Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-23 / 81. szám, péntek

Az SZLK P Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 4. oldalról) fejhozamában levő különbséget a nyári és a téli Időszakban. A szarvasmarha átlagos vágősűlya nem felel meg a hasznossági köve­telményeknek. Ez a probléma Igen égető főként a Cadcai és a Dolný Kubln-1 Járásokban, ahol az átlagos vágósúly csupán 340 kilogram. Tekintettel az eddigi kedvezőtlen fejlődésre a sertésállomány Indoko­latlan növelésében, amely főként a hegyi és hegyaljai körzetek EFSZ­eiben nyilvánult meg, 1965-ig a kerü­letben fokozatosan csökkenteni fog­juk a sertésállományt a hegyi és hegyaljai vidékeken úgy, hogy a ser­téshústermelés összhangban álljon a termelési körzetek takarmányalapjá­val. Ez a beavatkozás elkerül­hetetlen, ha meg akarjuk teremteni a feltételeket a szarvasmarhaállomány rohamos növelésére és hasznossága fokozására. A sertéshústermelés te­rén a hegyi és hegyaljai körzetekben foganatosított Intézkedések azonban nem vezetnek majd a sertéshústerme­lés csökkenéséhez a közép-szlovákiai kerületben. Ellenkezőleg az eddigivel szemben enyhén emelkedni fog a ser­téshústermelés. Ezért a kerületi bizottság elhatá­rozta, hogy a sertéshústermelést új technológiai eljárások alapján fej­leszti és ennek érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. A múlt évben automatizált sertés­hizlaldákat építettünk. Eddig húsz ilyen hizladánk működik. Évi telje­sítőképességük lehetővé teszi 30 000 mázsa sertéshús termelését. Ez év végéig 110 Ilyen hizlalda működik majd, ami már az idén Jelentősen befolyásolja a sertéshús termelését. Az EFSZ-ek élenjáró dolgozóival v- a fejőnőkkel, etetőkkel, pászto­rokkal — szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági állatok hasznosságának növelésére a követ­kező fő tényezők gyakorolnak hatást: a takarmányalap, a munkaszervezés és a díjazás kérdése. Az állattenyésztési termelés dol­gozói egyenesen követelik a szocialis­ta elvek szerinti díjazást. Sok eset­ben azonban átlagosan díjazzák őket, s nem veszik tekintetbe munkájuk eredményeit. E dolgozók díjazásában a szocialista alapelvek érvényesíté­sét a hasznosság növelését befolyá­soló fontos tényezőnek tartjuk. A szarvasmarha — főként a tehén­tenyésztés, valamint a sertéstenyész­tés fejlesztésével akarjuk megoldani az állattenyésztési termelés problé­máit. Tudjuk, hogy számos további probléma adódik majd a baromfi- és a juhtenyésztés terén is, a munka­szervezésben, a nagyüzemi termelési technológia bevezetésében, a tenyész­állatok tenyésztésében és más téren. Cvik elvtárs beszámolója további részében az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok problémájával foglalkozott. Ma — mondotta — amikor a me­zőgazdasági termelés és felvásárlás növelését tervezzük, a magánszektor a maga egészében nem képes már e fokozott feladatokat teljesíteni. Ilyen körülmények között az egyéni­leg gazdálkodó parasztok belépése a szocialista szektorba rendkívül fon­tos és politikai kérdés. A kerületi pártbizottság jelenleg a szocialista szektor további bővítésé­vel foglalkozik a hegyi és hegyaljai körzetekben, ahol ezt a termelési fel­tételek megengedik. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a probléma álta­lános megoldásához még nincsenek kidolgozva a politikai elvek, sem a termelési Irányzat, s nem állnak ren­delkezésünkre az anyagi eszközök sem. Elvárjuk, hogy a probléma meg­oldásában megfelelő segítséget nyújt nekünk pártunk Központi Bizottsága. Cvik elvtárs beszámolója további részében a politikai és szervező mun­ka kérdéseivel foglalkozott. Rámu­tatott, hogy a tej felvásárlásában ta­valy azért értek el jó eredményeket, mert a kerületi pártszervezet céltu­datos és konkrét szervező és politikai munkát végzett az emberek körében. A járási pártbizottságok a tejhozam növelésének és a felvásárlási terv teljesítésének kérdéseit közvetlenül a fejőnőkkel és a többi állattenyésztési dolgozókkal tárgyalták meg. Ebben rejlik a tejfelvásárlás tervének sike­res teljesítése a járások többségében. Az ilyen munkamódszerek nagv Igényeket támasztanak a járási bi­zottságok, az alapszervezetek és a nemzeti bizottságok munkájával, de a vezető dolgozók tevékenységével szemben Is. Az emberek körében vegzett munkában azonban még sok a formaiság, s egyes esetekben e munka jelentőségét nem értik meg, sőt lebecsülik. A kerületi bizottság ebben látja az idei fokozott terme­lési és felvásárlás* feládatok teljesí­tésében mutatkozó számos fogyaté­kosság fő okát. A terv kitűzi a mezőgazdasági nyerstermelés 8,15 százalékos növelé sét az 1961-es évhez viszonyítva. A növényi és állattenyésztési termékek piaci termelése a múlt évhez vi­szonyítva 10,9 százalékkal emelke­dik, ami a tavaly elért eredménnyel szemben 72 852 mázsával több húst, 24 millió literrel több tejet, 10 341 000-rel több tojást jelent. A közép-szlovákiai kerület ez év kezdete óta nem teljesíti felvásárlási feladatait. A február végéig elért eredmények a következők: a hús fel­vásárlását együttvéve 88,1 százalék­ra teljesítettük. Nem vásároltunk fel 5913 mázsa sertéshúst és 12 878 má­zsa marhahúst. A tejfelvásárlás ter­vét az év kezdetétől 95,7 százalékra teljesítjük, s 883 000 literrel marad­tunk adósak. A tojásfelvásárlás ter­vét 64,5 százalékra teljesítjük és a közellátásnak 7 966 800-zal vagyunk adósak. Egyes járási pártbizottságok Je­lentették Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, hogy az állattenyésztési termékek felvásár­lása ' terén nem teljesítik egész évi és negyedévi feladatalkat. A kerületi pártbizottság irodája megtárgyalta a helyzetet, s az egyes járások lehető­ségeit a felvásárlási terv teljesítésé­re s megállapította, hogy e komoly fogyatékosságaink és a takarmány­hiány ellenére is a közép-szlovákiai kerület valamennyi járásának reális lehetősége van az idei felvásárlási feladatok teljesítésére a sertéshúst il­letően. Ezt bizonyítja a termelés je­lenlegi helyzete, amely a felvásár­lás teljesítésének fő feltétele. 1962. január l-ig a közép-szlová­kiai kerületben a szarvasmarhaállo­mány 418 857 állatból állott. Az állo­mány tervét magasan túlszárnyaltuk. A marhahús felvásárlás egész évi feladatának teljesítéséhez az említett marhaállományból 83 592-t kell fel­használni 359 kg-os átlagos vágó­súlyban. A szarvasmarhaállomány gyarapodása lehetővé teszi e feladat teljesítését és a szarvasmarha terve­zett állományának elérését, sőt túl­szárnyalását a kitűzött határidőig, 1962. december 31-ig. 1962. január l-ig 483 336 serté­sünk volt. Ebből 156 718 meghaladta az 50 kg-os súlyt. Az egész évi fel­vásárlási terv 239 260 mázsa sertés­hús felvásárlását tételezi fel. A ser­tésállomány lehetővé teszi a felvá­sárlási feladatok teljesítését. A fenti elemzés azt mutatja, hogy a gazdasági állatállományok jelen­legi helyzete és hasznossága lehetővé teszi a felvásárlási feladatok telje­sítését valamennyi állattenyésztési termékből. 1 Igényes feladat azonban a felvá­sárlási feladatok teljesítését elérni az egyánileg gazdálkodó parasztok­nál és'megszüntetni az állattenyész­tési termékek felvásárlási tervének teljesítésében azt az Indokolatlan le­maradást a lučeneci és a Rimavská Sobota-i járásban. Ettől függ, hogy a kerület teljesíthesse felvásárlási feladatait. A kerületi bizottságnak az a néze­te, hogy ninCs olyan objektív ok, amely a felvásárlási terv nem telje­sítését indokokiá. Döntő fontosságú a szervező munka, az emberek köré­ben végzett munka és a feladatok teljesítésének ellenőrzése. A felvásárlási terv nem teljesítése komoly gyengeségeket és hibákat tár fel a tömegpolitikai munkában, amelynek jelentőségét nem becsülik kellőképpen. A járási bizottságok és pártszervezetek fontos feladata meg­teremteni annak feltételeit, hogy az élenjáró dolgozók munkamódszerét ne csak egyes esetekben, hanem tö­meges alapokon is felhasználják. A dolgozók kezdeményezésének si­keres fejlesztése a szocialista mun­kaverseny útján megköveteli, hogy növeljük a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért a politikai és szervező munka fontos feladata a díjazás helyes el­veinek kiharcolása s a szövetkezete­sek anyagi érdekeltségének érvénye­sítése a termelés növelésében. Cvik elvtárs beszéde végén a tava­szi mezőgazdasági munkákkal foglal­kozott. Rámutatott, hogy elsősorban a kenyér- és a takarmánygabona ter­melését akarják növelni, hogy így megteremtsék a felvásárlási terv si­keres teljesítésének feltételeit, s lé­nyegesen növeljék a takarmányala­pot. Különös figyelmet szentelnek a i szemes és a silókukorica, a cukorré­i pa és az évelő takarmányok vetés­területe bővítésének és hektárhoza­ma növelésének. Ugyanakkor jól gon­dozzák az őszleket, megjavítják és trágyázzák a réteket s a legelőket. A burgonyatermesztés terén gondos­kodnak arról, hogy a poprádi moz­galom múlt évi tapasztalatait vala­mennyi szocialista mezőgazdasági üzemben érvényesítsék. A mélyszán­tást elvégezték a terület legnagyobb részén beszántották az istSllótrágyát. Általában meg vannak a feltéte­lek a tavaszi munkák gyors és Jő elvégzéséhez. A szocialista mezőgaz­dasági üzemek elegendő és Jó minő­ségű vetőmaggal rendelkeznek, meg­javult a helyzet az ültetőburgonyát Illetően ls. A gépek jó előkészítése lehetővé teszi a tavaszi munkák gyors és jó elvégzését. A tavaszi munkák sikeres elvégzésében része lesz annak a 83 komplexbrigádnak is, amely harmincötezer hektár föld megműveléséről gondoskodik. Azokba az egységes földművesszö­vetkezetekbe, amelyek a múlt évben nem érték el a gabona, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya tervezett hektárhozamait, szakértőket küld­tünk, akik egészen őszig segítséget nyújtanak a problémák megoldásá­ban. A tavaszi munkák lefolyását jelen­tősen befolyásolja a CSKP XII. kong­resszusának tiszteletére szervezett szocialista munkaverseny, amely az egyes mezőgazdasági üzemek, kollek­tívák és dolgozók között a tavaszi munkák gyors és Jó elvégzéséért az idei termelési és felvásárlási felada­tok teljesítéséért és túlszárnyalásáért folyik. EMIL CHLEBEC ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak! Az SZLKP kerületi bizottságának plénuma 1962. január 9—10-én érté­kelte azokat az eredményeket, ame­lyeket a kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági dolgozói a párt vezeté­sével tavaly elértek. A tervezett hek­tárhozamot egyetlen terményből sem értük el. Ennek kövétkeztében a terv­hez viszonyítva 7220 vagonnal keve­sebb kenyérgabonát és 7400 vagonnal kevesebb takarmánygabonát termel­tünk, beleértve a kukoricát. A takar­mánytermelés tervének nem teljesíté­se egyik fő oka annak, hogy süly­lyedt az állattenyésztési termelés szín­vonala, s a kerület a feltételezettnél 700 vagonnal kevesebb gabonát, 9070 vagonnal kevesebb cukorrépát, 1539 vagonnal kevesebb húst, 22 millió li­terrel keveseb tejet és több mint 14 millió darabbal kevesebb tojást adott át a felvásárló szerveknek. Ugyanakkor bizonyos eredményeket értünk el tavaly a szövetkezetek po­litikai és gazdasági megszilárdításá­ban. Lényegében állandósítottuk a szö­vetkezetek tagságát, s néhány kivétel­től eltekintve földalapját is. 1961-ben a mezőgazdasági földterület egy hek­tárjára számítva 3794 koronáról 4492 koronára emelkedett a termelő­eszközök értéke. Szövetkezeteink a gépesítés terén is kezdik utóiérni a köztársaság többi szövetkezetének színvonalát. Az eredmények ellenére továbbra ls nagy gondot fordltunk fő­leg a bardejovi, prešovi, humennéi és Spišská Nová Ves-i járásokban a szövetkezetek gazdasági megszilárdu­lására. A szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításában a mező­gazdasági termelés lényeges fellendí­tésében ma ls elsőrendű feladatát látja a kerületi pártbizottság. Tavaly kerületünk szövetkezetel 509 ezer hektár mezőgazdasági föld­területet műveltek meg, vagyis a me­zőgazdasági földterületnek majdnem 60 százalékát. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezetekre döntő, feladat hárul a mezőgazdasági termelés feladatai­nak valóra váltásában. A gazdálkodás eredményei, alapján kerületeink szö­vetkezeteit három csoportba sorolhat­juk: 1 381 szövetkezet tartozik ebbe a csoportba, amelyekben az irá­nyítás, a szervezés és ennek követ­keztében a termelés ls megfelelő színvonalú, a viszonyok kiegyensú­lyozottak és az elmúlt évben a mun­kaegységekre részesedést is fizettek. Feltételezhető, hogy ezek a szövetke­zetek tervfeladataikat teljesítik és ez idén is Jó gazdasági eredményeket érnek el. ^ 116 szövetkezet tartozik ebbe a csoportba. Ezek elfogadható eredményt értek el. Feltételezhető, hogy ha segítségét nyújtunk nekik, akkor teljesíteni fogják az idei ter­melési és felvásárlási tervfeladatokat. *2> Az új, a lényegesen kibővített, vagy a régebbi, hosszabb ideje egy helyben topogó szövetkezetek tartoznak ide, amelyekben még nem eléggé fejlett a közös termelés, és ezért tavaly a munkaegységeket gyen­gén dotálták. Ide 352 EFSZ tartozik. Chlebec elvtárs a továbbiakban részletesen elemezte a szövetkezetek harmadik csoportjában a lemaradás okait és foglalkozott azokkal az in­tézkedésekkel, amelyek segítségével a gyenge szövetkezetekben is fel akarják lendíteni a termelést. Ezután arról beszélt, hogy a kerületben a ta­laj termőbbé tétele terén még jelentős tartalékok vannak. Minden esztendő­ben — mondotta — több ezer hektár jó minőségű szántóföld marad meg­műveletlenül. Ezzel a helyzettel ha­tározottan le akarunk számolni, és el akarjuk érni, hogy az idei tavaszi munkák során minden hektár földte­rületet rendesen megműveljenek. A vlzgazdasági Intézkedések segítsé­gével belterjesebb gazdálkodást fo­gunk folytatni 7500 hektár tavaly ősz­szel felszántott réten és legelőn és további 8000 hektárt fölszántunk a michalovcel, trebišovi és košicei já­rásban. Kerületünkben különösen nagyok a feladatok a talajjavításban. A decent­ralizált talajjavítás keretében majd­nem 70 millió korona áll rendelkezé­sünkre, míg a központilag Irányított talajjavítási építkezésben 131 millió koronával számolunk. E munkálatok segítségével ez idén további 2883 hek­tárt lecsapolunk és 3350 hektáron ön­tözőberendezéseket létesítünk. 306 hektárnyi területen kisebb víztartályo­kat építünk. E feladatok teljesítésé vei a kerületben 18 600 hektáron haj­tunk végre talajjavítást és mintegy 12 ezer hektáron öntözőrendszert lé­tesítünk. Jól tudjuk, hogy csak a föld belterjes kihasználása biztosítja a ta­karmánybőséget, ami a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítésének egyik alapvető feladata. Á kerület további fontos problémája az, hogy fordulatot érjüijk el a szar­vasmarhaállomány tenyésztésében. Feltétlenül növelnünk kell az állo­mányt a közös tenyészetekben. A szö­vetkezetek egy részében még nehéz­ségekkel küzdenek, mivel a szarvas­marhákat csak nemrég összpontosítot­ták. Fogyatékosságokat tapasztalha­tunk azonban a régi szövetkezetek je­lentős részében is, mivel itt sem for­dítanak megfelelő gondot a gazdasági állatállomány gyarapítására, és főleg az állatok vásárlását tartják szem előtt. Habár ez is egyik módja az ál­latállomány növelésének, önmagában nem oldja meg a problémát. Komoly fogyatékosságokkal küz­dünk a szövetkezeti tehenek hasznos­ságának növelése terén is. Tavaly 159 literrel csökkent a tehenek átla­gos tejhozama és évi átlagban csak 135 litert tett kl egyenként. Szövet­kezeteink gazdasági és pénzügyi ne­hézségeinek egyik legfontosabb okát képezik a szarvasmarhaállomány te­nyésztésében tapasztalható fogyaté­kosságok. Tudjuk, hogy a színvonal emelése nélkül nem tudjuk szövetke­zeteinket fellendíteni. Ezért elhatá­roztuk, hogy következetesen és mély­rehatóan elemezni fogjuk a helyzetet, mivel eddigi intézkedéseink nem vol­tak eléggé hatékonyak. Nagyon fon­tos a szövetkezeteken belüli élet megszilárdítása, különösképpen az alapszabályok következetes betartása útján, a munkamegszervezés magas színvonala és a munkaegységek alap­ján történő helyes jutalmazás érvé­nyesítése, a káderek nevelése és ál­landósítása, a dolgozók kezdeménye­zésének fejlesztése a tömeges méretű kötelezettségvállalási mozgalom alap­ján, amely a ČSKP XII. kongresszusa előtt bontakozódlk ki. Mi a fő oka annak, hogy számos intézkedés, a CSKP KB és a kormány segítsége ellenére is komolyan lema­radunk feladataink teljesítésében? A mezőgazdaság helyzetének elem­zése azt mutatja, hogy továbbra is alapvető kérdés a politikai-szervező munka színvonala, amely Ínég nincs összhangban a kerület szükségletelvei és lehetőségelvei. Elsősorban az irá­nyítás színvonaláról van szó. Habár helyesen tűztük ki a feladatokat és választottuk meg a munka megfelelő formált és módszereit, mégse tudtuk következetesen megoldani az Irányítás gyakorlati problémáit. így például a Járási pártbizottságo­kon dolgozó elvtársak helyesen tud­ják elemezni a mezőgazdasági prob­lémákat, de megoldásukban nem min­dig következetesek. Gyakran helyet­tesítik az állami és a gazdasági szer­veket, valamint a szakembereket, ob­jektív okokra hivatkoznak, indokol­nak és magyaráznak, s ezért gyakran nem tudják megoldani a fő politikai feladatokat. Lényegesen tökéletesíte­nünk kell tehát az irányító munkát, hogy ez jobban megmutatkozzék az alapszervezetek kezdeményezésének kibontakoztatásában és alkotójellegű, önálló tevékenységében. Az irányítás­ban tapasztalható fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében néhány In­tézkedést foganatosítottunk. Elsősor­ban megjavult a kerületi és a járási pártbizottságok aktívájával folytatott munka. Az aktíva tagjai rendszeresen felkeresik az alapszervezeteket, az emberekkel nyíltan beszélünk a fo­gyatékosságok okairól és meghatároz­zuk megszüntetésük módját. A nem­zeti bizottságok párt általi irányítása konkrétabb, nagyobb Igényességet, valamint felelősségérzetet kíván dol­gozóiktól. A fennálló helyzet azon­ban megköveteli a pártirányítás szín­vonalának emelését, elsősorban a párthatározatok következetes ellenőr­zését közvetlenül a helyszínen, s azt, hogy nagyobb segítséget nyújtsunk a falvakon dolgozó kommunistáknak. Így érvényesíthetjük a mezőgazdasá­gi termelés új, haladó módszerelt és tapasztalatait s fejleszthetjük a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaversenyt. Elvtársak! Tavasszal kerületünkben 85 483 hek­táron kell elvetnünk a tavaszi árpát, 5907 hektáron a tavaszi búzát, 67 402 hektáron az évelő takarmányokat, 50 930 hektáron a szemes és silóku­koricát, 10 600 hektáron a cukorrépát és 66 932 hektáron a bilrgonyát. Ezen­kívül kerületünkben 180 ezer hektá­ron kell gondoznunk az őszieket és az évelő takarmányokat. Nem kívánok részletesen foglal-: kőzni a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatok sikerét biztosító módszerek-: kel. Elsősorban arra fogunk töreked-: nl, hogy az őszieket és évelő takar-: mányokat idejekorán és jól megműr véljük. Nagy gondot fordítunk a nagy terméshozamú búza és rozs vetéste­rületére, hogy végre idén Kelet-: Szlovákia gabonatermesztésében is leküzdjük az egyhelyben topogást és elsősorban kenyérgabonából dús hek-: tárhozamokat érjünk el. Hasonlókép-; pen a pártszervezetek következetes ellenőrzése mellett gondoskodunk az évelő takarmányok megműveléséről is, főleg azért, mivel kerületünk dél-i keleti részében jnár második eszten*: deje nyugtalanítóan csökken az évelő takarmányok vetésterülete és romlik a termés minősége. A tavaszi munkálatok előkészítéséi vei és jó elvégzésével meg akarjuk teremteni a szemes és silókukorica magas hektárhozamainak feltételeit, Ez megvalósítható a trebišovi, mlcha-: lovcei, košicei járásban, valamint a rožftavai, prešovi, bardejovi és hun mennél . járás déli vidékein, így például tavaly kedvezőtlen Időjárás mellett Sabovlk elvtárs, a stretávkai szövetkezetben kisebb területen 106 mázsás hektárhozamot ért el a sze-i mes kukoricából, 120 hektár terüle-i ten pedig hektáronként 60,3 mázsát, A Jó tapasztalatokból kiindulva most nagy figyelmet szentelünk a magas terméshozamot biztosító kukorica termesztésének. Rendszeresen figyel-í ni fogjuk az agrotechnikai lntézke«i déseket, mivel a kukoricatermesztés fellendítése a takarmányhiány kikü-í. szöbölésének és így a tej- és hús>) termelés növelésének alapvető félté-: tele. Néhány nappal ezelőtt a mlchálov-í cei járási pártbizottság és a JNB a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazda-: sági bizottságával együtt műszaki­gazdasági értekezletet tartott az élenjáró tudományos dolgozók bevo­násával a kukorica termesztéséről. A konferencia tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy kerületünkben már az idén tömegmozgalmat indíthatunk a kukorica gazdag hozaménak eléré­séért. Jelenleg nagy segítséget nyújt nekünk Pitro elvtárs, Kárpát-Ukrajna kiváló kukoricatermesztője, a szo­cialista munka hőse, aki átadja kerü­letünk szövetkezetelnek és állami gazdaságainak gazdag tapasztalatait. A burgonya a további döntő fon­tosságú termék, amelyre nagy fl-: gyeimet fordttunk. Köztársaságszerte népszerű a burgonya magas hozamá-. nak elérését célzó poprádi imozga-: lom. E mozgalom tapasztalatai alap-: ján kerületünkben feltárjuk a bur­gonyatermesztés tartalékait. Magában a poprádi járásban a pártszervezetek az emberek körében végzett politikai­szervező munka segítségével gondos­kodnak arról, "hogy a dolgozókat be­vonják a burgonya termesztés fel­lendítésébe. Nagy segítséget nyújt különösen a Veľká Lomnica-1 bur­gonyanemesítő Intézet. Ez idén el akarjuk érni, azt, hogy ez a mozga­lom elterjedjen az egész kerületben, főleg a bardejovi, prešovi, humen­néi. košicei és rožňavai járásban. A kelet-szlovákiai kerület takar-: mánytermelésében további nagy tar-: talékot jelentenek a rétek és a le­gelők, amelyek az egész mezőgazda­sági földterületnek 38,4 százalékát teszik ki, és mind ez ideig többnyire külterjes gazdálkodást folytatunk raj­tuk. A termelést belterjessé kívánjuk tenni, mégpedig úgy, hogy felszánt­juk a kis hozamot nyújtó réteket és legelőket és fokozott gondot fordí­tunk a rétek és legelők fennmaradó részének gondozására, trágyázására. Azok a szövetkezetek, ahol az elv­társak gondot fordítanak a rétekre és a legelőkre, nem küzdenek takarmá­nyozási gondokkal. Így például a mengušovcei EFSZ felszántott 90 hek­tárnyi rétet és legelőt, kitűnő zab­termést ért el, majd az első évben hektáronként 45—50 mázsa szénát takarított be. A talajjavítás előtt ez a földterület hektáronként nem egész 15 mázsa rosszminőségű szénát adott. Ha kerületünkben csak 5 mázsával (Folytatás a 6. oldalon) 1982. március 23. (JJ SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom