Új Szó, 1962. március (15. évfolyam, 59-89.szám)

1962-03-17 / 75. szám, szombat

Könyvszerető fiatalok a Vág-Duna partján JÖKORA ADAG büszkeség duzzasztja a kolárovől lakosok keblét. Hogyisne, mikor az ő falujuk tartja nyilván a legtöbb lakost ebben az országban. S ahogy ők mondják — annyi „külvárosi" településsel sem rendelkezik még egy falu mint ez a Vág-Duna menti nagyközség. Olyan nagy, hogy amolyan közepes falu tíz is kitelne belőle Utcája annyi van, hogy egy félszázezres városnak se sokkal több. Területe pedig még nagyobb, mert a mammutfalu úgy istenigazában elterpeszkedett a Vág-Duna partján. Évtizedekkel ezelőtt Sellyei József, a falusi élet nagy ismerője így jellemezte a nagyközség népét: Gútai nemzet. Hogy mi volt bennük a nemzet? Talán a sokaságuk? Vagy az az egység, amellyel elhatárolta a falu fiatalsága a szép gútai lányokra szemet vető „vidékiek" belolakodását? Vagy talán az a dac, Ingerült ellenállás a hatóságokkal szemben, amely néhány, a kapitalizmust kiszolgáló csendőr életébe került? Tény, hogy ha a faluban nagyobb összejövetelt, mulatságot rendeztek, elég gondja akadt a hatóságoknak. A környék karhatalmának nagyobb részét itt kellett összpontosítani, hogy úgy-ahogy fenntarthassák a rendet. Mert a szilajabb természetűek zsebéből gyakran előkerült a bicska. A vért, többször emberéletet is követelő parázs összetűzések okát szívesen keresték a kultúrálatlanságban, az italban, a szerelmi ellentétekben. Ám a valóságban mélyebb gyökerei voltak ennek a forrongásnak. Társadalmi gyökerei. Legtöbbször a szegény és a gazdag legény áthidalhatatlan ellentéte rejlett a szerelmi összetűzések mögött. S ha valaki vad virtuskodásukkal akarja megmagyarázni forrongásukat, akkor hadd tegyük hozzá: ebben a faluban 1919 ben a szovjethatalom és a Magyar Tanácsköztársaság példájára szervezték a falu életét. Akkor kapta a falu Vörös Guta nevet. És ez bizonyíték. SOKSZOR MEGFORDULTAM már ebben a megközelítőleg 11000 lakosú községben. Mindig újabb érdekességekkel lep meg az ország legnagyobb szövetkezetének gazdasági erősödése, fejlődése Legutóbb azonban a kulturális élet alakulásáról Igyekeztem adatokat szerezni Fűri Ernő elvtárs, a nemzeti bizottság titkára szívesen nyújtott felvilágosítást, már csak azért is, mert az utóbbi Időben a község krónikája gyakran került a kezébe. Persze, bennünket inkább a jelen érdekelt, erről kérdeztük. Fűrl elvtárs arról Ismert, hogy akár két órán keresztül Is beszél egyfolytában s olyan ízesen, hogy élvezet hallgatni. Mi ls figyelemmel kísértük minden szavát de Ide csak azt a részét jegyzem le hosszú és tartalmas beszédének, amely a kulturális élet fejlődésére vonatkozik. — Sajnos, még nincs olyan kultúrházunk, amelybe a község minden lakója beférne. De lesz, mert kell, s mert akarjuk .. Kultúrkedvelő a mi népünk, csak hát nem megy minden egyszerre ... Hogy milyen nagy a változás a kultúra terén? — elmosolyodik — Elmondok egy esetet, abból talán világos lesz a lényeg. Egyik alkalommal a mulatság vége felé úgy viselkedett egy nem helybpli társaság, hogy a mieink tekintete csak úgy parázslott. No, gondoltam, ebből csetepaté Is lehet. De nem lett. Elintéződött az egész, rendőr bicska meg pofonok nélkül. Mert nem ls volt a fiúk között igazi ellenségeskedés, csak éppen a „vidéKiek" duhajkodásától féltették a már'kialakult jobb szokást Hát így volt. Aki nem saját szemével látja, el sem hinné, hogy mennyit fejlődik a nép* Művelődik, csiszolódik így ls van ez rendjén. Ami azt illeti, messzemenő következtetésre ugyan nem ad okot ez az egy eset, de vitathatatlanul bizonyít valamit. Azt, hogy az ún. gútai vadságot a körülmények szülték. Kolárovo fejlődik, kulturálódik — ezt jó volt elkönyvelni, de kerestük a további bizonyítékokat. Benyitottunk a könyvtárba. — A kora délutáni órákban rendszerint kevesen vannak — mentegetőzött SZaldky Margit könyvtáros, amikor a látogatottság s a könyvforgalom iránt érdeklődtünk. — Egyébként nem panaszkodhatom, mert tavaly közel öt és félszáz fiatal állandó olvasónak számított. Látják, most ls csak fiatalokat találnak. Ez jó is, meg egy kicsit sajnos is. Jó lenne az idősebbekkel ls jobban megszerettetni a könyvet. Az egyik sarokban lányok böngészték a vékonyabb és vaskosabb könyveket. — Nekem ez a rész tetszett a legjobban a Csendes Donból — magyarázta egy csinos barna szőke társainak és eredménnyel, mert Gizike magával vitte azt is. — Szeret olvasni? — kérdeztük az egyik lánytól S mivel nem válaszolt azonnal, a könyvtáros szólt közbe. — Hogy szeret-e? Az nem ls kifejezés. ű itt a könyvmoly. — Azért az aztán mégis túlzás — hárította el a véleményt szerényen az egyébként ls szerény Szabó Anna, majd pirulva így folytatta: — Olvasni valóban nagyon szeretek. Nem akarok nagy szavakat mondani, de a könyv az egész világgal összeköt, jobb szórakozást el sem tudok képzelni. — Egyelőre — szólt bele az egyik kotnyeles. Nevettek. A könyvtárossal folytattuk a társalgást. Elmondta hogy több mint tízezer kölcsönzés volt tavaly, s az Idei év még jobbnak ígérkezik Különösen akkor, ha újabb könyveket is kapnak. Zsibrita Máriával, a művelődési otthon fiatal és szimpatikus vezetőjével is a könyvtárban találkoztunk, ö Is állandó olvasó. Hogy miért? — Mire jutna az ember olvasás nélkül Főképp a mi szakmánkban. ÖSSZEGEZVE: könyv- és kultúraszerető fiatalok élnek ebben a VágDuna parti nagyközségben.- Ha még nem ls állnak a városi kultúra színvonalán, a 30 év előtti színvonaltól már messzire jutottak. Hosszú út áll ugyan előttük, a tapasztalt igyekezet azonban arra enged következtetni, hogy Kolárovo nemcsak nagyságáról, hanem jó szövetkezetével együtt virágzó kulturális életéről is híres lesz. Biztosíték erre a könyvek iránti s a tudás utáni vágy. HARASZTI GYULA A zenei nevelés a keletszlovákiai kerületben A kelet-szlovákiai kerületben az iskolarendszer általános fejlődése keretében az utóbbi években örvendetesen fejlődött a zenei nevelés is. Míg a múltban a kerületben csak hat olyan iskola volt ahol zenét tanítottak, ma a kelet-szlovákiai kerületben 22 népi művészeti iskola működik zenei tagozattal, s ezeket 8347 tanuló látogatja. Csupán a košicei népi Művészeti iskola zenei tagozatának 1352 tanulója van. Időszerű nyelvi kérdések A Csehszlovákiai Sport március 6-i számában jó néhány nyelvi hibát találunk. Az Oj Ifjúsághoz hasonlóan, itt is elsősorban nem magyartalanságok, hanem a stílus világossága és szabatossága elleni vétségek fordulnak elő, amiket gyakran helytelen kifejezések okoznak. Nézzünk egynéhányat. A lap szerint Dlvin „sérülten, egy és a VVK nem pótolhatja a KK-t, sem lábbal harcolta ki az ezüstérmet". Ta- a KGYK-t. Magyarul: a Bajnokcsapalán sérült lábbal vagy lábsérülése el- tok Európa Kupája és a Vásár-Válenére is megszerezte az ezüstérmet, rosok Kupája nem pótolhatja sem a — Rosszul használják sportlapunkban Középeurópal Kupát, sem a Kupaa szerez ige befejezett alakját. Az győztesek Kupájának küzdelmeit, előbbi mondatban helyes a megszerez Igaz, hogy mind a „rövidítésnyelv"-, ige, gólt azonban nem lehet meg- mind magyar fordítása furcsán hangszerezni, csak szerezni, ha nem lőni. zik, de az utóbbi jobb, mert érthetőbb. Gólszerző és góllövö egyaránt helyes A nyelvművelés álláspontja az, hogy szó, „gólmegszerző" azonban nem. lehetőleg kerüljük a szokatlan és új(„A mérkőzés sorsát eldöntő egyetlen szerű betűszavakat és rövidítéseket, gólt a 84. percben Pucher szerezte úgyis éppen elég sok honosodott meg," egy másik mérkőzésen pedig meg már belőlük. — A sportlapunkFarmaCka volt „á gólmegszerző".] ból Idézett mondat nagyobb hibája a Hasonló pongyolaság l található a blróküldés megejtése. Sorsolást lehet labdarúgó bajnokság tavaszi nyitá- megejteni, bíróküldést aligha. A nyáról szőlő tudósításban. A cikkíró mondat helyesen és zavarmentesen: olyan tulajdonsággal ruházta fel a közben kisorolták a Bajnokcsapatok Dynamo Žilina együttesét, hogy az Európa Kupájának következő találko„a bajnoki táblázatban... előkelő he- zóit és kijelölték a játékvezetőket, lyezést harcolhat ki." A mondat töb- Senki sem lepődhet meg, ha azť bet mond a kelleténél, hiszen az elő- olvassa, hogy Molnár 2 sz. mezben kelő helyezéi elég lett volna. Labda- futott ki a pályára. (Értsd: jobbhátrúgó csapat helyezéséről mindenki véd). Az is megszokott dolog, hogy tudja, hogy a táblázaton elfoglalt he- Svédország úszója az egyes (1.) pályéről van szó, fölösleges tehát ki- lyán rajtol. De hogy Svédország az tenni a táblázatot; táblázatban vi- egyes számú európai úszó-nagyhataszont nincs helyezés. lom, az már meghökkentő. Elsőszámú Sportnyelv! hiba a Tatabánya egy- esélyes, az Igen, és a kifejezést azért pontos vesztesége ís. A döntetlen ís írjuk egybe, mert nem számot, haeredményt ugyanis pontveszteségnek nem rangot jelent. mondjuk, az egy nélkül. Így viszont Hivatalosan sportlapban rendszerint lehet: a Tatabánya Salgótarjánban humoros cikkkben szerepelnek olyan hagyta az egyik pontot (vagy hagyott f

zava

k. kifejezések és mondatok, ameegy pontot). Azt csak mellékesen je- r

e®

y

h' ?

n

a°

B™ ,

n

a/

Y t

s

zÍ

m

b°

n „„ u ,-,. .. ' találunk a Csehszlovákiai Sport hasábgyezzük meg hogy az Újpesti Dózsa ,

al

n. PéldáuI

: márl

s ^

a.

mérMz

6. válogatott fedezete nem Sólymosi, ha- Sen kergették a bört az I. ligás csanem Solymosl. patalnk". (Ez a mondat egyébként is Többször előfordul a lapban az rossz, csúnya, főleg az nélkül és a liga óriási műlesiklás kifejezés. Tudomá- egyszeri előfordulásával lenne elfogadsunk szerint óriás-műlesiklás a helyes. hat

ö)- Tovább: „a negyedik percben zörA soft-ütőt a magyar sportnyelv ál- Í!?®L

c"

pat háIf

ii

a"; "W talában szivacs- vagy szVL ütő- J— TS^'W^ÍE? nek mondja. kezdte. . vérpár sikerét stb. stb. Ilyen sportHumoros-zavarosan hat a következő Jassznyelvl tobzódás eredménye aztán mondat: „Közben kisorolták a B E K az asztalitenisz-ütő szegre akasztása. Taelkövetkező találkozóit, megejtették lá

n kilyukadt az ütő, hogy szögre lehet a bíróküldést... és előrehozták a akasztani, vagy a cikkíró tévesztette döntő időpontját." - Nem szeren- öf

ze a '

abd

a,

r?S?, cipőjével? (Szögre esés a betűszavak evártása P

7 akasztotta a „bőrt", azaz abbahagyta a ebes a oetuszavaK gyartasa, s ez nem- rendszeres futballozást" 1 Talán az utóbcsak a Csehszlovákiai Sport kedvelt bi történhetett gyakorlata, hanem más magyar lapok A sportnyelv más stílussal való kestílusa is. Lassan annyi rövidítést és verésére azonban az alábbi mondat betűszót kell fejben tartanunk, hogy teszi fel a koronát: „A nők szabadon szótárt kell vezetnünk róluk. Ezek választott gyakorlatai elbűvölték a az újkeletű nyelvi jelenségek nem Les Vernets stadion háromezer főnyi szépek, sokszor értelemzavarók, ha nézőseregét. Ehhez hozzájárul a szía papírtakarékosság miatt hasznosak nes kosztümök kavalkádja Is és peris. Elrettentésül egy mondatot (nem sze nem utolsó sorban, a versenyző a Csehszlovákiai Sportból): A BEK fiatal lányok bája". Bájosť —ki— PISTI első osztályba jár. Azt, hogy naponta korábban kell kelnie és amiatt nem nézheti a televíziót, legfeljebb este 8 óráig, valahogy msgszok ta. Abba is beletörődött, hogy nem játszhatta át gondtalanul dz egész napol, hiszen a felét Iskolában kell töltenie. Csak egy dolog van, amibe Pisti sokáig nem tudott belenyugodni és ez: a leckeírás Hát nem eleget irkálnak ők egész délelőtt az iskolában? Mi értelme annak, hogy még otthonra Is a nyakukba sóznak egy csomó írnivalót?! így morfondírozott magiban Pisti barátunk és — mer! a kötelességtudásával sosem volt semmi baj — mind járt ebéd után nekiült az írásnak. De, hogy köztünk maradjon a szó, már a legelső percben az járt a fejében, hogy mielőbb lefirkantja, aztán usgyi, gyerünk játszani! Pisti kapkodva lefirkálta a betűket, aztán végignézett müvén, és elkeseredett a szájíza Na, ez bizony nem a legszebben sikerült! Nem sokat sajnálkozott azonban felette és elindult játszani. Da valahogy az ilyen írásos napokon a játék nem esett |ól. Kedvetlenül adta a tippeket, vagy követte pajtásai utasítását az űjabbnál üjabb játékokra. Folyton ott lebegett szeme előtt a macska karmolással telekapart füzetoldal. Aztán mire beesteledett, és édesanyja hívó szavára véget vetett a napnak, nagy elhatározás született meg benne: kitépi a lapot és újra írja. de valami gyönyörűségcsen! Sokszor előfordult ez, és bizony mire Pisti barátunk beadta a betelt füzeteket, szinte fele hiányzott a lapoknak. A tanító elvtárs látta ezt, de nem szólt semmit. Gondolta, majd észbe kap a kisdiák és rájön arra, hogy. .. És Pisti rá is jött. .. Egy napon talán minden eddiginél csúnyábban firkálta le a leckét, aztán futott játszani. De a lelkiismeret még esteledés előtt visszakényszerltette a lakásba. Elővette a f&zetet azzal az elhatározással, hogy kitépi a lapot és újra írja az egészet. Igen ám, de amikor kinyitotta az irkát, megdöbbenve látta, hogy a középső lapnak a legutolsó oldalára írta a leckét. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy benne hagyja a macskakaparást, vagy leírja újból mindazt, ami a kettős lap első három oldalán van. Minél tovább nézegette az elkapkodott betűket, annál inkább megerősödött benne aZ az elhatározás, hogy nem hagyhatja benn a füzetben. Nekifohászkodott hát és a kitépett lapról másolni kezdte az előzó napi leckéket. Mire elkészült, öreg este lett. Többször kellett kifáradt csuklóját pihentetnie, mert egy napi lecke csak-csak, de négy-öt napit megírni egy szuszra, az már igazán nem gyerekjáték! Mint mondottam, hosszú Ideig tartott a másolás, de éppen kellett is annyi idő ahhoz, hogy Pisti barátunk nagy felfedezésre jusson. Rádöbbent, hogy mennyi igazság van némely közmondásban, például abban: hogy lassan járj, tovább érsz, vagy a rest kétszer fárad! Igen, most az egyszer alaposan ráfizetett a kapkodásra! De utoljára! Attól a naptól kezdve Pisti füzetét megnézheti akárki: nem is írva, de rajzolva van abban minden betű! A lapokat pedig — akárki utánaszámolhatja. A ló a réten legelészett, a ** szúnyog meg a közeli mocsárban egy bokor ágán üldögélt. A ló csipegette a füvet és lassan a bokorig ért. A szúnyog kifeszítette a mellét és rágyújtott a szúnyognótára. A ló azonban rá se hederített, még csak a füle hegyét se mozdította meg. Megsértődött a szúnyog. — Hát te engem nem látsz, komám? — Most már látlak — felelte a 16. A szúnyog minden oldalról jól végigmérte a lovat: szemügyre vette sörényét, széles hátát, erős patáfát és csodálkozva zümmögte: — Hát te csak jól megnőttél, koma. Ha jól látom még nálam ts nagyobb vagy. — Igazad van, egy cseppet nagyobb vagyok — hagyta rá a lő. — Akkor te erős ts lehetsz, ugye? A ló és a szúnyog [Bszt mese) — Vonom az ekét, jó nehéz, de nem panaszkodom. — Te a légytől se félsz? — Hogy félnék? Csak legyintek egyet a farkammal, s már Itt sincsenek. — Biztosan a bögöly sem terít le. — Hát a bögöllyel már több a bajom, azok végtelenül szemtelenek. A szúnyog újra ktdüllesztette a mellét, szétvetette lábát akár valami nagyúr és ringatta magát. — Ugyan komám, mik azok a bögölyök a szúnyogokhoz képest. Ogy látszik, nem igen Ismered a fajtánkat. Hiába vagy nagy és erős, mi eqy-kettőre legyőzünk téged. A ló ránézett a szúnyogra, megcsóválta a farkát és így szólt: — Ne haragudj, szúnyogocska, de valahányan vagytok, nem győztök le engem. — Leterítünk — sipította a szúnyog, hogy majd beleszakadt. — Dehogy ts győztök — felelte szelíden a ló. Sokáig vitatkozott a szúnyog, végül ts így szólt a 16: — Ne csépeljük hiába a szót. Mérjük össze erőnket, hívd a seregedet. — Keljünk hát viadalra — egyezett bele a szúnyog. Magasra röppent és rázendített a szúnyogok harci riadójára. Mindenfelől szúnyogok jöttek: a nyárjallgetbBt, a fenyőerdőből, a rétről, a mocsárból, a halasMINDENNEK MEGVAN A MAGA IDEJE v. G0LJ4VKIN A leckére fittyet hányva, futottam a játszótérre a többiek után. Szaladok, szaladok és egyszer csak belebotlom a tanítóba. Megszólít: — Hová futsz? Kergeted a szelet? — Igenis ... azaz, hogy ... a játszótérre futok. Mellette lépkedett és várom, mikor fogja megkérdezni, elkészítettem-e a felad ltomat. A feleleten törtem a felem. Mit is mondjak neki? De nfim tudtam semmi okosat kigondolni. — Szép idő van — szól a tanítő. — Bizony, nagyon szép — válaszoltam és reszketve vártam, hogy a lecke után érdeklődjék. De neki esze ágában sem volt ez. — Valahogy vörös az orrod — viccelődött. — Mindig piros az orrom, ilyennek nőtt. — Ne mondd! És te Ilyen orral nyugodtan tudsz élni? Megijedtem: — Mit csináljak vele? — Add el és vegyél újat. — Ne tessék velem viccelni! A tanító újra elnevette magát, én meg csak vártam, mikor érdeklődik a lecke felől. De nem kérdezett semmit, teljesen megfeledkezett róla. Másnap kiszólított engem: — Mutassad csak a leckét, barátom . .. —•Hm, mégsem feledkezett el. Szűcs Béla fordítása. AA/WWS/WVWWWWVWVA tóból és az Ingoványból. A rét felett beborították az eget akár egy sötét felhő. A szúnyogok felzúgtak, ellepték a kedves lovacskát és beledöfték hegyes fulánkjatkat. Á lovacska erre lefeküdt a földre és forgolódni kezdett a fűben. Addtg forgolódott, míg az egész szúnyogsereget el nem tiporta. Csak egyetlen szúnyog maradt életben, kiegyensítette sérült szárnyát és a vitatkozó szúnyoghoz repült jelentésre: A harc így és így folyt le. Az ellenséget a földre terítettük. Ha legalább négy katonánk életben marad, akik megfognák a lábát, le is nyúztuk volna a bőrét, hogy teljes legyen a diadal. — Nagyszerű? Kitűnőt — repült a szúnyog az erdőbe elhencegni a bogárvilágnak: — Nézzétek micsoda hősök vagyunk. Leterítettük a lovat ts. Nincs a világon erősebb lény a szúnyognál, SYBRMEK0H1AG Rényl Magda: TÉLUTÓ fliróka-maróka, cirógat a nap sugárujjak becézik a domboldalakat. Ciróka-maróka, melegít a fény, kilyukad a hóbekecs a hegyek tetején. Kipi-kop, )ég reped sugár integet folyók hátán megoldja a jégbilincseket. fi iróka-maróka, '••'simagat a nap, hóvirágok nyújtózkodnak, hócsermely fakad. Olvad a dércukor, rügy duzzad a fán, jégtulipán hervadozik házunk ablakán. Ihajja — csuhajja muzsikál a szél jókedvében dudorászik nádhúron zenél. C

iróka-maróka, aranylik a nap, földágyában fü neszel kiskertünk alatt. Erdőkön, mezőkön télutó szalad, ébreszti a bólogató fűzfaágakat. Rigó szól: Tillló, jégcsap pityereg, bárányfelhő paripákon jő a kikelet. fel ( TÖRPafEJtP k a n a k v é h t * e k •tí - mta 1. Ha a megjelölt kockából sakk-lóugrás szerint érintitek az összes betűket, egy Időszerű Jelszót kaptok megfejtésül. (Beküldte: Slmoncsik István, Nltrany). i 2 3 4 I 6 t ! i M 2. Ha helyesen megfejtitek a rejtvényt, a vastagabb, függőleges sorban egy világhírű cseh pedagógus és gondolkodó nevét kapjátok. Vízszintes sorok: 1. Németországi folyó. 2. Hon. 3. Mezőgazdasági szerszám. 4. Eltulajdonít. 5. Gyümölcs. 6. Le ellentéte. 7. Szlovák Igenlés. 8. Napszak. 9. Régi űrmérték. 10. Évszak. (Beküldte: Kecskeméty Ottő, Velký Cetln). MÜLTHETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. Kenya. 2. így lehet a fehér mezőt hat egyenlő nagyságú és alakú részre osztani. KIK NYERTEK: Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Dömötör István, Horné Saliby, 2. Stano Klári, Tellnce, 3. Lajos István, Mofia, 4. Sunik Márta, Želiezovce, 5. Kovács Mária, Dun. Streda. Megfejtéselteket lehetőleg postai levelezőlapon az alábbi címre küldjétek: Üj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. üi szo. a s Í9B2, Mxdm m