Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-02 / 334. szám, szombat

Ahol a bírói talár bűnöket takar A nyugatnémet bíróságok teljes mértékben e reakciós Imperialista érdekek kiszolgálói. Betiltják a demokratikus szervezeteket és elítélik azokat, akik ellenzik a bonni kormány háborús politikáját. A nyugatnémet bíróságok tevékenységének megfelel összetételük is. Azok, akik Hitler idejében hűségesen szolgálták a fasizmust, most kiváló szolgálatokat tesznek Adenauernek. Nem ls ejt ma már senkit csodálatba, hogy a nyugatnémet bíróságokban több rtiint ezer olyan bíró visel felelős tisztséget, akiknek náci bűntevékenysége Igazolást nyert, Ezek közül 230 a második világháború folyamán Csehszlovákia területén tevékenykedett. A náci megszállás éveiben több mint 360 ezer csehszlovák állampolgárt gyilkoltak meg. Nagyobb részük a hitleri koncentrációs táborokban pusztult el. E gyilkosságokért többnyire a hazánk területén felállított német náci bíróságok viselik a felelősséget. A nyilvánosságra hozott adatok szerint ezek a különbíróságok öt ős fél ezer állampolgárt ítéltek halálra. Több ezer állampolgárunkat szabadságvesztésre ítéltek, akiknek többsége szintén a koncentrációs táborokban lelte halálát. A háború után nyilvánosságra került okmányok félreérthetetlenül tanúsítják, hogy a német fasiszták ervbe vették a cseh nemzet kiirtását. Ebben segédkezet nyújtottak az általuk szervezett bíróságok ls. A cseh hazafiakkal szemben lefolytatott bírósági tárgyalások célja nem csupán a vádlott megbüntetése volt. Hisz a legcsekélyebb kihágásokért is halálbüntetést róttak ki. A fasiszták embertelen, bűnös terveinek megvalósításában a bíróságok a törvényesség látszatát keltve segédkeztek. Ezek a bűnös múltú bírák most újra tevékenykednek Nyugat-Németországban. Annak ellenére, hogy oüntevékenységük beigazolódott, a nyugatnémet hivatalok, a bonni kormány védelmébe veszi őket. Érthető, hisz a kormánykörök és a volt náci bírák célkitűzései, érdekel ma ls megegyeznek. Példákat hozhatnánk fel százával, de legalább néhányat. A megszállás éveiben a hazánk területén magas beosztásban működött, mint bíró dr. Kurt Bellmann, aki ma Hannoverben ugyancsak bíró. Bellmann 1933 óta a náci szervezet tagja UIHIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllMIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIMIIIIIIIIIIIIilllMMIII volt. Háborús érdemei elismerésekónt 1942 januárjában megkapta a vaskereszt második, majd alig két hónappal később az első fokozatát. Bellmann 110 halálos ítéletet hozottl A névsor hosszú. Említésre méltó Rudolf Bojnuch is, aki Brnóban volt bíró. Neve a háborús bűnösök listáján szerepel. Pavol Valigura csehszlovák állampolgárt azért ítélte halálra, mert önmagán ejtett sebet, hogy ne kelljen Németországban kényszermunkára mennie. Bojnuch ma Nürtingenben bíró. Dr. Franz Holczak a megszállott Opavában SK La 76/42 számú ítélettel fosztotta meg életétől Maria Smekalovát, mert a katonák számára összegyűjtött téli fehérneműből saját használatára elvett egy néhány korona értékű érmelegítőt. Ma Holczak az NSZK-ban bíró. Heinrich Halbauer a prágai v rendkívüli bíróságon dolgozott. 1933-tól a náci szervezetek tagja volt. A háborús bűnösök listáján az S/8/32 szám alatt szerepel. A nyugatnémet államügyész beszüntette az ellene indult bírósági eljárást, mert „hiányzanak a megfelelő bizonyítékok." Csoda-e ezután, hogy ezek a bíróságok, az egykori náci bírák szemet hunynak a háborús bűnös cinkostársaik múltja felett? Ezt tanúsítja Hermann Krumey egykori SS-tiszt esete ls, akí a lerombolt Lidicóből elhurcolt 83 gyermek haláláért felelős. A feljelentés ugyan már évekkel ezelőtt megtörtént, de a nyugatnémet bíróságok „nem rendelkeznek elegendő bizonyítékkal." Ez a nyugatnémet bíróság. Volt nácik, háborús bűnösök, ártatlan emberek gyilkosat viselik a bírói talárt, holott a potsdami egyezmény kimondja: a közéleti tisztségekből vissza kell hívni minden olyan személyt, akinek tevékenysége nem egyeztethető ősszel azokkal a célokkal, amelyekért a szövetségesek harcoltak, s helyükbe olyan embereket kell helyezni, akiknek politikai és erkölcsi tulajdonságaik biztosítják a német intézmények és szervek demokratikus fejlődését. Hogy a náci bírák ma Is megmaradnak tisztségükben, - annak egyik oka éppen az, hogy Nyugat-Németország reakciós, revánsvágyó uralkodó körei felrúgták a potsdami egyezményt — al — Öntevékeny kezdeményezés és űj technika A CSUKLÓS VILLAMOS (Budapesti tudósítónktól) — A nagyvárosok Makóinak szerte a világon állandó problémát Jelent a közlekedés zsúfoltsága. Mindnyájan ismerjük a csúcsforgalom „áldásait" és jól tudjuk, hogy a forgalmi torlódások következtében milyen súlyos károk keletkezhetnek. A magyar főváros közlekedési dolgozói öntevékeny kezdeményezésükkel, lelkes munkájukkal igyekeznek segíteni a budapesti forgalom tökéletesebb lebonyolítását. Kezdeményezőkészségükkel szerencsésen párosul az új technikai megoldások iránti érdeklődés. A szakmai folyóiratok ugyanis állandóan hírt adnak arról, hogy újabban a világ különböző részein csuklós Jármüvek gyártásával kívánják enyhíteni a jármüvek zsúfoltságát. A budapesti Fővárosi Villamosvasút dolgozói nem vártak addig, amíg külföldről eljutnak Magyarországra az első Ilyen jármüvek és öntevékeny munkával maguk fogtak az első csuklós trolibusz és villamos megépítéséhez. Most, hogy az első példányok már sikerrel bonyolítják le a forgalmat, bebizonyosodott, hogy elképzeléseik helyesek voltak. Nézzük meg, milyen az új trolibusz és villamos. A csuklós trolibuszban 150 személy szállítható (ebből 41-nek jut ülőhely). Ez a szám több imint kétszerannyi, mint a különböző konstrukciójú trolibuszok befogadóképessége. A csuklós villamos még jobban segíti a csúcsforgalom lebonyolításit. mert egy kocsiban 200 személy szállítható! Az új járművek természetesen hosszabbak a megszokott típusoknál, de ez hem jelent különösebb nehézséget, mert a csuklós trolibusz akár 9 météres sugáron is képes kanyarodni, tehát nem lép fel nehézség a városi utcák forgalmában. A fel- és leszállás meggyorsítására is gondoltak a villamosvasút műszaki dolgozói. A csuklós trolibuszt több tízezer kilométeres útvonal megtételével „vizsgáztatták" és a tapaszta-i latok szerint semmiféle hiba sem lé« pett fel. El is határozták, hogy a kö-< vetkező évben 25 újabb csuklós tro-í libusz építését kezdik meg. Ugyany csak kielégítők a műszaki tapasztalai tok a csuklós villamossal, melynek technikai megoldása és belső beren* dezése is egyaránt felkelti a szakenw berek és laikusok érdeklődését. Az új típusú járművek lelkes muri«i kaverseny keretében születtek. Az el-i ső csuklós trolibusz készítői átérezték munkájuk fontosságát és lelkes felajánlásaik eredményeként a terve-: zettnél öt hónappal hamarabb fejezték be (munkájukat. Az első csuklós villamost az SZKP XXII. kongreszszusa tiszteletére ugyancsak határidő előtt készítették el. Az új járművek sikere tehát a budapesti Fővárosi Villamosvasút műszaki gárdájának és munkásainak példamutató alkotó kezdeményezését hirdeti. Ligeti György A LIPCSE* szállítógépeket gyártó üzemben egy üj zsáktöltő gépet szerkesztettek. Az új gépet ellátták automatikus mérleggel, ami a zsákok töltését — burgonyával, vagy szénnel — lényegesen megkönnyíti. Ezzel meggyorsul a zsákok szállítása ls. (CTK — Zentralbild - felv.) Repülő poliklinika Az Arharigelszki orvosok a repülőgéptervező mérnökök segítségével úgynevezett „repülő polikllnikát" akarnak szerkeszteni. Ezen a röntgenkészülékkel, fogorvosi és más berendezéssel felszerelt helikopteren akarnak rendszeresen ellátogatni a tajga legbelsejébe, a legfélreesőbb halász- ős erdésztanyákra. A több mint 600 000 km2-en elterülő arhangelszkl terület egészségügyi szolgálatának repülőgépei ez évben már néhány száz utat tettek meg. Nemrégen a Barents-tengertől Arhangelszkbe szállítottak egy asszonyt Ha a Szovjetunióban nem részesülnének a páciensek ingyenes orvosi segítségben, akkor csupán ez az utazás 2000 rubelbe került volna az asz-i szonynak. (CTK) A nukleáris fegyverkísérletek betiltásával foglalkozó genfi értekezlet híreit olvasya sokan felteszik a kérdést: Ugyan miért jöttek a nyugati küldöttek Genfbe, mit akarnak Itt elérni, miért szorgalmazták ezt az értekezletet? Jogos a kérdés. Valóban, milyen érdek fűzheti a nyugati hatalmakat a nukleáris fegyverkísérletek betiltásához? Hiszen imperialista támadó terveik valóra váltásához szükségük van a tökéletesített atomfegyverekre, s minden tgyekeze-. tük oda irányul, hogy ezt a tömeg-í pusztító, borzalmas fegyvernemet tovább fejlesszék. A nyugati atomhatalmaknak nem érdekük a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése. A nyugati atomhatalmaknak a genfi értekezlet csupán Igazi érdekeik és céljaik takargatására szolgál. Ezt a következtetést kell levonnunk abból, hogyan viselkedtek á nyugati küldöttek a tárgyalások újrakezdésekor: még mielőtt tüzeteseri 'áttanulmányozták volna az új szovjet javaslatot, máris kereken kijelentették, hogy nem értenek egyet. Hallani sem akarnak arról, hogy az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről tárgyaló értekezleten Franciaország is részt vegyen, hogy reá is vonatkozzék az esetleges atomrobbantási tilalom. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldötteinek genfi „tevékenysége", fényt vet kormányaik céljára: tárgyalókészséget mutatni és tárgyalni kell akár a végtelenségig, de semmiesetre sem szabad megegyezni. Egészen nyíltan ímegírta ezt a New York Herald Tribúne a napokban: Tárgyalások: igen, atomfegyver-kísérletek szüneteltetése: nem. Nem felejtettük még el az eddigi tárgyalások eredménytelenségének okait. Tudjuk, hogy mlg a genfi értekezlet résztvevői a kísérletek megszüntetéséről szőlő egyezmény fölött vitatkoztak, Franciaország folytatta nukleáris kísérleteit. Carapkln szovjet küldött kl ls jelentette: ha a nyugati tárgyalófelek nemcsak színleg, hanem igazán érdekeltek az egyeza nagyvilágban mériy megkötésében, akkor a maguk részéről biztosítaniuk kell Franciaország részvételét is a megbeszéléseken. A mostani tárgyalások első napjaiból kitűnik, hogy sem az amerikai, sem az angol küldöttség nem tekint reálisabban erre a nagyon fontos problémára, mint akkor, amikor zsákutcába juttatta a tárgyalásokat. Pedig a feltételek a megegyezésre most kedvezőbbek, mint azelőtt, hiszen a Szovjetunió új javaslatában maximálisan figyelembe vette a nyugati hatalmak nézeteit és közeledést kezdeményezett a két álláspont között. A közeledést elutasító válasz érthető aggodalmakat keltett a burzsoá sajtóban ls. y A szovjet Javaslat igazán nagyvonalúan oldja meg azt a problémát, amely mindeddig a tárgyalások holtpontját jelentette: kössék meg a szer-: ződést az atomfegyver-kísérletek betiltáséról, mert a már meglevő ellenőrző eszközökkel minden légkör-: ben végzett robbantást belföldi műszerekkel észlelni lehet; a földalatti robbantások kérdését a szovjet javaslat különválasztja attól, amiben már ma meg lehet egyezni. Ez jelenti a legnagyobb közeledést a nyugati állásponthoz. Ebben a tekintetben a Szovjetunió Javaslata arra számít, hogy a hatalmak kötelezik magukat, miszerint, amíg nem jön létre megállapodás az ellenőrzés módszerét illetően, nem végeznek föld alatti robbantásokat. Ez az álláspont világos, s a koronát rá a szovjet kormánynyilatkozat következő mondata teszi: Akár azonnal aláírhatjuk a megállapodást az atomfegyver - kísérletek beszüntetésé ről. A szovjet Javaslat olyan helyzetet teremtett, hogy ez valóban magtehető. Míg az egyik oldalon megegyezési készséget látunk, a másik oldalon csupán tárgyalókészséget mutatnak. Lényeges különbség ez, s a világ közvéleménye, amely végleges atomcsendet követel, látja ezt a különbséget, s nem engedi meg, hogy állandóan félrevezessék, látszattárgyalásokkal ámítsák. Az imperialista hatalmak s köztük a legagresszívabb nyugatnémet körök ls látják — mindenekelőtt a szocialista tábor sziklaszilárd erején —, hogy a háborús fenyegetőzés, a nyílt erőszakpolitlka nem célravezető. Ez a tudat nyilvánul meg a nyugatnémet kormány programnyilatkozatában is, amelybe kénytelenek voltak egy olyan mondatot ls beleszőni, mely szerint „politikai céljaik érvényrejuttatásábán nem folyamodnak az erőszak, ,vagy a fenyegetőzés eszközeihez". Persze népámítás éz ls, apró fügefalevél a nyugatnémet militarizmus meztelen valóságán. A valóságot az említett kormány-:, nyilatkozat többi része tárja fel: elutasít mindennemű tárgyalást, az NDK-val, s a békeszerződésről csu-: pán az NDK bekebelezése után- lenne hajlandó tárgyalni a nyugatnémet kormány. Elvet minden olyan gondolatot, amely az európai atomfegyvermentes övezetre vonatkozik, atomfegyverek fölötti önálló rendelkezést' követel a NATO számára, mert jól tudja, hogy a NATO-ban Bonn viszi a vezető szerepet. A nyilatkozat a fegyveres erők létszámának Jelentős növeléséről beszél (ezek az erők az év végéig úgyis már 375 000 főt tesznek kl), a hadikiadások növelését és „erre vonatkozó törvények elfogadását" helyezi kilátásba. Azonban egyben tévednek Bonri ural: a vllégfejlődést nem ők dirigálják. A világfejlődést a szocialista világrendszer határozza meg, amelynek politikája a világ békeszerető millióinak vágyát fejezi ki. A szocialista tábor békeakaratát a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának legutóbbi, 14. plenáris ülése is bebizonyította. A nemzetközi feszültség enyhítésére " tett javaslat született ezen az ülésen. Az NDK a következőket javasolja Bonnak: 1. Ismerje el mindkét német állam létezését és szuverenitását. 2. Mondjon le az atomfelfegyverkezésrűl, az Ilyen fegyverek gyártásáról, s hasson oda, hogy a Varsói Szerződés és a NATO között megnemtámadási szerződés jöjjön létre. 3. Kezdjen tárgyalásokat a békeszerződésről azzal a céllal, hogy létre jöhessen a két német állam konföderációja. A javaslat hangsúlyozza, hogy „az európai béke megőrzése szempontjából az egyedüli megoldás egy katonailag semleges Németország megteremtése". Ebbe az irányba, kell Németországnak fejlődnie. Ez az az álláspont, amelyet a német kérdésben támogatunk. A semleges Németország oldja meg a bonyolult és veszélyes német kérdést, nem pedig Bonn „atomfegyverek fölötti ellenőrzési Joga". Az NDK javaslata a helyes; békés úton kell haladni — ezt szorgalmazza a szocialista tábor, az Ilyen megoldás érdekében veti be egész tekintélyét, a békés rendezés, a békeszerződés mielőbbi megkötése mellett áll ki egész hatalmas erejével. A Dominikai Köztársaságban a helyzet a múlt hét folyamán a végsőkig kiéleződött. A nép átlátta, hogy Balaguer kormánya semmiben sem különbözik Trujlllóéktól. A dolgozók általános sztrájkban adtak kifejezést követelésüknek, hogy Balaguer mondjon le. A jelenlegi kor-! mány az amerikai érdekek hü kiszolgálója, és az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy Balaguert uralmon tartsa. A sztrájk azonban hatal-, mas méreteket öltött, véres összeütközésekre került sor és a kormány az ostromállapot kihirdetésével sem tudta megfékezni a tömegeket.. Nem segített az USA hadiflottája sem, amely a dominikai partck mentén cirkál és minden pillanatban kész a beavatkozásra. Az amerikai diplomácia mégis jobbnak látta, hogy Balaguer uralmát belső úton, a tengerészgyalogság látványos beavatkozása nélkül mentse meg. John Hlll, ez USA dominikai főkonzula működésbe lépett. Az eredmény: .Echevarria, a Balaguer-kormány hadügyminisztere ultimátumot intézett az ellenzéki pártokhoz, hogy kőt évig katonai klikk gyakorolja a hatalmat az országban. A jelenlegi dominikai helyzetben két lényeges vonást kell kiemelnünk. 1. a tömegek egyértelmű követelését, hogy Kuba példája nyomán független, amerikai kizsákmányolástól mentes politikát folytató kormány kerüljön hatalomra, 2. az USA mesterkedését, hogy akár erőszakkal is, de olyan kormányt akar hatalomra segíteni, amely Kuba-ellenes terveit támogatná ós gazdaságilag kiszolgáltatná az országot. E kőt erő összecsapása még nem dőlt el. A veszélyt az ingadozó burzsoázia jelenti, mert az általános sztrájk egyik kezdeményező pártját, a Nemzeti Polgári Uniót feloszlatta, hogy „elkerülje a vérengzést". Az ingadozó elemek kapitulációja súlyos csapást jelent a dominikai hazafiak számára, akik azonban még nem adták fel a harcot. A hadsereg, a rendőrség összpontosított támadásai ellenére tovább folyik a küzdelem. Vilcsek Géza Oj SZÖ 4 * 1981. december 2.