Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-14 / 13. szám, vasárnap

KÉT OPERÁCIÖ Zsong a terem. Még néhány perc és minden elcsendesedik. A oil­lanyégök ls kialusznak. Feszllt percek, várakozó arcok. Még egy pillanatig tartó sötétség borul a helyiségre, aztán peregni kezd a filmhíradó ... Ügyes, ötletes és érdekfeszítő az összeállítás. Megelégedés, jó érzés fog el... A filmvásznon szöveg jelenik meg: Az orvos keze — jel­zik a világos, öles kurzív-betűk. Majd eltűnnek .. . Korházi folyosó jelenik meg a vásznon. Tolókocsin beteget hoz egy ápolónővér. A kö­vetkező kép már a mosdót mutat­ja. ahol több orvos mossa a ke­zét ... — Kész — szólal meg az egyik. — Kész! — mondja a másik. — Kész! — Kész! Kesztyűt húznak és elsietnek... Homlokomról legördült az első verejtékcsepp. Ereim. dsszehüzód­nak, lélegzetem nehéz, s valami búgni kezd bennem, körülöttem, valahol... Erőlködve nézem az operáló or­vost. A kesztyűs kezét... A kesz­tyűs kezét ... Szörnyű fájdalom csap a gipsz­be bújtatott karomba. Feljajdu­lok ... Csuromvíz vagyok már ... — Húzz kesztyűt — hallom va­lahonnét távolból... Nevetve szorítom a köszörűkő- ' höz a lemezt. Sztkrák szállnak, \ röpködnek szanaszét... Hirtelen felvágódik a lemez ... Aztán csak \ a robogó mentőautóra emlékez­tem ... Meg néhány idegesen fut­kosó nővérre, fájdalomra... De . már késő volt... Nem bírom tovább nézni az ope-1 ráló orvost. Vádol, int, figyelmez­tet a kesztyűs keze. Kábultan hagytam el a nézőté­ret, s éreztem, hogy a megcsonkí­tott felső végtagomért a hibás én vagyok. Kezes József J Kiállítások itthon és külföldön AZ ELMÚLT ESZTENDŐ GAZ­DAG VOLT KIÁLLÍTÁSOKBAN. ITT­HON 162, KÜLFÖLDÖN 61 KIÁLLÍ­TÁST RENDEZETT A KIÁLLÍTÁS­RENDEZŐ VÁLLALAT. A HAZAIAK KÖZÜL A LEGSIKERÜLTEBBEK A CSKP 40. ÉVFORDULÓJÁRA REN­DEZETT KIÁLLÍTÁSOK VOLTAK. Nagy érdeklődésnek örvendett a Nemzeti Múzeum A munkás forradal­mi színház történetét, a Tyrš ház, A proletár testnevelést bemutató ki­állítása. Igen közkedveltek az ese­ményekre azonnal reagáló kiállítások, mint például a Jurij Gagarin űrrepü­lése után megnyílt kis kiállítás, vagy a kubai hazafiaknak az intervenció­sok felett aratott győzelméről rende­zett fényképkiállítás. Külföldön a csehszlovák techniká­ról rendezett párizsi kiállításnak, a Sao Paolo-i színházi díszletkiállítás­nak volt nagy visszhangja. Az idei évre tervezett kiállítások közül említésre méltó a Fučík park­ban bemutatásra kerülő nemzetközi kerámiakiállítás, bélyeg világkiállítás, a Hybern kiállítási csarnokban feb­ruárban nyíló Az élet és iskola el­mű kiállítás, a Vár lovardájában a nagy sikerű Sláviček kiállításhoz ha­sonló Mikoláš Aleš műveit felölelő képkiálítás. Ez évben sem marad el a már hagyományossá vált jabloneci bizsukiállítás, a libereci vásár és a brnói nemzetközi mintavásár. Külföldön több afrikai és dél-ame­rikai állam kiállítás formájában is­merkedik meg oktatási rendszerünk­kel. Olaszországban és Ausztriában bemutatjuk a Terezfnben elpusztult zsidó gyermekek rajzaiból összeállí­tott vándorkiállítást. Ismét részt ve­szünk a velencei Biennálén. Tnrin­ban kiállítás nyílik a csehszlovák üvegről és képzőművészetről, Varsó­ban a csehszlovák-lengyel kapcsola­tokról. TÖBB MINT FÉL MILLIÖ látogató az ostravai színházban Az ostravai Állami Színház 1361-ben két színpa­dán 738 előadást rendezett, melyeket 556 ezer néző tekintett meg. A mű­vészegyüttesek 24 színdarabot tanul­tak be. Az előadásokon való részvé­telt az idén 18 ezer bérlettulajdonos biztosította, akik nagyrészt az ostra­vai bányákban, kohókban és más üzemekben dolgoznak. • • • Zikmund és Hanzelka, a két cseh­szlovák világutazó fél évig tartózko­dott Ceylonban. Tizenkét dokumen­tumfilmet és több ezer felvételt ké­szítettek a szigetvilág életéről. Meg­örökítették Ceylonban Jurij Gagarint is, akivel találkoztak. /-t2 öreg fa is kivirágzik Ján Kákoš zenés vígjátékának bemutatója a MATESZ színpadán telen-kelletlen, éppen a műfaji kö- { vetelmények miatt elsekélyesíti a NEM TRÉFA, néha milyen komoly lista embert jellemző új erkölcsi vo­feladat elé állítja a kritikust egy — nások, a maradiság és a haladás har­vígjáték. Arcára mosoly helyett a cának kérdését, sőt helyet kap itt a konfliktusokat és a cselekmény pár- £ komorság felhője borul amikor a decentralizálás, a fiatalok iparba huzamosan a dráma és a vígjáték szövegkönyv elemzése és a bemutató igyekvésének stb. problémája is. önmagában a műfajválasztás el­ve hangoztatott — híresztelés elle­néré most is fenntartjuk azt a néze­megtekintése után az írógéphez ül, hogy az ellentétes előjelű észrevéte­lek alapján tárgyilagos véleményt szót is emeltünk a zenés vígjáték el­mondjon, igyekezzék kihámozni az len, akkor csak a músorpolitika igazat. Mégis ez a jbbbik eset, mert aránytalanságai, vagy a színvonal van néha úgy, hogy a színre került hiánya alapján és minden— színhá­műről a legnagyobb lelkiismeretesség zunk berkeiben itt-ott leegyszerűsít­mellett is főfájás nélkül kerül papír­ra az elmarasztaló ítélet, mert hát: menthetetlenül rossz. Ján Kákoš da­rabjáról éppen azért nehéz írni, mert nem sorolható az utóbbi kategóriá­ba, de az igazán jó alkotások közé sem. Kíséreljük meg elsősorban felmér­ni ennek a zenés vígjátéknak a le­tagadhatatlan erényeit. Drámaíróink közül igen kevesen nyúlnak a szövet­kezeti témához, bér jól tudják, meny­nyire fontos alkotásaikkal elősegíteni a falu forradalmi gazdasági, politikai és társadalmi átalakulását. Ügy lát­szik, elsősorban az élettapasztalatok, az élményanyag hiánya magyarázza ezt a viszolygást, de szerepe van itt a könnyebb ellenállás útja keresésé­nek, a nehézségek előtti megtorpa­násnak, egyszóval az opportunizmus­nak is. Vannak viszont olyan szerzők is, akik minden élettapasztalat nél­kül, igen szerény tehetséggel felvér­tezve, csupán mesterségbeli tudásuk­kal számolva, minden gátlás nélkül belevágják a fejszéjüket a nehéz fá­ba, mert hajtja őket a túlfűtött becs­vágy. Ján Kákoš darabjában éppen az a rokonszenves, hogy bátran választ­ja a nehéz témát, nem hátrál meg a problémák felvetése elől, érezni ben­vonalán fut. * „Az emberek változnak, s ez a leg-< A Vág folyó a múltban több kárt . ... . , ,, .. T I X, . ÍL . „ . kokozott, mint hasznot. Eső után oly­len sincs semmi kifogásunk. Ha néha szebb a falu életében — mondja a .t ko r. olykor magáv ai ragadott nem egy drámaíró a műsorfüzetben, amelyből •'• k0 mp 0t lS i amelyekből régen sok volt — mellesleg mondva — elmarad-,vágón. hatott volna néhány tárgyi tévedés­1 A falvak között azóta létesült vas­és szembeötlő stilisztikai ficam. Kár'hidak azonban már szilárdan állják a hogy darabjában nem igen érzékel-.{pilléreikhez csapódó hullámok erejét. teti az emberek változását. Szinte iA hidak mellett néhol azonban még el­kivétel nrlkül kész emberek iönnek ť uť?ŕye m esmaradt egy-egy komp ts, ter­kivetei nélkül kész emDereK jonneK. t;jlászefesen az g révésszel együtt. tünket hogy szükség van a valami a színpadra jellemük - ugy tűnik olykor, ha a Felső-Vág vidékére ki­ellen és a valamiért felcsattanó adott és változatlan, sot mi több,. \ rá n/ u l mondjuk egy bratislavai család, a kis fiú egyáltalán nem csodálkozik ,a vtzterömü robosztus falain, de ha fel­Más lapokban olvastuk mum A romantika kedvéért jôn Kákoš zenés vígjátékának egyik jelenete. egészséges nevetésre. Kákoš darabjá- • Kákoš „lábjegyzeteli" alakjait, és nem nak témája tényleg nagyon eredmé- a drámai történésben, tetteikben jut­nyesen és hatásosan feldolgozható az nak kifejezésre jellemvonósaik, olyannyira kedvelt vígjáték formájá­ban, hiszen szinte önmagától kínálko , Kfedez egy kompot, nyomban karon ra­$ * g adj a apját és addig rimánkodik néki, 'míg át nem vittettk magukat a kompon, 'bár a híd csak néhány lépésnyire vau \tölük. Nemcsak a gyerekek, a szerelmesek is szívesebben veszik igénybe a kom­pot, ha itt-ott rátalálnak. Ondrej Mikó, aki Mojsából szállít még *néha embereket MojSová Lúkába és vissza, nemrég éppen ilyen kedves sze­írelmeseket szállított. — Amikor átvittem őket a másik t oldalra — mondja az öreg révész, — •tsemmi tanújelét sem adták annak, hogy 'ki akarnának szállant. Igaz, nem is '. tigen néztem rájuk, mert tudom, hogy olyankor nem illik rájuk figyelni. Meg­•« fordultam hát és vittem őket vissza oda, •'ahonnan elindultak. Itt azután nagy sokára kikászálódtak, és merem állíta­• tni, észre sem vették, hogy eredeti cél» jukkái ellenkező irányban mennek. Vegyük csak például Lovászik szö-'J vetkezeti elnök alakját. Más figurák " e a z őszinte segíteni akarást, sőt zi k' a múu cs ökevényeinek kigúnyo- szájából halljuk róla azt, hogy sem felcsillantja előttünk tehetségét ls. A DARAB ALAPVETŐ KONFLIKTU­SA: a többet és jobbat kívánó tag­ság viaskodása a basáskodó szövet­kezeti elnökkel, valamint a maga fe­lé hajló kezű vezetőséggel, lénye­gében a fejlődést, a további kibonta­kozást gátló erők összecsapása azok­kal, akik a szövetkezet boldogulásá­ban látják jól megalapozott jövő­jüket. Kákoš nem egyszerűsíti le a feladatát, hiszen vígjátékának köz­ponti negatív figurája, a szövetke lása, a ma is burjánzó erkölcsi dud- mibe veszi a szövetkezeti demokrá­vának a megnevettetés tisztító tüzé­be vetése. Vitathatatlan, hogy Az öreg fa is kivirágzik-ban vannak vidámságot ciát, félnek tőle, mert basáskodik,* Kk "6 voltam még. ö mór felnőtt, ezt és azt csinálja, de mindez cse- [életerős fiatal férfi. Épphogy átvette ap­lekvésében csak szórványosan jut ki--t» a k<>*éb<H az ekeszarvát. Először szán­fejezésre. Mennyire inkább önálló; keltő részletek, nevetésre ingerlő életet él Bogya és Barát alakja, még szellemes és találó szóváltások, „arany-beköpések". A bemutatón is sokszor hullámzott végig a közön­ségen a jóízű nevetés, taps is volt bő­ven, szóval a siker nem maradt el, és úgy hisszük, így lesz ez a falva­kon is. Ha mindehhez hozzátesszük, . etott ősei módján. Amint az ekevas ki­- (fordította az első barázdát megállt, le­'térdelt és keresztet vetett. Ezután egy ha sok ís bennük a mesterkéltség.Xhar&pás szénát adott az állatoknak majd Lovászikról sokat mondanak az em-. tszáraz kenyérdarabkát vett elő, kettőt, berek, de magában a cselekményben''hármat harapott belőle, és a többit a olyan vérszegény a megokolás, (csak egyszer mondja ki szemtől-szembe Barát Ignác: „Nem vagy te rossz em­ber, IstvánI Csak az a baj, hogy túl­zetl elnök, részt vett a felkelésben, r" 1 ™ ságosan szétterpeszkedtél az íróasz nrn^ifinré^t „*n«it * ^ttvotkezet h°gV úI ra örömmel fogadiuk szlovák f oroszlánrészt vállalt a szövetkezet megalakításában, tagja pártunknak. A szerző igyekszik a falu problémáit teljes bonyolultságukban ábrázolni, szerző darabjának a bemutatásét, és az is rokonszenves, hogy lényegében kezdő drámaíróról van szó, akinél a színház kockázata természetesen na­kisebb nagyobb mértékben érinti a " "T nemzedékek őrségváltásának a ke- gV ob b ~ 1°g° sa. n ® er Ü"? e t ™ a Z ? vasóban a kerdes: de akkor hol a hl­nemzedékek őrségváltásának, a ke rékkötőként fellépő régi és a szocia­ba? Miért oly nehéz véleményt for­málni? teheneknek adta. Isten segítségével — mondta és szán­tani kezdett. '< Azóta évek szálltak el. Felnőtt férfi­vá érlelődtem, és ő megőszült de még tal fölött, meg a papírok között, s azlmindig fiatalos férfi, emberekből közben kavics lett, amely T AZ iskola padjaiban ül, mint egykor a Cipőd alatt csikorog"), hogy bizonyáén, de nem az ABC- és könyvet böngészi, nehezen érthetjük meg, hogyan vál--<mint annak idején én, hanem az agro­hatott és miért, ebből az áldozatkész 'technika alapjait tanulja, de már nem kommunistából ilyen útbanálló em-^ ist8 n segítségével, hanem a saját élet­l2g r . (tapasztalataira és eszére támaszkodva. A VENDÉGKÉNT RENDEZŐ OND-!^„J"™, 6"/ 1 . ti,ka i. b a, hato1 b® egyre .. . .„ , TiyeDoen o is, mint manapsag a fold­A VÄTAS7 FPYSZERÜ Azért mert R EJ "^íí^ü ^ a l\pvető S zerke-J^ űvesek ezre l. M é bizonyára Emlékszik A VALASZ EGYSZfcRU. Azért, mert zeti j jellemábrázolás! hibákkal nem;| a féipogány szokásokra, amikor a ter a szerző eredeti szándéka bármennyi- birkózhatott meg. Igyekszik menteni, cmészettől kérve könyörögték ki a betevő re is helyes volt, nem érlelődött mű- a menthetőt, jó szórakozást nyújtani'[falatkát. Ma már bátran vallja és gya­vészí tetté Mi ennek az oka? Kákoš a nézőnek. Él a helyzetkomikummal,{korlati munkájával bizonyítja, hogy a az első felvonásban szinte drámát serkenti a színészek komédiázó ked-f ÍV™f 8 1®"®l.-°!ľ...-t™. k,ťi:«?fľľ™ Ül jósló bőségben veti fel a problémá­kat és később kitűnik, hogy ez a nagy markolás, „mindent belegyömö­szölés", amelynek célja a leegysze- zájárul a színészek becsületes mun-. t M.'i^f+nn nllmniilnort r14- o TľlCC7n - káia is. akik közül elsősorban a iól* Palotás Gabi — Rojtosné szerepében. rűsítés elkerülése volt — a visszá­jára fordul. A vígjáték törvényszerű­ségei nem engedik meg, hogy a szer­ző akárcsak egy problémába is mé­lyebben behatoljon. A gúny nem a központi alak, a legnagyobb bajkeve­rő, a szövetkezeti elnök, és a vele egyivásúak ellen irányul, hanem két egymással állandóan perben álló lé­nyegében peremalak, a tunya, szószá­tyár, de alapjában azért nem romlott Bogya Mátyás tyúkgondozó és a rob­banékony, de becsületes és szorgal­mas Barát Ignác tehéngondozó szó­csatái váltják ki a nevetést. Hozzá kell tenni, hogy ezek a „díszítő jel­zőkkel" teletűzdelt párviadalok en­nek következtében gyakran öncélúak, nem is beszélve arról, hogy kétértel­műségük egy-két esetben semmikép­pen sem jellemzi a falusi ember gon­dolkodásmódját. A szerző így a má­sodik és harmadik felvonásban kény­Az ElsS Cseh Filatelista Klub megalakításának és ezzel szervezett bélyeg­gyűjtés 75. évfordulójá­nak emlékére „Prága 1962" címen a csehszlo­vák bélyeggyűjtők a postabélyegek világkiál­lítására készülnek — mondja Csegrlncev. a prá­gai POFIS igazgatója. A kiállítás ez év augusz­tus 18-án nyílik meg fő­városunkban és előrelát­hatólag 70 állam fllate­llstájának gyűjteményei kerülnek bemutatásra. A kiállítás küldetése, hogy „A nemzetek kö­zötti barátságért és a világbéke megszilárdítá­sáért" jelszó jegyében a békeszerető népek kö­zötti barátságot hirdesse. A Közlekedésügyi és Távösszeköttetésügyl Mi­nisztérium ez alkalomból BaHfiHiHi3iHii:n:H!mmHH»HmmäHiHtmHaHHa«t«M|l tár, — minden zipszre és gombra ^tartottam és kíváncsian lestem a fej­jár"), vagy („A technika fondorlatos, \leményeket. minden szoknya elektromos", stb.). « Ezután egy trombitás következett, Ez különben a bemutatón nem ige b [aki ha jött, magával hozta óriás hang­zavart minket, mert az utolsó so- <szerét is, és egész este játszott. Or­rokban az énekesek gyenge hang-'^mótlan trombitájából azonban csak PRAGA 1962 az év folyamán a követ­kező új bélyegeket bo­csátja ki: februárban megjelennek az új sport­bélyegek az egyes fon­tosabb sportesemények alkalmából, valamint arc­képes bélyegsorozatok is­mert kulturális személyi­ségek és jelentős esemé­nyek évfordulójára. Már­ciusban a világűr kuta­tást megörökítő bélye­gekre számíthatunk, melyek Iránt az egész világon már most Igen nagy az érdeklődés. Az észak-csehországi bányá­szok mosti sztrájkjának harminc éves évforduló; jára megjelenő bélyeg^ valamint az áprilisban Lidice és Ležáky köz­ségek pusztulásának 20 éves évfordulójára kia- anyaga következtében inkább csaklíkétféle hangot tudott kicsalni: egy dásra kerülő sorozatok szófoszlányok jutottak el a fülünkig.' 'erőset, és egy még erősebbet. Tizen tervezetein mar dolgoz- A fordft ö dicséretére szolgáljon, hagy.[egykor rendszerint abba hagyta, ami Ez 8 év októberébeň a a vígjáték szövegének átültetése iro- ( az í jelentette, jöhet a vacsora. CSKP XII. kongresszusé- dalmi értékű, bár itt-ott tompítha-;| A köoetke zQ turista volt, de az só­nak tiszteletére kibocsá- tott volna a „beköpesek" kétértel-,( ftQ vacsorát el nem fogadott, hátizsák­mS.ségén. ' (fát tömte meg elemózsiával. ÖSSZEGEZVE: Van úgy hogy azj MegsokaUtar n. Elhatároztam, hogy ._„ öreg fa is kivirágzik talán utoljára < értekezletet hívok össze> v Si egényér­vetsége versenyt irt ki. követelve jogát az élethez, és eso-. ltškezletet össze js hívta m. A Nagy Októberi Szo- daszép illatos virágot hajtva igyek­; t Feltárta m előttük a problémát: szik megküzdeni a keso, fagyokkal^\.\ Vesz endőben a lányom becsülete ­és van úgy is, hogy túl fiatal a fa és. ( (, léqtételt kére k, tandó bélyegtervezetek elkészítésére a Csehszlo­vák Képzőművészek Szo­cialista Forradalom 45. és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hiába szeretne virágba borulni — [ megalakulása 40. évfor­dulójának emlékét ls ű) bélyegsorozatok ktadásá­Nem kérünk., vét, mert tudja, hogy a darab min-:| v®" n f; kikényszeríteni a legtöbbet amit den hibája ellenére hasznos felada- ^"' 4; A.™ A miI más embe r ~ tot tölthet be falvainkon. Ehhez Vőlegénypróba kája is, akik közül elsősorban a jól eltalált alakítást nyújtó Siposs Ernőt,: c kell megemlítenünk Barát Ignác sze- t repében. Fazekas Imre a főszerep-; ben meglepő mértékletességgel igye- t kezett életet lehelni Lovászik szö-;£ vetkezeti elnök figurájába. Palotás:, Lányom 18 éves. fi5 nevelésben Gabi (Rojtosné) és Király Dezső (Bo-krészestí7f és dolgozik. gya) játékos kedvvel formálták meg | Minden rendben van, de még se, a alakjukat és fejlődésről Janúskodott tkislányom nem akar férjhez men­Németh Ilona (Katica) játéka. [[ni. Szóval egyáltalán nem siet, de A színház kis zenekara, Tarics Já- (azért a mennyasszonykodást nagyra nos vezényletével, bágyadtan, erőüe- 'értékeli. nül szólaltatta meg Bartolomej Ur-:[ Amikor megjelent az első vőlegény­banec zenéjét, amely nem nélkülözi- 'jelölttel, oda voltam az örömtől. ugyan a dallamosságot de slágerbe. volt afféle diá kköltő. Sokat oltott népdalként hat A dalszövegek, t al t ­d megvacsorázott és töb­(Monosz óy M Dezső fordítása) élte-;^ nem mutatkozott. Iában könnyedek és költőiek, („01y. t „ , ^ „^ szelíd mint a jó Idő - oly csen- ' A mási k motorkerékpáros volt. At­des, titkos mint az éj - és mégisl íöz a naptól kezdve, ahogy megje­láng és szenvedély — a szerelem,-<. len t' mindig úton voltak, motorke­a szerelem..."), de egy-két helyen 'jékpár túrán. Esténként néha elég erőszakoltak: („gépesített már a ha- t késo n tértek haza, vártam őket, jól val ünnepeljük meg. még nem jött el az ideje, de jövő­J Még be sem fejeztem mondókámat re már színes, illatos, gyümölcsöt\mar felállottak és méltóságteljesen el­érti virágai bíztat. ¥tavoztak, csak a trombitás maradt. Kákoš* Az esküvő után kitudódott, hogy ígérő virággal bíztat. Az utóbbi vonatkozik Ján K. M. vígjátékára. GÄLY IVÁN nagyot hall. 1982. január 14. 0j SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom