Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-18 / 76. szám, vasárnap

A pozdišovcei (michalnvnei járás) népi fazekasszövetkezet 400 éves hagyománya kat ápol. Tejesköcsögeiket, szobraikat és egyéb gyártmányaikat az egész világon Ismerik. Tavaly például Lengyelországba, Dániába, Dj Guineába, Üj Zélandba és to vábbi államokba szállították termékeiket. Az idén november végéig teljesíteni akar Iák az exporttervet. Képünkön Michal Parikrupa, 40 éves tapasztalattal rendelkező fazekasmester 120 cm magas különleges vázát készít, melyet falusi motívumokkal (A. Mičák - CTK - felv.) A MOSZFILM IGAZGATÓJA és egy amerikai filmgyár szerződést kötött, mely szerint 1963-ban elkészítik az első szovjet-amerikai koprodukciós filmet. Forgatókönyve Mitchell Wilson „Találkozás a messzi Déli-sarkon" című regényéből készül és a közös kutatómunkán dolgozó szovjet és amerikai tudósokról szól. A STARÁ LUBOVŇA-I VAR TETEJÉN televíziós antennát építenek. Ezáltal megszűnnek a televíziósvétel za varai Stará Ľubovňa környékén. E zavarokat a Lomnici-csúcson levő televíziós leadó megszüntetése váltotta ki. AZ INDIAI BARODA KÖZEI.ÜBEN rendőrség szállt meg egy községet, hogy felszámolja a titkos szeszfőzdéket. A rend őrük és a község lakosai között összetűzés támadt, a csatának 7 halálos áldozata volt. EINSTEIN HELYETT OFFENBACH ARCKÉPE kerül a legközelebb megjelenő hárommárkás nyugat-német bélyegre, mert a nagy tudós végrendeletének végrehajtója tiltakozott Einstein arcképének felhasználása ellen. A PARTIZANSKEI AUGUSZTUS 29 ÜZEM teljesítette a munkaerőtoborzás negyedévi feladatát. Népgazdaságunk fontos szakaszaira 27 dolgozó ment, közülük 18 bányában fog dolgozni. A jOVÖ CSÜTÖRTÖKÖN lesz 146 éves Asim Durszunov, Klrgízia legöregebb lakosa. Falujában, Krásznaja Recskában fényesen megünneplik születésnapját. LEONARDO DA VINCI páratlan értékű rajzát (A szűz és Gyermeke Keresztelő Szent Jánossal és Szent Annával) elárverezteti az Angol Királyi Művészeti Akadémia, hogy fedezni tudja a múzeum és a képzőművészeti iskola fenntartásával járó költségeket. 5 MILLIÖ ELMEBAJOS ÉL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN — jelentette ki Kennedy elnök egyik legutóbbi üzenetében, amelyet a kongresszushoz intézett. TÜZ PUSZTÍTOTT a milánői ColonnaGalériában. A lángok megsemmisítették Benato. Guttusa. Mucchl, Sassu és mások számos festményét. A kárt eddig mintegy 120 milliA lírára becsülik. HELIKOPTEREKRŐL DOBÁLNAK ÉLELMET Norvégiában a rénszarvasoknak, amelyek a különleges időjárás miatt tömegesen éhenpusztulnak. A BUKAREST MELLETTI SMAGOV ERDŐBEN nemrég 5-lábú őzbakot terítettek le. Ez a tudományos nyelven „polimelion"-nak nevezett jelenség előfordulása igen ritka, rendszerint születése után rövid idővel elpusztul. KÉT SAS MEGTÁMADTA a svájci légi erők egyik repülőgépét s a pilótának kényszerleszállást kellett végeznie. Az egyik sas elpusztult, a másik megsebesült, a gép utasainak nem történt baja. MÁRCIUS 15-TÖL a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság új járatot Indított Prága és Damaszkusz között. így hetente kétszer hazánk fővárosa közvetlen repülő-összeköttetésben áll a szíriai Arab Köztársasággal. Az új járat Bulgárián és Törökországon át vezet, hossza 3389 km s az IL-18 típusú repülőgép az utat Szófiában és Ankarában való leszállással együtt 7,20 óra alatt teszi meg. LÉKET KAPOTT viharos Atlantióceánon a Dcnj nevű amerikai tankhajó. A p:rť •iíg a személyzet segítségére sietc't. HÉTFŐ: Rá lehel bízni mindent. — És a többiekre? Heti TV-műsor 1962. március 19-től 25-lg BRATISLAVA: 17.30 Természetbúvárok klubja. 18.00 Technikai adás 18.30 TV Híradó 19.00 Romáin Rolland: A szerelem és halál játéka, TV-játék. 20.50 Búcsú a világbajnokoktól. A műkorcsolyázó VB befejező része. 21.45 Kisfilm. 22.00 TV Híradó. KEDD: BRATISLAVA: 17. 30 Tanuljunk oroszull 18.10 Ifjúsági adás. 19.00 TV Híradó. 19.30 TV-játék. 20.10 Szurkolók lesen, sziovák filmvígjáték. 21.30 A varsói Nemzeti Filharmónia kamaraegyüttesének hangversenye. Helyszíni közvetítés. 22.00 A nap visszhangja. BUDAPEST: 17.35 A télűző, TV-bábjáték. 18.10 Műhelysarok. Manométer készítése. 18.25 Medúza. Lengyel kisfilm. 18.35 Ipari mozaik. 19.05 Telesport 19.30 TV Híradó. 19.50 A szerelem és a másodpilóta, NDK-film. 21.30 Lengyel kamarazene. Közvetítés Varsóból. Kb. 22.00 Hírek. A TV Híradó ismétlése. SZERDA: BRATISLAVA: 15.00 Diákklubok műsora. 16.00 Óvodások műsora. 18.00 Válaszolunk nézőinknek. 18.30 Tanuljunk oroszull 19.00 TV Híradó. 19.30 Mezőgazdasági adás. 19.40 A mi tudósítónk, szovjet film. 21.10 Legjobbjaink. 21.40 A nap visszhangja. BUDAPEST: 18.00 1919. március 21. • Megemlékezés a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 43 évfordulójáról. 18.30 TV Világhtrailó 18.45 Tanuljunk oroszull 19.00 Verdi: Aida, közvetítés az Erkel Színházból. 22,00 Hírek. A TV Vílághíradő ismétlése. CSÜTÖRTÖK: BRATISLAVA: 9.30 TV-érdekességek. 10.00 Érettségi után, cseh film. 11.2B Ostravai másodpercek. 17.30 A képzelet világában. Ján Ďurina: Elvesztett Idő. 18.30 Beszélgessünk oroszull 19.00 TV Híradó. 19.30 A Jövő partjai felé. 20.00 Pavel Kohout: Harmadik nővér, TV-játék. 22.30 A nap visszhangja. BUDAPEST: 17.30 Kicsinyek műsora. 18.05 Bemutatjuk a Szolnoki MÁV Fűtőház „Tisza" Táncegyüttesét. 18.45 Beszélgessünk oroszull 19.00 Az új „csoda"anyag. Közvetítés a Műszaki Egyetemről. 19.30 TV Híradó. 19.55 Rembrandt, angol film. Kb. 21.25 Hírek. A TV Híradó ismétlése. PÉNTEK: BRATISLAVA: 15.00 A napközi otthonok műsora. 18.30 Beszélgessünk oroszull 19.00 TV Híradó. 19.30 A kettéosztott városból jött, kisfilm. 19.45 Látogatás zeneszerzők alkotóműhelyeiben 21.15 Ostravai másodpercek. 22.05 A nap visszhangja. SZOMBAT: BRATISLAVA: 15.00 Nemzetközi röplabda-bajnokság közvetítése. 18.00 Gyermekműsor. 19.00 TV Híradó. 19.30 Külpolitikai kommentár 19.50 Üj dalok. 21.0'0 A prágai Vencel tér, kisfilm. 21.15 Az aranyvonat, szovjet film. 22.45 A nap visszhangja. BUDAPEST: 17.00 Kl mit tud? 18.30 Falusi emberek. Brigádvezetők a tsz-ben. 19.00 A tánc művészei. 19.10 Hétről hétre ... 19.30 TV Híradó. 19.50 A TV Irodalmi Klubja. 21.20 A cimbalom művésze: Rácz Aladár. Zongorán kíséri: Rácz Aladárné. 21.35 Szórakozó Budapest. Kb. 22.05 Hírek. A TV Híradó Ismétlése. VASÁRNAP: BRATISLAVA: 10.00 Gyermekműsor. 11.30 Mezőgazdasági adás. 14.55 Sportközvetítés. 17.30 Ifjúsági műsor. 19.00 TV Híradó. 19.30 Csehszlovákia—NSZK nemzetközi kézilabdabajnokság közveti-' tése. 20.15 A vasárnap verse. 20.25 TVjáték. 21.55 Zenei lexikon. 22.10 A nap visszhangja. BUDAPEST: 9.30 Ifjúsági filmmatlné. Kb. 11.20 Arcképek és találkozások. Műteremlátogatás Zádor Istvánnál. 14.15 12. sz. Magyar Híradó. 14.45 55 éves a Tatabányai Bányász, magyar kisfilm. 14.55 Tatabánya—Vasas labdarúgó-mérkőzés közvetítése Tatabányáról. 18.10 Utazás a Föld körül: Peru. 18.40 Vidám negyedóra. Felekl László és Karinthy Frigyes írásalt. előadja: Mányal Lajos. 19.00 TV Híradó. 19.30 Pablo Neruda: A tavaszhoz. Előadja: Keres Emil. 19.40 Két félidő a pokolban, magyar film. Kb. 21.55 Telesport. 22.10 Hírek. már róla, hogy az esztergapadért élt halt és ha valami „fusermunkára" akad, legszívesebben még ma ls kiporolná az esztergályos nadrágját. De hát aki Slabejjal dolgozott együtt, és maga ls számos újítást dolgozott ki, lehet-e közömbös? Nem ls mulasztom el az Idevágó kérdéseket: — Hány újítása van már? — Tizenkét nagyobb, a kisebbeket nem számolom. — Értékük pénzben? — Nyolcszázezer korona... — Itt, a hídüzemben nyújtott már be valamilyen újítást? — Nem. Itt nehezebb... Minden korszerű... — Akkor lemond az újításról? — Nemigen. M

egcsóválja fejét. Ügy tűnik, mintha töprengene valamin. Én legalábbis erre következtetek, bizonyosra veszem, azt latolgatja, elmondja-e nekem, amiről még senki sem tud. Aztán elmosolyodik: — Dolgozom égy újításon — mondja kissé bátortalanul. De mihelyt papírt vesz maga elé, s rajzolgatni kezd, szemlátomást felélénkül — és a szenvedélyes újító ül előttem. — Nincs lemezhajlító gépünk — magyarázza. — A profilokat más üzemekbe szállítjuk hajlltásra. Ez nemcsak gazdaságtalan, hanem sok Időveszteséget is jelent. Ezt a problémát akarom megoldani. Otthon dolgozom rajta. — Milyen megoldást talált? — Nylrógépet alkalmazok hajlításhoz. Elém tolja a papírt, és a nylrógépet körvonalazza. Most már töviről hegyire be akar vezetni „titkába". — Ez Itt az olló felső, mozgó része. A késeket leveszem, és életlen acéllemezzel helyettesítem. Szóval ez a lemez a kés hasonmása lesz, de teljesen tompa. Mármost: a késtávolságot úgy állítom be, hogy az megfelel a hajlítandó lemez vastagságának. Ennyi az egész ... Valóban? Én azt mondanám: ez a gondolat Időt rövidít, fáradságot takarít meg. S akinek Ilyen gondolatok születnek agyában, az mindenkinek él, magának a legkevesebbet, önmagát mindenkiben megtalálja. Lehet, kell ennél az érzésnél nagyobb öröm? Amikor az ember érzi, hogy a közösség hasznos tagja? A

mikor elbúcsúzom Lipták mestertől, ismét körülnézek. Acél előttem, acél mögöttem, acél fölöttem ... De mintha melegem lenne ...? Mintha ez a sok acél meleget árasztana ...? Vagy talán az emberek alkotó gondolata hevít engem ls? KEREKES ISTVÁN — Most már... — nem fejezi be a mondatot, kitekint az ablakon. Nem messze munkások forgolódnak egy gép körül, valami lemezzel bajlódnak. A félbeszakított válasz sejteti velem: most m|r könnyű, most már a többiekre is jobban rá lehet bízni bármit. Meg is kérdem: — Ezelőtt nem volt Így? — Bizony nem. N

éz maga elé. Tekintetét a tintásüvegen felejti, ám látom, hogy gondolata messze a múltban kalandozik. Felelevenedik előtte a múlt, s ez mintha fűtené belülről. Mint a fagy a napsugártól, benne ls fölenged a szótlanság. — Amikor a hídüzembe kerültem, •bizony voltak nehézségek. Előttem ís ismeretlen volt ez a munka, hisz esz(P. Haško felv.) A

vasajtó becsapódott mögöttem... Meglepődöm. Ügy érzem, mintha törpe lennék az óriás acélvázak mellett. Acél előttem, acél mögöttem, acél fölöttem... Szinte megdermed bennem a lehelet, képtelen vagyok felmérni időt és távolságot. Minden zord körülöttem, életet nem látok, csak jeléi hallom: a hatalmas dobbanásokat motorzúgást, az acélrudak zenéjét. S amint beljebb lépek — ez a zenebona egyre fültépőbb. „Ez hát a hídüzem?" — kérdem magamtól, miközben elindulok a zaj központja felé. Már nem vagyok a magam ura, meghódoltam az acél kolosszus előtt. Mostanában gyakran van úgy az ember, hogy rabszolgájává válik valami fennkölt érzésnek, gondolatnak, mert olyasmit lát, ami felülmúlja képzeletét. Ez történt velem is a „csodák csarnokában". Ennek nevezem a hatalmas gyárcsarnokot, mert ha van csoda, akker az csakis itt, a kelet-szlovákiai síkságon történik. A csarnok közepén összetákolt, szűkre szabott Irodában találtam La

% dislay Liptákra, a hídüzem mesterére." Magas, megtermett, korabeli férfi, nyírt szőke bajuszt, fekete svájcisapkát, szénaszínű köpenyt visel. Már első tekintetre megnyerő, rokonszenves. Beszédközben ajka alig észrevehető mosolyra húzódik, és szinte minden szót „megrág", megfontol. Mondatait kurtára szabja, kérdéseimre gyakran csak egy szóval felel Átvillan agyamon: ismerem inár ezt az embertípust. Olyan embert faggatok, aki nem szeret magáról sokat beszélni, Inkább másokat — munkatársakat dicsér. Most ls, amikor megkérem, mondjon valamit életéről, lesüti szemét, ceruzájával céltalanul firkál egy darab papíron ós mélységesen hallgat. Csak akkor szólal meg, amikor nyílik az ajtó, és belép egy fiatal, göndörhajú suhanc. — Bemutatom Gajdoš elvtársat — mondja felvidulva — Előmunkás. Kiváló szakember, Írjon róla Nem ilyen választ vártam, de hallgatok a tanácsra. n eszélgetni kezdek a fiatal előO munkással, de neki is olyan a természete, mint mesterének. Ha kérdezem valamiről, vállat von, széleset mosolyog, s ha közben elejt egy-két szót, hirtelen elkomorodik, mintha azt is sajnálná. Megkérdem: — Tanul? — Igen. — Hol? — Az esti ipariskolában. — Mit csinál még szabad idejében? A mesterre néz; szeme mintha könyörögne, segítsen már, szóljon valamit. A mester olvas a szeméből, közbeszól : — Háromszor hetente Iskolába jár ... Tagja a CSISZ üzemi bizottságának, ez lefoglalja, nem nagyon futja másra idejéből. Gajdoš széttárja karját, felsóhajt: — És oda a hét. II. Mester és újító tergapadnál dolgoztam a piesoki gépgyárban, Slabej mellett. Bizonyára hallott róla — országszerte ismert újító. Később tanoncokat neveltem. Onnan kerültem ide. A szakképzett munkás is kevés volt. Igaz, hogy jöttek Ostravárói hatan akik ott készültek fel a szakmára, de hát mi volt ez egy ilyen részlegben. A munkások többsége az ekeszarvától került Ide, s hogy úgy mondjam, néhányan még azt sem tudták, mi fán terem az acél. És gondolja el, liyen emberekkel kezdtem az acélvázak készítését. — Képzelem, mennyi gondot okoztak. — Volt elég baj az első hónapokban. Üj környezet, az emberek nem ismerték egymást, én őket és ők engem. Egy jelentéktelen kis eset jut eszembe, amit nem felejtek el soha. Még akkor történt, amikor csak ismerkedtem a munkásokkal és a munkahelyekkel. Megállok az egyik elhagyatott nylrógép mellett, nézem — hát minden hajam szála az égnek áll. Az olló között egy vastag lemez, félig bevágva — és az olló nem működik. Megnyomom a pedált, az olló meg se mozdul. Kikapcsolom a motort és éppen egy vasrúd után nézek, amikor rámkiált valaki: — Hé, haver... I Nem tudod, hol a mester? Így ismerkedtem meg az egyik segédmunkással. Lassan megismertem mind, meg ők is engem. S ez sokat jelent. Már a szakmában is jártasak valamennyien. — Valamennyien? — kérdem kissé kételkedve, mert hisz még egy éve sincs, hogy a nagy csarnokban megkezdődött a munka. — Valamennyien 1 — ismétli nyomatékosan. — Elvégezték a szaktanfolyamot, és most már öröm velük dolgozni. Nem hanyagolják el a tanulást most sem, többen esti iskolába járnak. Elhiheti, rövid idő alatt sokat változott minden. •p nyhe kifejezés — inkább azt mondanám: minden megváltozott 1 Legelőször is az emberek. Hisz az egykori egyénileg gazdálkodó paraszt — ma vasmunkás és a szocialista brigád címért versenyző kollektíva tagja Olyan gyárcsarnokban dolgozik, ahol nagy felirat hirdeti: „A szocialista műhely címért versenyzőnk 1" Ki merne benne kételkedni, hogy Ladislav Lipták ennek a fejlődésnek nemcsak szemlélője volt? Nem, nem volt csak szemlélő I Nem azért állította ide a párt. Az ideiglenes hídüzemnek célja, feladata van, ami egyben a szocialista brigádok célja is: az acélvázak gyártási tervét egyenletesen, selejtmentesen teljesíteni, hogy a vasmű szerelői fennakadás nélkül végezhessék munkájukat. Elképzelhető-e az ilyen munka szenvedély, lelkesedés nélkül? — Alighal S mi a mester szenvedélye? Tudom Szeretnék még munkája iránt ls érdeklődni, de szinte bocsánatkérőn rám néz, fejébe biggyeszti sapkáját és az ajtó felé fordul. Egy pillanatig még tétovázik, visszatekint a mesterre, aztán így szól: — A rajzok kellenének. A mester átnyújtja neki a rajzokat, és az előmunkás elköszön. Utána nézek, s arra gondolok, hogy ha ezzel a fiatalemberrel az utcán találkozom, sohasem tételezném fel róla, hogy már előmunkás egy ilyen ' hatalmas gyárcsarnokban. Gondolataimból a mester zökkentett ki: AZ IDEIGLENES HÍDÜZEMBEN ACÉLVÁZAKAT HEGESZTENEK. 1982. március 1B ÚJ SZÖ 5 *