Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)
1962-02-10 / 40. szám, szombat
A mezőgazdaság 1962. évi feladatai (Folytatás a 6 oldalról) nek saját alapjaikkal és javaslataikkal. Ugyancsak ők hagyják jóvá a tervet, és a jóváhagyott terv alapján a gazdaságokat közvetlenül irányítják, gondoskodnak a feladatok teljesítéséről és a gazdálkodás megszilárdításáról. Mindez egyúttal segítségünkre lesz az állami gazdaságok problémáinak és termelési irányzatának megoldásában s e gazdaságok fokozatos szakosításában. Az állami gazdaságok termelése szakosításának tisztázatlan kérdései ösztönösséghez, a természeti feltételek elégtelen kihasználásához, a földek átcsoportusítá.sához, az építkezésre és a gépesítésre fordított beruházási eszközök šzétforgácsolásához vezetnek. Az állami gazdaságok termelése szakosításának fokozatos megoldását elsőrendű feladatnak tartjuk. Helyes lesz, ha a harmadik ötéves terv végéig az állami gazdaságok egyharmadában szakosítják a termelést. Természetesen nem szprosan vett szakosításról van itt szó, hogy például egyes gazdaságok csak búzát, vagy csak kukoricát termeljenek. A szakosítást úgy lehet megkezdeni, hogy egyes termények termelését a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező gazdaságokra összpontosítjuk, hogy ne kelljen valamennyi üzemben termelnünk. Nem volna gazdaságos, ha valamennyi gazdaság mindent termelne. Például a kukoricatermo körzetben levő Hrušovanyi Állami Gazdaság most 51 különböző fajta mezőgazdasági terményt termel. Az állami gazdaságokban máris megvannak a feltételek az egész mezőgazdaság továbbfejlesztésével öszszefüggő, célszerű szakosítás bevezetésére. Már a tervben ki kell tűzni az egyes állami gazdaságok termelési irányzatát, növelni kell az állami gazdaságok vetőmag és ültetőanyag termelését. Az állami gazdaságok termelési irányzatát természeti feltételeikkel összhangban kell meghatározni. Fokozni kell a komjó, a szőlő és a gyümölcs termesztését a termékeny vidékeken, a hegyi és hegyaljai körzetekben a borjú és a növendékmarha tenyésztését, főként a törzs- és haszonállatok tenyésztését, a város melletti körzetekben pedig a tej, a zöldség, a baromfi és a tojástermelést. A szakosítás bevezetése során nem kell nagy vállalatokat alakítani, Hiszen a kisebb vállalatokban is érvényesíteni lehet a szakosítást és bevezetését megfontoltan kell végezni, hogy még átmeneti időre se csökkenjen a termelés vagy a piaci termelés. A járásban a mezőgazdasági termelés Irányításának fontos eszközei maradnak a traktorállomások. Az utóbbi időben miután a gépek túlnyomó többségét eladták a szövetkezeteknek, a GTÁ-k megváltozott tevékenységük meg nem értése következtében feladataikat nem teljesítették kielégítően. A GTÁ-kban túlsúlyban volt a kereskedelmi tevékenység, amit gyakran a járási nemzeti bizottságok is támogattak. Ezzel szemben a politikai, szervező és műszaki tanácsadó tevékenységet elhanyagolták. A KB júniusi plénumának határozatai alapján a Központi Bizottság és a kormány intézkedéseket hagyott jóvá a GTÁ-k tevékenységének megjavítására, a mezőgazdasági technika fejlesztésének és kihasználásának jobb irányítására. A GTÁ-k eme intézkedések alapján dolgozzák ki a járás mezőgazdasági-műszaki fejlesztésének tervjavaslatait, és segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemek műszaki-fejlesztési és gépszükségleti terveinek összeállításában. Az ő feladatuk lesz, megszervezni a nagyüzemi termelési technológia meghonosítását a mezőgazdasági üzemekben és a munkasžervezés haladó formáinak érvényesítését a komplex gépesített brigádokban. Egyúttal a mezőgazdasági termelés és technika fejlesztési tervével összhangban megfelelő időbeli előnnyel gondoskodniuk kell a traktorosok, gépjavítók, gépesítők rendszeres kiképzéséről és a tanoncok neveléséről. Továbbá gondoskodnak a mezőgazdasági üzemek számára történő gépszállításokról. Igen fontos feladat lesz a szükséglet tervezése, a pótalkatrészek helyes elosztása és felújítása, valamint a. mezőgazdaság más szükséges anyagokkal való ellátása. Miután a GTÁ-k felelősek a mezőgazdasági technika kihasználásáért, felügyeletet kell gyakorolniuk a gépek műszaki állapota felett, a gépek javítása és karbantartása, valamint a munkavédelmi és biztonsági elvek betartása felett. A GTÁ-k szakképzett dolgozóit bízzák meg az állami műszaki felügyelet végrehajtásával, és azzal, hogy a mezőgazdasági üzemeknek intézkedések megtételét írják elő. A Központi Bizottság politikai irodája elhatározta ama fogyatékosságok kiküszöbölését is, amelyek azáltal keletkeztek, hogy egyes járások a jóváhagyott elvekkel ellentétben engedélyezték a GTÁ-k csaknem valamennyi gépének eladását. Sokszor olyan nehéz gépeket is eladtak a szövetkezeteknek, amelyeket nem is tudtak teljesen kihasználni. Azáltal, hogy a GTÁ-n nem maradt megfelelő tartalék, jelentős nehézségek keletkeztek például a gabonakombájnok áthelyezése ter#n, pedig egyes mezőgazdasági üzemekben a kombájnokat nem is használták ki. Ezért elhatároztuk, hogy az Idén a kisebb és gyengébb szövetkezetek nem kapnak nehéz- és félnehézgépeket, hanem azok egy részét a GTÁ-knak juttatják. Ezáltal meglesz a tartalék a csúcsmunkák elvégzésére és azon EFSZ-ek megsegítésére, ahol veszteség fenyeget. A GTÁ-k tevékenységének fontos meghatározásával és tevékenységük tartalmának bővítésével egyidejűleg elhatároztuk, hogy a GTÁ-k egységes szervezetként épülnek ki a mezőgazdasági technika fejlesztésének és kihasználásának, a mezőgazdaság gépekkel, pótalkatrészekkel és műszaki üzemanyagokkal való ellátásának megoldására. Bevezetjük n mezőgazdasági gépek javításának szakosítását és rendezzük a GTÁ-kban és a javító műhelyekben a tervezést, a pénzellátást és az anyagi érdekeltséget. Az egységes szervezetbe betagolódik az Agrotechna is. A mezőgazdasági termelés fejlődésével kapcsolatos fontos problémák megoldása során nem nélkülözhetjük a tudomány és a kutatás segítségét. E feladat teljesítésére, minta tapasztalatok mutatják, már nem képes a mezőgazdasági tudomány önmagában. Egyre nyilvánvalóbb valamennyi tudományág feltétlen aktív részvételének szükségessége, hogy alapvető elméleti alapokat nyerjünk a mezőgazdaságban történő felhasználás céljaira. Az alapvető elméleti kutatás mindeddig nem folyt a mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően. A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia, amely felelős voit a mezőgazdasági tudomány fejlesztéséért, nem készült jól fel ezen alapvető kérdések megoldására. Mint a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó intézmény elsősorban a pillanatnyi szükségletre és az úgynevezett ágazati kutatásra fordított figyelmet. A Csehszlovák Tudományos Akadémia, amelyben az összes többi szaktudomány összpontosul, tekintettel a mezőgazdasági akadémia fennállására, e kérdésekkel általában nem foglalkozott, és így e szakaszon komolyan lemaradt az alapvető elméleti kutatás. Fogyatékosságok mutatkoznak e téren a főiskolák tevékenységében.is. Amikor a Központi Bizottság politikai irodája foglalkozott a tudomány új küldetésével társadalmunk fejlődésében és fontos intézkedéseket hagyott jóvá a Csehszlovák Tudományos Akadémia szervezeti átépítésével kapcsolatban, elemezte a mezőgazdasági tudomány helyzetét is. Egyetértünk azon tudományos dolgozók nézetével, akik a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémiának a Csehszlovák Tudományos Akadémiába való betagolását a mezőgazdasági kutatásnak pedig közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium alá való rendelését javasolják. A Csehszlovák Tudományos Akadémia alapvető elméleti kutatást folytatna, amely a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából mindenekelőtt a biológia, a vegyészet, a fizika, a földtan, a műszaki tudományok, a talajkutatás, a növények és állatok fiziológiája, valamint a mezőgazdaság alapvető politikai gazdasági problémái terén fontos. A mezőgazdaságnak nyújtott segítségben továbbra is a mezőgazdasági kutató intézetek töltenek be elsőrendű küldetést. A meglévő intézetek többségét, amelyeket a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia irányit, közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium alá rendelnék. Ezek az intézkedések lehetővé teszik még szorosabb kapcsolatukat a gyakorlattal, és jjell, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdaság tudományos irányításának elmélyítéséhez is: Helytelen volna, ha e javasolt változtatásokat csupán szervezési intézkedésként értelmeznék. Lényegében arról van szó, hogy megteremtsük a feltételeket a tudományban azon irányzatok érvényesítésére, amelyek a feladatok komplex megoldását tartják szem előtt, hogy a tudomány hatékonyabban előkészíthesse „az ipar j és a mezőgazdaság szintézisét", a jövő kommunista társadalom egyik nagy feladatát, amint Marx kifejezte. Ez ugyan még eléggé, távoli cél, amelynek elméleti jelentőségét azonban már ma elő kell készíteni. Ugyanakkor arról van sző, hogy már ma ís előnyösebb és helyesebb a mezőgazdasági tudomány és kutatás számos problémáját nem elszigetelten megoldani, mint eddig, hanem egész tudományos életünkkel, közösen. Alapvetően meg kell változnia ama segítség formájának, amelyet a mezőgazdasági tudomány nyújt a gyakorlatnak. A mezőgazdasági közvéleménynek csupán sajtó, rádió, televízió és előadások útján történő tájékoztatása a tudományos ismeretekről és kutatásról nem eléggé hatékony. A Központi Bizottság határozatai alapján új szervezeti alapokra helyezzük a tudomány és a kutatás eredményeinek bevezetését a mezőgazdasági gyakorlatba. Kiépült a kerületi és körzeti állomások rendszere s azok bázisai a szocialista mezőgazdasági üzemekben. Az egész területen egyenletesen oszlanak meg azok a támaszpontok, ahonnan a tudomány és a kutatás ismereteit terjesztik Most arról van szó, hogy e berendezést az eddiginél jobban kihasználjuk. Rövid időn belül meg kell valósítani e bázisok helyes termelési irányzatát s érvényesíteni kell bennük mindazt, ami új, hogy igy minden járásban létesüljön olyan mintaüzem, amelynek tapasztalataiból a többiek tanulhatnak. A kiválasztott mezőgazdasági üzemeknek a körzeti állomások bázisainak kell utat mutatniok a termelés belterjességének és a munkatermelékenységnek a" termelési feltételeknek megfelelő célszerű növelésére. Ilyen irányban kell működnlök a mezőgazdasági-erdőgazdasági társaságoknak is. Kell, hogy a tudományos eredmények és a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazásának egész rendszere a mezőgazdaság irányításának fontos láncszeme legyen. A mezőgazdaság irányításának egyik döntő eszköze az élenjáró dolgozók és mezőgazdasági üzemek leghaladóbb tapasztalatainak elterjesztése. Látható, hogy e téren már nem elegendők a személyes és szemléltető agitáció hagyományos formái. Mindenekelőtt a szemléltető példák módszerét kell alkalmazni. Hogy mit jelent a szemléltető példa helyes felhasználása a termelés növelése érdekében, ezt a poprádi mozgalom vagy pedig a Dunajská Streda-i elvtársaknak a komplex brigádok létesítéséhen elért eredményei bizonyítják. Helyesen járt el a Dunajská Streda-i Járási Pártbizottság, amikor a szovjet gépesítők tapasztalatait nemcsak általános kihirdetéssel népszerűsítette, hanem létrehozta a komplex brigádokat, s azokat Gitalov elvtárs közvetlen segítségével tökéletesítette és e tapasztalatokra megtanította a járás többi mezőgazdasági üzemét is. Hasonlóképpen dolgozik Trousil elvtárs, a Szocialista Munka hőse is a hlušovicei EFSZ-ben. Ez a szövetkezet tulajdonképpen szemléltető iskaia, ahova az egész környék szövetkezeteséi tanulni járnak. Trousil elvtárs közvetlenül a munkahelyen mutatja meg, hogyan lehet nagy tejhozamot elérni. Módszereit ma csaknem az egész köztársaság területén alkalmazzák. E példák azt mutatják, hogy a szemléletes példák terjesztése az irányítás fontos formája. A probléma nem az, hogy nincsenek példaképek, hanem az, hogy a felelős dolgozók gyakran nem ismerik őket és nem segítik elterjeszteni. Gyakran beszélünk az új iránti érzékről, amellyel valamennyi kommunistának, elsősorban a funkcionáriusoknak rendelkezniük kell. A pártszerveink és nemzeti bizottságaink munkájában azonban nagyobb erőfeszítést kell tenni a Jó példaképek követése érdekében. Véleményem szerint helyes lesz, ha a Földművelésügyi Minisztérium a legjobb növénytermesztők és állattenyésztők munkahelyét „a haladó tapasztalatok iskolájának" ismeri el. Ezek az üzemek. állandó kapcsolatban állanának és együttműködnének a tudományos intézetekkel és gépállományukat a munkafolyamatok komplex gépesítését biztosító gépekkel egészítenék ki. Ezeken a kiemelt munkahelyeken tanfolyamokat és szemináriumokat rendeznének a dolgozók számára, az új technológiának további mezőgazdasági üzemekben való elterjesztése céljából. Helyes lesz felkeresni a példás növénytermesztők, állattenyésztők és gépesítők munkahelyeit és rendszeres segítséget biztosítani számukra. Különös figyelmet kell fordítani a kukorica komplex gépesített gondozásának és betakarításának, a cukorrépa Svetličny módszere szerint történő termesztésértek, a borjak nagy kapacitású borjúistállókban való nevelésének, a baromfi nagy tenyészetekben és baromfitenyésztő nagyüzemekben való nevelésének stb. Ha sikerül gyorsan ilyen mintaüzemet létesíteni és ha e tapasztalatok elterjesztése állandó munkamódszerré válik, ekkor ez kétségtelenül újabb lépést jelent a mezőgazdasági termelés növelésének útján. Pártunk XII. kongresszusának öszszehívásáről szóló közlemény a mezőgazdaságban ls ösztönzést adott a szocialista munkaversény továbbfejlesztésére. A járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok kísérjék rendszeres figyelemmel a vállalások teljesítését, segítsenek sokoldalúan a versenyző üzemeknek, általánosítsák tapasztalataikat, jutalmazzák meg a legjobb dolgozókat és szervezzék meg a legjobbak eredményeinek elterjesztését. A múlt év októberének végéig a mezőgazdaságban 5158 kollektíva versenyzett a szocialista munkabrigád címéért E címet eldig 293 kollektívának ítélték oda. A versenyző kollektíváknak azonban a szövetkezetekben nem szentelnek megfelelő figyelmet különösen a szövetkezetek vezetőségei. J\ mezőgazdaságban jelentkeznek Kollektívák versenyre a XII. kongresszus brigádja cím elnyeréséért. E mozgalmat minden téren támogatni kell, s meg kell terem-, teni a feltételeket, hogy e címre igényt tarthassanak egész földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és traktorállomások is. Gondoskodni kell arról, hogy a verseny minél szélesebbkörű legyen, hogy minden egyes dolgozó kötelezettséget vállaljon és azt becsülettel teljesítse is. Azt a nézetet valljuk, hogy az év folyamán a nemzeti bizottságok a pártszervek' segítségével, a dolgozók részvételével szervezzék meg a tervek és a vállalások széleskörű felülvizsgálását. Elvtársak, az idei év a XII. pártkongresszus éve. A párt ebben az évben a nép széleskörű részvételével kidolgozza társadalmunk fejlesztésének további távlatait. További jelentős lépést akarunk tenni a harmadik ötéves terv fő célkitűzéseinek teljesítése felé. Azt akarjuk, hogy az idei terv eredményeiből a mezőgazdaság sikeresebben kivegye részét mint eddig. Ez elsősorban attól függ majd, hogy a párt, a nemzeti bizottságok és a többi szervezet milyen munkát végez az emberek körében, hogyan magyarázzuk meg a dolgozóknak közös feladatainkat, hogyan használjuk fel kezdeményezésüket, jó javas-, lataikat és észrevételeiket. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocializmus mindannyiunk közös müve, senki se állhat kívül. És ez főként falvalnkra, a falvainkban végbemenő nagy átalakulásra vonatkozik. Nem kétséges, hogy valamennyi szövetkezetes, valamennyi mezőgazdasági dolgozó jó munkaeredményekkel üdvözli pártunk XII. kongreszszusát. Többet termelnek Az Üstí nad Labem közelében, Ožínban épülő gázgyárnak mégcsak az első részét helyezték üzembe. A korszerű üzem azonban már most közel kétszer annyi gázt termel, mint amenynyit előirányoztak. Képünkön a tisztító-részleget látjuk, amelyből a távvezetékbe kerül a gáz. 0. Pícha (CTK) felv. 1982. február 10. ÜJ SZÖ 7 *