Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)
1962-01-14 / 13. szám, vasárnap
KÉT OPERÁCIÖ Zsong a terem. Még néhány perc és minden elcsendesedik. A oillanyégök ls kialusznak. Feszllt percek, várakozó arcok. Még egy pillanatig tartó sötétség borul a helyiségre, aztán peregni kezd a filmhíradó ... Ügyes, ötletes és érdekfeszítő az összeállítás. Megelégedés, jó érzés fog el... A filmvásznon szöveg jelenik meg: Az orvos keze — jelzik a világos, öles kurzív-betűk. Majd eltűnnek .. . Korházi folyosó jelenik meg a vásznon. Tolókocsin beteget hoz egy ápolónővér. A következő kép már a mosdót mutatja. ahol több orvos mossa a kezét ... — Kész — szólal meg az egyik. — Kész! — mondja a másik. — Kész! — Kész! Kesztyűt húznak és elsietnek... Homlokomról legördült az első verejtékcsepp. Ereim. dsszehüzódnak, lélegzetem nehéz, s valami búgni kezd bennem, körülöttem, valahol... Erőlködve nézem az operáló orvost. A kesztyűs kezét... A kesztyűs kezét ... Szörnyű fájdalom csap a gipszbe bújtatott karomba. Feljajdulok ... Csuromvíz vagyok már ... — Húzz kesztyűt — hallom valahonnét távolból... Nevetve szorítom a köszörűkő- ' höz a lemezt. Sztkrák szállnak, \ röpködnek szanaszét... Hirtelen felvágódik a lemez ... Aztán csak \ a robogó mentőautóra emlékeztem ... Meg néhány idegesen futkosó nővérre, fájdalomra... De . már késő volt... Nem bírom tovább nézni az ope-1 ráló orvost. Vádol, int, figyelmeztet a kesztyűs keze. Kábultan hagytam el a nézőtéret, s éreztem, hogy a megcsonkított felső végtagomért a hibás én vagyok. Kezes József J Kiállítások itthon és külföldön AZ ELMÚLT ESZTENDŐ GAZDAG VOLT KIÁLLÍTÁSOKBAN. ITTHON 162, KÜLFÖLDÖN 61 KIÁLLÍTÁST RENDEZETT A KIÁLLÍTÁSRENDEZŐ VÁLLALAT. A HAZAIAK KÖZÜL A LEGSIKERÜLTEBBEK A CSKP 40. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT KIÁLLÍTÁSOK VOLTAK. Nagy érdeklődésnek örvendett a Nemzeti Múzeum A munkás forradalmi színház történetét, a Tyrš ház, A proletár testnevelést bemutató kiállítása. Igen közkedveltek az eseményekre azonnal reagáló kiállítások, mint például a Jurij Gagarin űrrepülése után megnyílt kis kiállítás, vagy a kubai hazafiaknak az intervenciósok felett aratott győzelméről rendezett fényképkiállítás. Külföldön a csehszlovák technikáról rendezett párizsi kiállításnak, a Sao Paolo-i színházi díszletkiállításnak volt nagy visszhangja. Az idei évre tervezett kiállítások közül említésre méltó a Fučík parkban bemutatásra kerülő nemzetközi kerámiakiállítás, bélyeg világkiállítás, a Hybern kiállítási csarnokban februárban nyíló Az élet és iskola elmű kiállítás, a Vár lovardájában a nagy sikerű Sláviček kiállításhoz hasonló Mikoláš Aleš műveit felölelő képkiálítás. Ez évben sem marad el a már hagyományossá vált jabloneci bizsukiállítás, a libereci vásár és a brnói nemzetközi mintavásár. Külföldön több afrikai és dél-amerikai állam kiállítás formájában ismerkedik meg oktatási rendszerünkkel. Olaszországban és Ausztriában bemutatjuk a Terezfnben elpusztult zsidó gyermekek rajzaiból összeállított vándorkiállítást. Ismét részt veszünk a velencei Biennálén. Tnrinban kiállítás nyílik a csehszlovák üvegről és képzőművészetről, Varsóban a csehszlovák-lengyel kapcsolatokról. TÖBB MINT FÉL MILLIÖ látogató az ostravai színházban Az ostravai Állami Színház 1361-ben két színpadán 738 előadást rendezett, melyeket 556 ezer néző tekintett meg. A művészegyüttesek 24 színdarabot tanultak be. Az előadásokon való részvételt az idén 18 ezer bérlettulajdonos biztosította, akik nagyrészt az ostravai bányákban, kohókban és más üzemekben dolgoznak. • • • Zikmund és Hanzelka, a két csehszlovák világutazó fél évig tartózkodott Ceylonban. Tizenkét dokumentumfilmet és több ezer felvételt készítettek a szigetvilág életéről. Megörökítették Ceylonban Jurij Gagarint is, akivel találkoztak. /-t2 öreg fa is kivirágzik Ján Kákoš zenés vígjátékának bemutatója a MATESZ színpadán telen-kelletlen, éppen a műfaji kö- { vetelmények miatt elsekélyesíti a NEM TRÉFA, néha milyen komoly lista embert jellemző új erkölcsi vofeladat elé állítja a kritikust egy — nások, a maradiság és a haladás harvígjáték. Arcára mosoly helyett a cának kérdését, sőt helyet kap itt a konfliktusokat és a cselekmény pár- £ komorság felhője borul amikor a decentralizálás, a fiatalok iparba huzamosan a dráma és a vígjáték szövegkönyv elemzése és a bemutató igyekvésének stb. problémája is. önmagában a műfajválasztás elve hangoztatott — híresztelés ellenéré most is fenntartjuk azt a nézemegtekintése után az írógéphez ül, hogy az ellentétes előjelű észrevételek alapján tárgyilagos véleményt szót is emeltünk a zenés vígjáték elmondjon, igyekezzék kihámozni az len, akkor csak a músorpolitika igazat. Mégis ez a jbbbik eset, mert aránytalanságai, vagy a színvonal van néha úgy, hogy a színre került hiánya alapján és minden— színháműről a legnagyobb lelkiismeretesség zunk berkeiben itt-ott leegyszerűsítmellett is főfájás nélkül kerül papírra az elmarasztaló ítélet, mert hát: menthetetlenül rossz. Ján Kákoš darabjáról éppen azért nehéz írni, mert nem sorolható az utóbbi kategóriába, de az igazán jó alkotások közé sem. Kíséreljük meg elsősorban felmérni ennek a zenés vígjátéknak a letagadhatatlan erényeit. Drámaíróink közül igen kevesen nyúlnak a szövetkezeti témához, bér jól tudják, menynyire fontos alkotásaikkal elősegíteni a falu forradalmi gazdasági, politikai és társadalmi átalakulását. Ügy látszik, elsősorban az élettapasztalatok, az élményanyag hiánya magyarázza ezt a viszolygást, de szerepe van itt a könnyebb ellenállás útja keresésének, a nehézségek előtti megtorpanásnak, egyszóval az opportunizmusnak is. Vannak viszont olyan szerzők is, akik minden élettapasztalat nélkül, igen szerény tehetséggel felvértezve, csupán mesterségbeli tudásukkal számolva, minden gátlás nélkül belevágják a fejszéjüket a nehéz fába, mert hajtja őket a túlfűtött becsvágy. Ján Kákoš darabjában éppen az a rokonszenves, hogy bátran választja a nehéz témát, nem hátrál meg a problémák felvetése elől, érezni benvonalán fut. * „Az emberek változnak, s ez a leg-< A Vág folyó a múltban több kárt . ... . , ,, .. T I X, . ÍL . „ . kokozott, mint hasznot. Eső után olylen sincs semmi kifogásunk. Ha néha szebb a falu életében — mondja a .t ko r. olykor magáv ai ragadott nem egy drámaíró a műsorfüzetben, amelyből •'• k0 mp 0t lS i amelyekből régen sok volt — mellesleg mondva — elmarad-,vágón. hatott volna néhány tárgyi tévedés1 A falvak között azóta létesült vasés szembeötlő stilisztikai ficam. Kár'hidak azonban már szilárdan állják a hogy darabjában nem igen érzékel-.{pilléreikhez csapódó hullámok erejét. teti az emberek változását. Szinte iA hidak mellett néhol azonban még elkivétel nrlkül kész emberek iönnek ť uť?ŕye m esmaradt egy-egy komp ts, terkivetei nélkül kész emDereK jonneK. t;jlászefesen az g révésszel együtt. tünket hogy szükség van a valami a színpadra jellemük - ugy tűnik olykor, ha a Felső-Vág vidékére kiellen és a valamiért felcsattanó adott és változatlan, sot mi több,. \ rá n/ u l mondjuk egy bratislavai család, a kis fiú egyáltalán nem csodálkozik ,a vtzterömü robosztus falain, de ha felMás lapokban olvastuk mum A romantika kedvéért jôn Kákoš zenés vígjátékának egyik jelenete. egészséges nevetésre. Kákoš darabjá- • Kákoš „lábjegyzeteli" alakjait, és nem nak témája tényleg nagyon eredmé- a drámai történésben, tetteikben jutnyesen és hatásosan feldolgozható az nak kifejezésre jellemvonósaik, olyannyira kedvelt vígjáték formájában, hiszen szinte önmagától kínálko , Kfedez egy kompot, nyomban karon ra$ * g adj a apját és addig rimánkodik néki, 'míg át nem vittettk magukat a kompon, 'bár a híd csak néhány lépésnyire vau \tölük. Nemcsak a gyerekek, a szerelmesek is szívesebben veszik igénybe a kompot, ha itt-ott rátalálnak. Ondrej Mikó, aki Mojsából szállít még *néha embereket MojSová Lúkába és vissza, nemrég éppen ilyen kedves szeírelmeseket szállított. — Amikor átvittem őket a másik t oldalra — mondja az öreg révész, — •tsemmi tanújelét sem adták annak, hogy 'ki akarnának szállant. Igaz, nem is '. tigen néztem rájuk, mert tudom, hogy olyankor nem illik rájuk figyelni. Meg•« fordultam hát és vittem őket vissza oda, •'ahonnan elindultak. Itt azután nagy sokára kikászálódtak, és merem állíta• tni, észre sem vették, hogy eredeti cél» jukkái ellenkező irányban mennek. Vegyük csak például Lovászik szö-'J vetkezeti elnök alakját. Más figurák " e a z őszinte segíteni akarást, sőt zi k' a múu cs ökevényeinek kigúnyo- szájából halljuk róla azt, hogy sem felcsillantja előttünk tehetségét ls. A DARAB ALAPVETŐ KONFLIKTUSA: a többet és jobbat kívánó tagság viaskodása a basáskodó szövetkezeti elnökkel, valamint a maga felé hajló kezű vezetőséggel, lényegében a fejlődést, a további kibontakozást gátló erők összecsapása azokkal, akik a szövetkezet boldogulásában látják jól megalapozott jövőjüket. Kákoš nem egyszerűsíti le a feladatát, hiszen vígjátékának központi negatív figurája, a szövetke lása, a ma is burjánzó erkölcsi dud- mibe veszi a szövetkezeti demokrávának a megnevettetés tisztító tüzébe vetése. Vitathatatlan, hogy Az öreg fa is kivirágzik-ban vannak vidámságot ciát, félnek tőle, mert basáskodik,* Kk "6 voltam még. ö mór felnőtt, ezt és azt csinálja, de mindez cse- [életerős fiatal férfi. Épphogy átvette aplekvésében csak szórványosan jut ki--t» a k<>*éb<H az ekeszarvát. Először szánfejezésre. Mennyire inkább önálló; keltő részletek, nevetésre ingerlő életet él Bogya és Barát alakja, még szellemes és találó szóváltások, „arany-beköpések". A bemutatón is sokszor hullámzott végig a közönségen a jóízű nevetés, taps is volt bőven, szóval a siker nem maradt el, és úgy hisszük, így lesz ez a falvakon is. Ha mindehhez hozzátesszük, . etott ősei módján. Amint az ekevas ki- (fordította az első barázdát megállt, le'térdelt és keresztet vetett. Ezután egy ha sok ís bennük a mesterkéltség.Xhar&pás szénát adott az állatoknak majd Lovászikról sokat mondanak az em-. tszáraz kenyérdarabkát vett elő, kettőt, berek, de magában a cselekményben''hármat harapott belőle, és a többit a olyan vérszegény a megokolás, (csak egyszer mondja ki szemtől-szembe Barát Ignác: „Nem vagy te rossz ember, IstvánI Csak az a baj, hogy túlzetl elnök, részt vett a felkelésben, r" 1 ™ ságosan szétterpeszkedtél az íróasz nrn^ifinré^t „*n«it * ^ttvotkezet h°gV úI ra örömmel fogadiuk szlovák f oroszlánrészt vállalt a szövetkezet megalakításában, tagja pártunknak. A szerző igyekszik a falu problémáit teljes bonyolultságukban ábrázolni, szerző darabjának a bemutatásét, és az is rokonszenves, hogy lényegében kezdő drámaíróról van szó, akinél a színház kockázata természetesen nakisebb nagyobb mértékben érinti a " "T nemzedékek őrségváltásának a ke- gV ob b ~ 1°g° sa. n ® er Ü"? e t ™ a Z ? vasóban a kerdes: de akkor hol a hlnemzedékek őrségváltásának, a ke rékkötőként fellépő régi és a szociaba? Miért oly nehéz véleményt formálni? teheneknek adta. Isten segítségével — mondta és szántani kezdett. '< Azóta évek szálltak el. Felnőtt férfivá érlelődtem, és ő megőszült de még tal fölött, meg a papírok között, s azlmindig fiatalos férfi, emberekből közben kavics lett, amely T AZ iskola padjaiban ül, mint egykor a Cipőd alatt csikorog"), hogy bizonyáén, de nem az ABC- és könyvet böngészi, nehezen érthetjük meg, hogyan vál--<mint annak idején én, hanem az agrohatott és miért, ebből az áldozatkész 'technika alapjait tanulja, de már nem kommunistából ilyen útbanálló em-^ ist8 n segítségével, hanem a saját életl2g r . (tapasztalataira és eszére támaszkodva. A VENDÉGKÉNT RENDEZŐ OND-!^„J"™, 6"/ 1 . ti,ka i. b a, hato1 b® egyre .. . .„ , TiyeDoen o is, mint manapsag a foldA VÄTAS7 FPYSZERÜ Azért mert R EJ "^íí^ü ^ a l\pvető S zerke-J^ űvesek ezre l. M é bizonyára Emlékszik A VALASZ EGYSZfcRU. Azért, mert zeti j jellemábrázolás! hibákkal nem;| a féipogány szokásokra, amikor a ter a szerző eredeti szándéka bármennyi- birkózhatott meg. Igyekszik menteni, cmészettől kérve könyörögték ki a betevő re is helyes volt, nem érlelődött mű- a menthetőt, jó szórakozást nyújtani'[falatkát. Ma már bátran vallja és gyavészí tetté Mi ennek az oka? Kákoš a nézőnek. Él a helyzetkomikummal,{korlati munkájával bizonyítja, hogy a az első felvonásban szinte drámát serkenti a színészek komédiázó ked-f ÍV™f 8 1®"®l.-°!ľ...-t™. k,ťi:«?fľľ™ Ül jósló bőségben veti fel a problémákat és később kitűnik, hogy ez a nagy markolás, „mindent belegyömöszölés", amelynek célja a leegysze- zájárul a színészek becsületes mun-. t M.'i^f+nn nllmniilnort r14- o TľlCC7n - káia is. akik közül elsősorban a iól* Palotás Gabi — Rojtosné szerepében. rűsítés elkerülése volt — a visszájára fordul. A vígjáték törvényszerűségei nem engedik meg, hogy a szerző akárcsak egy problémába is mélyebben behatoljon. A gúny nem a központi alak, a legnagyobb bajkeverő, a szövetkezeti elnök, és a vele egyivásúak ellen irányul, hanem két egymással állandóan perben álló lényegében peremalak, a tunya, szószátyár, de alapjában azért nem romlott Bogya Mátyás tyúkgondozó és a robbanékony, de becsületes és szorgalmas Barát Ignác tehéngondozó szócsatái váltják ki a nevetést. Hozzá kell tenni, hogy ezek a „díszítő jelzőkkel" teletűzdelt párviadalok ennek következtében gyakran öncélúak, nem is beszélve arról, hogy kétértelműségük egy-két esetben semmiképpen sem jellemzi a falusi ember gondolkodásmódját. A szerző így a második és harmadik felvonásban kényAz ElsS Cseh Filatelista Klub megalakításának és ezzel szervezett bélyeggyűjtés 75. évfordulójának emlékére „Prága 1962" címen a csehszlovák bélyeggyűjtők a postabélyegek világkiállítására készülnek — mondja Csegrlncev. a prágai POFIS igazgatója. A kiállítás ez év augusztus 18-án nyílik meg fővárosunkban és előreláthatólag 70 állam fllatellstájának gyűjteményei kerülnek bemutatásra. A kiállítás küldetése, hogy „A nemzetek közötti barátságért és a világbéke megszilárdításáért" jelszó jegyében a békeszerető népek közötti barátságot hirdesse. A Közlekedésügyi és Távösszeköttetésügyl Minisztérium ez alkalomból BaHfiHiHi3iHii:n:H!mmHH»HmmäHiHtmHaHHa«t«M|l tár, — minden zipszre és gombra ^tartottam és kíváncsian lestem a fejjár"), vagy („A technika fondorlatos, \leményeket. minden szoknya elektromos", stb.). « Ezután egy trombitás következett, Ez különben a bemutatón nem ige b [aki ha jött, magával hozta óriás hangzavart minket, mert az utolsó so- <szerét is, és egész este játszott. Orrokban az énekesek gyenge hang-'^mótlan trombitájából azonban csak PRAGA 1962 az év folyamán a következő új bélyegeket bocsátja ki: februárban megjelennek az új sportbélyegek az egyes fontosabb sportesemények alkalmából, valamint arcképes bélyegsorozatok ismert kulturális személyiségek és jelentős események évfordulójára. Márciusban a világűr kutatást megörökítő bélyegekre számíthatunk, melyek Iránt az egész világon már most Igen nagy az érdeklődés. Az észak-csehországi bányászok mosti sztrájkjának harminc éves évforduló; jára megjelenő bélyeg^ valamint az áprilisban Lidice és Ležáky községek pusztulásának 20 éves évfordulójára kia- anyaga következtében inkább csaklíkétféle hangot tudott kicsalni: egy dásra kerülő sorozatok szófoszlányok jutottak el a fülünkig.' 'erőset, és egy még erősebbet. Tizen tervezetein mar dolgoz- A fordft ö dicséretére szolgáljon, hagy.[egykor rendszerint abba hagyta, ami Ez 8 év októberébeň a a vígjáték szövegének átültetése iro- ( az í jelentette, jöhet a vacsora. CSKP XII. kongresszusé- dalmi értékű, bár itt-ott tompítha-;| A köoetke zQ turista volt, de az sónak tiszteletére kibocsá- tott volna a „beköpesek" kétértel-,( ftQ vacsorát el nem fogadott, hátizsákmS.ségén. ' (fát tömte meg elemózsiával. ÖSSZEGEZVE: Van úgy hogy azj MegsokaUtar n. Elhatároztam, hogy ._„ öreg fa is kivirágzik talán utoljára < értekezletet hívok össze> v Si egényérvetsége versenyt irt ki. követelve jogát az élethez, és eso-. ltškezletet össze js hívta m. A Nagy Októberi Szo- daszép illatos virágot hajtva igyek; t Feltárta m előttük a problémát: szik megküzdeni a keso, fagyokkal^\.\ Vesz endőben a lányom becsülete és van úgy is, hogy túl fiatal a fa és. ( (, léqtételt kére k, tandó bélyegtervezetek elkészítésére a Csehszlovák Képzőművészek Szocialista Forradalom 45. és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hiába szeretne virágba borulni — [ megalakulása 40. évfordulójának emlékét ls ű) bélyegsorozatok ktadásáNem kérünk., vét, mert tudja, hogy a darab min-:| v®" n f; kikényszeríteni a legtöbbet amit den hibája ellenére hasznos felada- ^"' 4; A.™ A miI más embe r ~ tot tölthet be falvainkon. Ehhez Vőlegénypróba kája is, akik közül elsősorban a jól eltalált alakítást nyújtó Siposs Ernőt,: c kell megemlítenünk Barát Ignác sze- t repében. Fazekas Imre a főszerep-; ben meglepő mértékletességgel igye- t kezett életet lehelni Lovászik szö-;£ vetkezeti elnök figurájába. Palotás:, Lányom 18 éves. fi5 nevelésben Gabi (Rojtosné) és Király Dezső (Bo-krészestí7f és dolgozik. gya) játékos kedvvel formálták meg | Minden rendben van, de még se, a alakjukat és fejlődésről Janúskodott tkislányom nem akar férjhez menNémeth Ilona (Katica) játéka. [[ni. Szóval egyáltalán nem siet, de A színház kis zenekara, Tarics Já- (azért a mennyasszonykodást nagyra nos vezényletével, bágyadtan, erőüe- 'értékeli. nül szólaltatta meg Bartolomej Ur-:[ Amikor megjelent az első vőlegénybanec zenéjét, amely nem nélkülözi- 'jelölttel, oda voltam az örömtől. ugyan a dallamosságot de slágerbe. volt afféle diá kköltő. Sokat oltott népdalként hat A dalszövegek, t al t d megvacsorázott és töb(Monosz óy M Dezső fordítása) élte-;^ nem mutatkozott. Iában könnyedek és költőiek, („01y. t „ , ^ „^ szelíd mint a jó Idő - oly csen- ' A mási k motorkerékpáros volt. Atdes, titkos mint az éj - és mégisl íöz a naptól kezdve, ahogy megjeláng és szenvedély — a szerelem,-<. len t' mindig úton voltak, motorkea szerelem..."), de egy-két helyen 'jékpár túrán. Esténként néha elég erőszakoltak: („gépesített már a ha- t késo n tértek haza, vártam őket, jól val ünnepeljük meg. még nem jött el az ideje, de jövőJ Még be sem fejeztem mondókámat re már színes, illatos, gyümölcsöt\mar felállottak és méltóságteljesen elérti virágai bíztat. ¥tavoztak, csak a trombitás maradt. Kákoš* Az esküvő után kitudódott, hogy ígérő virággal bíztat. Az utóbbi vonatkozik Ján K. M. vígjátékára. GÄLY IVÁN nagyot hall. 1982. január 14. 0j SZÖ 5 *