Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-07 / 37. szám, szerda

Tanyai látogatás \c><xy5<y&cyc k u 1 r ű r r i. Nem is igazi tanya, ha jól meggondoljuk. Aszfaltozott országút mellett fek&zik, Lučenec és Fiľakovo kőzött — ez utóbbitól mintegy két kilométernyire. Az autóbusz is megáll itt, ennek ellenére én az apostolok lován érkezem az egykedvűen szemerkélő esőben. Útközben nem győztem csodálkozni ezen a nemakaródzik-időjáráson, ezen a se télen, se tavaszon. Az autóbuszmegállót jelző kerek táblán ellenőrzöm, hogy jó helyen járok-e, azután rátérek a balra kanyarodó útra. Néhány méter után jön a sár. Az embernek kedve lenne nagy kezdőbetűvel Írni, mivelhogy ekkora sarat világéletében nem látott. Ha legalább gumicsizma lenne a lábamon! Magamban nevetek nagy igyekezetemen: elvégre komikus dolog, hogy míg nagynehezen kikerültem egy tócsát, addig háromszor is sikerült bokáig megmártani magam a híg sárban. Szerencsére már itt vannak a lakóházak. Összesen hat. A harmadikban lakik Kučera elvtárs. — Rosszkor jött! — vág elébe mindenfajta kérdezősködésnek a brigádvezető felesége, egy csinos * feketeszemű asszonyka — Rudi bement a városba ... — Mikor jön haza? Felhúzott szemöldökkel adja tudtomra, hogy kíváncsiságomat nem elégítheti ki, mert... — ... azt ő sem igen tudja. Gyűlésre ment. Dehát... milyen ügyben keresi? — A brigád miatt. Amint hallom, ő a vezetője. — Tudja mit, keresse meg Vonderčíkot, aki szintén tagja a kollektívának. Az istállóban lesz. Meglehet, hogy már Rudi is ott van. Megfogadom a menyecske tanácsát, elköszönök s ismét nekivágok a sártengernek, végérvényesen lemondva arról a törekvésemről, hogy „szárazon ússzam meg" ezt a riportot. — Vagyis kevesebb az idejük, mert helyette is dolgozniuk kell — vágok közbe. — ... mint ahogy Rudi is dolgozik helyettünk, ha valamilyen fontos ügyben, vagy betegség miatt ki kell maradnunk a munkából — szögezi le kemény hangsúllyal Plaucha elvtárs. S hogy még jobban megértsem, hozzáfűzi: — Nem dolgozik rá egyikünk se a másikra, de kölcsönösen segítjük egymást. Elnézésem kéri, amiért ennyire siet. Kezet rázunk ... Ebben a pillanatban nyílik az ajtó, s belép Kučera Rudolf. Arcát a szél pirosra fújta, szinte tavasziasan van felöltözve: kiskabátban, sapka nélkül, kihajtott inggallérral. Köszön, magára kapja munkaköpenyegét s hozzánk siet. Közben három kollégája is visszajött. — Most már beszélhetünk — szól mosolyogva Plaucha elvtárs. — Miről, miről? — érdeklődik a csoportvezető — Mindenekelőtt a munkacsoportról. — Arról bőven lehetne beszélni, dehát ... hol kezdjük? — Gondolom, legjobb lesz a legelején... megszületett az elhatározás: „Alulírott Kučera Rudolf, Kutliak František, Plaucha Anton, Vonderčík Jozef és Gondáš Ján a mai napon (1961. január 1.) versenybe lépünk a szocialista munkabrigád címért. .Feltételek:..." Az állami gazdaság igazgatósága, az üzemi pártbizottság örömmel fogadta Kučeráék kezdeményezését; a feltételeket megvitatták, jóváhagyták s a kollektíva munkájához sok sikert kívántak ... Egy év múlt el azóta. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Fil'akovói Állami Gazdaság legjobb fejőcsoportja Egresen dolgozik. Charles Dickens, a szív írója (1812—1870) IV. III. II. Az istállóban Vonderčíkon kívül még két embert találok: Kutlikot és Plauchát. Fehér köpenyt viselnek mind a hárman. Éppen fejéshez készülődnek: a fejőberendezést vizsgálják. Plaucha elvtárs köztük a legidősebb: 48 éves. Öt kérem meg, mielőtt megkezdenék a fejést, mondjon valamit a munkacsoportról. — Azt nem lehet — hangzik a kurta felelet. ' — Miért? — Nincs itt Kučera ... — S nélküle nem mernek beszélni? — Merünk, Miért ne mernénk? Mivel azonban gyűlésen van, őt is mi helyettesítjük, mint ahogy ... Amikor 1961 január elsején az egresi fejőcsoport tagjai elhatározták, hogy megszerzik a szocialista munkabrigád címet, egymásról még vajmi keveset tudtak. A leglényegesebb dologgal természetesen tisztában voltak: mind az öten szeretnek és tudnak dolgozni — tulajdonképpen ennek a ténynek tudatosítása adta az első impulzust. Az alakuló gyűlésen, amikor egyebek között szó esett arról is: ki-ki honnan indult, milyen utat tett meg, amíg éljutott ide, szinte meglepődtek. Mert annak ellenére, hogy mindnyájuk mögött más és más életút kanyargott vissza a múltba, néhány dologban mind az öt sors egyezett. Például a felszabadulás előtt mind az öt ember szegény volt, mint a templom egere. Bár Szlovákia különböző tájairól indultak neki az életnek — Breznóról, Zvolen mellől, Hriftováról, Vonderčík kivételével valamennyien az erdőben kerestek megélhetést — alkalmi favágóként dolgoztak, nyomorogtak. Vonderčík Jozef múltja még mostohább volt. Nagygazdák, kulákok szolgájaként tengette életét. Egy esztendeig dolgozott egy öltöny ruháért s a kosztért. S pofonokért. A keze még most is ökölbe szorul, ha eszébe jut a sok megalázás. Nos, az öt egykori szegénylegény 1961-ben, Ojév napján találkozott az üzemi klub egyik helyiségében. Kučera hívta mindegyiküket személyesen. Beszélgettek, vitatkoztak — délig. Délután folytatták. Közben a nappal is elfolyt, ám este nyolcra A feltételek egyik pontja körül parázs vita fejlődik ki. Ekkor már köztünk van Bodzássy László is, az egresi udvar vezetője. A szocialista munkabrigád címért versenyző fejőcsoport annak idején kötelezettséget vállalt, hogy száz tehéntől 93 borjút választ el. Nos, ezt a fejajánlást a csoport nem teljesítette. Mi lehet az oka? — Véleményem szerint — kezdi Bodzássy elvtárs — ez szorosan öszszefügg a felajánlás tizenkettedik pontjával, amely így szól: „Fejleszteni fogjuk politikai- és szakképzettségünket", amelynek teljesítése az évvégi kiértékelés szerint szintén nem kielégítő. Az a sajnálatos tény, hogy a múlt év folyamán huszonnégy borjú pusztult el egy hetes kora előtt, már magában véve elég figyelmeztető jel: nagyobb gondot kell fordítanunk szakmai felkészültségünkre. — Mégis hát, mi okozta ezt a nagyarányú elhullást? — Azt hiszem, nem ügyeltünk eléggé a borjak szoptatására. Vagy hideg tejet kaptak, vagy vizezett tejet. Aztán jött a bélhurut és... kész. Az okokat még nem tudtuk pontosan megállapítani. Két elpusztult borjút felküldtünk a zvoleni kutatóintézetbe, sajnos, választ még nem kaptunk ... — Egyébként — folytatja Bodzássy — ettől függetlenül, megírhatja az elvtárs, hogy a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva tagjainak munkaerkölcse kifogástalan, büszkék vagyunk rájuk, s ha az előbb említett dologban javulás áli be, akkor valamennyien szívesen gratulálunk nekik a büszke címhez. V. Jó minőségű acélt gyártanak A Bíla Cerkev-i kohómű dolgozói a napokban csapoltak először acélt az átalakított elektromos kemencéből. Ezzel sikeresen befejeződött az üzem átalakításának első szakasza. Az átalakítás után az üzem elsősorban csapágyacélt fog gyártani. (J. Tachezy - ČTK, — felvétele.) S hogy mennyire igaza van Bodzássy elvtársnak, azt láthatjuk a következőkből : Az egresi fejőcsoport tagjai elhatározták, hogy a tejtermelés terén négy év alatt teljesítik harmadik ötéves tervünk feladatait. Az első év folyamán 41 644 liter tejet fejtek terven felül. Az átlag tejhozam tehenenként 3126 liter — tehát felajánlásukat 120 százalékra teljesítették. Elhatározták továbbá, hogy a takarmányozás terén nem lépik át a tervezett költségvetést. A terv egy liter tej termelésére 2,44 korona értékű takarmányt ír elő. A csoport tagjai ezt az összeget 2,20 koronára csökkentették, vagyis mindössze 92 százalékra merítették ki a tervezett költségvetést. Munkahelyükön, magánéletükben példás magatartást tanúsítottak. Talán nem közhely, ha végezetül megállapítjuk, az egresi fejőcsoport tagjainál megvannak azok a feltételek, amelyek a büszke cím eléréséhez szükségesek. ZSELYI NAGY LAJOS Mezőgazdasági gépeket szállítunk külföldre (ČTK) — A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeink ez idén több mint 100 millió korona értékű árut szállítanak külföldre. A megrendelők, — akik 10 százalékkal több gépet rendeltek, mint tavaly — különösen a szénaforgató gépek és a begyűjtőgépek iránt érdeklődnek, amelyekből a galantai Agrostroj michalovcei üzeme 7500 darabot szállít. A prostéjovi Agrostroj üzem dolgozói a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és további megrendelők számára 1950 burgonyaosztályozöt, 36 komlófésülő kombájnt és különféle motorrobotokat készítenek. A roudnicei gépgyárból ez idén már nemcsak különböző szántó-vető szerszámokat, hanem négysoros burgonyaültető gépeket és mint újdonságot, hozzákapcsolható kétsoros ültetőgépeket is küldenek külföldre. A pelhfimovi gépipari dolgozók lenbetakarító gépeket, teljesen automatizált fejőgépeket, a jičíni Agrostroj dolgozói pedig kévekötő-aratógépeket, rendfelszedő préseket és egyéb gépeket készítenek kiviteli célokra. A már harminc éves korában vllághírű Dickensről annak idején igy írtak: Csaknem hihetetlen, még eddig nagy híre és vagyona ellenére sem támadt ellensége az angol Irodalomban, sőt rendkívül éles tolla is nem üldözőket, hanem csak kacagókat szerzett számára. Azóta sok új irodalmi irány született, s múlt el, de Dickensi mindig nemcsak érdeklődései, élvezettel, hanem szeretettel olvasták és olvassák mindenütt. 150 évvel ezelőtt, 1812. február 7én született. Zárkózott fiúcska volt, falta a könyveket, s e korszak szomorú, fanyar emlékeit idézi későbbi gyermekhősei formálásában. — Atyja, a kishivatalnok, az adósok börtönébe került. Itt a család többször meglátogatja. Majdnem minden művében felbukkan ennek a börtönnek leírása. Legkitartóbb, s legeredményesebb harcai is ezen embertelen intézmény megszüntetéséért folytak. Nem tanulhatott tovább, egy cipőkenőcsgyárban ragasztott címkéket. Megismerkedett az Angliában is dívó gyermekmunkával. Apja kiszabadulása után egy szörnyű magániskolába kerül, amelyet később meggyőzően jellemzett. Majd egy ügyvivő irodájában írnokoskodik s mint Balzac, itt szerzi tapasztalatait az üzleti és jogi csűrés-csavarás terén. Tizenkilenc éves korában már riporter s természetesen a radikális politika híve Hivatalos útjain bámulatos megfigyelőképesége előtt feltárul a fôvároš s a vidék számtalan típusa. Látja a társadalmi életben a sok reformálni valót, s a parlamentben, a bíróságon, a hivatalokban, a feudalizmus csökevényeit. Első művével új műfajt teremt: a vázlatot, a szkeccset. Hírlapokban megjelenő vázlataiban a sokrétű hazai társadalom életét, típusait, komikus egyéneit szerepelteti, humoros hangvétellel, karikírozva. Huszonnégy éves, mikor egy füzetes regénysorozatot indít meg: a Pickwick Klubot. Az emberi természetet tanulmányozó klubtagok külsejét, jellemét, igaz művészettel torzítja, mulattat és közben vádolja a visszásságokat és a bűnöket. Persze Anglia magára ismert a Pickwick-Klub alakjaiban, és nemcsak szórakozott rajtuk, de a gyilkos szatírát is elviselte. —. Egész kis világot teremt, kora, főképp a maga osztályának világát. A nagyváros írója s a ködös sötét és hideg londoni tájban a régi kis házak meghitt fényében sajátos dickensi életet élnek az emberek és az egész környezet. D

ickens a száz éve uralkodó angol regényírás élvonalba lendülő folytatója. Regényeinek legfőbb ismertető jele a szinte emberfeletti feszültségű együttérzés. Felfokozott részvéttel kíséri alakjai sorsát, megsiratja, vagy harsányan kikacagja őket. Lobog benne a harag, az ellenszenv. Ihletője a jóság, a szánalom. Az olvasó legnemesebb érzéseihez szól, megindít és könnyeket fakaszt. Senki sem tudta ilyen maradéktalanul szóba foglalni a szeretet és gyűlölet, öröm és bánat szélsőséges érzésvilágát. A legele!mibb, legáltalánosabb érzelmek hatnak nála. A dickensi légkörben minden tárgy él és részt vesz az- érzésben. Emberei utolérhetetlenül jók, vagy gonoszok. Csodálták, mert döbbenetesen tragikus és ellenállhatatlanul nevetséges figurákat teremtett. Ezért népszerűbb a legnagyobb regényíróknál is. Mind a kiválasztottak, mind a széles tömegek kedvence volt. — Pályafutása a bíráló realizmus idejére esik. Humora, torzító hajlama, érzelmessége, a valóság szilárd talajában gyökerezik. S mégis egy másfajta valóság ez, olyan, amilyennek Dickens látta, a gyermekkor meséin és elképzelésein keresztül. Szemében a világ sore nem osztályon, hanem elvek, a jónak S a rossznak küzdelme. Hitt a jónak, nehézségeket lebíró győzelmében. Hitt a nevelés erejében. Írásaiban az alsóközéposztálybeli egyszerű ember, az elégedetlen tömeg érzése szólal meg, s mondja el, hogy mit gyötrődnek az iskolákban a gyermekek az ósdi módszerektől, a közönyös szülőktől, a kegyetlen tanítóktól. (Copperfield Dávid, Nickleby Miklós.) Hisz a gyermekben. Ifjú hősei az iskola ellenére is derék emberekké nevelődnek. Szereti a gyermeket, és Twist Oliver szenvedéseinek őszinte panasza hatásosabb mint-mások izzó felkiáltásai. S mert hitt a gyermekben — hitt a haladásban, és a jövőben. Nem utópiákkal kápráztatott el, hanem rámutatott, hogyan kell a haladás útjából eltávolítani az akadályokat. Szereti az egyszerű, szegény embereket. Furcsa, különös vonásokat kutató szemét inkább ők vonzzák, mint a középosztály szürke, szabályos élete. A szegények sok fajtáját ismeri, annál kevésbé a paraszt s a munkás sivár sorsát. Nyomorúságuk ábrázolásának erejével igyekszik a szenvedést okozó intézményeken változtatni. A bajok gyökereit nem keresi, nem a társadalmi rendet akarja megdönteni, csak kinövéseit megnyirbálni. Ezen a határon belül világosan, költői lélekkel látja a valóságot. S hogy nem lett igazi demokrata, abban az 1842-ben tett amerikai fölolvasó körútjának élményei is részesek. Azt hitte, hogy ott egyenlőség, véleményszabadság, azaz demokrácia van. Ehelyett a pénz kérlelhetetlen hatalmával, rabszolgatartással találkozott. Amerikai jegyzetei, és Martin Chuzzlewit című regénye tükrözik kiábrándulását. Szociális érzésének emberi szépségét és polgári korlátait a Karácsonyi Történetek s főképp a Karácsonyi Ének jellemzik. A szeretet erejével ölelte magához a kisembert, s a szeretetből sarjadt gyűlölettel igyekezett lerombolni, ami annak boldogulását gátolta. Ilyen romboló-alkotó munkára csak nagy művész képes, |/ora Ifjúságában is ebben a szellemben írt már, de emberöltőnyi működése alatt sokat fejlődött. A laza epizódokból összeszőtt csavargóregény típusból a szilárdabban épített életrajzi regény felé tart. A saját életét rögzítő Copperfield Dávid már klasszikus színvonalú, és teremtő alkotó ösztönből fakadó művészetének legértékesebb műve a Nagy Várakozások. Alakjai, főképp a mellékfigurák, halhatatlanok. A Iegéletszerűbb érzést keltik s mégsem olyanok, mint az emberek az életben. Csak egyetlen jellegzetességük van. Dickens a sok apró megfigyelés közül csupán egyet emel ki. Például a fukarságot, a kegyetlenséget s ezt homérosi módra díszítő jelzőként ismétli. A nagy realista regényíró derűlátó, bár látja az emberi gonoszságot, de az önfeláldozó szeretetet, a hűséget, a jóságot senki sem festette olyan érzékenyen, mint ő. Dickens művészete, eszmeisége, máig érő, mert hitt az emberben, és vallotta, hogy a jövőért érdemes küzdeni. BÄRKÁNY JENÖNÉ Hogyan készülnek a kiadóvállalatok a jubileumi évfordulókra A CSEHORSZÁGI KÖNYVKIADÓ VÁLLALATOK AZ 1962-ES ÉV FOLYAMÁN TÖBB KÖNYVET JELENTETNEK MEG A NEVEZETES KULTURÁLIS ESEMÉNYEK, MUNKÁSMOZGALMI JUBILEUMOK ÉS TÖRTÉNELMI ÉV| FORDULOK ALKALMÁBÓL. EZZEL AZT A NEMES CÉLT AKARJÁK SZOLGÁLNI, HOGY A KÖNYV MINDENNA' Pl SEGÍTŐTÁRSA LEGYEN TÖMEGPOLITIKAI MUNKÁNKNAK. A csehszlovák-lengyel kapcsolatok 15 [éve című publikációval az 1947. február , 10-én megkötött csehszlovák-lengyel bai ráti szerződés aláírásának 15-ik évfordulójára emlékeznek. Két nevezetes kiadvánnyal köszöntik |majd a nemzetközi nőnapot. Kiadják a i szocializmus német úttörőjének, A. Bebeinek munkáját A nő és a szoclalizinus-t, továbbá a politikai kiadó gondozásában egy új publikációt A nők helyzete a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban címmel. lift Trnka születésének ötvenedik év I fordulója alkalmából (április 2-án) >A. Hoffmeister megemlékezéseit adják ki. Április 11-én a kiszabadult politikai foglyok és a fasizmus elleni harcosok szolidaritásának napján, megjelenik a Buchenwald óva int című kiadvány. V. I. Lenin születésének évfordulója alkalmából műveihez útmutatót adnak ki. Három folyó és a Kozmasz címen kiadják V. VanCura prózai müveit, a nagy művész halálának június l-re eső 20. évfordulója alkalmából. Két csehországi könyvkiadó is készül S. K. Neumann halála 15. évfordulójára. Kiadják a Szerelem című verses kötetét és a Harag és szeretet éneke című verssorozatábói szemelvényeket. A XVII század nagy francia filozófus írójának J. J. Rousseaunak emlékére Egy magános vándor gondolatai című munkáját adjlk ki. Szeptember kilencedikén lesz ötven éve, hogy meghalt Vrchlický nagy cseh költő. Ebből az alkalomból két verseskötetét jelentetik meg. Októberben kiadják Aragon nagy francia író születésének évfordulója alkalmából egy regényét és irodalom-esztétikai gondolatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom havában, novemberben a könyvkiadók több kiadványban emlékeznek meg erről a nagy történelmi eseményről. —rp— Öl C7ň A 1PR9. ,.h nér ?