárásban 1961-ben a gazdasági állatok- vágása után 1414 mázsa friss vér állt rendelkezésre, de ebből csak 339 mázsát használtak fel etetési célokra, a többi megromlott és hasznavehetetlenné vált. Hasonlóképpen gazdálkodtak a fölözött tejjel és savóval is. 1961-ben 20 211 mázsa fölözött tej és savó volt a járásban, de ebből a mennyiségből csak 17 000 mázsát használtak fel etetési célokra és 3071 mázsát csatornába öntöttek. A takarmányforrásoknak az említett hulladékok felhasználásával kapcsolatos problémája mindeddig nem oldódott meg végérvényesen, és ez különösen a savó felhasználására vonatkozik, amelynek átvétele nincs kellőképpen biztosítva. A felülvizsgált járásban jelenleg naponta 800—850 liter friss állati vér, körülbelül 200 kg belsőrész, 20 000 liter savó s a közös étkezdék mintegy 800 liter hulladéka áll rendelkezésre, de ezt a mennyiséget nem használják fel teljes mértékben, hanem gyakran magánszemélyek használják saját céljaikra. Pártunk Központi Bizottsága kifejezte meggyőződését, hogy az 1962-es évre tervezett mezőgazdasági feladatok reálisak ós teljesíthetők. A feladatok teljesítésére döntő befolyást gyakorol az (rányitás színvonalának lényeges emelése, amit egybe kell kötni az emberek céltudatos munkájával, kezdeményezésük kibontakoztatásával, ennek viszont a tökéletes tájékozottság az alapja. A' nyilvántartás rendszeres alkalmazása, tökéletesítése szintén fontos szerepet tölt be. Az a célunk, hogy minden mezőgazdasági dolgozó ismerje ^eredményeit s azokat szocialista nyilvántartásunk alapján a reális tényeknek megfelelően értékelje. A tanulók az üvegházban. Miloslav Valovič elvtárs, az SZLKP prievidzai járási bizottságának vezető titkára A prievidzai járásban tavaly elért eredmények mindnyájunkat megleptek. Bebizonyosodott, hogy járásunknak nagy lehetőségei vannak a mezőgazdasági termelés növelésére. Tavaly — az 1960. évi eredményekhez viszonyítva — 54 százalékkal növeltük a közellátás céljaira szükséges tej, 41 százalékkal a tojás és 19,5 százalékkal a hús termelését. Ez év elejétől jelentősen túlteljesítjük a tejfelvásárlást és 100 százalékra teljesítjük a húsfelvásárlás tervét. Ezeket a sikereket különösen annak köszönhetjük, hogy következetesen gondoskodtunk a takarmányalapról és döntő fontosságot tulajdonítottunk a kukoricának és az évelő takormány növényeknek. Valovič elvtárs felszólalása további részében az egyénileg gazdálkodó parasztok gazdaságainak problémáival foglalkozott. Ezek a parasztok tavaly egyetlenegy terményből sem teljesítették a felvásárlással kapcsolatos feladatokat. Tavaly — folytatta Valovič elvtárs — minden sikerünk alapja az volt, hogy rátermett emberekkel sikerült betöltenünk a különböző funkciókat. Elkövettünk azonban egy hibát ls, amelyet most — mint ahogyan azt az SZLKP KB tárgyalásain is hangsúlyoz ták — minél előbb helyre kell hoznunk. Ugyanis múlt évi sikereink után nem szenteltünk elegendő figyelmet az állattenyésztési termelésben dolgozókra, a szocialista munkaverseny kibontakoztatására s az e termelési ágban legjobb eredményeket elért dolgozók népszerűsítésére. Tudomásunk van járásunk nemcsak legkiválóbb fejőgulyásairól, hanem jó fejőgulyásairól is és számos lelkiismeretes sertésetetőt, sertségondozót ismerünk, de ami a növénytermesztést Illeti, az itt dolgozók ismeretlenek járásunkban. Az előző években nem sikerült az anyagi érdekeltség elvét, de különösen a premizálást érvényre juttatnunk a növénytermesztési dolgozók körében Ezért most meg kell szilárdítanunk a mezei munkacsoportokat, amelyeket csapatokra kéli osztanunk és kifejezésre kell juttatnunk, hogy egyes dolgozók és munkacsoportok felelősek bizonyos termények és földek gondozásáért. Csak így oldhatjuk meg a névtelenség, az ismeretlenség problémáját Nyíltan meg kell mondanunk, hogy eddig csak az EFSZ-ek agronómusaival voltunk összeköttetésben Ezen a fokon álltunk meg járásunk növénytermesztésével kapcsolatos problémáinak megoldásában. Valovič elvtárs felszólalása további részében közöl re. hogy a járásban ez idén már több takarmánycukorrépát termesztenek, amelynek hektárhozama 300 és több mázsa is, tehát sokkal nagyobb, mint a burgonyáé. Felszólalása befejező részében említést tett azokról a problémákról, amelyeket a szabályozott zsiradékfokú (egalizált tej) visszavásárlására vonatkozó új rendelet közzététele idézett elő. Ez a rendelet jelenleg nem hat a tej természetbeni fogyasztásának csökkentésére, sőt ellenkezőleg, mert ami az anyagi érdekeltséget illeti, ellentmondásokra ad okot, különösen az állami gazdaságok dolgozói körében. A haladás útján A

NITRAI JÁRÁS egyik legfiatalabb szövetkezete a pohranicei. Mindössze hároméves múltra tekinthet vissza. Jellegzetessége, hogy tagjainak többsége nő, asszonyok, lányok, akik készek elvégezni a munka nehezebbik részét ts. Kezdetben náluk sem ment minden a legjobban. Még most is sok kifogásolnivaló akad a szövetkezetben, de egy szó annyi, mint száz, okkalmóddal náluk is tó irányban halad a közös gazdálkodás Ugye. Péli Mihály, a szövetkezet fiatal elnöke is bízik abban, hogy még jó szövetkezet lesz az övék ts, csak akarni kell. Az akarat pedig nem hiányzik sem a tagokból, sem az elnökből. Péli Mihály, mielőtt megvált előző munkahelyétől, tudta, hogy nem lesz könnyű a helyzete a kezdő szövetkezetben. Amikor azonban a járás vezetői felkérték, vállalja az elnöki tisztséget, bár egy kicsit nehezére esett, mégis otthagyta az állami gazdaságot, amelynek vezetője volt. A munkaszervezésben szerzett tapasztalatait már a múlt esztendőben kamatoztatni tudta, méghozzá anynyira, hogy a szövetkezet a növénytermesztésben első ízben túlszárnyalta a tervezett bevételt. Hogy ezt mi tette lehetővé? Az, hogy az előző évhez viszonyítva lényegesen növekedtek a hektárhozamok, jóval több terméket tudtak eladni. Míg 1960-ban búzából 16 mázsás hektárhozamot értek el, tavaly már 23 mázsát adott egy egy hektár. A rozs hektárhozama 11,5 mázsáról 24 mázsára emelkedett. A cukorrépáé közel 150 mázsával nőtt. A krumplitermés is gazdagabb volt az előző esztendeinél. A hozzáértő szakszerű munka eredménye meglátszik az állattenyésztésen is. Bár a fejlődés nem is olyan feltűnő, mégis arra enged következtetni, hogy itt is a haladás útját járják 1959-ben a szövetkezet még csak 79 mázsa marha húst értékesített, tavaly már 273 mázsát. Sertéshústermelésük 199 má zsáról 405 re emelkedett. Tavaly első ízben közel 9 mázsa baromjihúst adtak piacra, lényeges növekedés észlelhető a tej- és tojástermelés terén is. A

Z EREDMÉNYEK alapján a szö vetkezet tagjai bátran, értékes kötelezettségvállalásokkal ké szülnek pártunk XII. kongresszusára A kezdeményezés a szövetkezet kommunistáitól indult. A fiatal el nök — tagjelölt, szintén aktívan részt vett a szervező munkában. Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy az állati termékek eladási tervét erejükhöz mérten az év elejétől egyenletesen teljesíthessék. Ezt az elhatározásukat részben valóra is váltották. Az első negyedévben a húseladási tervet túlteljesítették, azonban adósok maradták a tej- és tojáseladás terén. A termelési feladatok túlszárnyalására egész sor egyéni és kollektív kötelezettségvállalás látott napvilágot a kommunisták kezdeményezésére. Összesen 143 ezer korona értékű terven felüli termék előállítására tettek ígéretet. Hogy a sikerek ne legyenek véletlenszerűek és évről évre növekedjék a termelés színvonala, a szövetkezet fiatal elnökének indítványára megkülönböztetett gondot fordítanak a szakemberek nevelésére. Maga a szövetkezet elnöke beiratkozott a nitrai Mezőgazdasági Főiskolára, és 12 fiatalember tanul a kétéves mezőgazdasági mesteriskolán. A

FONTOS AZONBAN AZ, hogy a szövetkezet kommunistái továbbra is tartsák szem előtt a verseny alakulását. Értékeljék rendszeresen az eredményeket, és időben hívják fel a figyelmet, ha rendellenességet tapasztálnak, mert azt hisszük, ők is ismerik azt a közmondást: az ígéret szép szó ... Sz. I. AZ ÉPÜLET KÜLSEJE messziről elárulja az iskolát. Bent az udvaron, a tágas folyosón és a tantermekben azonban nem látni gyerekeket? hanem csupa nagydiákot, sőt igazi öregdiákot, akik már túl vannak a harmadik, esetleg a negyedik „ikszen" ls. A tanítókat és a tanulókat Igen nehéz megkülönböztetni itt, s az idegennek igencsak vigyáznia kell, hogy elővigyázatlan kérdésével „tapintatlanságot" ne kövessen el. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés egyre nagyobb követelményeket támaszt a szakemberképzéssel szemben. A mind igényesebb munka, a növekvő feladatok minden szakaszon hozzáértő irányítást, szakavatott tevékenységet követel. Erre pedig csak a megfelelő képesítéssel, a szükséges tudással rendelkező dolgozók képesek. Hazánkban száz és száz mezőgazdasági iskola munkálkodik azon, hogy a mezőgazdasági termelés számára minél több, kiválóan képzett szakembert neveljenek. Ezek egyike a salai kertészeti mesteriskola. Snábel Károly, az iskola igazgatója készségesen bemutatja „birodalmát". Mint általában mindenütt, a helynek ők is szűkében vannak. Ennek ellenére azt kell mondanunk — még ha kissé hétköznapinak hangzik is, — hogy az iskola minden helyisege, a tanári szobától kezdve egészen az étteremig, igazi otthonias légkört áraszt. Iskolalátogatás közben a fiatal igazgató részletesen tájékoztat nemcsak az iskola életéről, rendeltetéséről és eredményeiről, hanem múltjáról is. A mezőgazdasági oktatásnak Salán már több mint félszázados hagyománya van. 1904-től kezdve megszakítás nélkül működik a mezőgazdasági szakiskola. A felszabadulás után egy ideig gyümölcskertészeti iskola volt, 1954-től kezdve pedig magyar kertészeti mesteriskolaként fejti ki tevékenységét. A tanulás időtartama két év. A tanulók a kertészet minden ágazatában — gyümölcs-, zöldség-, virág- és dísznövénykertészet — szakképzettséget nyernek és mesteri oklevelet szereznek. A FELVÉTELI KORHATÁR valóban széleskörű, 17-től egészen 45 évig jelentkezhetnek férfiak és nök egyaránt, akiket a szövetkezet, állami gazdaság vagy közüzem küld ki. Arról a számos előnyről, amelyet a tanulóknak nyújtanak, aligha kell bővebben beszélni. Családi állapotuktól függően havonta több száz korona tanulmányi segélyt kapnak a tanulók, a tankönyveket és segédeszközöket ingyenesen rendelkezésükre húszéves Szabó Ildikó és a 18 éves Markó Ilona, a mesteriskola másodéves tanulói és a többiek természetesnek tartják a társadalom irántuk tanúsított nagy gondoskodását. A két leány tágas üvegházak pompás virágai között szorgoskodik. A tanulók rendelkezésére ál! ugyanis egy jól felszerelt nagy kertészet, melyben szakavatott kertészek irányításával a gyakorlatban szilárdítják meg az elméletben szerzett ismereteket. Szabó Ildikó, aki LuCenecről 82 érettségi után került ide, ezzel kezdi a beszélgetést: — Nagyon megszerettem a kerté-í szetet, nagyon szép foglalkozás. Kü-; lönösen a virág és a gyümölcskert tészet... Szava mentes a mesterkéltségtől. Ügy mondja, ahogy érzi, egyszerűen, közvetlenül. Aztán arról beszél, hogy feltett szándéka a továbbtanulás, a maga-i sabb szakképzettség elnyerése. A végzett tanulóknak a továbbkép-' zésre számos lehetőség nyílik. Itt van mindjárt a mesteriskola mellett megszervezett háromévfolyamos mező-, gazdasági technikum, amely távtanu-; lás útján nyújt a tanulóknak szakérettségit. A tanulóknak a tananyag elsajátításában nagy segítséget nyújt az iskola minden hónapban három-i napos konzultáció formájában. MARKÚ ILONA a Dunajská Stre-i da-i járás Jánosteleki Állami Gazda-i ságából való. Neki nem volt újdonság a mezőgazdaság, a kertészet, mint a lučeneci Szabó Ildikónak. Amikor szemoperáció miatt a 10. osztály elvégzése után nem tanulhatott tovább az általános iskolában, a szakmaválasztásnál mindjárt a kertészet mellett döntött. Választását nem Is bánta meg. A virágkertészetet és a dísznövényeket szereti legjobban. Titkos vágya, hogy az iskola elvégzése után a bratislavai botanikus kertbe kerüljön. Hazafelé indultunk már, amikor az egyik tanterembe vidám harmonikaszó csalogatott be. A padok előtt lányok, fiúk ropták a táncot. Csattogott a tüzes vérű legények csizmája, magasra perdült a lányok szoknyája. Az iskola kultúregyüttesének tánccsoportja másnapi fellépésre készült. A kultúrgárda, amelynek csaknem minden második tanuló aktív tagja, Csi-: kós Mária nevelőnő vezetésévei lel-: kes munkát végez. Nemcsak a tanulóknak nyújt nemes szórakozást, de gyakran fellép a könyékbell falvak-, ban is. SZORGALMAS TANULÁSSAL, gya-: korlati munkával, kellemes szórakozással, sportolással telnek az iskola Fellépésre készül bocsátják, a ruhakopást és havonta egyszer a hazautazás költségeit megtérítik. Az iskola mellett szépen berendezett otthon gondoskodik a tanulók elszállásolásáról és napi ötszöri étkezéséről. A szórakozás és a sportolás lehetőségét is biztosítják. Az egykori diák, a valamikor szegényember fia sóhajtva gondol vissza tanulókorának nyomorúságára. Ma a a kultúresoport tanulólnak napjai. Az Iskolaév végé-; nek közeledtével a másodéves tanu-i lók lassan munkábalépésre készül-i nek, ahol a gyakorlatban kamatoztat-: ják majd szakismereteiket Az igazgatóságra pedig imár egymás után érkeznek az új tanulók jelentkezési ívei, akik szeptemberben elfoglalják majd a végzett tanulók helyét. GÁL ASZLÖ 1982 március 29. SZÖ 5 "k