Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-23 / 81. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZDTTXA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1982. március 23. péntek* 30 fillér * XV. évfolyam, 81. szám A helyi nemzeti bizottságok titkárairól Ä CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolat­ban sok szó esett a helyi nem­zeti bizottságok titkárainak mun­kájáról. Főképp arról, milyen mértékben segítették elő falvain­kon a mezőgazdasági termelés fejlesztését és a dolgozók kez­deményezésének kibontakoztatá­sát. A titkárok politikai funkciója megköveteli, hogy szívvel-lélek­kel munkájuknak szenteljék min­den tudásukat. Hiszen a falu éle­tének sok és bonyolult problémá­ját kell ismerniök: a nagyüzemivé alakult mezőgazdasági termelést, ezzel kapcsolatosan a szövetkezeti parasztság megváltozott társadal­mi viszonyát, a város és a falu közötti alapvető különbség meg­szüntetésének problémáit, a kul­turális forradalom tényezőit stb. A titkároknak valamennyi kérdés­ben aktívan," az új, a haladó ér­dekében kell fellépniük. A titkároknak vitathatatlanul nagy szerepük van abban, hogy javult a helyi nemzeti bizottságok munkája, jobban gondoskodnak az EFSZ-ről, a falu kulturális életéről. Bár elismerjük a titkárok érde­meit, azt mégsem titkolhatjuk, hogy néhány helyen ők is fele­lősek különösen a mezőgazdasági termelésben fennálló fogyatékos­ságokért. Azért is, hogy sok fa­luban a nemzeti bizottság nem fordít kellő gondot a termelés fej­lesztésére, nem elég következetes a tervteljesítés szervezésében és a helyi érdekű ügyeket gyakran a társadalmi jelentőségű problé­mák fölé helyezi. Igen, egyes titkárok, a falu po­litikai dolgozói többet is tehettek volna azért, hogy a nemzeti bi­zottságok és valamennyi tagjuk nagyobb gondossággal és aktívab­ban szervezzék a mezőgazdasági termelést. Novotný elvtárs a CSKP Köz­ponti Bizottságának múlt évi jú­niusi ülésén mondotta: „hogy a nemzeti bizottságok titkárai eddig még nem váltak a mezőgazdasági termelés valóban aktív szervezői­vé, annak okát a nem kielégítő irányításban kell keresnünk". Ezek a szavak ma is idszerűek, éppen ezért beszélni kell róluk. A nemzeti bizottságok titkárait a járási pártbizottságok irányít­ják. Ezt az alapelvet néhol hely­telenül magyarázták. Megtörtént, hogy némelyik járási pártbizott­ság most főképp a helyi nemzeti bizottság titkárán keresztül irá­nyítja a faluban a politikai mun­kát. Ezért vált szokássá, hogy a titkárt sok helyen a falusi párt­szervezet elnökévé is választják. Előfordulhat olyan eset, amikor helyes, ha a pártelnöki tisztséget a titkár tölti be. Például olyan helyen, ahol még fiatal a szer­vezet s az elvtársak még tapasz­talatlanok a pártmunkában. Ez azonban nem válhat rendszeres­sé. A járási pártbizottságoknak erre különösen most az évzáró taggyűlések idején kell nagy gon­dot fordítaniok. A járási pártbizottság munkáját természetesen megkönnyíti, ha a falusi pártszervezeteket és a helyi nemzeti bizottságokat a titkáron keresztül irányítják. Ez azonban nem hatékony mód. Helytelen ez az eljárás azért is, mert a kollek­tív választott szerveket a való­ságban kirekeszti a döntésből, az irányításból és az ellenőrzésből s csökkenti feladatukat. Ennek következmén,ét nem ne­héz meghatározni. A választott szervek tagjainak munka iránti érdeklődése csökken, az aktivitás nem bontakozik ki — és a felada­tok teljesítésének sikere is elma­rad. A nemzeti bizottságok munkájá­ban a járási pártbizottságok irá­nyításának másképp kell érvé­nyesülnie: egyrészt a járási nem­zeti bizottság kommunistáin, más­részt a falusi pártszervezeten ke­resztül. A titkár, mjnt a falusi pártszervezet tagja, szervezetének utasításai alapján köteles dolgoz­ni. Ez szoros összhangban áll a demokratikus centralizmus elvei­vel, amire pártéletünk épül. A járási pártbizottságok mun­kájában bírált fogyatékosságok­hoz hasonlókkal a járási nemzeti bizottságok gyakorlatában is ta­lálkozhatunk. Sok JNB számára a helyi nemzeti bizottságokból csak a titkárok léteznek. Velük beszélnek meg mindent, nekik írják a leveleket, velük intézte­tik el a feladatokat. A nemzeti bizottságok elnökével, vagy a kü­lönböző szakbizottságok vezetői­vel nem tartanak fenn kapcsola­tot, mondván, hogy a titkárokkal sokkal gyorsabban elintézik a fontos és sürgős ügyeket. Igen, elintézik s ráírhatják az aktákra, hogy a feladatot „teljesítették". De mindjárt oda kellene tenni egy nagy kérdőjelet is — hogyan? Az ilyen esetekben a járási nemzeti bizottságok nagyon helytelenül járnak el, mert arra szoktatják a titkárokat, hogy intézkedéseikkel megkerülik a választott szerveket és maguk határoznak e szervek helyett. Ebből pedig sohasem származ­hat jó. Hiszen ez ellentétben áll a szocialista demokrácia szelle­mével. A fejlett szocialista társa­dalom építése megköveteli, hogy az állami ügyek intézésében, az irányításban minél több dolgozó vegyen részt s minél jobban fo­kozódjon a tömegek aktivitása. Az egyén, legyen bármilyen rátermett és áldozatkész, nem helyettesíthe­ti a kollektíva tudását és erejét. Gyakran maguk a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai segí­tik , elő a titkárok munkájának helytelen értelmezését, mondván, hogy a titkár fizetett funkcioná­rius, hát dolgozzék. Mármint a nemzeti bizottság tagjai helyett. Ez nagyon helytelen elgondo­lás. A titkároknak, mint politikai funkcionáriusoknak megvan a maguk munkája és senki sem várhatja tőlük, hogy minden sza­bad idejüket feláldozzák a nem­zeti bizottságok tagjaira háruló feladatok elvégzésére. Ez azért helytelen, mert megbénítja a vá­lasztott szervek és a tömegek kez­deményezését, aktivitását a társa­dalmi és gazdasági élet szervezé­sében, irányításában. Ebből következik, hogy a járá­si nemzeti bizottságok dolgozói­nak szorosabban együtt kell mű­ködniük a helyi nemzeti bizott­ságokkal, azok szakbizottságai­val, magasabb szintre kell emel­niük a titkárok irányítását, gon­doskodniuk kell a titkárok politi­kai- és szakmai továbbképzésé­ről, hogy közös munkájuk a XII. kongresszus évében minden eddi­ginél gazdagabban gyümölcsöz­zék. A TAVASZIAK VETÉSÉT íľeÄVS Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága március 21-én és 22-én ülést tartott, ame­lyen a CSKP KB képviseletében Jan H a v e 1 k a elvtárs, a CSKP KB mező- és erdőgazdasági osz­tályának vezetője is részt vett. Az SZLKP Központi Bizottsága megvitatta a me­zőgazdaság helyzetét és azt, hogy a szlovákiai kerületekben milyen politikai-szervezési intézke­désekkel biztosítják a CSKP Központi Bizottsága ez év február 6-i és 7-i ülésén hozott határozat teljesítését. A szlovákiai mezőgazdasági termelés 1962. évi tervszerű növelésének s a mezőgazdasági termények felvásárlásának biztosításával kapcso­latos problémákról František D v o r sk ý, Rudolf C v i k és Emil Ch 1 e b e c elvtársak, a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárai tartottak beszámolót. A vitában 18 elvtárs szólalt fel. Az SZLKP Központi Bizottsága hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a pártszervek és -szer­vezetek, a nemzeti bizottságok s a mezőgazdasági dolgozók jelenleg minden törekvésüket a döntő fontosságú feladatok teljesítésére összpontosítsák. Ezek a feladatok elsősorban a következők: a ta­vaszi mezőgazdasági munkák gyors és jó minőségű elvégzése, takarmánnyal való önellátás minden mezőgazdasági üzemben, a komplex talajjavítás, elérni a gazdasági állatok tervezett állományát és hasznosságát s a mezőgazdasági termékek felvá-i sárlási tervének egyenletes teljesítését. A CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségek irányuljanak e döntő fontosságú feladatok teljesítésére, de különösen a kukorica, a burgonya és egyéb takarmányfélék előirányzott hektárhozamainak túlszárnyalására. Az SZLKP Központi Bizottsága továbbá azt is hangsúlyozta, hogy az 1962. évi mezőgazdasági termelés tervszerű növelése s a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása minden fokú párt-, állami és gazdasági szerv irányító, illetve szervező munkájá­nak tökéletesítésétől függ. Az SZLKP Központi Bizottsága a megvitatott kér-í désekkel kapcsolatosan határozatot hozott, ame­lyet a napisajtó közölni fog. AZ ISTEBNÉI kohászati üzemben Mária Kocková kollektívája a na­pokban elhatározta, hogy verse­nyezni fog a CSKP XII. kongresz­szusának brigádja címért. Ebből az alkalomból a csoport tagjai fel­ajánlották, hogy az év végéig egy újítási javaslatot dolgoznak ki, ta­karékoskodni fognak a színes fé­mekkel, balesetmentesen dolgoz­nak stb. Felvételünkön: Mária Kocková és Vera Pracná laboráns­nő munka közben. (F. Koczián — CTK — felv.) Fiatal traktorosok követésre méltó példája Három-négy nap alatt elvetik a tavasziakat Az idei tavaszi munkák kései kezdete a közép-szlovákiai kerület szö­vetkezeteseit is arra mozgósítja, hogy gondoskodjanak az emberek és a gépek teljes felkészültségéről, hogy azonnal megkezdhessék a tavaszi mun­kákat. Jó példával járnak elől a szövetkezeti kollektívák — a szocialista munkabrigádok és e elmért versenyző munkacsoportok. Közéjük tartozik a lučeneci járásban levő lupoči EFSZ fiatal traktorosainak hattagú kol­lektívája, amely a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért versenyez. Július Kanát, a kollektíva vezetője arra a kérdésre, milyen intézkedése­ket tett brigádja a tavaszi munkák rövid időn belüli elvégzésére, a" kö­vetkezőket mondotta: Az eredeti terv szerint a tavaszia­kat hét nap alatt kell elvetnünk. A tavasz kései érkezése miatt azon­ban a tervet átdolgoztuk, s elhatá­roztuk, hogy a tavasziak vetését leg­később három-négy nap alatt elvé­gezzük. A traktorokat egy óráig sem pihentetjük. Munkánkat úgy szervez­tük meg, hogy nappal fogunk vetni, éjjel pedig előkészítjük a talajt. La­dislav Ondriš, a lupoči HNB titkára is megígérte segítségét az éjszakai műszakokban. A tavaszi munkák rövi­debb idő alatt való elvégzése nem hat ki e munkák minőségének rová­sára. Brigádunk tagjai lelkiismeretes munkájukkal akarják bebizonyítani, hogy méltók a CSKP XII. kongresszu­sa brigádjának megtisztelő címért folyó versenyre. Felhívjuk a kerület valamennyi traktorosát, kövessék példánkat s a kedvezőtlen időjárás ellenére is tegyenek meg mindent az idei tavaszi munkák jó és gyors elvég­zéséért. FIDÉL CASTRO ÁTVETTE A NEMZETKŐZI LENIN-BÉKEDÍJAT Az első bejegyzés A CSKP XII. kongresszusa „Becsületkönyvébe" Bedfich Procházka munkacsoportjá­nak a nevét jegyezték be el­sőnek.. Ez az Antonín Zápotoc­ký Bányában dolgozó ifjúsági kollektíva elsőként teljesítette a XII. kongresszus tiszteletére tett munkafelajánlását. Az el-: múlt két hónap alatt 5000 ton­na szenet fejtett terven felül. Újabb felajánlásában elhatá­rozta, hogy a pártkongresszus tiszteletére újra 5000 tonna szenet fejt terven felül. (CTK) Havanna (CTK) — Dmitrij Szko­belcin akadémikus, a .Nemzetközi Lenin-Békedíjat adományozó bi­zottság elnöke március 21-én Ha­vannában ünnepi gyűlésen átadta Fidél Castrónak, a kubai forradal­mi kormány miniszterelnökének a Nemzetközi Lenin-Békedíjat. Szkobelcin akadémikus beszédében kiemelte a kubai államférfi és nem­zeti hős rendkívüli érdemeit, amelye­ket a világbékéért és a nemzetek kö­zötti baráti kapcsolatok megerősíté­séért folytatott harcban szerzett és nagyra értékelte a kubai nép hősi harcát az észak-amerikai imperializ­mus támadásai ellen. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is meg­segíti Kubát igazságos harcában. Emelkedik a dolgozok életszínvonala (CTK) — Az Állami Központi Ellen­őrzési és Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk lakossága évről évre több élelmiszert és ipari árucikket vá­sárol. A dolgozók tavaly 3 651 000 000 koronával többet adtak ki ipari áru­cikkekre és élelmiszerekre, mint 1960-ban. Így például 5484 tonnával növekedett a vaj, 86 millió literrel a tej, 1849 tonnával a növényi étzsír és 78 millió darabbal a tojás fogyasztása. Ami az ipari árucikkeket illeti, a la­kosság tavaly többek között 2 141 000 párral több cipőt, 32 831 darabbal több hűtőszekrényt, 26 250-nel több rádiót és 11310-zel több televízióké­szüléket vásárolt, mint az előző év­ben. Ugyanakkor csökkent bizonyos ipari árucikkek kereslete. A lakosság például 59 814-gyel kevesebb mosógé­pet vásárolt, mint 1960-ban. Fidél Castro válaszbeszédében kije­lentette, hogy a kubai nép nevében a büszkeség érzésével veszi át a Nemzetközi Lenin-Békedíjat. „Nem engem, hanem népünket, forradal­munkat, forradalmi marxista hazán­kat tüntették ki" — mondotta a mi­niszterelnök. Fidél Castro hangoztatta, hogy Ku­ba népe mindenképpen megakadályoz­za a volt kizsákmányolók és elnyo­mók visszatérését Kubába. A többi között rámutatott arra, hogy a gyar­mati és elnyomott nemzetek szabad­ságmozgalma most főképpen Guate­malában és Argentínában nyilvánul meg, ahol a nép a vasárnapi válasz­tások alkalmával a kormány reakciós politikája ellen foglalt állást. Ha az argentínai reakciós erők meg akarják szerezni a hatal­mat, kénytelenek íesznek erőszakot alkalmazni a mil­liós munkástömeg­gel szemben — -nondotta a minisz­terelnök. „Ha ez a terror Argentína íépét fegyveres felkelésre készteti, emiatt senki se okolja Kubát. Kuba sgyedüli „vétke" az, hogy a hősies­ség és elszántság •I példáját adja." A stetini Észak Csehországi Papír­gyárban már az év elejétfii több kubai fiatal tartózkodik, hogy elsajátítsa a munkaszervezést, a gépek kezelését é« általában a papír­ipari munkát. Felvé telünkön a kubai fiatalok egy cso­portja Kővár mér­nökkel beszélget a ceílulfizkészítő-rész­legben. (P. Plcha - CTK — felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom