Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-07 / 6. szám, vasárnap

I Tanulnak A múlt évben a nižnái Teslában 34 rövidebb-hosszabb idejű tanfolyamon 700 dolgozó növelte szakképzettságét. Az üzem vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozók alaposan elsajátíthassák a televíziós készülékek gyártásának minden csínját-bínját. A jelen pillanatban az üzem 200 dolgozója képezi magát tovább esti isicolán ás távúton. Legnagyobb az érdeklődés az elektrotechnika, az ökonómia és a gépészet iránt. A Csehszlovák Tudományos-Mfiszaki Társaság üzemi szervezete közreműködésével elektrotechnikai konzultációs központot létesítettek az üzemben — melyet munkája mellett 22 dolgozó látogat. k u 1 r ű r zt Tíz ország zeneművészei vendégszerepelnek hazánkban A Kis-Dunán az elmúlt napokban négymillió korona befektetéssel épült hidat adtak át a bratislavai Doprastav dolgozói. (K. Cích — CTK — felv.) AZ ELSŐ HÉT T-138 típusú teherkocsit, amely a Tatra-111 közismert nehézgépkocsi továbbfejlesztéséből, teherbírásának fokozásából jött létre, a koprivnicei Tatra üzem az Indiai Köztársaság számára gyártotta. Január folyamán 16 zeneművész és ^egy zeneegyüttes érkezik hazánkba. ^ A. Harasiewlcz, a tehetséges fiatal § lengyel zongoraművész négy hang^ versenyt ad Prágában, Brnóban és ^ Bratislavában. Magyarországról ls két S zongoraművész jön hozzánk vendégszereplésre — Gabos G. és Ungar ^ I. valamint Lehe! G. karnagy, Bulgáriából L. Barevová énekesnő 14 na^ pon át vendégszerepel különféle ^ csehszlovák operaszínpadokon. Az ^NDK-ból Schmidt zongoraművésznő és 5 G. Schmal hegedűművész érkezését ^ várjuk. ^ Januári hangverseny-műsorunkon a ^ japán előadóművészét is képviselve ^ lesz. A prágai hallgatók megismerSkednek H. Iwaki karnaggyal, a brafc tislavaiak pedig Takasi Asahin kar^ naggyal. A japán zongoraművészek ^ közül J. Jaman nyolc és M. Msrol két ^ önálló hangversenyen szerepel hazánk ^ különböző városaiban. Š Január 22-től Csehszlovákiában TELNÖITEKNIK &joririekckről\ Az anyai szeretet diai tánccsoportja. Belgiumból újból ellátogat hazánkba E. Doneut karnagy, aki Bratislavában a Szlovák Filharmóniával lép fel. A brnól Állami Filharmóniát pedig V. Clowez, fran-i cia karnagy vezényli. Egy másik francia művész, M. Gedron csellista, a prágai és az ostravai közönségnek mutatkozik be. Január második felében C. Zecchi olasz karmester látogat hazánkba. Csehszlovákia nagyvárosaiban és fürdőhelyein az amerikai W. Pearson baszbaritonista szerepel majd művészkörútján. Szovjet operaújdonságok A Szovjetunió Nagy Színházában bemutatták R. Scsedrin „Nemcsak szerelem" című operáját. A fiatal zeneszerző e művében költői képet ad a kolhozfalu mai életéről. A távolkeleti tajgán az ifjúság építkezéseinek mozgalmas hétköznapjairól szól az „Ifjúság városa" című opera, mely-, nek szerzője G. Santir fiatal zene-i szerző. A HATALMAS SZOCIÁLIS ÁTALAKULÁSOK hazánkban, az anyagi jólét és a kultúra színvonalának emelkedése, a szocialista egészségügyi rendszer — amelynek alapja a betegség megelőzése, a gyermekről való gondoskodás — gazdag eredményei már most megmutatkoznak. A szocializmus építésének folyamán fel kellett számolni a kapitalista egészségügyi rendszer káros örökségét, az óriási csecsemőhalandóságot, a fertőző betegségeket, a gyermekeknél igen gyakori angolkórt, a heveny tüdőbajt és számos más betegséget. Egészségügyi rendszerünknek egészben véve sikerült e problémákat megoldania s Itt az ideje, hogy most a nem kevésbé fontos problémákra, mégpedig a nevelés problémáira fordítsunk figyelmet. Társadalmi életünk formáinak nagyarányú átalakulása szükségszerűen hatást gyakorol azokra a körülményekre, amelyek között a mai gyermek felnövekedik. A gyermek életét a legnagyobb mértékben érinti az, hogy a nő felszabadul a család kizárólagos környezetéből és önállóan érvényesül a társadalmi életben, bekapcsolódik a munkafolyamatba. Államunk gazdasági és politikai fejlődése feltételezi, hogy növekedni fog az alkalmazásban lévő nők száma, de ugyanakkor mérlegeli az anyasági szabadság minél hosszabb terjedelmét annak érdekében, hogy biztosítva legyen a csecsemű optimális fejlődése. Államunk a jövőre nézve mérlegeli az anyák, főként a kisgyermekes anyák munkaidejének lerövidítését, és számukra megfelelő műszakokba való beosztást. E FEJLŐDÉS HATÁSA ALATT, amikor a nők fokozott mértékben bekapcsolódnak a közéletbe, az állam egyre több anyagi kötelességet vállal magára a gyermek gondozása és nevelése terén. A gyermekek korai kollektív nevelése szükségszerűen olyan új nevelési módszereket követel, amelyek az ilyen korú gyermekeknél megfelelőek, és új, lélektani ismereteket tesz szükségessé. Az életkörülmények és a gyermek társadalmi környezetének hatása érzései fejlődésére, rendkívül fontos a nevelés szempontjából. E tényezőnek eddig nem szenteltek kellő figyelmet. Itt az első helyen áll a családi élet kérdése, amely a gyermek első társadalmi kapcsolatainak öszszességét képviseli. Ezekre reagál érzéseivel és ezek között érvényesíti akaratát és igényeit. Ebből az új szempontból kell figyelemmel kísérni az anyának a gyermek egyénisége kialakulására gyakorolt befolyását. A legkomolyabb tényező itt az, hogy az érzésbeli kapcsolat a gyermek és az anya között, de az „anyahelyettes" és a gyermek között ls már a gyermek élete második hónapjának végétől kezd kialakulni. E zsenge kortól kezd formálódni a gyermek érzésvilága, amely a fokozatos fejlődés során környezete szeretetnyilvánításának más és más formáit Igényli, éppúgy, mint ahogy a gyermekszeretetének nyilvánítása is változik. De állandóan fennáll, sőt fokozódik a szeretet igénye, az a vágy, hogy szeressék és szerethessen. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek már néhány hetes korától egészen felnövéséig nemcsak arra van szüksége, hogy gondozzák, neveljék, hanem arra is, hogy egyénisége egészségesen fejlődjék és nemcsak gyermekéveiben, hanem felnőtt korában is helyes viszonya legyen az emberekhez. Feltétlenül szükséges, hogy szeressék és legyen, akit szeressen. A családi körben nevelt gyermek — a helyes bánásmóddal kapcsolatos különféle elméletek ellenére — élvezi ezeket az érzéseket, mert minden normális szülő, főként az anya adottsága a szeretet. Most azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy a gyermekek többsége legzsengébb korától legalábbis részben kollektívában nevelődik majd, elsősorban bölcsődékben. A gyermek meghatározott Időt tölt a család körében, így helyes és szilárd kölcsönös kapcsolatok alakulhatnak ki a gyermek és a szülők között. A CSECSEMÖINTÉZETEKET TEKINTVE a gyermek érzésvilága fejlődésének problémája még jobban kidomborodik. Itt nincs lehetőség arra, hogy a kollektív Intézmény esetleges fogyatékosságait a családban ellensúlyozzák, mint a napközi bölcsődékben lévő gyermekeknél. A csecsemőintézetekben valóban szükséges az anya pótlása, főként az érzésbeli kapcsolatok és a környezet tekintetében, hogy a gyermek számára megfelelő ösztönzést és tapasztalatot kapjon éppúgy, mint a család körében — jóllehet csak bizonyos ideig családi körben élő gyermek. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a dolgozók kiválasztását mind a bölcsődék, mind a csecsemőintézetek számára nemcsak a szakképzettség szempontjából kell mérlegelni, hanem a gyermekhez való viszony, a gyermekek szeretete és megértése szempontjából is. Dr. Hronová Izabella O ' § vendégszerepel Indrani Ráhman inKét óra Chaplinnel § A Szovjetunió—Ausztrália Társaság ^nemrégen turistakörutat rendezett Ausztiráliában és Oj-Zélandban. A Stngaporé§ból Djakartába vezető úton a szovjet turisták megtudták, hogy' a repülőgépen %világkörüli útján velük utazik Charlie XChaplin jeleségével s két gyermekével. % Megkérték a stewardest, közölje ChaplinX

nel, hogy a szovjet turisták szeretnének §beszélgetni vele. A válasz nem váratott imagára sokáig: „Örömmel várom Önö%ket." Így jött létre ez az érdekes beX szélgetés. § A repülőgép társalgójában ülünk. Nt\nel lvanovna Maslova, küldöttségünk ve^zetője bemutatott bennünket Chaplinnek, S S pedig megismertetett minket családtagijaival. Megkért, hogy részletesen beszélXjen mtnkenkl magáról. Nagy érdeklődés^sel hallgatott bennünket. Közöttünk volt X például K. V. jegoroD, az Energetikai In0.JÍ__. A- .-.7-™ tem a fasizmus ellent tiltakozásomat

f Chaplin sokat beszélt nekünk az Igazsághoz való hűségről a művészetben. „A nem igazhü művészet — mondotta — nemcsak hogy nem jut közel a nézőhöz, hanem leleplezi a művész képmutatását és egész munkájának mesterkéltségét ts." Természetesen megkérdeztük Chapltntői, mi a véleménye a legutóbbi szovjet filmekről. Látta a Ballada a katonáról című filmet. „Ez igen megható, nagyon izgalmas és rendkívül emberi film" — mondotta. A beszélgetés során élénken és közvetlenül néhány jelenetet rögtönzött előttünk Király New Yorkban című legutóbbi filmjéből. Humorosan beszélt Nyizsinszkij kiváló balettmesterhez fűződő ismeretségéről. Chaplin meg akarta nyerni tetszését, meghívta magához, s egész este arra törekedett, hogy megnevettesse. Nyizsinszkij egész este csak X tézet automatikai és telemechanikai tan- ült, s egyszer sem mosolyodott el. Tanszékének docense, aki egyébként az alpi- * «-•«—«-« \ nisztika sportmestere és amatőr filmező fcžs. Mikor Chaplin ezt hallotta, így kiál%tott fel: „Qutte a Chapli" fEz aztán leXgény a talpán!) Chaplin bámulatra méltó ^közvetlensége családiason meghitté tetX te beszélgetésünket és megörvendezte^ tett bennünket. X Chapltn világkörüli útja folyamán épipen japánból Indonézlába repült. Élénk, ^ sőt egyenesen lelkes volt. Arca megle5; pően mozgékony, mimikája gazdag és Šváltozatos. Hol nevetett s a filmvá\szonról Ismert hőshöz hasonlított, hol Xpedtg elkomolyodott, s úgy festett, mint ^valamilyen komoly gentleman. Chaplin X fiatalos, karcsú, Igen élénk, szívélyes és ^ közvetlen az emberekhez. X Miről beszélgettünk e két Óra folya§ mán? X Mindenekelőtt természetesen magáról ^Chaplinről — szerepeiről és filmjeiről. XAmtkor Chaplin hallotta, hogy nagyon $ tetszik nekünk a Nagyváros fényei, azt Xmondotta, hogy valamennyi műve közül ^ ő is ezt a filmet tartja a legtöbbre a X^lktátorral együtt. „Sok módja van a fa^sizmus elleni harcnak — mondotta — Js úgy vélem, hogy a Diktátorral kifejezvozásakor azt mondotta: „Gyönyörű estét töltöttem itt. Megengedi, hogy holnap ts eljöjjek?" A beszélgetés folyamán felvetődött a művész életének és alkotásának számos kérdése. Chaplin elmondotta, hogy Nyugaton a művész számára mennyire fontos, hogy független legyen a filmgyártóktól és mindazoktól, akik a művészetet pénzelik. „Nekem személy szerint sem a siker, sem a dicsőség nem hozta meg ezt a függetlenséget, s csak a pénznek köszönhetem. Csak ez tette lehetővé, hogy filmeket forgassak, s a művészetben azt tegyem, amit akarok. Gyakran szememre vetik — folytatta Chapltn — Hans Eislerhez, a kommunista zeneszerzőhöz fűződő barátságomat. Nos, én azt válaszolom: „Azt szeretem, akit akarok." Chaplin a repülőtéren barátságosan elbúcsúzott tőlünk, s végighaladt a várakozó riporterek kőzött, s aztán már nem volt látható az a kedves mosoly, amelylyel a kétórás repülőút folyamán elbájolt bennünket. T. B el o v á, s^ L. Vlagyimir S z k i j, festőművész, A. Szoloofev, földrajztanár. Kultúra és életmód O

lyan kor küszöbére értünk, amely kulturális téren is többet ígér minden előbbi korszaknál. Beteljesülnek a humanizmus nagy gondolatai, megvalósul a kommunizmus jelszava: „Mindent az ember nevében, az ember érdekében"... Nemcsak a szükségleti cikkekben lesz bőség — felvirágzik a kultúra is. Oj magaslatokat ér el az Irodalom, a zene, a festészet, a filmművészet, a színjátszás, a televízió — a művészet és a kulturális tevékenység minden ága. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII kongresszusán elfogadott program körvonalazta új társadalomban a munka sem lesz csupán létfenntartási eszköz, hanem: „igazi alkotó tevékenységgé alakul át, amelyből öröm fakad" Az új Kommunista Kiáltvány forma szerint egy ország céljait fogalmazza meg, eszmeileg azonban világprogramot ad: a jövőt, ez emberi társadalom fejlődésének következő állomását hozza közelbe. Nagyon találóan Irta a napokban az egyik irodalmi hetilap: „Marx és Engels Kommunista Kiáltványa az indulás programja volt. A XXII. kongresszus elfogadta új Kommunista Kiáltvány a megvalósulás programja. Az kilátásba helyezte a proletariátusnak, hogy harcával, győzelmével egy új világot nyer, ez fölépíti a megígért új világot, amelyet immár sok nehéz véres harc, sok történelmi győzelem eredményeképpen elnyert a proletariátus, és megnyert minden dolgozó*

1 A program for mába önti. hogyan lut el a Szovjetunió a kommunizmusba, milyen eszmei célok jegyében, milyen világnézetű és szellemi talajon épül fel a kommunista társadalom, ugyanakkor sok mindenen kívül azt is körvonalazza, milyen lesz a jövő kultúrája. Kultúrán általában azoknak ez anyagi és szellemi javaknak az öszszességét értjük, amelyeket az emberiség sok ezeréves története folyamán létrehozott. Az anvagi kultúrát az anyagi értékek (Esősorban a termelőerők), a szellemi kultúrát a tudomány vívmányai, a művészetek alkotásai képezik. Az anyagi és szellemi kultúra között szoros kapcsolat és összefüggés van, egyik a másikat jelentősen befolyásolja. Az osztálytársadalmakban a kultúra fejlődését az uralkodó osztály határozza meg. Az osztálytársadalmakban tehát a kultúra is osztályjellegű. A kizsákmányoló társadalomban — tanítja Lenin —, ahol teljes erővel működik a gazdasági, politikai és ideológiai elnyomás hatalmas gépezete, a tömegek nem sajátíthatják el a kultúrát. A kulturális forradalomra csak akkor kerülhet sor, amikor a győztes proletariátus diktatúrájának megteremtése után létrehozza a szükséges feltételeket. A

proletariátus —. végrehajtva történelmi küldetését, — felszámolta a kizsákmányolást, megváltoztatta a termelőerők jellegét, ugyanakkor megvetette az új kultúrának: a szocialista kultúrának az alapjait. Megindulhatott kulturális téren is a nagy átalakulás: a kulturális forradalom. A dolgozók közül egyre többen vették és veszik birtokukba a kultúrát S ami a legfontosabb : a kulturális forradalom nemcsak mennyiségi de minőségi változás* ielent Ma nemcsak tanulunk, művelődünk, nemcsak több könyvet olvasunk, nemcsak többször megyünk színházba, moziba és más előadásokra, mint azelőtt bármikor, hanem: új tartalmú kultúrát kapunk, amely segíti munkánkat, harcainkat, segíti öntudatunk fejlődését. Nálunk a népművelés sem „leereszkedés". A műveltséget nem szállítja készen a „felsőbbség". Népművelésünk tanltja a népet, tanltja a dolgozókat, ugyanakkor tanul is tőlük : ízlést, erkölcsöt, emberi értéket, lelkesedést és hősi tulajdonságot. Népművelésünk az élet minden területén segíti kifejlődni a dolgozókban rejlő tehetséget, a nép teremtő erejére épít. Kultúránk az új szellemi értékek megteremtése és fejlesztése során céljainak megfelelően kritikailag értékelve felhasználja mindazt, melyet az előző nemzedékek a kultúra területén létrehoztak. Ha az előbbi társadalmak kultúráját átértékelve fel is használja, kultúránk gyökeresen különbözik minden más társadalmi osztály kultúrájától. A régi társadalmakban a kultúra ls nagyrészt csak a jómódúakat, a kiváltságosokat szolgálta. A szocialista kultúra a többséget szolgálja. Ez a kultúra gépi kultúra, a proletariátus és a proletariátus mögé felsorakozott tömegek közkincse. Ismérve: az egész népre kiterjedő volta, tömegjellege. Kulturánk szereti a népdalt, a népmesét és a népművészetet. Többek között feladatának is tartja a népi kultúra nagyszerű kincseinek feltárását, megőrzését és továbbfejlesztését. Nem azért, hogy a népművészet kultuszának ürügyén Idealizálja a régi paraszti világot, a paraszti elzárkózást. A népművészetet azért ápolja és fejleszti, hogy megőrizze a nép alkotókedvének tárgyi bizonyítékait és bizonyítsa: íme, mennyi szépség, tehetség, erő és ízlés, menynyi alkotó- és mennyi harci kedv uralkodott a népben az elnyomatás éveiben is. Kultúránk harcos, pártos kultúra. A régi, az elavult ellen, az újért, a haladóért küzdve nem mereng a múltba, de felhasználja a múlt tapasztalatait: merít a múlt kultúrájából. E

z a szocialista kultúra sok esetben ma még csak a társadalmi életben nyilvánul meg. Magánéletünkben, egyénenként, különkülön nem mindig szerzünk neki érvényt. Ogy értem: életstílusunkat illetőleg az ÚJ formát nem mindig töltjük meg új tartalommal. A felszámolt kizsákmányolőkat kivéve ma mindenki jobban él, mint régen. Különösen a munkásosztály életszínvonala óriásit emelkedett. Ennek ellenére a szellemi életben még nem mindenkinél következett be tartós minőségi változás. Sőt, a Jólét, a gondtalan anyagi helyzet egyeseknek sokszor negatív tulajdonságokat kölcsönöz. Gondoljunk csak azokra, akiknek fejükbe száll a dicsőség, akik megfeledkeznek osztályszármazásukról, akik basáskodnak, akik megkárosítják a köztulajdont. Gondoljunk azokra az egyébként „semmi rosszat nem tevő" emberekre, akik a polgári és kispolgári szokásokat „csupán" otthon, magánéletükben majmolják és akik tetteikért csak maguknak felelnek. Mifélék ezek a „szokások"? Mi számít polgári, kispolgári viselkedésnek? Konkréten nehéz megmondani, hiszen a burzsoá csökevények életünkben sokszor nagyon áttételesen nyilvánulnak meg. Az önzés, az irigység, az álnokság, a hamisság, a becstelenség, a képmutatás, a „mit törődöm én mással?", a „mit érdekel engem más?" és hasonló életmegnyilvánulás — még ha a legszű kebb családi körben nyilvánul Is meg — mindenesetre nem a szocialista emberre, nem a szocialista kultúrára jellemző. Pedig e „szokásokkal" manapság ls találkozhatunk. Igaz: a magánéletre vonatkozólag a szocializmusban sincs mindenki számára elfogadható recept. Az egyik embernek ez felel meg, a másiknak az. Van, aki a ruházkodásban éli kl magát. Van, akinek a szórakozás vagy valamilyen szenvedély a mindene. Van, akinek a „hasa az első"... Mindenkinek Jogában áll a neki legjobban megfelelő életstílust választani. Az is igaz, hogy a jólét, a zavartalan anyagi helyzet csábit a kispolgári életmódra. Rajtunk múlik azonban, hogy ne a rosszat utánozzuk, hanem teremtsünk újszerűt, jót, az új emberre, a szocialista kultúrára jellemzőt. Miért ne érhetnénk ml úgy, mint valamikor éltek az urak? — mondják sokan. Erre csak azt mondhatjuk : mi nem úgy, hanem másként akarunk élni. Az életet nem úgy képzeljük, hogy azt csináljuk, amit egykor ők. Mi egy igaz társadalomban, tisztán, erkölcsösen, becsületesen — a ma kulturális normáinak megfelelően — akarunk élni és dolgozni. Akinek a Jólétet az új rendszer tette lehetővé, akkor él helyesen, ha az „úrhatnámkodás", a polgári, kispolgári életmód utánzása helyett az új formát, a szocializmus nyújtotta gond nélküli életet új tartalommal, szocialista életstílussal tölti meg. Nem gondolunk puritánkodásra. Legyen a lakásunk szép, legyen benne minden, amire a családnak szüksége van. Szépen, tisztán járni nemcsak lehet, de kell ls. Öltözködési, élelmezési, lakás- és magatartás-kultúránk legyen különb és választékosabb, mint volt az uraké. Jólétünk azonban ne váljék hivalkodássá. fölösleges dőzsöléssé, pazarlássá. Tartsunk mértéket mindig, mindenben. (Folytatás az 8. oldalon) 0] SZŐ 5 * 1962. január 7.