Új Szó, 1962. február (15. évfolyam, 31-58.szám)

1962-02-04 / 34. szám, vasárnap

Az antillai „paradicsomban". Két francia gyarmat Párizstól hatezer kilométerre F

ort-de-France főterén markukban az ország minden emlékmű hirdeti Pier- kincsét. Evi forgalmuk miire dEsnamoune hírnevét. En- liárdokra rug... nek a normandiai tengerészzászlósnak vezetésével űzték „ANGOL NÉGEREK" el a franciák az angolokat és „ a spanyolokat Guadaloupe A mese

s kmcsu ország kisztgetéről és hódították meg zsákmányolása következtében a Martinique szigetet. Mint a mezőgazdasági proletáriáaz emlékmű felirata hirdeti: tu

s- tehát a lakosság tainyo„0 alapozta meg a franciák m

ó többsége, örökOs nyomorhatalmát az Antillákon". ban é

l- E9y 7° munkás a cu Az őslakosságot csakhamar icornád-ültetvényeken vegzen elűzték. „Nyugat-India" a 40 0ra

i munkáért nyolcezer XVIII. század közepén indult frankot [kb. 160.- Kčs/ kap virágzásnak, amikor dívott a netenkent. A nad betakaritárabszolgakereskedelem. Ren- s

a azonban csak néhány hégeteg francia kereskedelmi n9 'art, s az év többi részetársaság az „ébenfakereske- ben a dolgozók többsége déssel , azaz néger rabszol- munkanélküli. Ennek ellenére qák adás-vételével alapozta ű

z űltetvényesek kiírtfák a meg gazdagságát. „kenyéradó fákat", „angol A rabszolgaságot, bérmun- V

UM spanyol négereket" alka váltotta fel. Az antillai fe- halmaznak, mert nekik kisebb hér telepesek azonban kita- bér

t fizethetnek, tálták a módfát, hogyan zsák- A két sziget közszükséglemányolják a kényükre-ked- tének kilenctized részét imoükre kiszolgáltatott rabszol- portálja. Banán nem kapható, gaivadékokat. <*e kapható franciaországi hal, körte, szőlő. A helyi terGYARMATI „CUKORGYÁRAK" mékeket megvetik. A szigeteken bőven terem paradicsom, A termelőeszközök jelentős ae inkább sorban állanak része mindkét szigeten az franciaországi importáruért, elenyésző számú fehér tele- Ezt a szellemet a gyarmatopesek kezében van. A ter- silók nevelték a lakosságba, mékek zöme az anyagország- a cukornád országában nagy ba vándorol, Franciaország keletje van a Marseilleben viszont csak a termelőmunká- vagy Lilieben finomított réhoz szükséges cikkeket és pacukornak. készleteket szállítfa. Persze, hogy drága az élet, A mezőgazdaságot mindkét amikor a legelemibb szükségszigeten a nagybirtokosok letí cikkeket is hétezer kilouralják. A lakosság nem egé- méterről kell behozni. Franszen 5 százaléka a föld há- cíaországból fön a papír, a romnegyed részének a tulaj- szalma, a -banán kötözésére donosa. Természetesen a szükséges zsineg. Az Aurore nagybirtokosok a legszebb és a Francé Soir eladatlan földeket kanyarították le ma- számait vásárolják fel csoguknak, a kisparasztok kény- magoló papírnak. Pedig egytelenek beérni a sziklás ta- szerübb lenne néhány papír-, lajjal. Martiniquen a 60 ezer cement- és üveggyárat építenapszámos közül 40 ezer me- nl... zőgazdasági munkás. A francia Antillák továbbra A gazdasági élet ural a ís gyarmatok maradnak, mégrtagy cukorgyárak. Guadelou- pedig nagyon elmaradott pe-on a Darboussier, Beán- gyarmatok, akárhogyan is port és a nemrégen még gyar- palástolják ezt a szigetek matnak nevezett „tengeren- urat. túli" cukorgyárak tarifák MAURICE PONS pgyiptom. Ha e nevet * J hallja az ember, az ősi piramisokra és a napfénytől aranyozott szfinxekre gondol Pedig a gyapot épp úgy hoz zátartozik Egyiptomhoz, mint a piramisok. Ki ne tudná, hogy a „Gizeh 45" védjegyű, hosszú rostú egyiptomi gyapot világszerte a legjobbak közé tartozik. Egyiptom 238 millió feddan (1 feddan — 0,24 ha) földjéből csak öt és háromnegyed millió feddant müveinek meg, ebből 1 837 000 hek táron gyapotot termesztenek. Am a „Gizeh 45" fajtát csak 50 ezer feddanon termesztik. Ezért az EAK kormánya ki akarja bővíteni a legkiválóbb gyapotfajták vetésterületét. Számos nemesítő és kutatóállomás gondoskodik kellő mennyiségű kiváló vetőmagról. Évről-évre sikeresebb munkát végeznek, tovább nemesítik a gyapotcserjét, javítják minőségét. A kész pamuttermékek is bizonyítják, hogy az egyiptomi gyapot kiváló nyersanyag, s az EAK pamutipara magas színvonalú; a legkorszerűbb textilipari gé pekkel, köztük csehszlovák gyártmányú szövőgépekkel dolgozik. Zsibvásáron Sekyra elvtárstól, alexandriai konzulátusunk munkatársától megkérdeztem, mit tud a gyapotról. Élő lexikonra ' találtam. Reggeltől estig folyvást beszélne kedvelt témájáról. Már a legjavánál tartott, amikor hirtelen abbahagyta és azt indítványozta, hogy menjünk el a tőzsdére, ahol nagy alkudozások tárgya a gyapot. Alexandriában két tőzsde van. Az egyik — a M tne t el Basszal — az egykori hagymatőzsde ( a hagyma volt a fő kiviteli pikk) azonnali ügyleteket bonyolít le, a másik határidős — ügyletekkel foglalkozik. Az utóbbi 10-től 13, 45-ig van nyitva. Tágas csarnokban (melyet egy emelvény két részre oszt) haloldalt a gyapotról, jobboldalt pedig az értékpapírokról tárgyalnak. ALEXANDRIA, EGYIPTOM LEGJELENTŐSEBB KIKÖTŐJE. Gyapot ?Gyapot©Gyapot Röviddel tíz óra ntán értünk ide. Éppen elmúltak a Tavaszünnep — a Shem el Nesszim nagy napjai, egyelőre szokatlan csend ült a teremben. Az ügynökök békésen iszogatták kávéjukat, dohányoztak és nézelődtek. Egyikük észrevett minket s a jelenlevők figyelme egy szempillantás alatt felénk fordult. Komoly vagy csak futó érdeklődők? Ezt a kérdést olvastuk ki tekintetükből. Aztán egyszeriben morajlani kezdett a tőzsde ... Váratlanul tőrt ki a zsivaj. Fő az alku Szetta — kiáltotta az egyik, arbá, arbá, arbá — felelte rá a másik és hangja beharsogta az egész termet. Az egyik hatért kínálta, a másik meg csak négyért volt hajlandó megvásárolni a partékát. Más felől további ajánlatok hangzottak — franciául hármat és hatot kináltak. Az arab, francia közbekiáltások egyre viharosabb, zajosabb szóáradattá olvadtak. Amikor már olyan a lárma, hogy egyik a másikat nem érti meg, újjalkon matatják, mennyiért adják vagy menynyit kínálnak. Az első két ember hazzában, azaz ötben egyezett meg, vagyis 70,05-re kötött szerződést. A bokáig érő szürke galablát viselő arab ügynők villámgyorsan feljegyezte noteszébe az adatokat és tovább adta egy tisztviselőnek, aki a karzat alatti köralakú térségben dolgozott. Az kát lépést tett és kikereste az üzlettárs hasonló feljegyzését, majd a nap és az úra megjelölésével mindkét noteszben lepecsételte az adatokat. Akkor meg egy másik tisztviselő létrán felkapaszkodott és a magas homlokfalon elhelyezett táblára felírta a kialkudott árat. Két tábla tájékoztatja az üzletfeleket. Az első a hosszú rosti, a másik a középhosszú rosti gyapottal kapcsolatos adatokra szolgál. Mindkettőn negyedóránként feltüntetik a árak mozgását, változását. Az első egyezséget továbbiak követték. A gyapot ára lassan emelkedett. Erre a mi látogatásunk is kétségtelenül hatással volt. Komoly üzletfeleknek véltek bennünket. Az értékpapír-tőzsde aznap nem tartott hivatalos órát. Azért elképezeltem, milyen viharos zsibvásár lehet iit, amikor mindkét tőzsdén folyik az alka. Elegünk volt a gyapottőzsde lármájából és távoztunk. Egyre több gyapot Csak a gyapotnál használják még a régi fizetési eszközüket és mértékeket, de már itt is megszámláltattak napjaik. Az EAK kormánya úgy döntött, hogy a gyapotot is kilogrammra, vagy ennek megfelelően egyiptomi fontra és piaszterre mérjék. Sokkal nehezebb dolog eligazodni az árakon. A gyapot ára ugyanis két részből áll: a szerződésben megjelölt alapárból és a prémiumokból. A prémiumok a minőséget értékelik. Az államilag elismert minőség szerint emelik, vagy csökkentik az árat. Ha rossz üzletet kötött az eladó és a vevő, orvosolhatja a prémiumoknál. Természetesen az a legelégedettebb, aki előnyiís áron adta el portékáját, sőt elismert minőségénél magasabb prémiumhoz jatott. 1960-ban 1387 000 darab bála gyapotot adták el (egy bála kb 320 kg). 1961-ben a becslések szerint 1 430 000 bála kelt el, az 1961—1962-es terv pedig 1512 000 bálára számít. Egyiptom egymaga 330 000 bála gyapotot dolgozott fel és csak tavaly 1180 ezret exportált, természetesen nem áll meg az elért színvonalon. Mi is Egyiptomban, Alexandriában vesszük a gyapotot. Felvásárlóink dicséretére legyen mondva, jól tudnak alkudni, mert a számunkra előnyös áron vásárolnak. MILOSLAV MEZULIÄNIK eqyipromi úrijecjyzerek GRÚZIÁI ÚTIJEGYZET I A teacserje titka A mikor megkérdeztem Kszenyija Jermolajevna Bathadzet, melyik volt a legjelentősebb nap életében, félórát kért, hogy gondolkodhassék. Amíg gondolkozott, Leven Mihajlovics Uklebával, az adzsar területi pártbizottság titkárával körüljártam a házat, ahol állandóan új gondolatok születnek. Az ember nem Is találna jobb helyet a gondolkozásra és álmodozásra. Száz éves tölgyfaerdő vet rá árnyat, pár lépés a hullámzó tenger. Olyan a környezet ls, hogy szabadon szárnyalhatnak a gondolatok. A nap perzselő hevétől űzve betértünk Kszényija Bathadze akadémikus dolgozószobájába. Asztalán már reggel óta tornyosodtak a napi postával érkezett levelek. Egy szenvedélyes bélyeggyűjtő a bőréből ls kibújna ennyi postaküldemény láttán. Külföldi és szovjet bélyegek a leveleken és képeslapokon. Annyian kérnek tőle tanácsot, hogy alig győz minden érdeklődőnek válaszolni. — Már tudom, melyik volt az az emlékezetes nap életemben. Nagyon régen volt... Már vagy negyven éve foglalkozom agronómiával. Amikor az Adzsar-földre jöttem, mintegy ezer hektáron termesztettek teát. Most már 60 ezer hektárnyi a teaültetvény. A terméshozam ís csekély volt. A termelők nem tudták tökéletesíteni a teafajtákat, maximálisan meghosszabbítani a cserjék életkorát. Meg kellett találnunk a teaszaporítás leghatékonyabb módszerét. Fagyállóképessé kellett tennünk a növényt Akkor még senki sem hitte volna, hogy a krasznodari határterületen is termeszthető a tea. Most azonban a tuapszei kérület egyik fő terménye. Bizonyára Ivott már krasznodari teát? No látja I Öriási ugrás volt ez. Régen metszéssel akartuk szaporítani a teát. Képzelheti, mit jelentett ez, hisz ezer lemetszett vesszőt kell elültetni egy hektáron... más módon törtük a fejőnket, magszaporltásra törekedtünk. Egy-két évig „klasszikus szelekciót" alkalmaztunk, ám vajmi kevés eredménnyel. Akkor eszünkbe jutott Micsurin mondása, hogy a természettől senki se várjon ajándékokat... Szóval megtaláltuk a teavlrág tömeges beporzásának módját! Lám, és én éppen erről a napról feledkeztem meg... A méhek kedvelik a fehér teavirágot. Felötlött bennem az a gondolat: mi lenne, ha a méhek egészen megszállnák a virágzó teacserjét. Fehér gézzel beburkoltam, s egy óra múlva egész méhrajt találtam rajta. 1936-ot írtunk akkor. A cserje erős egyedeket termett. Négy évi kutatómunka után 1943ban végre kitermesztettük az 1 számú grüziai kiváló hazai szovjet teafajtát. Utána a 2. számú grúziait termesztettük ki nemesítéssel. A cserje 50—60 évig terem. Ceylonon legfeljebb 20 évet bír ki. Kszenyija Jermolajevna elhallgatott. Eszébe jutott az az emlékezetes nap. Szerényen elmosolyodott. Mély rokonszenvet éreztem e nem mindennapi aszszony iránt. zsenge tealevelekben. A figyelmes nfll szem a legkisebb Jeveleket is észreveszi. Természetesen a férfiak is kiveszik részüket a tealevél gyűjtéséből. Az asszonyokat azonban soha sem érik utói. — Ez Itt közönséges, oemesítetlen tea — zökkent ki gondolataimból Kszenyija Jermolajevna, és rámutat a teacserjék sorára. — Ez meg itt az 1. számú fajta. Szembetűnő különbség. A nemesített teacserjék fél méterrel magasabbak. Valamennyi cserje erős és hatalmas. — Hibridjeink harmadik nemzedéke tíz és még több tonna tealevelet terem hektáronként. A nem nemesített tea legmagasabb hektárhozama hat mázsa. Minden új nemzedék nagy terméshozamot eredményez. Ez a fontos. Többet nem is akartam tudni. Ismertem az akadé* mikus testet öltött gondolatait. Most már az embereket akartam látni, akik a földeken megvalósítják e nemes gondolatokat. — Elvezetem egy olyan családba, amilyent még nem látott — szólalt meg — Látja, ismereteink le hetővé tették, hogy tovább tökéletesítsük a teafajtákat, fagyálló utódokat termesszünk kl. Csak így tudtuk elterjeszteni a teatermesztést lírasznodar-vidékén és Azerbajdzsánban. Jelenleg a Kárpátokon túl is foglalkoznak a tea meghonosításával. Természetesen Grúzia marad a tea hazája. Bizonyára hallotta, hogy az Adzsar ASZSZK-ban nincs több föld a tea termesztésére. Ezért harcolunk a földért. Hogyan? — ezt a mi kis iskolánkban láthatja. Elindultunk az ültetvényekre. KöraKHtSnk teatenger. Mindenütt asszonyok serénykednek, iparkodnak, mert ki tudja, mflyen lesz holnap az Időjárás. Nehéz munka a tee begyűjtése A lágy női kéz nem tesz kárt a Nem könnyű a teaszedő lányok munkája Ukleba elvtárs, amikor elbúcsúztunk Kszenyija Jermolajevnától, aki arra kért, hogy írásomban ne sokat foglalkozzam a személyével. — De azt a családot, melyhez látogatóba készül, minden újságban propagálhatja. Megérdemli — mondta búcsúzáskor Kszenyija Jermolajevna. Helyben vagyunk. Hetven felé hajló, feketeszakálú gazda jön elibénk. Kabátja bal hajtókáján kitüntetések. Ott látom a Leninrendet ls. Bemutatkozunk. Dávidnak hívják. Dávid Omerovics Dzsidzsavadze. Mentegetődzik, hogy félig kész házban fogadja a vendégeket, azután bevezet minket a tisztaságtól ragyogó szobákba. Következik a család bemutatása. Ukleba elvtárs mosolyogva fnegjegyzl: — Az előbb olyan asszonynál járt, aki bárom akadémia tagja. Most olyan családban van, amely hét Lenin-renddel büszkélkedhet. Valóban ilyen emberekkel még nem találkoztam. — S miért kapták a kitüntetéseket? — A teáért. Most már tudom, milyen a tealevelek begyűjtőinek munkája. Csak egy kg tealevél begyűjtéséhez kétezer mozdulatot kell elvégezni. Aszmati több mint 100 tonna tealevelet gyűjtött be életében. Képzelhetik, mit jelent kézzel begyűjteni a tealevelet, mert a dombokon és a völgyekben nem tudják hasznát venni a begyűjtőgépeknek. E különös család asszonyai Dávid Omerovics feleségével együtt dolgoznak. A fia is és maga az öreg Dávid is. Több száz tonna teát adtak el az államnak. Nem dicsekszenek, de 2400 munkaóra egy családban — ez már Igen! Aszmati és Dávid már nyugdijat élvezhetnének, de eszük ágában sincs nyugalomba vonulni. Kérdem, tudnak-e Kszényija Bahtadze munkájáról? Naiv kérdés. Nincs olyan gyerek, aki ne ismerné a nevét. Bahtadze eszméi — ez az ő életük, munkájuk, jövőjük, jólétük. A kolhoz lassan új, nemesített cserjékkel cseréli ki az öregeket. Itt is nemesítéssel foglalkoznak. A faluban nagyon jól tudják, mi a biológia és a biokémia. Drága termékekké változtatják Micsurin tanítását. Az állam jól megfizeti. Nem is panaszokodnak. Jut. nekik hűtőszekrényekre. TV készülékekre, autóra Éjjel hazatérőben arra gondoltam, milyen szabadon tndják megvalósítani Grúziában és az egész Szovjetunióban a legmerészebb, legnemesebb, tiszta eszméket ALEXANDER MIARTUS Ol SZO 4 * 196

2- tebruár 4.