Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-08 / 38. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAP II APJA Bratislava, 1962. február 8. csütörtök * 30 fillér * XV. évfolyam, 38. szám Kettőn áll a vásár A minap közölte a sajtó a statisztikai hivatal jelentését a népgazdaság elmúlt évi fejlődésférői. A közlemény tanulmányozása közben örömmel veszi tudomásul az ember, hogy tavaly györs ütemben fejlődött főként az ipar, és a mezőgazdaságban is javult a helyzet. Ám ha mélyebben elgondolkodunk a mezőgazdaság eredményei fölött, az örömbe jócskán vegyül üröm is. Miért? Többet termeltünk a múlt évben, mint az előzőben gabonafélékből és az állattenyésztési termékekből is. Ez igaz, de a mezőgazdaság fejlesztési tervét mégsem teljesítettük. És ebből van az üröm, ebből adódtak és adódnak még olyan nehézségek, hogy olykor akadozik a húsellátás egyes üzletekben, a városi lakosság korholja a parasztságot, a szövetkezeti tagokat, amiért nem tesznek eleget szerződéses feladataiknak, az állam iránti kötelességeiknek. Joggal korholja a várós a falut? Erre nem lehet kurta választ adni, mert meg kell keresnünk a lemaradás okát. Nem beszélünk itt bővebben a gabonatermelésről, hiszen — ez már ismeretes — kenyérgabonából teljesítettük a tervet, sőt sok szövetkezet terven felül is adott gabonát az államnak. A hús- és tejtermékek eladásával már több szövetkezet maradt adósa az államnak. Ezek szerint kevesebb húst fogyasztottunk, mint 1960-ban? Nem, mert a statisztikai hivatal közleménye alapján kiderül, hogy a húsfogyasztás a mezőgazdasági termelés hibáinak ellenére is jelentősen emelkedett. „A húsfogyasztás 1961-ben 1960-hoz viszonyítva 104 százalék, a tojásé 110, a vajé 109 százalék volt." Ez azt bizonyítja, hogy a múlt évben jóval több húst ettünk, mint az előzőben. Am ehhez csak részben járult hozzá a mezőgazdaság, hiszen mázsaszámra hoztunk be húst külföldről. A húsért most nem egy esetben olyan mezőgazdasági gépet adtunk cserébe, amelyre a mezőgazdaságnak égetően szüksége lenne. Milyen kár! S ki csinálja ezt a kárt? Ki az okozója, hogy sok jó gépet külföldre szállítunk, ahelyett, hogy itthon segítenék elő a mezőgazdasági termelés fokozását? Elsősorban a mezőgazdasági dolgozó, az a szövetkezeti tag, aki még mindig csak az egyéni érdeket nézi és megfeledkezik a közösségről, a társadalmi érdekről. Vannak emberek, akik nyomban készek erre is a válasszal. Bírja az ipar, a mi fejlett iparunk sok mindent elbír. Az igaz, hogy iparunknak nagy része van a mezőgazdaságban eddig elért eredményekben, ám örök időkre még sem vállalhatja azt az áldozatot, hogy a mezőgazdaság felelőtlen dolgozói hanyagságának terhét az ipari dolgozók viseljék. így nem értelmezhetjük a munkás-paraszt szövetséget, egymás támogatását, baráti segítését. A munkásosztály önzetlenül segíti a mezőgazdaságot és annak ellenére, hogy a sok gépért húst és egyéb mezőgazdasági terméket kellett külföldről behoznunk, mégis tavaly több mint 3 milliárd korona értékű gépet adott a mezőgazdaságnak. Az idén három és félmilliárd korona értékben juttattunk korszerű gépeket a szövetkezeteknek hozzáférhető áron. Emellett a falusi ember korlátlan mennyiségben bármikor vásárolhat televíziót, rádiót, porszívót, bútort, szőnyeget. Jól ismerik a falusiak ezt a szólás-mondást: kettőn áll a vásár. Elvárja léhát az ipari, a városi dolgozó is, hogy legyen bőségesen hús, tej, vaj, tojás az üzletekben. Ez pedig a mezőgazdasági dolgozókon múlik, hiszen nem építhetünk mindig arra, hogy drága pénzért külföldről szerezzük be az élelmiszereket. Senki sem tagadja, hogy aki nyitott szemmel jár, láthatja, észreveheti : sokat fejlődött mezőgazdaságunk. Azt is tudomásul kell vennie mindenkinek, elsősorban a föld művelőinek, hogy a tavalyi egyszázalékos termelétóövekedés édeskevés, és lesz mit tenni az idén, hogy a tervben kitűzött 7 százalékos növekedést elérjük. Nem könnyű ez a feladat, de teljesíthető, ha összefog a falvak népe. Az indulás jó. Az is örvendetes, hogy az idén, a CSKP XII. kongresszusa évében nagyarányú kötelezettségvállalási mozgalom indult a falvakon. A szövetkezeti tagok a tvarožnái EFSZ példáját követve ígérik: öt helyett négy év alatt teljesítik feladataikat, fokozzák a termelést és terven felül adnak az országnak gabonát, húst, tejet és egyéb mezőgazdasági terméket. Szép dolog ez, a szocialista haza iránti hűség, a párthoz való ragaszkodás bizonyítéka. Most azonban — nem ünneprontásként — mégis azt állítjuk: minden szónál többet ér a tett! Arra gondolunk itt, hogy a vállalás, a papírra fektetett adathalmaz mit sem ér, ha csak papíron van. Bármilyen beszédesek is ezek a számok, igazi értelmet csak akkor kapnak, ha a mázsák, literek testet öltve idejében rendeltetési helyükre, a piacra kerülnek. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetekben igen sok szép, értékes kötelezettséget tudnak vállalni, ám ha a teljesítésről van szó, ha adni kell, akkor találnak okot a nem teljesítés indokolására. Persze, sehogysem nevezhető ez indokolásnak, csak olyan kibúvó-keresés és mellébeszélés, hogy tisztára mossa magát az illető szövetkezet a járás és a közvélemény előtt. Csakhogy arra is gondolniuk kell a szövetkezeti tagoknak: a kibeszéléssel nem foghatják be a közvélemény száját, hiszen azzal, hogy csak ígérgetnek, nem váltják válóra adott szavukat, becsapják a pártot és az egész országot, a dolgozó népet. Sőt mi több, néhány szószegő szövetkezet belegázol azok becsületébe is, akik ha törik, ha szakad, teljesítik vállalásukat. Most, a zárszámadó közgyűléseken is jó alkalom adódik, hogy a tagság megvitassa, hogyan tovább, mit kell jobbén tenniük, mint a múlt esztendőben. Nem mellőzhető ezeken a zárszámadásokon az sem, miként törődnek az egész év folyamán a kötelezettségvállalások teljesítésével. Már az a tény is, hogy a szövetkezetek túlnyomó többségben a kötelezettségvállalásokat bedolgozzák a tervbe és a vállalás így a terv szerves része, az ellenőrzés egyik formája. Ha pedig ellenőrzik a tervet, az sem kerülheti el a figyelmet, ki hogyan teljesíti a kongresszusra tett felajánlását, melyik csoport jár az élen, esetleg hol szorít a csizma, egyszóval nem szabad, hogy a kötelezettségvállalások az asztalfiókban feküdjenek vagy a polcon porosodjanak. A vállalás — ha reális alapokra épül — nagy serkentő erő. Ezért joggal állíthatjuk : a múlt esztendőben is azok a szövetkezetek haladtak előbbre mérföldes léptekkel, amelyekben az adott szó az utolsó betűig valóra is vált. Mielőtt a tavasz beköszönt Hazánkban elsőnek rendszerint a komárnói járásban kezdik meg a tavaszi mezőgazdasági munkákat, mivel az éghajlati viszonyok itt teszik leghamarabb lehetővé a tavaszi talajművelés!. Ez a fontos munka minden évben alapos felkészülést követel a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól, de nem kevésbé a gépállomásoktól és e nemzeti bizottságoktól is. Most a XII. kongresszus évében minden eddiginél nagyobbak a feladatok. Nekik, mármint a komárnói járásban az állami gazdaságok dolgozóinak ésa szövetkezeteseknek még annyival nagyobb, hogy ők az ország egyik legtermékenyebb területével, a prerovi járással állnak páros versenyben. Szervezési problémák A- feladatok komolysága és nagysága megköveteli, hogy az idei tavaszi munkálatok megteremtsék a feltételeket a verseny sikeréhez. A múlt évben a komárnói járás mezőgazdasági üzemei messze lemaradtak a versenytársak eredményei mögött. Most, a járási pártbizottság és a nemzeti bizottságok Irányításával úgy szervezik meg a munkát, hogy a lehetőségekhez mérten a legeredmé'nyesebben vehessék fel a harcot a „vetélytársakkal". — Sok függ a szervezéstől — ezt állítja 2ižka elvtárs, a mezőgazdasági osztály dolgozója. Ügy vélekedik, hogy az elmúlt évek tapasztalatai nélkül nem lehet messzire jutni a termelés fejlesztése terén. Egyetértünk vele, hogy már a vetésforgó beállítása, továbbá a munkák gondos megszervezése meghatározza, hogy a kongresszus évében milyen arányban növekszik a termelés a járás mezőgazdasági üzemeiben. Helyes tehát, hogy a szervezési kérdésekkel olyan részletesen foglalkoznak az illetékesek. Komoly feladatok A tavaszi munkák mindig az őszi vetemények ápolásával, a rétek és legelők gondozásával kezdődnek. Számokban ez így fest: a járás mezőgazdasági üzemeinek 19 890 hektár őszi vetést, 12 725 hektár évelő takarmányt, valamint 2626 hektár rétet és legelőt kell gondozásba venniük. Növeli a feladatok komolyságát az is, hogy emellett már a tavaszi talajművelés és a vetés is megkezdődik, ugyanakkor a komposzttal és műtrágyákkal végzett fejtrágyázásra is ez a legjobb időszak. S a tavaszi búza, az árpa, sőt az évelő takarmányok vetése is csaknem ugyanakkor időszerű. Ha ezekhez hozzászámítjuk, hogy a gépek, a vetőmagvak, és ültetőanyagok ellenőrzése és előkészítése is ugyanebben az időszakban esedékes, akkor látjuk, hogy sok és komoly a feladat. Mit tesznek? A járási pártbizottság irányításával a járási nemzeti bizottság és a mezőgazdasági üzemek vezetőségei is a feladatokból indultak ki, amikor meghatározták a legfontosabb teendőket. Hangsúlyozzuk, a közelmúlt Ä szovjet tudomány vezető helyen áll a világtudományban ÜLÉSEZIK A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA Msztyiszlav Keldis elnökletével összeült a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, hogy értékelje a tavalyi tudományos kutatás eredményeit. KELDIS AKADÉMIKUS bevezetőül kiemelte a szovjet fizikusoknak a magasnyomással kapcsolatos kutatásait. Kidolgozták a mesterséges gyémánt előállításának módszerét, s megszerkesztették a szükséges berendezést. Ukrajnában 1961 végéig négyezer karát mesterséges gyémántot gyártottak ezzel az eljárással. JEVGENYIJ FjODOROV, az akadémia tudományos főtitkára terjedelmes beszámolójában kiemelte a szovjet világűrkutatás elsőrendű szerepét, a rakélamotorok, bonyolult szerkezetű szputnyik-űrhajók szerkesztésében elért világraszóló sikereit. Az űrhajók és a rakéták segítségével sok ismeretlen jelenséget fedeztek fel a világűrben. A tudósoknak az a véleményük, hogy a Napon lejátszódó folyamatok során nem a protónok, hanem a nehezebb atommagok gyorsulnak meg. Tavaly a legértékesebb munkálatok egyikét jelentették a mesterséges plazma előállításával és megőrzésével végzett kísérletek. A szovjet fizikusok eredeti szerkezetű műszerrel adatokat szereztek a száz- és ezermilliárd elektronvolt energiájú nukleonok kölcsönös hatásának jellegéről. Az alacsony hőfokok terén sikerült két órán át megőrizniük a 0,0035 Kelvin állandó hőfokot. Tavaly kidolgozták a teljesen új felépítésű szerves polimerek szintézisének módszereit, s az új polimerek alapján sikerült vérpótló anyagokat és gyógyszereket előállítaniuk. Megvalósult a Venus rádiólokációs megfigyelése. A társadalomtudományok terén a Szovjetunió európai része három milliárd évre visszamenő geológiai fejlődéstörténetének kidolgozását, a Szocializmus és kommunizmus című nagy kollektív mű előkészítését, a Szovjetunió történetét tárgyaló alapvető mű előkészítését és egyéb tudományos művek kiadását tartják a legfontosabbnak. Műszaki intézet a snínai Vihorlátban (ČTK) — A snínai Vihorlat Gépgyárban e napokban nyílt meg KeletSzlovákia első üzemi műszaki tanintézete. Az első évfolyamba 27 hallgató iratkozott be, túlnyomó részük 10 évi termelési gyakorlattal rendelkezik. A műszaki intézetben három évig folytatják' tanulmányaikat, hogy azután mint mérnökök dolgozhassanak az üzemben. A snínai gépgyár üzemi intézete fölött a Košicei Műszaki Főiskola gépészeli tagozata vállalt védnökséget. évék tapasztalatai voltak a mérvadók a termelési terv meghatározásában. — A hús és tejtermeléshez takarmány kell — így nyilatkoztak sokan azon a járási értekezleten, amelyen a tavaszi feladatok fontosságát la-, tolgatták. Nos a tapasztalatok alapján ilyen szempontból határozták meg az idei feladatokat Tavaly a földterületnek csak csekély százalékán termeltek cukorrépát takarmányozási célokra, de kevés Volt' a' takarmány-káposzta és kukorica is. A termelési eredményekből levont következtetések alapján úgy határoztak, hogy az idén a szántóterület 21,70 százalékát vetik be szemre termesztett kukoricával. A 16 Í23 hektár kukoricának megközelítőleg 70 százalékát négyzetesen vetik, és hogy ez meg is valósulhasson, a téli időszakban 100 traktorost képeznek ki ezeknek a munkáknak elvégzésére. Azt is tervezték, hogy a tejes-i viaszos érettségű silókUKorica vetésterületét növelik, mégpedig a szántóterület 7,4 százalékára. — Ez 1600 hektárral több, mint tavaly volt. A takarmányalap érdekében Tavaly a járás mezőgazdasági üze-. mei nem alapozták meg az állattenyésztés fejlesztését, mert a szükséges takarmánymennyiségből sok hiányzott, sőt hiányzik. Ezt főképp az idézte elő, hogy az olyan kiváló tápértékű takarmányok, mint a takarmánykáposzta, cukorrépa, takarmányrépa és takarmánysárgarépa termesztését elhanyagolták. Most az említettek, valamint a további nagy tápértékű takarmányok, főképp a másodvetések vetésterületét jelentősen kibővítik. Szóval a komárnói járás mezőgazdasági üzemei komolyan készülnek a tavaszi munkákra. A komplex-brigádok a szemeskukoricának közel kétharmadát komplex-módon művelik meg. A szocialista munkaversenyt is kiszélesítik, s főképp a szocialista, illetve, a XII. kongresszusi munkabrigádok mozgalmába bekapcsolódott kollektívák mozgalma kezeskedik arról, h.igy a termelés a tervezett színvonalat necsak elérje, hanem túl is szárnyalja. H. Gy. • MESTERSÉGES BELSŰ SZERVEK A legújabb technika lehetővé teszi különleges, természetes idegimpulzussal irányítható protézisek előállítását. Nemcsak művégtagokról van sžó, hanem belső szervekről is, mint például műszívről, s a későbbiekben esetleg mútiidő és művese készítéséről is. Ezt jelentette be Amoszov profeszszor, a mellkassebészet hírneves szovjet szakértője. Véleménye szerint ennek megvalósítása igen bonyolult, de lényegében megvalósítható feladat. • TETŐFEDŐ ANYAG PAPlRBŰL A harkovi Lenin-kombinát új tetőfedőanyagot, úgynevezett bemitet gyárt, amit hulladékpapír vagy karton és bitumenes emulzióból nyert keverékből állítanak elő. A bemitlemezből készült háztetők javítás nélkül tíz évig is jókarban maradnak. Ha azonban a bemitlemezeket kétoldalról bitumenréteggel fedik be, húsz évig is eltartanak. A bemittetők oly szilárdak és könnyűek, hogy nincs szükség sem szilárd kötésre, sem lécalapra. Ezért nyolcszor olcsóbb az előállításuk, mint a vastetőkéé. Épül hazánk legnagyobb hőerőműve Tušimcén épül hazánk legnagyobb és legkorszerűbb hőerőműve. A napokban kezdték meg az erőmű — és egyben a világ legmagasabb — 195 méteres vasbetonkéményének a munkálatait. Az építőknek nagy segítséget nyújtanak a gépek. (B. Krejői — ČTK — felvétele]