Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-27 / 85. szám, kedd

A globális rakéta és katonai jelentősége Az egész világon nagy feltűnést keltett Hruscsov elviárs 1962. március 16-i beszéde, amelyben bejelentette, hogy a szovjet tudósok, mérnökök és munkások lelkes alkotó munkája lét-" rehozta az új, nagy hatótávolságú rakétatípust, az úgynevezett globális rakétát. Ez a bejelentés minden bizonnyal hatalmas csapást jelent az imperialista katonai köpök, de elsősorban az Egyesült Államok katonai vezetőinek, a szocialista tábor megsemmisítésével kapcsolatos nézeteire. Milyen lehet ez az eszköz, és milyen katonai feladatok megoldására képes? A globális rakéta és jelentőségének ismertetése előtt érdemes röviden megismerkedni az Egyesült Államok rakétaelhárításának legfontosabb részével, a felderítő rendszerrel. Amikor az Egyesült Államok vezető körei előtt bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió jelentős fölényre tett szert a rakétatechnika fejlesztésében, az interkontinentális ballisztikus rakéták építésében, akkor anyagi eszközöket nem kímélve, megterveztették és felépíttették az úgynevezett BMEWS {interkontinentális ballisztikus rakéta távolfelderítő és előrejelző j-rendszert. Ez a rendszer tulajdonképpen két .előretolt hatalmas rádiólokációs központból áll. Az egyik központo^ Grönlandon, Thuléban, a másikat pedig Alaszkában, Clear helység környékén helyezték el. A berendezések méretére jellemző, hogy a rendszert tervezésében mintegy 7000 szakember vett részt és a kiszolgáló személyzet létszáma Thuléban 1000, Clearban pedig 600 fő. A két központ építése közben 1961-ben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai között megállapodás jött létre, amely szerint a BMEWS-rendszer kiegészítéseként, a harmadik rádiólokációs központot a nagy-britanniai Yorkshire-ban építik fel. A rendszer l®zpontja az Egyesült Államokban levő Qolorado Springsben van, ide futnak be a rádiólokációs központok által szerzett értesülések. Tudni kell, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták elhárításában döntő szerepe van az úgynevezett távolfelderítésnek és a rakétapálya jellemző adatai meghatározásának. A BMEWS-rendszer ezt a célt szolgálja és ezért mindegyik rádiólokációs központot egy-egy 4000—5000 kilométer hatótávolságú távolfelderítő és célkövető rádiólokátorral (radarral) szerelték fel. Az egyik ábrán iáthatő, hogy a rendszer mely irányokból közeledő rakétákat deríthei fel. A hálózat telepítésekor az Egyesült Államok vezető katonai körei abból a feltételezésből indultak ki, hogy háború esetén a szovjet interkontinentális ballisztikus-rakéták a legrövidebb úton — tehát az Északi-sarkon keresztül fogják megközelíteni az Egyesült Államok területét. Mindezek ellenére, a rendszerről már korábban is megállapították az ataerikai szakértők, hogy még megközelítőleg sem nyújt teljes biztonságot a várt irányból közeledő Interkontinentális rakéták leküzdésében. A nyugati katonai szakértők véleménye áfeerint 1965-ben — ha minden egyes, a várt irányból közeledő interkontinentális ballisztikus rakétára 20 —25 (még nem rendszeresített és sorozatban nem gyártott) Nike-Zeus ellenrakétát lőnek fel — a megsemmisítés valószínűsége eléri a 80—90 százalékot. Hruscsov elvtárs március 16-án tartott választási beszédéből azonban kiderült, hogy — miután a Szovjetunió a globális rakéta birtokában van — az Egyesült Államok által mintegy kétmilliárd dollárért felépített rendszer elvesztette azt a jelentőségét, amelyet korábban ennek tulajdonítottak, mivel a globális rakétát ez a rendszer felderíteni nem tudja, tehát gyakorlatilag semmit sem ér. A globális rakéta egy olyan megsemmisíthetetlen repülő támadóeszköz,, amely tetszés szerinti irányban repüli körül a Földet és nukleáris csapást mérhet bármely adott célpontra. így a Szovjetunió — megtámadása esetén — válaszcsapást mérhet az a rakéta meredek pályán a D célpontra zuhan. Szaggatott vonallal jelöltük az ábrán az interkontinentális ballisztikus rakéta pályáját. A globális rakéta létrehozásában a legnagyobb nehézséget a hordozórakéta jelenti. A zseniális szovjet tudósoknak és mérnököknek sikerült olyan nagyméretű hordozórakétát létrehozniuk, amellyel a globális rakéták je lemos nukleáris töltését célba lehet juttatni. Ez a tény meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió előnye a rakétatechnika fejlesztésében, a rakéták építésében folytatott versenyben jelentősen tovább növekedett. Ezt még az is alátámasztja, hogy korábban ;w//////////////>/////// I Egy falu ígéri § \/f ierovo, álig ötszáz lelket szám§ láló csallóközi falucska. Neve $ azonban járási méretben is ismerekongtesszusra. A kezdeményezés ^ nem volt hiábavaló. Nincs ember a ^ faluban, aki valamelyik társadalmi > .... U..1.-.1 „„ ,,,-,7 O $ milyen a szövetkezet. Az új utcasor, hanem az egész községé. A kommu- \ \ a televíziós antennák, az új bútorok, és a HNB kezdeményezésé- ^ re a falu lakosai ígéretet tettek, ^ hogy ezer köbméter komposztot, ké- ^ szítenek a talajjavítás érdekében. A \ nőbizottság a háztartásban dolgozó \ § elnöke mondjon véleményt a gaz \ dálkodásról. ^ Most pártunk XII. kongresszusá- asszonyok nevében ígéretet tett, ^ \nak esztendejében e szövetkezet tag- hogy a csúcsmunkák idején 850 ^ ^ jai is ígéretet tettek, hogy nem munkaórát dolgoznak le a szövet- ^ Q/obófts roké/a, —» — oaM*r/ikus rvrkefo A globális rakéta feltételezett röppályája. Egyesült Államok területére, mégpedig nem várt irányokból, például a Csendes-óceánon vagy a Déli-sarkon keresztül. A globális rakéta elhárítása egyébként is összehasonlíthatatlanul nehe-, zebb iaz interkontinentális ballisztikus rakéták elhárításánál, vagyis jelenleg megoldatlan feladat. Megjegyezzük, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták elhárítását jelenleg csak a Szovjetunió oldotta meg. A globális rakéta — elképzeléseink szerint — nem ballisztikus, hanem kozmikus repülőeszköz. (Az interkontinentális ballisztikus rakéta röppályája a szabadon elhajított kő repülésére emlékeztet. Pályájának nagy részén gyakorlatilag légüres térben repül, a Földhöz viszonyítva állandó síkban. Legnagyobb hátránya, hogy pályája rövid szakaszát megfigyelve az elektronikus számítógépek gyorsan meghatározhatják felbocsátásának helyét és célpontját.) A globális rakéta a számára kijelölt célpontot nem ballisztikus, hanem valamely más — a szputnyikokéhoz hasonló pályán — közelíti meg, mint ahogy ez a másik ábrán látható. Az ilyen kozmikus repülőeszköz pályája feltételezhetően a következő szakaszokból áll: a) Az A pontból indított rakétát az aktív szakaszon, a pályamagasságnak megfelelő kozmikus sebességig, mintegy 7900 m/sec-ig gyorsítják fel. b) A hajtóművek a B. égésvégi pontban történő leállítása után, a rakéta úgynevezett körpályán repül a C pontig az átlagos pályamagasság mintegy 200—300 kilométer. c)A C pontban az irányítóberendezés bekapcsolja a fékezőrendszert és Az Egyesült Államok BMEWS (interkontinentális ballisztikus rakéta távolfelderítő és előrejelző)-rendszerének elhelyezése. Megkezdődött az afrikai Malgas-Unió konferenciája Párizs (CTK) — A Közép-afrikai Köz- konferencián az üniö megerősítésének, társaság fővárosában, Banguiban meg- a casabíancai csoporthoz és Franciaorkezdődött a francia gyarmati uralom szághoz való viszonyának problémáit vialól felszabadult afrikai államok konfe- tatják meg. renciája A konferencián, amelyen az Leopold Senghor, a Szenegál Köztaregyes országokat a külügyminiszterek saság elnöke megnyitó beszédében hangképviselik, nem vesz részt Guinea és súlyozta, hogy az Unió és Franciaország Ma)

j ' viszonyát a Brit Nemzetközösség mintája A Francé Presse jelentése szerint a szerint keli rendezni. már valóság. A Szovjetunió birtokában levő új fegyver — a globális rakéta — célbatalálási pontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Vosztok I. és Vosztok II. űrhajók repülése, és az 1961 október-novemberében végzett csendes-óceáni rakétakísérletek. A kozmikus támadőeszköz és a termonukleáris fegyver alkalmazása — a nyugati katonai szakértők véleménye szerint — megváltoztatja a háborúk jellegét. Teljesen érthető, hogy az űrnek a meghódítása hadászati jelentőségű is, mivel a globális támadóeszközök alkalmazása — elháríthatatlanságuk miatt — gyors és jelentős hadászati eredménnyel jár. Feltételezhető, hogy az imperialista katonai körök is megértik, hogy milyen hatalmas fölényt jelent a Szovjetunió kezében az új fegyver — a globális rakéta. A Szovjetunió mégis küzd az általános és teljes leszerelésért, és határozottan fellép az űr katonai célokra való felhasználása ellen. A szovjet tudományos technikai felkészültség, az űrkutatásban elért hatalmas eredmények lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is megőrizze vezető szerepét és előnyét az űr békés meghódításában. Mint az már az első nyugati visszhangból is kitűnik, a Szovjetunió birtokában levő globális rakéta sokakat késztet gondolkodásra. Ez a fegyver a Szovjetunió kezében újabb eszköz arra, hogy visszariassza a háborús uszítókat az agresszív kalandoktól. (Megjelent a Népszabadságban.) ^ ért el, ígéretet tett, hogy az egy ^ hektárra tervezett 65 ezer korona ^ bevételt ezer koronával megtoldja. § Az állattenyésztésben dolgozók 36 K növelésére irányuló munkafelajánlá sok mellett olyan ígéretek is nap-\ világot láttak, amelyek a szebb, kul- \ turáltabb életkörülmények megte- ^ i vei az első negyedévre tervezett álo-. ... . .. ... ..v K

özös erővel varázsolják szép- ^ pé a falut, sőt tervbe vették, \ Több mint 2,5 millió korona értékű ' felajánlás A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlások mozgalma mindinkább nagyobb méreteket ölt a bardejovi járásban is. Eddig a mezőgazdaság szakaszán 43 a kollektív, és 420 az egyéni vállalások száma. A szövetkezetek 1 800 000 korona értékű felajánlást tettek, s ha ehhez hozzászámítjuk az állami gazdaságok vállalásait, ezek értéke meghaladja a 2,5 millió koronát. A kötelezettségvállalások főleg a felvásárlási feladatok túlteljesítésére irányulnak. Például a EFSZ-ek eddig 506 mázsa hús, 117 504 liter tej és 212 470 tojás terven felüli értékesítését vállalták. Figyelemre méltó a dubovai szövetkezet felajánlása, hogy a pártkongresszus megkezdésének napjáig minden termékből teljesítik felvásárlási feladatukat. A felajánlások teljesítése már több helyen megmutatkozik. Például a lukovi szövetkezet terven felül már 3500, a duplini 4000, a lascovi 1400, a buchovanyi 1600 liter tejet értékesített. —Ik—i A gabonatermesztés problémái Szlovákiában Az utóbbi időben Szlovákia mezőgazdaságában igen intenzíven keressük a növényi és állattenyésztési termelés gyors növelésének lehetőségeit. Különösen a gabonatermesztés problémáinak megoldása sürgős. Erre nagy súlyt vet a CSKP KB legutóbbi ülésének határozata is. Bizonyára nem kell külön hangsúlyozni, mit jelent gazdaságunk számára a gabonatermesztés. Elég ha tudatosítjuk, hogy csupán Szlovákiában a búza, a rozs, az árpa és a zab vetésterülete csaknem 750 000 hektár, vagyis a szántóföld 43 százaléka. A gabonatermesztés nálunk nemcsak nagy méreteinél és terjedelménél fogva döntő ágazata a mezőgazdasági termelésnek, hanem azért is, mert állandósítja a mezőgazdasági termelést az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A gabonatermesztés színvonalától nemcsak a lakosság liszt- és kenyér-ellátása függ, hanem nagymértékben az állattenyésztési termelés is. A GABONATERMESZTÉS JELENLEGI A CSKP XI. KONGRESSZUSÁN ÁLLAPOTA SZLOVÁKIÁBAN KITŰZÖTT nagyon kevéssé kielégítő. A vetésterületek jelentősen váltakoznak, főként a kenyérgabona vetésterületeit nem tartják be. Az őszi búza vetésterülete Szlovákiában az utóbbi évekfeladatot, vagyis azt, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelésének színvonala hasonló termelési feltételek nagyrészt a kereskedelmi készletek-, SZENTELJÜNK FIGYELMET AZ AGROTECHNIKÁNAK Szlovákiában minden feltétel meg-: van ahhoz, hogy éppoly jól betartsuk az agrotechnikai elveket, mint a cseh kerületekben. A vetésforgók helyes összeállításához és a növények váltakozása elveinek betartásához nem szükségesek különös anyagi és pénz-, eszközök, csupán ésszerű gazdálko-. dásra és megfontolásra van szükség. A szlovákiai egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok azonban durván megsértik a vetőmagfajták tervszerű alkalmazásának elvét. Sok esetben nem gondoskodnak saját vetőmagalapról, s így megtörténik, hogy közvetlenül a vetés előtt hajszolják a vetőmagvakat, között elérje a cseh kerületek színtjét, a gabonatermesztésben még minben veszélyesen csökken. Míg az 1934 dig nem teljesítjük. Sőt ellenkezőleg —1938 közötti, háború előtti években a hektárhozamokban lévő különbség gyakorló komoly fogyatékosságok c

„IO

„íi,iÄK=r, FI-"""" ,FÍH

H UU.J:,. „. . — än

utatkoznak a növénytáplálás terén bői, így azután a vetőmag nincs meg^ tisztítvay»pácolva és kipróbálva. A h^ktárhozamokra nagy hatást Szlovákiában átlagosan több mint nagyobbodik. Ha a legfontosabb ga370 000 hektáron termeltek búzát, bonafélét, a búzát vesszük például, 1948-tól 1955-ig már csak 321000 hektáron. A második ötéves terv folyamán a búza vetésterülete ismét csökkent, 1961-ben 232 000 hektárt tett ki, vagyis az utóbbi negyven év legkisebb vetésterülete volt. A vetésterület még nagyobb mérakkor azt látjuk, hogy 1948-tól 1955ig a cseh kerületekben átlagosan 20,2 mázsa búzát termeltek hektáronként, míg Szlovákiában csupán 17,4 mázsát, vagyis 2,8 mázsával kevesebbet. A második ötéves terv éveiben (1956tékben csökkent a rozsnál, viszont tói 1960-ig) a cseh kerületek mezőaz árpa vetésterülete a háború utáni ga

zdái hektáronként 22,4 inázsa terévek folyamán némileg emelkedik. A vetésterület változásának eddig nem szenteltünk kellő figyelmet. Csupán a CSKP KB bírálata után kezdtek lelkiismeretesebben foglalkozni ezekkel a problémákkal a szlovákiai kerületekben és járásokban. mést, Szlovákiában csupán 18,7 mázsát, tehát 3,7 mázsával kevesebbet értek el. Tavaly a cseh kerületekben a termés 27,9 mázsa volt, Szlovákiában pedig csak 21,2 mázsa, tehát 6,7 mázsával kevesebb. is. Jóllehet hangsúlyozzuk az agrotechnikai talajelemzéseket, amelyek alapján kell kidolgozni a trágyázási terveket, sok esetben csupán a terveknél maradunk. A trágyázást nem alkalmazzuk az egyes fajták követelményei szerint, s nemegyszer durván megsértjük a trágyázás techniká-; jának elveit. Nem is lehet csodálkoz-; ni azon, hogy a fokozott tápanyag-i adagok főként az őszieknél nem hoz-: zák meg a kívánatos hatást. MIBEN REJLENEK A TARTALÉKOK? A hektárhozamok növelésének nagy tartaléka rejlik a gabonafélék fajta-! Q] SZO 4 * 1962- március