Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

Hogy hírnevükön csorba ne essék Az utóbbi években több körülmény szól amellett, hogy a chotíni szövetkezetesek jól gazdálkodnak. Ez nemcsak a gazdaság fejlődésében nyilvánul meg, hanem a tagság egyéni életében is. A kölcsönös megértésből eredő sikerek, jó csengést adtak a szövetkezet hírnevének. Most ls, amikor bekopogok a szövetkezet irodájának ajtaján, Pákozdy elvtárs, a szövetkezet elnöke és Szabó Gábor ökonómus, a takarmánytermesztés fokozásának lehetőségeit latolgatják. Mind a ketten bele való emberek. Ezt a tagság részéről megnyilvánuló őszinte bizalom is alátámasztja. Amikor a gépek javítása kerül szóba, Pákozdy elvtárs készségesen tájékoztat. Még december elején kezdetét vette a munka. A 21 erőgépen kívül még A vörös zászlóért versenyeznek A szövetkezeteseket ez idén éppúgy, mint az ipari dolgozókat, vörös zászló adományozásával tüntetik ki nagyszerű gazdasági eredményeikért. Eddig 188 EFSZ vesz részt a vörös zászlóén folyó munkaversenyben és 66 kollektíva törekszik a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő cím elnyerésére. 5807 mezőgazdasági kollektíva verseng a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, és 410 kollektíva már ki is érdemelte a megtisztelő címet. A legjobb eredményeket a nyugat-szlovákiai kerületben érték el, ahol már 92 kollektíva nyerte el a büszke címet. (CTK). sok más gép vár javításra. Ezt a munkát Horváth Sándor mechanizátor irányítja. Igaz, hogy az alkatrészek beszerzése sok gondot okoz, de a gépjavítók leleményessége sok esetben leküzdi a felbukkanó akadályt. Már az elmúlt évben is, de ez évben még nagyobb lelkiismerettel fognak neki a munkának Szabó Gábor, Csintalan Elek, Vizik János és Szabó András mechanikusok. Jelentős mértékben hozzájárultak a munkálatok mielőbbi elvégzéséhez maguk a traktorosok is. Nem kisebb dologról van sző, mint a komplex-brigádok megalakításáról. Ehhez pedig jó gépekre van szükség. A chotíni szövetkezetesek, az öszszes mezőgazdasági gépeiket házilag javítják. Amikor aziránt érdeklődöm, hogy ez mily összegű megtakarítást jelent, — Szabó elvtárs adja meg a választ. Évente két traktor generáljavítása van tervbe véve. Ha ehhez még hozzáadjuk a további gépek javításának költségét, akkor ez az öszszeg kb. 70—80 ezer koronát tesz ki. Egy hónap rövid idő. De ez elégnek bizonyult ahhoz, hogy a chotíni szövetkezet traktorai indulásra készen álljanak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van. További feladatok várnak a gépjavítókra. Javításra várnak az öntözőberendezés motorjai, a fűkaszálók, hengerek és gabonakombájnok. A szorgalmas kezű emberek tudják ezt és éppen ezért minden percet kihasználnak. A közelgő tavasz nem találja készületlenül őket. Jól felkészülnek a tavaszi nagy csatára, mert nem szeretnék, hogy hírnevükön csorba essék. ANDRISKIN JÖZSEF, Komárno. A CSKP XII. KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE Á príevidzaí szövetkezetesek új célkitűzései E Á prievidzaiakat a legjobb időben = érte a pártunk XII. kongresszusáig nak tiszteletére indult kötelezettÍj ségvállalási mozgalom. £ppen évi 5 termelési tervük összeállításán = dolgoztak, és fontolóra vették, hoE gyan gazdálkodhatnának ez idén E jobban. A terv kidolgozásához a E múlt évi gazdasági eredmények = alapos elemzése után fogtak hoz5 zá. Az elemzés megmutatta, milyen = tartalékokkal rendelkeznek a ter= jnelés növelésére. Oj technológia E alkalmazásával a növényi és az E állattenyésztési termelésben már E az idén 25 százalékkal is növelhetik a munka termelékenységét, = ezáltal részben megoldhatják a E munkaerő-hiányt. Az elmúlt évben szerzett legjobb tapasztalatuk az, hogy a szövetkezet a helyesen Irányított szocialista munkaverseny segítségével azokat a kötelezettségvállalásokat is teljesítette, amelyeket főként a lemaradó termelési szakaszok fellendítésére tettek. Az évelő takarmányfélék hozamának hektáronként négy mázsával, és a silókukorica hozamának 50 mázsával való növelésével jő feltételeket teremthettek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. így a szövetkezet a közellátás céljaira a tervezettnél 145 205 liter tejjel adhatott többet, és a tejtermelést a mezőgazdasági földterület egy hektárjára számítva az 1960. évi 241 literről 1961-ben 385 literre sikesült növelnie. Elsősor

ban a növénytermesztés színvonalát emelik Ä szövetkezetesek az elemzés alapján meggyőződtek arról is, hogy az idén szintén elsősorban a növénytermesztés színvonalát kell emelni. A nöAz elemzéssel kezdték • Vállalásaikat minél előbb teljesítik • Tizenegyezer kilogrammal több húst • Százhúszezer literrel több tejet • Tizenháromezer darabbal több tojást adnak a közellátásnak vénytermesztésben dolgozók ezt a törekvésüket a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeikben is kifejezésre juttatták. Az év folyamán részben már tavasszal is 10 hektár rétet és legelőt szántanak fel, amit besorolnak a vetésforgóba. A talajelemzések alapján már a közeli napokban kidolgozzák a trágyázás! tervet, melynek alapján az egész év alatt helyesen végzik a trágyázást és a föld meszezését. Ezenkívül más intézkedéseket is tettek a föld termőképességének növelésére. A napokban megkezdték az istállótrágya mindennapos kihordását a mezei trágyagödrökbe, amelyeket felelős dolgozók rendszeresen gondoznak. Tavasszal zöldtrágyázásra 15 hektáron beszántják az őszi keverékeket, őszszel pedig 40 hektár tarlókeveréket. A legfontosabb intézkedés azonban a gazdasági udvar melletti takarmányvetésforgó bevezetése, amelyben több köztes terményt termelnek majd, így 50 hektár területről két termést is betakarítanak. Ezt a vetésforgót a gazdasági központ mellett még az idén tavasszal bevezetik. Beszélhetnénk még számos intézkedésről is, amelyeket Prievidzán a közeljövőben végrehajtanak a növénytermesztés növelése érdekében. Emellett különösen örvendetes tény az, hogy kötelezettségvállalásaik nagyrészt olyan feladatokat és intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket azonnal vagy a legközelebbi időszakban meg is valósítanak. A növénytermesztő csoport kötelezettségvállaA SAFARIKOVOI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói télen sem tétlenkednek. Az istállótrágya kiszállítása mellett az évelő takarmányok műtrágyázását is elvégzik, mert azt akarják, hogy ebben az évben hektáronként legalább 10 mázsával több lóheréjük, lucernájuk teremjen, mint a múlt évben. Felvételünkön Hajdú Lajos traktoros munka közben. (Németh J. felvétele) lása szerint terven felül átlagosan 1,2 mázsával növeli a gabonahozamot és 10 mázsával a szénatermést a rétek minden egyes hektárján. Más mezőgazdasági termények hektárhozamainak növelésére is kötelezettséget vállaltak. Mi a helyzet az álla

ttenyésztéssel? Az állattenyésztéssel is olyan kötelezettségvállalások születtek, amelyek a terven felüli termelést segítik elő. Vállalásuk egyik részét már a napok ban teljesítik. Ezt az élesztős takar mányok termelésével kezdték, és rö videsen tehenenként 0,8 literrel nö vekedett a napi tejhozam. Csak ezze az egy intézkedéssel a téli etetés időszak végéig 30 000 literrel több te jet termelnek. A szemestakarmányt is gazdaságosabban használják fel a központi keverők igénybevételével. Prievidzán nagy gondot fordítanak az új technológia fejlesztésére az állattenyésztési termelésben. A sertéstenyésztésben bevezetik a nedves etetést. Mindezek az intézkedések, főként pedig a jő takarmányalap lehetővé teszi a szövetkezet dolgozóinak, hogy növeljék a mezőgazdasági termékek árutermelését. Ennek alapján kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 110 mázsa húst, 120 000 liter tejet és 13 000 tojást adnak a közellátás céljaira. Valóban nagyszerű vállalások ezek, hisz csupán tejből annyit termelnek terven felül, mint az 1960-ban közellátásra adott mennyiség fele. A tagság, . hogy vállalásaik ne maradjanak csupán papíron, elfogadta azt az elvet, hogy minden hónapban értékelni fogják az egyének és kollektívák teljesítményét, ellenőrzik, hogyan tartják be adott szavukat. Mindez biztosítja majd, hogy a prievidzai EFSZ pártunk XII. kongresszusának előestéjén bizonyára nagy sikereket mutathat fel. Olyan eredményeket, amelyeknek eléréséhez e napokban oly nagy lendülettel fogtak hozzá. A. M. HATÁRIDŐ ELŐTT (CTK) — A CSAD Banská Bystrica-I dolgozói a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére üzemi kötelezettségvállalást tettek, melyben elhatározták, hogy az idei év személy- és áruszállítási tervét december 21-ig teljesítik és az önköltségeken az év folyamán 210 ezer koronát takarítanak meg. Felajánlásukat a gépkocsikra történő árufelrakás és a lerakás nagyobb méretfi gépesítésével, a hajtóanyaggal való takarékossággal akarják valőra váltani. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy az utazók kívánságának megfelelően a Iátogatottabb kirándulási helyekre rendszeres autóbusz-közlekedést Indítanak, elsősorban ünnepnapokon. A Dunajská Streda-t járásban a Kostolné Kračany-i szövetkezet gépjavítói a legjobbak közé tartoznak. Mind a traktorok, mind a munkagépek javításával jól haladnak. Képünkön: Nagy Gábor is az utolsó simításokat végzi a Z-50-es traktoron. (VI. Balažib felv.) A

z a hír csalogatott Zelovcére, hogy a lučeneci járásban 6Jč a legjobb kukoricatermesztők. Az ember mindig kíváncsi rá, hogyan születik a jó eredmény, milyen újdonfág, milyen különlegesség a siker titka. Addig csak ment minden a maga rendjén, amíg a nyilvántartásból Péter József főkönyvelő segítségével előkerültek az adatok, hogy átlagosan 60,13 mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként. Ez eddig szép. De milyen különleges módszer eredményezte a kiváló termést? Erre még Makó Gyuláné segédkönyvelő sem tud hirtelenében bővebb magyarázatot adni. Pedig róla azt tartják (s erről a könyvek nélkül lediktált századrésznyi pontosságú adatok alapján is meggyőződhettünk], hogy ő a szövetkezet élő lexikona. Mégiscsak annyit árulhatott el, hogy: — Nagyon szorgalmasak a zsélyt emberek. JÖ ugyanis nem ebben a faluban látta meg először a napvilágot.) Megkerestük a szakmabelieket. Az agronómus, Mlinárik József jól megtermett ember. Amíg a bemutatkozás közben felmértem magasságát és szélességét, az jutott eszembe, hogy egy ilyen robusztus ember akaratával aligha szegül szembe bárki is a tagok ktfzül. Meg az is eszembe Jutott, hogy ha a termettel arányos a szakmai hozzáértés, akkor ... De ilyesmiről egyelőre nem beszélhettünk, mert egy régi ismerősöm nevemen szólítva, nyújtotta felém kezét. — Páll, hát te hogyan kerülsz ide? — mondottam hirtelenében az egykori Modrý Kameň-i járási Nemzeti Bizottságról ismert Kissimon Pálnak, mint később kiderült, a helybeli gépesített brigád vezetőjének, és kissé arcomba szökhetett a vér, hogy mindjárt a terembe lépéskor nem ismertem fel. Szerencsére azonnal válaszolt. — Tudod, a területi átszervezés .. t Csaknem három járás egyesült. Én meg egy-két helyváltoztatás után hazakerültem. E

légedett mosoly tükröződött az arcán, felesleges lett volna a további kérdezősködés. Néhány másodpercet hallgattunk, majd a kukorica több mint 60 mázsás hektárhozamára tereltem a szót. Az eredményről már az agronómus nyilatkozott. — Sokan azt hiszik, hogy boszorkányság, amit mi a kukoricatermesztésben tettünk. Én meg azt állítom, hogy az, amit azok tettek, akik 20—25 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. Elhallgatott, a többlek, két csoportvezető, meg az egyik traktoros bólogattak, ö mintha csak bíztatásnak vette volna, folytatta a gondolatmenetet. — Valamikor kisült volna a parasztember szeme, ha olyan lett volna a kukoricája, amilyen húsz mázsás hektárhozamhoz kell. — Pedig akkor nem volt sem műtrágya, sem jó őszi mélyszántás — tette hozzá Kissimon Pál. — De engem a részletek érdekelnek _ vetettem közbe. — Az, hogy milyen módszerrel művelték a kukoricát? — Nincs annak különleges módszere — magyarázta mosolyogva az agKiváló kukoricatermesztők ronómus, s akkor vettem észre, hogy ez a nagydarab ember nem kevésbé jó modorú, szimpatikus, mint amilyen termetes. A részletekről így nyilatkozott: • — Sokat olvastam már arról, hogy a mi földeinken átlagosan 35—40 mázsa gabonát, s akár 80 mázsa kukoricát is el lehet érni hektáronként. Ezzel egyetértünk, hiszen 1960-ban átlag 32 mázsa árpát termeltünk, tavaly meg a szárazság ellenére is 28 mázsát fizetett a rozs. Szóval egyetlen dűlő sem csapott be bennünket. Annyi termett rajtuk, amennyi tápanyagot beléjük adtunk. E

lmondotta hogy idejében és alaposan előkészítették a talajt a kukorica alá. Az őszi mélyszántás náluk törvény. A növényápolás ugyanúgy. Nem történhet meg, hogy egy talpalattnyi föld ts kapálatlan maradjon. A gyomírtószerekkel, meg a műtrágyával szintén bánni kell tudni. Végeredményben: a helyes vetésforgó, a megfelelő talajerő, a jó talajelőkészítés és a gondos növényápolás Iehhez természetesen szükséges még a talajnak és a tájnak legmegfelelőbb vetőmagfajta kiválasztása) már magában kezesség a sikerhez. A következő kérdést egy korábbi megjegyzésre alapoztam. Arra, hogy a falu lakóinak fele a bányában és egyéb munkahelyeken dolgozik. — Ilyen alapos munkához elegendő gépre és kézi munkaerőre van szükség. Hogyan győzik erővel, ha a lakosásg fele nem a közösben keresi meg a mindennapi kenyerét? Erre már Kissimon Pál válaszolt. — A dolog nyitfa ott kezdődik, hogy minden lehető munkát gépesítünk. — Es ember is akad a traktorra? — tettem fel a kérdést. — De még mennyire! — ezt már Húszak Pista, a CS1SZ helybeli szervezetének elnöke mondta. Aztán arról beszélt, hogy érdekesek ezek a mai fiatalok (ö maga is fiatál). Ha úgy kezdik velük: „Gyere a szövetkezetbe dolgozni", — akkor nagyot nevetnek az agitátoron. De ha azzal hozakodik elő, hogy ember kellene egyik vagy másik géphez, mindjárt akad jelentkező. Most is 18 traktorosuk van a 12 géphez és tavaszig még javul az arány. — Szóval, — fejezte be Pista, — a gépek varázsa nagy, s ezt kell tudni kihasználni. Ez a fiatalok gyengéje. — Meg az erőssége — ezt már Kissimon Pali, a gépesített brigád vezetője mondta, de tulajdonképpen Pista ts ezt gondolta. Hiszen nem véletlenül szorgalmazza a komplef-brlgád megalakítását fiatalokból. A kiváló kukoricatermesztők módszereiről alig tudtunk meg valamit. Annál többet arról, hogy a hozzáértésen kívül szív is kell ahhoz, hogy jól teremjen a föld. Es a 26 koronás munkaegységérték eléréséhez (évek óta ennyit fizetnek

j nem elég csak sok kukoricát termelni, hanem minden szakaszon jó munkát kell végezni. Erről beszélgettünk Filip Jánossal, a szövetkezet elnökével, meg Sámson János HNB titkárral. Náluk aligha lehet különleges panasz valamelyik termelési ágra. \ jelen mellett engem per** sze a jövő is érdekelt. Nos, a termelési terveket illetően aligha -akad kifogásolni váló, mert ök természetesnek tartják, hogy többet kell termelniök, ha jobban akarnak élni. Ennek az alapelvnek az ismerete (a íelovcei szorgalommal és a nagyfokú gépesítéssel) eddig még mindig elegendő volt ahhoz, hogy feladataikat teljesítsék, sőt a legtöbb termelési szakaszon túl is szárnyalják. Am nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a szövetkezet a kulturális alapot mind ez ideig nem nagyon használta fel arra, hogy kulturális téren is olyan sikerekkel dicsekedhessenek, mint a termelésben. A kulturális alapból eddig legfeljebb utazgattak, pedig szövetkezeti klubjuk sincsen. Az a kulturális színvonal, amelyre ma még azt mondjuk, hogy megfelel a követelményeknek, holnap már kevés. Hiszen a gépesítés és automatizálás fokozódása, a feladatok állandó növekedése nemcsak megkívánja, de meg is követelt, hogy politikai, szakmai és kulturális téren is fejlődjenek a szövetkezetesek. A lučeneci járás legjobb szövetkezetétől joggal elvárja az ember, hogy tagsága ezen a téren is hírnevet szerez. HARASZTI GYULÄ 1962. február 8, ÜJ SZÖ 5 *