Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)
1962-01-31 / 30. szám, szerda
Jobb, olcsóbb és gyorsabb munkát! A Košicei Városi Nemzeti Bizottság mindent elkövet a lakosságnak nyújtott szolgáltatások megjavítása érdekében • 8 és fél millió koronás beruházással új helyi ipari központ létesül = Košicén a múlt évben a helyi, szövetkezeti és kommunális vállala= tok a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bevételi tervét teljesítették = ugyan, de a technika fejlesztése, a felkészültség, a javítási munkálatok = időtartama és minősége, az indokolatlanul magas javítási költségek E még erősen kifogásolhatók. A város és a vidék szerelési és javítási munkáit a Kovoslužba végzi, úgyszintén a családi házak bádogos és lakatos munkáit. Különböző vállalatok részére megrendelésre kompresszorokhoz, szivattyúkhoz és mezőgazdasági gépekhez pótalkatrészeket is készítenek, továbbá zárak, kulcsok, az utóbbi időben nagyon elterjedt drót-, és vaskerítések készítését is vállalják, elektrotechnikai munkádat, mosógépek, hűtőkészülékek, rádiók és televíziók felszerelését és javítását is végzik. A javítások minősége és az árak miatt előforduló panaszokkal kapcsolatban Schmidtbauer Ferenc üzemi mérnök tájékoztat. — A legtöbb reklamációt a televíziós antennák szerelésének, a rádiókészülékek, mosógépek és hűtőszekrények javításának hosszú időtartama miatt kapjuk. Ezt a munkát 22 szakember végzi. A jótállási javítások is nagyrészt a mi üzemünkben készülnek. A múlt év utolsó negyedében ötezer rádiót ős televíziót javítottunk meg. Dolgozóink nem megfelelő, szűk műhelyekben végzik munkájukat, ezért húzódnak el a javítások. A munka minőségével kapcsolatban elenyészően kevés a panasz. Ha mégis akad, azt felülvizsgálják, orvosolják. Az árakkal kapcsolatban eddig az volt a gyakorlat, hogy a készülékek javításba vételekor nem közölték előre a javítás díját. A tulajdonosok csak akkor értesültek a fizetendő összegről, amikor a javítást már elvégezték. — Véleményem szerint ez az eljárás nem helyes —, mondja az üzem mérnöke. — A megrendelőnek előre kell tudnia, milyen javítást igényel készüléke, és mennyibe fog az kerülni. Ezáltal megszűnnek a félreértések, gyanúsítások. A helyszínen végzett szerelés és javítás esetében bevezetjük a helyszíni inkasszálást. Eddigi tapasztalataink szerint a legtöbb félreértést az okozta, hogy a megrendelő üresen írta alá a munka elvégzését igazoló űrlapot, a fizetésnél azután megvolt a felháborodás. Ezt feltétlenül kiküszöböljük. A tervekről Szacsuri István igazgató a következő felvilágosítást adja. — Egy fedél alá akarjuk hozni az eddig tíz helyen működő műhelyeinket, ezért 8,5 miliői korona beruházással helyiipari központot létesítünk. Oj gépek, elsősorban szerszámés dróifonó gépek beállításával tovább fokozzuk a munkatermelékenységet. Azzal, hogy egy helyen lesznek műhelyeink, jobb lesz az anyaggazdálkodás, csökkenteni tudjuk az önköltséget. Az idén a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból származó jövedelmet 800 000 koronával növeljük. Az üzem vezetősége és a pártbizottság a>műhelybizottságokkal együtt nagy gondot fordít a dolgozók politikai és szakismereteinek növelésére. A kommunisták aktív tevékenysége megnyilvánul abban is, hogy a vállalat dolgozóinak 64 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben, 29 munkaközösség pedig a szocialista munkabrigád címért versenyez. A brigádok tagjai közül többen elvégezték az ipariskolát. Stejskal tekercselő pedig a főiskolát látogatja. A lakatosműhely a „szocialista műhely" címért versenyez. Mltró lakatos kollektívája vállalta, hogy az évi tervet 15 nappal korábban teljesíti, öt tonna hengerelt árut megtakarít, reklamációmentes munkát végez és a segédmunkásokat szakmunkásokká képezi. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a nemzeti bizottságok támogatásával a vállalat rövidesen leküzdi a lakosság részéről kifogásolt hiányosságokat. Mózes Sándor Ö tvennyolc őszén írtam először Nagy Sándorról, a Nový Dvorí Állami Gazdaság fiatal vezetőjéről. Mint az új módszerek istápolóját, az új dolgok emberét mutattam be az olvasónák, aki nemcsak beszél a mezőgazdasági termelés növelésének fontosságáról, hanem kiemelkedő élharcosa ennek a mozgalomnak. Nagy elvtárs olyan ember, aki távlatokban tud gondolkozni, világos, meghatározott célt lát mindig és mindenben maga előtt. Beszámoltam arról, hogy a hajdani béresgyerek, ma két szép gyerek apja, tagja a pártnak, -s magatartása, minden cselekedete arra enged következtetni, hogy méltó a kommunista név viselésére. Amíg a gazdaság határát jártuk, elmondotta, hogy a következő esztendőben a kukoricánál melyik parcellán alkalmazzák majd a vegyszeres gyomirtást, hol épülnek majd a szabadistállók. Beszélt a munkaszervezéssel kapcsolatos elgondolásairól, magáról, hogy milyen körülmények között szerzett megfelelő tudást ahkér év uráw hoz, hogy képes legyen ilyen hatalmas gazdaság irányítására. Több mint két esztendő telt el azóta. A történelemben nem sok idő, de a gazdaság életében óriási változást jelentett. Felépültek a szabadistállók. Ma már 100—110 jószágot gondoz egy ember. Megvalósult a vegyszeres gyomirtás is, aminek következtében náluk a kukorica kapálásának fogalma éppen úgy a múlté, mint a hajdani cselédsors. A hektárhozamok pedig 70— 80 mázsa, körül mozognak. Oj, magasabb szinten áll a munkaszervezés is. Az elaprózott munkacsoportok helyett ma két csoport végzi az összes munkát. Mindezeket Nagy elvtárs mondta el a gazdaság ízlésesen berendezett irodájában. Beszéd közben számokkal teleírt papírt tesz az asztalra, majd így folytatja tovább a beszélgetést: — Csináltam egy kis összehasonlítást az ötvenkilenc és hatvanegyes évek között. Ha érdekli, fel is jegyezheti. A felsorolt számok azt igazolják, hogy a termelés valamennyi ágazatában figyelemre méltó a • haladás. Ám, hogy mellőzzük a felesleges adatfelsorolást, a termelés növekedésével kapcsolatban csujián két fontos tételt említünk meg. Az egyik az, hogy az egy hektárra eső termelés értéke 8500 koronáról 9500 korpnára emelkedett. Az egész gazdaságban pedig 1 és felmilló korona értékkel termeltek többet a múlt évben, mint 1959ben. Itt mindjárt meg kell jegyezni azt is, hogy a termelés növekedése mellett lényegesen csökkent a béralap. Hogy miért? Azért, mert a gépesítés, az új technológia meghonosítása, a jobb és hatásosabb munkaszervezés következtében 104 munkaerő szabadult fel. A termelés növekedésének és az önköltség csäkkenésének pedig törvényszerű következménye a munkatermelékenység növekedése. Míg az 1959-es évben az egy főre eső évi termelés értéke nem érte el a 34 ezer koronát, a múlt évben már meghaladta a 54 ezret. Az elmondottak világosan és mindenki számára érthetően bizonyítják, hogy ahol jó kezekben van a vezetés, a kívánt eredmények sem váratnak sokáig magukra. A felsorolt tények Nagy Sándort, az új módszerek emberét, a kommunistát, a jó szakembert igazolják, aki a munkában elért sikereivel máris nevet szerzett magának. Nyugodt lelkiismerettel lehet jelenteni, hogy Nagy elvtárs mint kommunista, mint szakember nagyon sok vezetőnek példaképül szolgálhat. Munkamódszereit, tapasztalatait szívesen átadja másoknak is. Erre minden alkalmat felhasznál, mert azt tartja, hogy a legfőbb munkamódszer is csak akkor teljes értékű, ha közkinccsé válik. SZARKA ISTVÁN Nincs idő megöregedni AZ igazgató középtermetű, n javakorabeli ember. Arcvonásai határozottságról, szilárd akaraterőről tanúskodnak. A városszéli téglagyár bejáratánál álló igénytelen külsejű irodaházban levő szobája egyszerűségében túltesz a spártaiakon is. Bútorzata úgyszólván egyetlen íróasztal. A látogatónak fogas híján gondot okoz még a télikabát elhelyezése is. — Költözködés előtt állunk — magyarázkodik elnézést kérő mosollyal. — Kár lenne a bútorokat idecipelni. Imrich Mrkvica elvtárs, a tíz termelési egységből álló Nitravidéki Téglagyárak nemzeti vállalat igazgatója mivel is kezdhetné a beszélgetést, ha nem a téglával. — A múlt év eredményes volt számukra. 101 százalékra teljesítettük a termelés teljes értékét. Az idei kezdetre sem panaszkodhatunk. Hét üzemünkben annyi nyerstéglát készítettek elő, hogy még most is folyik az égetés. Három üzemünk az itteni (Nové Zámky-i,) semerovói és Malá Maüa-i pedig télen-nyáron, megszakítás nélkül üzemel. A tavalyi eredmények a tán arról beszél, hogy a vállalat dolgozói a XII. pártkongresszust még szebb sikerekkel akarják köszönteni. — Az első negyedévre szóló kötelezettségvállalást — 150 ezer tégla tervenfelüli gyártását — már januárban teljesítjük s ezt még 100 ezerrel megtoldjuk. Terven felül 100 ezer darab nyerstégla elkészítésére tett vállalásunkat is minden bizonynyal túlszárnyaljuk az első negyedévben. A felajánlott 130 tonna szén helyett pedig előreláthatólag 200 tonna lesz a megtakarítás. — A szocialista munkabrigádok és a megtisztelő címért versengő csoportok nagyban készülnek a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyerésére — folytatja Mrkvica ešsrtárs. —' I mrich Mrkvica igazgató pártunk régi harcosa. 1927-ben fiatal munkásként lépett a kommunista pártba, 1929-től pedig pártfunkcionáriusként tevékenykedett Dél-Szlovákia területén. Első pártfeladata a komDerűsen mondja el a határátlépés epizódját. — Az apósomnak Komjaticéri az akkori magyar-szlovák határ mentén feküdt egy tábla földje. A vállamra vetettem egy kapát, minťha kapálni indulnék, aztán amikor a határ mindkét oldalán tiszta vol't a levegő futásnak eredtem, s meg sem álltam a túloldalig. A felkelésiben Jegorov kapitány partizánosztagában küzctött. A harcokra kitüntetés emlékezteti — az SZNF emlékérme —, amelyet 1948-ben tűztek mellére. Tavaly, pártunk megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a munkásmozgalomban vívott sokéves harcáért és a szocialista építésben szerzett érdemeiért újabb kitüntetést vett át köztársaságunk elnökétől. — Sokan szememre vetik — mondja később tréfásan, — hogy éveim számánál sokkal fiatalabbnak látszom. De hát van iűeje az embernek manapság megöregedni? . B izony az élet gyors eförehaíadásában, a fejlődés rohamos ütemében olyan „apróságokról", mint az évek tovatűnése, gyakran meg lehet feledkezni. Lám most is mennyi munkát kell elvégezni, mennyi követel/ - , , . I\ai RCU CIVCRGZilil, Jirciilljri munista sajtó terjeszt ese volt Kesobb mé k kell eleget tenni a vállalat mnni'írimiKi Innvni ríni 11 o f hifrlDTTO 3 ' . a marxizmus-leninizmust hirdette a mezőgazdasági munkások és a kisparasztok körében. — Nitráról, ahol mini építőmunkás dolgoztam, gyakran jártuk a környező falvakat. Ezen a vidéken sok községben nagyon tevékeny pártszervezetek voltak. A szlovák kommunisták együtt harcoltak a magyar kommonistákkal a dolgozó nép ügyéért. Elbeszélése nyomán feleievednek a közös küzdelmek emlékei. Majd a köztársaság feldarabolásának és fasiszta megszállásának súlyos időszaka következett, az illegális pártmunka évei. Mrkvica elvtárs, mint ismert kommunista kénytelen volt elhagyni Szlovákiát. De később visszatért, s lelkesen bekapcsolódott a szlovák nép hősi harcába, a Szlovák Nemzeti Felkelésbe. sok helységben fekvő üzemeinek. Az idén a termelést több mint 8 százalékkal növelik. Több üzenifow*; mint például Malá Mafián és , Semerovon nagysza-SSSratépTést hajtanak végre, új" gépeket, szárított építenek. Az új kollektív szerződés, amelyet most írnak alá, nagy súlyt fektet a szociális berendezések építésére, mert ezekben mind ez ideig gyengén állAz üzemvezetés gondjai mailett a párt és a társadalmi munkára is időt kell szakítani. S mindezekhez hozzá kell számítani még az irányítás napi gondjait. — Az egyre nagyobb feladatok azonban örömmel töltik el a kommunistákat. — mondja Mrkvica elvtárs — hiszen ezek megoldása viszi előre szocialista társadalmunk fejlődését -g-lZárszámadási emlékeh A várt fergeteg elmarad 1953 Fagyos, hőziva tapos a február elejei reggel. Dühöngő viharral virrad a zárszámadás napja a 760 lakosú bodrogközi falu lakóira. Délutánra még erősödik a hóförgeteg (nemhiába számított az EFSZ vezetősége förgeteges napra). Az udvarokban, a kerítések alatt hókupacok emelkednek. A száguldó szél kegyetlenül cibálja a téli meztelenségükben didergő fákat, amelyeknek kopár ágai versenyt sírnak a vágtató viharral. A hóbuckák eltakarításával bíbelődő emberek arcába könyörtelenül vágódnak bele a hósörétek. Ezen a vidéken azt mondják az ilyen időre, hogy: a kutyát is kár kiengedni... Este 7 óra. Erre az időpontra hirdették a zárszámadás kezdetét (akkortájban még egy este is hosszú volt a zárszámadásnak). A szövetkezet vezetőségéből négyen ülnek az apróablakú községháza (mert akkor még az volt a falu egyetlen középülete) kopott asztalánál. A nagy, vörösre izzott vaskályha duruzsolva ontja a meleget. a kb. 120 ember befogadására alkalmas terem mégis rideg. A százegynéhány tagböí és a csaknem kétszer annyi hozzátartozóból alig húszan izegnek-mozognak a durván ácsolt lócákon. A szövetkezet vezetősége idegesen sugdolódzik. A nyilvánosság előtt az ítéletidőnek tulajdonítja a többség távolmaradását. Pedig ... Nyolc óra, félórája már egy teremtett lélek sem érkezik. Az elnök, amolyan jóvágású magyar ember, már tízperée idegesen dobol az asztalon. De ami sok, az sok, meg kell nyitni a gyűlést. És mert hiába kér és vár véleményt a programhoz, (a jelenlevők a kátrányos padlót mustrálják) elkezdi a fő beszámolót. Elmondja a nemzetközi helyzetet, beszél a szocialista mezőgazdaság szükségszerűségéről, aztán arra is rátér, hogy termett a gabona, krumpli, tengeri (kukorica) és utóvégre nem is állnak olyan rosszul, hiszen munkaegységenként a tervezett 40 koronából (régi pénzben) 35 koronát ki is fizetnek. A könyvelő beszámolója volt a „legérdekesebb". Aktíva, passzíva, ide százezer, oda százezer s a jelenlevők nyugodtan szunyókálhattak, nem volt ebben számukra érthető egy fikarcnyi sem. Felemelkedik a járás küldötte. Azt mondja, hogy: — Nem értem, hogy miért ilyen passzív a tagság, amikor lenne itt hozzászólni való rengeteg. Hiszen pártunk... (de nem részletezem, mert kerek egy órát beszélt), de a befejezést mégis ideírom) ...Azt hiszem, hogy nagyok a fogyatékosságok a tagság politikai öntudatában. A kisés középparasztság még nem mer eléggé bátran szembeszállni a szocializmus ellen bújtogató kulákokkal, (megj.: a falu legtöbb földdel rendelkező földművese 12 hektár mezőgazdasági földterületen és 9 hektár szántóföldön gazdálkodott) s ennek a nyoma már azon is meglátszik, hogy a tagság nagy része most sem jött el a gyűlésre. De tudja meg a tagság, hogy ml könyörtelenül lecsapunk azokra, akik elébe állnak a történelmi szükségszerűségű fejlődésnek. Miklós bácsit, a 8 hektáros parasztot figyelem. Arra számítok, hogy ő, aki egyéni gazda korában mindenkinél több gabonát, húst, tejet termelt, most szót kér és valami nagyot mond. Csalódnom kell. Igaz, hogy szólásra nyílik az ajka, de csak a szomszédjának súgja: — Van még annyi tartalékunk, hogy kivárjuk, amíg vége lesz ennek a marhaságnak. Este tíz órakor egyik másik házban már folyt a poharazás. Meg a vita arról, hogy mikor únja meg ezt a sok buta dumát az a néhány fejes, mikor lesz' újra minden úgy, mint régen.... Két lépés háttá 1954 Február elején ritkán van ilyen kellemes idő. Amenynyire lehet, mozgalmas is a falu. Egyik udvarban disznó visít, a másikból a kútgém nyirkorgása hallatszik, néhány helyen szalmaláng csap a magasba, és a pörkölődő bőr illata teszi falusiassá a levegőt. A fél kezű kisbíró bár megszokott« zajt csap ä kutyabőr ön, azért csaknem minden házból kikukkant egy-két kíváncsi fej. „A szövetkezet vezetősége tisztelettel értesíti a lakosságót..." Igen hivatalosan, este hétkor kezdődik a zárszámadás. Fél nyolckor már vannak vagy negyvenen. Az aszszonyok közül is megérkeztek az első fecskék, négyen behúzódnak a sarokba. Kint az ablakok alatt sokan állnak. Izgatott súgdolózás mindenütt. Most is, mint napok óta az egész faluban. A vezetőség ís Izgatott. Mert mi lesz, ha a tagok nem szavaznak? Két fontos dologról van szó. Űj vezetőséget is választani kell, meg 8 tagot kizárni! Nehéz ügy. Egyik másik tagnak a szokottnál pirosabb a képe. Majd én most megmondom — ilyen elgondolásokkal kortyoltak nagyobbat a biztatóból. Meg kell kezdeni. Megkezdik. Elmond az elnök minden elmondható jót, a könyvelő kétszer is hangsúlyozza, hogy a kiosztásra kerülő 1,50 koronától több is lehetne, ha minden munkát elvégeznek. A padokban súg-búg a nép, a megfélemlítésnek is beillő „biztatást" azonban senki nem használja ki nyilvános felszólalásra. A hosszú asztal túlsó oidalím ís erősödik a sugdolózás. Tudják, mit vár a tagság. Felemelkedik » Jácös küldötte. E?H lenvetést nem tűrő a hangja. — A vezetőséget két évre választotta a tagság, az tehát nem engedhető meg, hogy a lassan már rendes kerékvágásban. elinduló szövetkezet menetét most megbontsuk. Sőt, most már azt is megmondom, hogy asokat nem törjük sorainkban, akik a nagyüzemi termelés ellen vannak és rei is kérem az elnök elvtársat, hogy ismertesse a vezetőség ez irányú határozatát. Remeg az elnök hangja, amikor felolvassa annak a nyolc tagnak a nevét, akiket kizárásra javasolnak. — Ki van a kizárási javaslat elfogadása mellett? — hangzik a kérdés. Mozgolódás támad, de egyetlen kéz sem emelkedik fel. Kínos csönd. Óráknak tűnő percek. A járás küldötte súg valamit az elnöknek, az így teszi fel a kérdést. — Akkof másképp kérdezem. Ki van az ellen, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk egységének megbontóit kizárjuk a közösbői? Az előbbi kép. A szemek az olajos padlót nézik, a kezek mozdulatlanok, de... hát igen... a nyolc parasztot kizárták. A munkaegységenként járó koronaötven részesedés kiosztását szerény, közös vacsora követi. Miklós bácsit keresem. — Magának nem volt véleménye? — kérdezem. Mosolyog kesernyésen. — Ne szólj szám, nem fáj fejein —, kezdi, majd lehafkítja hangját —,ezek is mind a nyolcan megbánták, hogy megmondták az igazat a szemükbe — és a hosszú asztal felé bök. — De In itt bent annyira rossz, akkor meg ők a szerencsésebbek —, próbálom megtudni a sej tel mess é g mögé rejtett gondolatokat. — Azért, tudod-e öcsém, buta ember az, aki két rossz közül a roszszabbikat válaszí^a. ÜJ SZ0 4 * i 98 2 i anuát 3 1»
