Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-15 / 14. szám, hétfő

A JASZLÖI ÜTKÖZET 17. ÉVFORDULÓJA (CTK) — Néphadseregünk katonái, hazánk dolgozóival együtt ma, Január 15-én ünneplik meg a csehszlovák tüzérség napját. Tüzéreink ünnepe a Kárpátok alján fekvő Jaszló község közelében 1945. január derekán lezajlott győzelmes ütközetre emlékeztet. Az 1. csehszlovák hadtest tüzérei, a szovjet tüzérek oldalán harcolva itt mentek keresztül az első tűzkeresztségen. Az ütközet után K. Sz. Moszkalenko vezérezredes, a 38. szovjet hadsereg parancsnoka Ludvík Svoboda tábornoknak, a Szovjetunióban létesült első csehszlovák hadtest parancsnokának táviratot küldött, amelyben köszönetet mondott a csehszlovák katonák kitartásáért és hősiességéért. Tüzéreink azonban a legnagyobb elismerésben akkor részesültek, amikor a szovjet hadsereg legfelsőbb parancsnoksága 1945. január 19-i hadparancsában a szovjet hadseregben szokásos egyik legnagyobb megtiszteltetésben részesítette az I., II. és V. tüzérezredeket, amelyeknek a „Jaszlói" megtisztelő címet adományozta. A vígjátékírás mestere Háromszáznegyven éve született Moliére M

ollereről legtöbbet egy Molie-: re előadás mond. Élete, egyé-: nisége a színpadon játszódik, gondo-j latait, mondanivalóját alakjai testes!-: tik meg. Miután színészként végigcsavarogta egész Franciaországot, darabokat kezdet írni. A bátorhangú íróra hamar felfigyeltek, a Kényeákedők cl-: mű komédiája átütő sikert aratott... Azóta háromszáz év telt el, de Mo-i liere fénye egy pillanatra sem hal-: ványult. Sőt ma élőbb, frissebb, hatá-: sósabb, mint korábban, műveit nagyobb siker kíséri, mint bármikor a múltban. Műveit az első, nagy elismerést hozó bemutató óta, sokféleképp ér-: itették és magyarázták. Egyesek a filozófust, méghozzá a pessziinista filozófust dicsőítették benne. Mások bölcs bolondnak, bohócnak, bohócköntösbe bújt jósnak, megint mások színpadi mesternek, a jelen szívtelen megfigyelőjének, a múlt vérzőszívű siratójának tartották ... Ahány érdekcsoport, ahány kor, annyi értékelés. Pedig Moliere más, mint aminek az előző korok emberei hitték és képzelték. Az ő gondja a lényeg művészi ábrázolása. Valójában tehát művész, a legnagyobbak egyi-. ke, aki a művészet eszközeivel osto-t rozza a rosszat, a lényeget ábrázolva Igyekszik hatni, nevelni. Bár vonalvezetése szigorú, és reá-* lis mozzanatokra épít, hőseiről kevés életadatot tudunk meg. Szereplői többnyire lelki tulajdonságokkal az általánost ábrázolják. Darabjai ge-i rincét nem a bonyodalmak, hanem a jellemek ábrázolása képezi. Műveinek szinte utólérhetetlen ereje, hogy a bennük tárgyalt jellemek minden esetben általánosíthatók: egyéniek is, meg típusok is s a fösvénytől az úrhatnám polgárig — hitelesen elevenek. Nyelve mintaképe a vígjáték stílusának: a szereplők szavaikkal is észjárásukat festik. Első darabjaiban a fősúlyt több-i nyíre a külső helyzetkomikumra he-t lyezte. Később azonban — nagy pszichológiai érzékkel kiaknázva az ember félszegségeiből származó Jel-, lemkomikumot — áttért kora Jelleg-i zetes alakjainak szatirikus bemutatására. Az emberi gyarlóságot és ostobaságot minden oldalról pellen-. sérre állítva, a vígjátékok keretét a bohózattól a drámáig szélesítette. Mélységük és keserű szatírájuk révén némelyik darabja már a tragikomé-i dia határán jár. A Mizantrop-ban az egyetlen igaz ember tragikus ,vergő-i dését látjuk, a Don Juan drámai han tállal végződik, a Tartuffe-ben egy rokonszenves család fokozatosari ál-i dozatul esik egy démoni gazembernek, a Fösvény címszereplője tragikus pátoszban vonaglik és üvölt a színpadon, a Képzelt beteg orvosság-i gal és halálfélelemmel áporodott le-i vegőjű szobában játszódik le ... Dan-; din György helyzete is inkább tra-i gikus, mint komikus... Ennek ellenére Moliere a nevettetés művésze, a vlgjátéklrás mestere. A mintegy tizenöt évre tehető irodalmi működése során bármilyen hatalmas utat tett ls meg, soha sem szakadt el a népi hagyományoktól, a nép tapasztalatának és nyelvének felhasználásától. Mondatalt a legegyszerűbb ember is megérti, mindig a tömeg, az egyszerű ember értelme szerint ír. Az igazságot ls majdnem mindig egy-egy közmondásba vagy népi kifejezésbe foglalja. A tudomány, a hatalom, az élvezet, a pénz vagy a világfájdalom hóbortosaival szakácsnét, szolgát, kocsist és más egyszerű embert állít szembe. Az egyszerű emberek: inasok, cselédek, parasztok, tulajdonképpen az ő műve révén jelentek meg jelentékeny számban először a színpadon. Moliere a gazdagoknak a nép nyelvén, a népért beszélt. A jómódúaknak játszott, de a népre gondolt. Műveiből a nép nyelvén, a nép módján, a nép számára tette nevetségessé a népellenes rendszert és szokásokat. Bekapcsolódva kora társadalmi és politikai küzdelmeibe a haladás bátor harcosai közé tartozott. Sokan a Felvilágosodás előfutárának tekintik. Moliere az eszmék tisztázására a színházat tartotta a legalkalmasabb helynek. Ha ellenfeleivel vitája támadt, a maga igazságát nem szónoklatokban és nem esztétikai elmefuttatásokban fogalmazta meg, hanem el játszatta a színpadon, a szereplőkkel támadott irigyeire, a hatalom uraira. Műveiből mindennél világosabban kitűnik, hogy kora finomkodó drámái mennyire buta libák, az erkölcs prédikáló! mennyire parázna, vén kecskék, az égrenéző szenteknek mennyire maguk felé hajlik a kezük, a rang után kapaszkodókon mennyire nevetnek még a gyerekek is ... Ellenségeire szamárfület ragaszt és cáfolhatatlanul bebizonyítja, milyen nevetségesek a tartuffe-ök, a kényeskedők, a donjuanok, a rossz orvosok, a tolakodók, az embergyűlölők, a fösvények, a képzelt betegek és ez úrhatnám polgárok ... A vígjátékírás mestere a vígjáték becsületét olyan magasra emelte, mint addig csak a tragédiáé volt. Ugyanakkor új tartalmat adott a nevetésnek: a Moliere-i hősök láttán támadt nevetés — az öntudatosodó nép nevetése! A

színműírás utolérhetetlen művésze — 340 éve, 1622. január 15-én, egy jómódú kárpitos-család gyermekeként született. Eredetileg Poguelin-nek hívták. Apja jogásznak szánta, ügyvéd helyett azonban színész és író lett: Shakespeare mellett a világirodalom legnagyobb vígjátékírója. BALÁZS BÉLA Tanulnak a jövő mezőgazdaságának szakemberei. Karel Krížek -mérnök az autó- és traktorkezelésről tart előadást a Mladá Bolcslav-i Mezőgazdasági Technikum tanulóinak. (Foto; J. Saroch — ČTK J Kiemelkedő évfordulók (CTK) A Béke-Világtanács az 1962es évre kihirdette olyan neves személyiségek évfordnlóit, akik lényegesen hozzájárultak az emberi kultúra sokoldalú fejlesztéséhez. Ezen évfordulók megtartása a világ közvéleményében többek közt felidézi CHARLES DICKENS angol íré, Alekszander IVANOVICS GERCEN orosz forradalmi demokrata, JEAN JACQUES ROUSSEAU francia gondolkodó, 0. HENRY amerikai íré, BLAIS PASCAL francia matematikus, fizikus és bölcsész, LOPE DE VEGA spanyol drámaíró és TU FU kínai költő eszmei, művészeti és tudományos hagyatékát. AZ UNESCO kezdeményezésére megemlékeznek BOŽENA NEMCOVA cseh realista (ró halálának 100. évfordulójáról ls. Immár hagyománynyá vált hazánkban, hogy a világ kulturális évfordulóinak megünneplése nemcsak elősegíti az emiitett személyiségek művének, életének és, nézeteinek megismerését, hanem közelebb hozza a nemzetek közötti békés együttműködés nemes, humános gondolatait, a nemzetek mai életét és időszerű problémáit, valamint az emberiség évezredes törekvését arra, hogy igazságos világot teremtsen. A rövidfilm napjai K. Varyban ian. 20. és 26-a között „A rövidfilm napjai" címen országos filmhetet rendeznek, amelyen a szlovák fllmdolgozők alkotásai is szerepelnek. A bratislavai filmstúdió a Karlovy Vary-i filmhétre összesen 10 filmet választott ki. Közöttük van Karol Skŕipský forgatókönyv-író és rendező népszerű tudományos színes filmje. A „Sok millió életet mentünk meg" című film folyóink haltenyészetéről szól. E film tavaly nagy érdeklődést keltett az oberhauseni fesztiválon és az ostravai harmadik csehszlovák filmfesztiválon elismerést nyert. Vojtech Andreánsky „Műszív" című filmje népszerű tudományos módon ecseteli a szlovák sebészek sikeres szívműtéteit, amikor is új tökéletes szívhelyettesítő-készüléket alkalmaznak. Jozef Zachar rendező a „Petzvalnak hívták" című filmben a Sp. Belá-i J. Petzval professzornak, a fényképobjektív feltalálójának életét mutatja be. Ugyanez a rendező „Vége a csöndnek" filmjében KeletSzlovákia átalakulását szemlélteti. Ismét fagylwllám közeledik A múlt héten csaknem minden nap erős légnyomászavarok éreztették hatásukat az Atlanti óceán légterében. A nagyon mély légnyomás övezete néhány nappal ezelőtt Skócia fölé tolódott át, minek következtében rendkívül erős szélviharok dúltak Nyugat-Európa területén. Anglia egyes részei fölött az óránkénti 160 kilométert is elérte a szél sebessége. A már említett alacsony légnyomás párás, langyos tengeri levegő beáramlását tette lehetővé. E levegő egyes hullámai a hét második felében hazánk területét is elérték, minek következtében az alacsonyabb fekvésű helyeken esett az eső, a zép- és magas hegységekben havazott. Szombaton reggel az Alacsony Tátrát borította a legvastagabb — helyenként csaknem méteres — hótakaró. A még mindtg mélypont körül mozgó alacsony légnyomás jelenleg az Észak-Skócia fölötti légitérből a Skandináv félsziget délnyugati része fölé húzódik. Később a Skandináv félsziget közepe felé nyomul, majd Ifismét a Szovjetunió területe fölé. Az alacsony légnyomás hátsó szegélye mentén északnyugati, illetve északi irányból hideg sarki levegő áramlik, amely megszünteti a meleg levegő jelenlegi áramlását. Hazánk területén a jövő hét első felében várható az Időjárás általános megváltozása. A jövő héten előreláthatólag felhőátvonulások várhatók, az alacsonyabb fekvésű helyeken még mindig esős lesz az időjárás. A hőmérő higanyszála napközben némileg a fagypont fölé emelkedik. A hét folyamán lehűl a levegő, és az alacsonyabb fekvésű helyeken is havazás várható. A jövő hét második felében egyre hidegebb lesz, és kevésbé felhős éjszakáon mínusz 10 Celzius fokra számíthatunk. P. F. SZOKATLAN FAGYHULLÁM vonult végig és hóvihar dűlt Mexikó északi részén — a Prensa Latina jelentése szerint. A rosszul öltözött és szegényes viskókban élő lakosság körében sok emberáldozatot követelt a szeszélyes időjárás. A szlovákiai Tatrasvtt dolgozói több újdonsággal lepik meg 1962-ben a vásárlóközönséget. Az év végéig több mint 900 ezer gyapjú- és félgyapjúból kötött felsőruhával gyártanak többet a tavalyinál. Képünkön; (balról) Monika Sláviková, Augustín Bojnanský, Adela Trégerová és Pavol Gašparík a svtti Tatrasvit modellezői az új ruhatípusok megtekintése közben. (J. Valko —. CTK — felv.) Ittas voltam-bűnös vagyok — Itt már végeztünk is, mehetünk tovább — állapította meg Jozef Bartík. Délfelé Járt az idő, abbahagyták a rongyvásárlást és Ráztokyról áthajtottak Jašenie községbe. A magas hegyekkel övezett község főterén keresztül kristálytiszta hegyi patak csörgedezik. A medre sem akármilyen. A faluszépítési akció keretében társadalmi munkával kövezték ki, és azóta kisebb vízesések tarkítják a falu alsó vége felé csobogó patakot. Közel van a vendéglő is, ahová felvásárlóink betértek valamit ,Jiarapni". — Két sört és két féldeci vodkát — rendelt és nyomban fizetett is Jozef Bartík, majd „felfrissülve" rövidesen hozzáfogtak a rongy felvásárlásához. A téli délután hamar elrepült. Dolguk végeztével megindultak hazafelé, ámde... Pavol TomaSktnt az éhség gyötörte. — Beugrók a vendéglőbe valamit enni. Nincs néhány koronád kölcsön? — Egy tize s elég lesz? — Ide vele — ...s már ugrott is ki a kocsiból. Bartík még egy darabig nyugodtan üldögélt a helyén, de amikor észrevette, hogy az autó az út közepén szabálytalanul áll, a kormány mögé ült és annak rendje s módja szerint azt az út szélére vezette. Közben megúnta a hosszúnak tűnő várakozást s ő is benézett a kocsmába. — Várhattalak is én Téged ... — A sógorom és a barátja — mutatta be ismerőseit Tomaškin, s alig hallhatóan Bartík fülébe súgta: — Tudod, csak olyan sógor... a feleségem ... vagy hogy is mondjam ... szóval az asszonyom unokatestvére. A nevét sem tudom. Igen, néha nehezen lehet feleségnek nevezni azt az asszonyt, akihez nem fűznek mélyebb érzelmek ... aki nem feleség. Így volt ez Tomaškinnal is. Akaratlanul is eszébe jutott az a derék feleség, akit oly hütlenül elhagyott, és eszébe jutottak gyermekei is, akiknek csak a hatóság áltál megszabott összeget küldözgeti havonta. Az „új asszonyt" csak akkor nevezi feleségnek, ha megbotlik a nyelve. Félszendergéséből Bartík hangja verte fel: — Hé, kocsmáros, fél-féldecit mindenkinek és egy-egy krigli sört. Neked, pajtás, pedig ... — ... csak sört, azt is csak kicsit, mert még ma vezetned kell. A sör tízfokos volt, a vodka pedig ... no, hát az sem volt a kelleténél gyengébb. S míg a beszélgetés közben kihörpíntették az „élet vizét", be is esteledett. Bartík, a kocsikísérő, még a kocsi ajtaját is eltévesztette a sötétben. A baloldalit •nyitotta ki és a kormánykerék mögé ült. Pavol Tomaškin előzékeny volt barátjával szemben. Nem akarta háborgatni a kormány mögött, leült a kocsikísérő helyére. Bartíknak azonban eszébe jutott, hogy tálán még sem illik minden szó nélkül elfoglalni a vezető helyét. — Nem akarsz ide ülni? — Ha már ott vagy, csak maradj. Jozef Bartík maradt is és annak rendje s módja szerint begyújtotta a motort. Megindultak hazafelé. Valamikor ő is vezető volt. Jóleső érzés töltötte el, hogy újból kezében tarthatta a kormánykereket. Örömét nem is tudta subája alá rejteni. — Megállunk egy percre itt, Predajnán — s már le ts fékezte a teherkocsit a következő község vendéglője előtt. — Két sört és egy-egy féldeci vodkát — hangzott messziről Bartík hangja. Majd felhajtották a pohárkákat, eloltották szomjukat, s újból a kocsiba ültek, ahogy ide jöttek. A Felső-Garam mentén keskeny az országút és a kanyart még élesebb kanyar követi. Mire azonban Medzlbrod felé közeledünk, új, széles és egyenes útszakasz tárul elénk néhány kilométeren. A jó úton Bartíkot is elkapta a hajtási szenvedély. A „Garant" sem lustálkodott, ha rátapostak a gázpedálra. S amikor pedig a sebességmutató már a hatvan körül mozgott, a széles országút elkeskenyült szeme előtt, sőt már sem az útpadka, sem pedig a vaskorlát nem volt elég figyelmeztető számára. Száguldott. Olyan érzés fogta el, mintha a régi Bartík ülne a kormány mögött s mintha újból játszi könnyedséggel vezetné az autót. — Egyszerre azonban valami rettenetes recsegés-ropogás remegtette meg a levegőt, egy-két rándulás, majd valami kegyetlen lökés ... s a kocsi keresztbefordulva megállt az úton. Lámpái vagy harminc méter magasságból világítottak le a havas mezőre. Az útszéli vaskorlát gyengének bizonyult, szerencsére emberélet nem esett áldozatul. Mindkét emberünk pillanatok alatt ktjózanodott. Elsősegélyt véletlenül a biztonsági szervek arra haladó közlekedési járőre nyújtott. — Nem is tudom hányas sebességgel futottam — mondotta kihallgatása folyamán Jozef Bartík, — . ..de azt tudom, hoau a kelleténél többet ittam. Kérem, én nem tudtam, hogy ma még autót fogok vezetni. — Ivott még ma máshol is valamit? — Otthon, de csak bort... és Brusnón valami pálinkafélét az ismerőseimnél. Ezt szerette volna ő megmondani a bíróságon is, csakhogy... nem tudott odaérni időre. Valaki azt tanácsolta neki, hogy bátrabb lesz, ha egy féldecit még felhajt. Bátran szeretett volna viselkedni a tárgyalóteI remben. — Jozef Bartík azonban többet öntött fel útközben a garatra, mint ahogy számította. A tárgyalásra megkésve érkezett. Bátorsága is inába szállt, amikor a bíró megkérdezte a nevét. A nyelve valahogy nem akart megoldódni. Pavol Tomaškin ts szánta-bánta a bűnét, amikor megtudta, hogy az okozott kár értéke meghaladja a tizenkétezer koronát. Így meakulpazott: — ... jól tudom, hogy szolgálat közben nem szabad szeszes italt innom. Mit tudom én, mi ütött belém. Talán éhes voltam... De ki tudta, hogy így lesz? Bartík is azt mondta, hogy Banská Bystrica felé nem találkozunk közlekedési járőrrel. Igaz, nem ts találkoztunk... de legalább ne engedtem volna át a vezetést a nálamnál részegebb Bartíknak. Tudtam, hogy a kocsikísérőm már régen vezetett autót, mert hajtási engedélyét vagy öt éve elvették, de ki httte volna ... P Bűnös vagyok, mert részeg voltam és még részegebbnek adtam át a kormánykereket. A hajtási engedélyt néhány évre bevonták, de méo hátra van az iaazi büntetés, meg a kártérítés. Ki merné állítani, hogy az a pár pohárka „torokkarcoló" megérte az ilyen áldozatot. A bánat azonban már késet. BERKES JÚZSEF 0] SZO Á Ä 1S6

2- Január 15,