Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-25 / 83. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jetele! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. március 25. vasárnap • 30 fillér * XV. évfolyam, 83. szám Mindig és nrndent a néppel együtt A fejlett szocialista társadalom felépítése nagy és bonyolult fel­adatok elé állítja hazánk dolgozó népét. Még csak növeli az előt­tünk álló feladatok nagyságát az, hogy — bármily közhelyszerűen hangzik is ez — a szocialista tár­sadalmi és gazdasági rendszer felépítéséhez nem vezet nyílegye­nes, kikövezett és felvirágzott, diadalkapukkal övezett út, hanem sokszor nem várt nehézségek adódnak elő, olyanok, amelyek­nek' leküzdésétől és eltávolításából további előrehaladásunk függ. Ugyancsak sokszor elismételt Igazság az a tény és megállapítás is, hogy a szocializmus felépítésé­vel járó feladatok csak egész dol­gozó népünk aktív részvételével és tudatos tevékenységével valósít­hatók meg. Äm ez az „aktív rész­vételével és tudatos tevékenysé­gével" semmiképp sem jelentheti csupán azt, hogy társadalmi rend­szerünk minden embernek mun­kát biztosít, munkájáért mindenki megfelelő díjazásban részesül és hogy az embereknek megmondjuk, hogy te ezt, te azt, te meg amazt csináld és mindennek eredménye­képpen megoldjuk feladatainkat és felépítjük a fejlett szocialista társadalmat. Tévesen gondolkodik az, aki így vélekedik. Mert az „ak­tív részvételével és tudatos tevé­kenységével" azt kell hogy jelent­se —, és a valóságban azt is je­lenti — i hogy az emberek mind­inkább és egyre jobban felismerve társadalmunk előrehaladása és fejlődése, valamint személyes boldogulásuk közti összefüggése^ ket, egyre aktívabban és egyre tu­datosabban kapcsolódnak be a fel­adatok megoldásába. Keveset ten­nénk azonban társadalmunk érde­keiért, ha csupán csak arra vár­nánk, hogy az emberek majd ma­guktól aktívabbá és tudatosabbá válnak. Erre egyrészt a feltétele­ket kell biztosítani, másrészt pe­dig az embereket buzdítani. Az embereket igenis arra kell nevel­nünk és arra kell serkentenünk, hogy: nézd ez a te hazád, ez a társadalmi rendszer érted van, itt minden a te érdekedben és Java­dért történik, éppen ezért nem lehet számodra közömbös, hogy nálunk a dolgok hogy s mint men­nek. De nemcsak arról van szó, hogy senki számára sem lehet kö­zömbös, hogy dolgaink hogy s mint mennek, hanem még inkább arról, hogy az emberek tevéke­nyen részt vegyenek dolgaink in­tézésében, a feladatok megoldásá­ban, nehézségeink és hibáink le­küzdésében. Mi következik az eddig elmon­dottakból? Csakis az, amit pártunk oly sokszor és oly nyomatékosan hangoztatott és hangoztat: a dol­gozók egyre nagyobb tömegeit kell bevonnunk dolgaink intézésé­be, a feladatok megoldásába és nem utolsó sorban éppen a vá­ratlanul előadódó nehézségek le­küzdésébe. Életünk és tevékenysé­günk minden területén mindig és mindenütt érvényesítenünk kell pártunk alapelvét; mindig és min­dent a néppel együtt I A néppel együtt — vagyis nem elég csupán az, hogy kitűzzük a feladatokat és aztán gyerünk, végezze mindenki a maga dolgát —, mert, a felada­tok kitűzése csak az érem egyik oldala: Az érem másik oldala pe­dig az, hogy már a feladatok ki­tűzését is jó és hasznos az em­berekkel megbeszélni, de még in­kább jó és hasznos a feladatok tel­jesítésének hogyanjáról és mi­kéntjéről kikérdezni és meghall­gatni az emberek véleményét. Sok szó esik arról, hogy az emberek­ben, az egyes munkahelyek dol­gozóiban növelni kell a felelősség­tudatot és küzdeni kell a kénye­lemszeretet ellen. De hogyan nö­velik a felelősségtudatot az em­berekben ott, ahol azok csak uta­sításokat és parancsokat kapnak, mikor és mit kell csinálniuk, vi­szont senki sem kíváncsi arra, hogy amit és ahogyan tesznek, jól van-e az megtéve vagy nincs, hogy a dolgokat nem lehetne-e másképp, történetesen jobban ls elvégezni. Szinte magától értetődő és természetes dolog, hogy a dol­gozók felelősségtudatát csak ott és csak úgy lehet növelni, ahol az emberekkel mindent részlete­sen és aprólékosan megbeszélnek, ahol az emberek a problémákról gátlástalanul véleményt nyilvání­tanak, de nemcsak nyilvánítanak, hanem véleményüket meg is hall­gatják, észrevételeiket, tanácsai­kat hasznosítják. Abból kell kiin­dulnunk és azt kell szem előtt tar­tanunk, hogy az a dolgozó, aki munkahelyének problémáiról, fel­adatainak teljesítéséről véleményt nyilvánít, vitatkozik, annak az embernek már nem mindegy, hogy a dolgok hogy s mint mennek, az az ember munkájában az egyszerű megélhetési eszköznél már többet lát. Mind ez természetes és magától értetődő, mégis miért van az, hogy számos helyen a vezetők nem tá­maszkodnak kellőképpen a dolgo­zók észrevételeire, javaslataira és kezdeményezéseire? Pedig úgy van, hogy nincs a világnak az a tökéletes embere, aki egymaga képes volna minden problémát megoldani. Például, ha egy nagy gyár igazgatója, aki ugyan kivá­ló szakember, jó szervező és min­den más egyéb, mellőzi a dolgo­zók segítőkészségét a problémák megoldásában, akkor hiába, előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül zsákutcába kerül. Szükségszerű, hogy zsákutcába kerüljön, mivel egy ember csak egy ember, ezért egyrészt nem is végezhet el min­dent egyedül, másrészt pedig nem lehet ott mindenütt. Viszont ebből következik az a magától értetődő dolog, hogy például csak én, a gyár egyik munkása tudom azt, hogy munkám és feladataim telje­sítésénél mik a problémáim, és azok megoldására csak én tudok javaslatot tenni. Segítség tehát a vezető részére az, ha a dolgozók­nak javaslataik és észrevételeik vannak? Hogyne volna segítség I Segítség még akkor is, ha az il­lető történetesen helytelenül és rosszul látja a dolgokat, ám ak­kor is meg lehet és meg is kell neki magyarázni, hol és miben helytelen a nézete és ezzel a jobb munkára törekvő igyekezetét csak segítjük. Nagyok, bonyolultak és igénye­sek a feladatok, amelyeknek tel­jesítésén dolgozó népünk mun­kálkodik. De a felszabadulás óta eltelt évek számos eseménye és példája bizonyítja, hogy a legne­hezebb feladatokat is sikerrel ol­dottuk meg, ha azokat a nép ma­gáévá tette, ha azok teljesítésének hogyanjáról és mikéntjéről kikér­tük és meghallgattuk az emberek véleményét. Éppen ezért, ha a megoldásra váró feladataink nő­nek, ez különösképpen arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy az emberek minél nagyobb töme­gét és minél nagyobb mértékben vonjuk be a feladatok és az ezek­ből eredő problémák megoldásá­ba. Ha így járunk el mindenütt, akkor a siker nem is marad el. ki ifjúság nem ismer akadályt o fervfeliesítésben • ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉSEK POVAŽSKÁ BYSTRICÁN 9 A SVÉDORSZÁGI GÉPGYÁR MEGTAGADTA — A FIATALOK ELKÉ­SZÍTETTÉK • 384 ESTI IPARISKOLA ÉS FŐISKOLA Brigádórák A közelmúltban műszaki okokból leégett az üzem öntödéjének egy ré­sze. Mi lesz most? — tanakodtak az üzem vezetői. A legnagyobb kárt nem a leégett berendezés és épület je­lentette, hanem az, hogy az öntödé­ben leállt a termelés. Az öntöde fia­taljai máris cselekedtek. A közelgő pártkongresszus tiszteletére felajánlá­si akciót szerveztek, hogy a leégett gyárrészt brigádórák keretében újra­építik. Az akció eredménye: a gyár fiataljai vállalták, hogy 3006 brigád­órát dolgoznak le a leégett részleg felépítésén. Az építkezés már javá­ban folyik, s jóval előbb fejezik be, mintha azt rendes körülmények közt építkezési dolgozók végeznék fizetett műszakok alatt. • A žilinai megrendelés A žilinai Slovena Textilüzem ké­réssel fordult a gyárhoz. Hatszáz olyan alkatrész elkészítését kérte, amelynek szállítását egy svédországi gépgyár megtagadta. A fiatalok alighogy értesültek a žilinai megrendelésről, a XII. kong­resszus tiszteletére azonnal felaján­lást tettek, hogy ha kell, társadalmi Hazánk munkaszerető szocialista Ifjtsága több íz­ben bebizonyította már, hogy nagy feladatok teljesí­tésére és sok esetben igaz hőstettre képes. Vitatha­tatlan, hogy most, a XII. kongresszus évében is fiatalságunk képességeinek legjavát nyújtja. Így van ez a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Gépgyár­ban is. Ne vegyük most sorra a felajánlásokat — ugyan azokból is van éppen elég — szenteljünk fi­gyelmet inkább az itteni fiatalok egy-egy önálló kezdeményezésének a közelgő pártkongresszus tiszte­letére, s máris meggyőződhetünk círamondatunk Igazáról. munka keretében készítik el a hat­száz alkatrészt. • Február problémája A múlt hónap legnagyobb prob­lémáját kétségkívül éz influenzajár­vány okozta. Volt olyan nap, hogy ezernégyszázan hiányoztak. Veszély­ben forgott a tervteljesítés. Nem volt Idő felajánlásokat tenni. A CSISZ üzemi bizottsága felhívást intézett a fiatalokhoz, hogy túlórák keretében végezzék el hiányzó munkatársaik teendőit. Kétszer senkit sem kellett kérni. Naponta ezernyi fiatal dolgo­zott két műszakot egyfolytában. • Munka után tanulás Am nemcsak a munkában serények a Považská Bystrica-i fiatalok. Tud­ják, hogy az eredményes termelő­munka első feltétele a jó szakmai felkészültség — s jó szakmai felké­szültséget csak rendszeres tanulással lehet szerezni. A gyár fiataljai közül 384-en járnak esti ipariskolába vagy főiskolára, 579-en pedig rendszeres hallgatói a CSISZ oktatási éve kere­tében rendezett érdekköröknek. S ez a két adat jellemző a mai fiatalokra I (szú) Megtakarítás 7000 tonna kazáncső (CTK) — Az I. Brnói Gépgyár Energetikai Kísérleti Intézetének dolgozói egy évvel a kitűzött ha­táridő előtt befejezték a gőzgene­rátorok szilárdságát meghatározó számítások felülvizsgálatát. A leg­újabb tudományos és műszaki is­meretek alapján kidolgozták a ka­záncsövek szilárdságának normái­ra vonatkozó javaslatot. Ezek a csövek teszik kl a gőzgenerátorok nyomásos alkatrészei súlyának mintegy négyötödét. Az új és már Jóváhagyott kiszámítási módszer alkalmazása lehetővé teszi a gőz­kazánokat gyártó üzemeinknek, hogy sok millió korona értékű, 7000 tonna kazáncsövet takarítsa­nak meg harmadik ötéves tervünk éveiben. Az új módszer alkalmazá­sa azt is lehetővé teszi, hogy a hazánkban gyártott kazánok cső­rendszerének súlya azonos lesz a legkorszerűbb külföldi kazánok csőrendszerének súlyával. A CKD Praha SZOKOLOVI részlege műszaki fejlesztési osztályának dolgo­zói a hegesztésünk új módszerét próbálták ki. Az új forrasztú berendezés szer­kesztői azzal biztatnak, hogy az áj módszer felentűs megtakarítást jelent majd a hegesztőtechnikában. Felvételünkön az új hegesztő-berendezés. (J. Tachezy — CTK — felvétele) Átszervezik o szovjet mezogozdosóg irányítását a kolhozelnökök és szovhozigazgatók lesznek. A területeken, határterületeken, ez autonóm és szövetségi köztársaságok­ban mezőgazdasági bizottságok ala­kulnak, melyek élőn a területi, ha­tárterületi pártbizottságok és a köz­ponti bizottságok első titkárai fog­nak állni. MOSZKVA (CTK) — A TASZSZ JE­LENTETTE, HOGY AZ SZKP KÖZPON­TI BIZOTTSÁGA ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA HATÁROZATOT HOZOTT A MEZŐGAZDASÁG IRÁNYÍ­TÁSÁNAK ÁTSZERVEZÉSÉRŐL. A Központi Bizottság márciusi plé­numának határozata alapján a me­zőgazdasági termelés és termékfelvá­sárlás tervezésével és ellenőrzésével foglalkozó igazgatóságokat állítanak fel. A területeken, határterlleteken és a köztársaságokban territoriális kol­hoz—szovhoz vagy szovhoz—kolhoz termelési hivatalokat létesítenek a mezőgazdasági termelés - irányítására. Termelési igazgatósági tanácsok lé­tesülnek, melyeknek tagjai a párt-, szovjet és állami szervek képviselői, Ezzel kapcsolatban megszűnnek a mezőgazdasági igazgatóságok, felvá­sárlásügyi minisztériumok és a szov­hozügyi minisztériumok. Országos földművelésügyi bizottság létesül, melynek élén a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese fog állni. Fő küdetáse: a párt és a kormány mezőgazdasági irányelvei teljesítésének operatív ellenőrzése lesz a szovjetország területén. Készségesen átadja tapasztalatait Jurij Jurij ovics Pitra Kelet-Szlovákia kukorica­termesztői között Az elmúlt hét folyamán ér­kezett hazánkba, pontosabban • a kelet-szlovákiai kerületbe Jurij Jurijovics Pitra, a szovjet bilki „Oj életért"-kolhoz kivá­ló kukoricatermesztője, a nagy terméshozamok mestere. Jövetelének célja? Nem más, mint az, hogy elbeszélgessen Kelet-Szlová­kia kukoricatermesztőivel, átadja ta­pasztalatait, elárulja a nagy termés­hozamok „titkát". Igaz, nincs titkolni valója, töviről hegyire elmondja a szövetkezetekben, állami gazdaságok­ban, Sobrancen, Palínban, Velká Idán és másutt megtartott beszélgetéseken, hogyan értek el tavaly a 170 hektáros táblán hektáronként 126 mázsás át­laghozamot kukoricából és 1523 má­zsa zöldanyagot az 50 hektáros siló­kukoricával bevetett területen. — Npm, ez lehetetlen... ez nem lehet igaz... — Ilyen és hasonló megjegyzések is elhangzottak, míg jurij jurijovics Pitra elvtárs egyszerű, de meggyőző szavai a hltetlenkedők­ben nemcsak az érdeklődést, hanem az említett eredmények utáni vágyat is felkeltették. — Kolhozunk 1770 hektár szántóval rendelkezik, de évente 635 hektáron termelünk kukoricát. Kolhozunk 13 éves fennállása alatt átlag 103 mázsa kukoricát ért el hektáronként. A továbbiakban a termelés módjai­ról és formáiról beszólt. Elmondta, hogy a kukoricatermesztés agrotech­nikája a bilki kolhozban nagyon egy­szerű, de a tagok szigorúan ügyelnek betartására. ősszel minden csoport megkapja a termesztéshez szükséges eszközö­ket : a földet, trágyát, vetőmagot stb. Vetőmagként a jól bevált Hybrid-217 és Odeska-lO fajtát használják. Szá­ra 5 méter magasra is megnő. A talajelőkészítésre igen nagy gon­dot fordítanak. A földet először ls alaposan megtrágyázzák, 40 tonna sa­ját készltményű, jó minőségű kom­posztot kap egy-egy hektár. Amennyit naponta megtrágyáznak, annyi földet fel is szántanak. Ebből az elvből tapodtat sem engednek. Mielőtt megkezdenék a kukorica négyzetes-fészkes vetését, a vetőma­got 2—3 napig a napon melengetik, hogy elősegítsék az egyenletes csira­képződést. Csak azután kerül a mag a földbe. Ezt követi az a munkafolya­mat, ami a magas hozamok egyik „titka" és mindig eredményt hoz. Mindaddig, mlg a főidből előbújt gyönge növény megsértésének veszé­lye nem áÜ fenn, hetenként többször is alaposan megjáratják boronával a bevetett területet, hogy a gyomot még csirájában kiirtsák. Hasonló gondot fordítanak az egye­lésre is. Minden kolhoztag arra ügyel, hogy egy-egy fészekben két erős nö­vény maradjon. Ha nincs minden hektáron negyvenezer fejlett egyed, veszélyben van a magas hozam eléré­se. Aztán megkezdődik a növényápolás széltében-hosszában, amit gépek végeznek. Közben a második gépi ka­pálás után műtrágyát is juttatnak a talajba, de főleg a tyúktrágyából és hamuból (1 mázsa trágya, 2 mázsa hamu) készült keveréket. Később, amikor a kukoricacsövek fejlődése megindult ismét kimennek a mezőre a kolhoztagok és elvégzik a mesterséges beporzást, minden hek­táron legalább 60 ezer maggal teli kukoricacsövet biztosítanak, ami elég ahhoz, hogy a terméshozam kiváló legyen. Az elhangzott tapasztalatokat, ter­melési módszereket figyelmesen je­gyezgették a stretavai, palini, stretáv­kai szövetkezetek, a sobrencei és michalovcei állami gazdaságok ku­koricatermesztői, akik az egész járás­ban már ebben az évben átlag 40 mázsás hektárhozamot akarnak elér­ni. Ez is sokat jelentene az állatte­nyésztés számára, hiszen a tél folya­mán körülbelül 1800 vagon kukorica állana a michalovcei járás mezőgaz­dasági üzemeinek rendelkezésére. Ez pedig elegendő 28 ezer sertés hizla­lására és több mint 27 ezer mázsa sertéshús előállítására ... Jurijovics Pitra, a Szocialista Mun-. ka Hőse, a Legfelsőbb Szovjet már­cius 18-án megválasztott képviselője, végezetül még szerényen megjegyez­te, hogy a jó terméseredmények el­érése kitartó, türelmes munkát Igé­nyel. De érdemes megadni a kuko­ricának azt, amire szüksége van, mert többszörösen gyümölcsözteti a befek­tetett gondoskodást, munkát. Kulik Gellért

Next

/
Oldalképek
Tartalom