Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-06 / 338. szám, szerda

% Az SZKP program'a óriási hatással lesz az emberiség történelmi fejlődésére W. Gomulka beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB ülésén Amint már közöltük, Wladyslav Gomulka elvtárs, a LEMP KB első titkára beszámolót tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. plenáris ülésén. Az alábbiakUan közöljük a beszéd lényeges részeit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa jóváhagyta a párt új, immár harmadik programját — a kommunizmus építésének programját, amely nemcsak a szovjet nép, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalom, a világ valamennyi nemzete számára érvényes. Az SZKP XXII. kongresszusának óriási jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a Szovjetunióban a nemzetközi munkásmozgalom történetében első ízben dolgozták ki a kommunista társadalom építésének programját, a kommunizmus anyagi-műszaki alapja felépítésének programját. Ez a tény világosan meghatározza korunkat, annak tükörképe, s megmutatja azt a pontot, amelyet az emberiség történelmi fejlődése elért. Annak ellenére, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus fe'építésének programja formálisan és közvetlenül csupán a Szovjetunió népeit érinti, a benne foglalt gondolatok — a marxista-leninista tudomány benne kifejtett gondolatai — valamennyi népre kihatnak. Nem kételkedhetünk abban, hogy e program megvalósításával arányosan erősödik a nemzetközi munkásosztályra gyakorolt hatása is, és elterjednek a szocializmus és kommunizmus eszméi a nemzetközi munkásosztály, valamennyi ország dolgozói körében, és óriási hatása lesz a programnak az emberiség történelmi fejlődésére. Gomulka elvtárs beszéde további részében az SZKP programjában kitűzött fö gazdasági feladatokról beszélt. A Szovjetunió és a szocialista tábor gazdaságának eddigi és jövőbeni fejlődésében — mondotta W. Gomulka — az államok békés együttélése lenini gondolatának megértéséhez, annak a gondolatnak a megértéséhez yezető kulcs rejlik, amelyet most az •ZKP programja fejez ki, és amely í szocialista államoknak utat mutat külpolitikájukban, más társadalmi rendszerű államokhoz való kapcsolataikban. Az imperialista burzsoázia ideológusai és politikusai vélt ellentéteket keresnek valamennyi állam békés együttélésének tézise és azon tézis között, amely azt hirdeti, hogy a szocializmus feltétlenül legyőzi a kapitalizmust a két társadalmi rendszer békés versenyében. A szocializmus és a kapitalizmus közötti békés verseny azon a feltételezésen alapul, hogy a szocializmus és a kommunizmus sokoldalú sikereinek hatása alatt minden egyes állam népe szocialista életformát választ, békés vagy nem békés úton szocialista forradalmat valósít meg. A nép által akár polgárháború segítségével is megvalósított szocialista forradalmat nem állíthatjuk szembe az államok békés együttélésének gondolatával. Erre az imperialista burzsoázia és képviselői törekszenek, akik szégyentelenül és álnokul azt hirdetik, hogy az államok békés együttélésénak általunk hirdetett tézise azt a törekvést leplezi, hogy háborút kezdjünk a szocializmus világgyőzelmének kivívásáért. A szocialista államok békés politikáját ml sem bizonyítja meggyőzőbben, mint az a tény, hogy gazdaságukat gyorsabban tudják fejleszteni, mint a kapitalista államok, mégpedig békés feltételek között. A háború mérhetetlenül fékezi gazdasági fejlődésüket. Az atomkorszak, amely az emberiségnek a fejiűdés nagyszerű távlatalt hozza, de ugyanakkor borzalmas veszélyt is rejt magában, történelmileg szükségessé tette az államok békés együttélését, az általános és teljes leszerelést, a háború kiküszöbölését az emberiség életéből. Gomulka elvtárs beszéde további részében a személyi kultusz kérdéseiről beszélt. Mint tudjuk — mondotta —, a szocializmus gondolatainak kiforgatása; amit személyi kultusznak nevezünk, a Szovjetunióban Sztálin idején nyilvánult meg s kisebb mértékben megmutatkozott más kommunista és munkáspártokban is, fűként a szocialista országokban Az SZKP a múltban éppúgy, mint ma is, különleges helyet foglal el a világ valamennyi kommunista és munkáspártja között. Az SZKP vezető szerepét nemcsak az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom határozza meg. Az SZKP most is vezető helyet tölt be — elsősorban azért, mert a Szovjetunió, amelyet ö irányít, korunk, a szocializmus és a kommunizmus korának fő ereje, valamennyi szocialista ország biztonságának fő tényezője, a legfőbb akadály az imperialisták háborús szándékainak útjában. A nemzetközi kommunista mozgalom történelmi küldetése egy újabb háború megakadályozása és a háború kiiktatása a nemzetek életéből. Az SZKP XXII. kongresszusa maradéktalanul és következetesen megerősítette a XX. kongresszus politikai irányvonalát, amely fordulatot jelentett az SZKP és a szovjet nép életében, és nagy pozitív jelentősége volt valamennyi kommunista és munkáspárt munkájában. Gomulka elvtárs beszéde további részében Molotov, Kaganovics és Malenkov pártellenes csoportjának tevékenységével s a XXII. kongresszuson ezzel kapcsolatban elhangzott bírálattal foglalkozott, majd ecsetelte Sztálin személyi kultusza kialakulásának okait. Hangsúlyozta továbbá, hogy helyes volt az SZKP XXII. kongresszusán az Albán Munkapárt vezetőinek bírálata, majd így folytatta: A testvéri kommunista pártokban egyes elvtársak úgy vélekednek, hogy a mai helyzetben, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom erősen kibontakozott, és különféle objektív feltételek között működik, a politikai tevékenységben és munkamódszerekben levő különbségek szükségessé teszik a policentrizmus koncepcióját, de e fogalmat közelebbről nem határozták meg. Ezzel kapcsolatban Gomulka elvtárs hangsúlyozta: — Minden egyes párt helyes politikáját az alkotó marxizmus-leninizmus határozza meg. amely figyelembe veszi az egyes országok feltételeit. Ma már nincs központ, amely az egyes kommunista és munkáspártok tevékenységét irányítaná. Erre nincs is szükség. Mindegyik párt teljesen önálló, s teljes mértékben felelős országáért, és politikájáért, mellyel a demokráciáért, a haladásért és a szocializmusért harcol. » « — Gomulka elvtárs beszámolója végén ! kijelentette: Pártunknak minden oka megvan arra, hogy szolidáris legyen ; az SZKP XXII. kongresszusával épp-1 úgy, mint ahogy nagy megelégedéssel fogadta az SZKP XX. kongresszusának ; határozatait. E határozatok pártunk- i nak segítségére voltak abban, hogy ; munkájában alapvető fordulatot érjen • el, s ez a fordulat a LEMP KB 1956. október 8-i plenáris ülésén követke- ; zett be. Az azóta eltelt öt év teljes ; mértékben megerősíti e fordulat he- ! lyességét. Továbbra is harcolni fogunk pártunk sorainak egységéért és tömörségéért. Aranyszívű emberek birodalmában A mikor a portán az ílzemt bl/t zottság elnökére Matéjka elv* társra vártam, nem sejtettem, bogy olyan kellemes délelöttben lesz részem a CKD Stalingrad öntődéjének munkásai között, közvetlen viselkedésüknek, a baráti hangnak köszönhető, hogy — mintha lehullott volna köztünk minden válaszfal — bepillantást nyertem munkájukba, szórakozásaikba, egész életükbe. Matéjka elvtárs már útközben, az óriási csarnokhoz menet felvilágosít a legfontosabb tudnivalókról, pl

]

m arról, hogy az öntődében jelenleg tizenöt szocialista munkabrigád dolgozik. A brigádok tizenhéttagúak — a fényesítő és befejező munkálatokat végző brigád kivételével, melyhez negyvenhárom munkás tartozik. Munkaerőhiány miatt egyelőre csak két műszakban dolgoznak, de a terv szerint január elsejétől ök is rátérnek a harmadik műszakra. Sohasem túlóráznak, de azért a tervet mindig teljesítik. Ne is csodáljuk, hiszen a szocialista versenybe az öntöde munkásainak kilehcvenhét százaléka bekapcsolódott. A csarnok bejáratánál hirtelen megtorpanok. Mekkora zaj! Égszakadásföldindulás — gondolom és jobbrabalra kapkodom a fejem, mert magam sem tudom, hova nézzek előbb. A tető mintha állandóan mozgásban volna. Többször figyelmeztetnek is a munkások vigyázzak, hogy semmi se essen a fejemre, neki ne menjek valaminek, sérülés ne érjen, ök már megszokták az óvatosságot, mely mindig helyénvaló, s akkor nem fordulhat elő baleset. A lármát néhány percen belül megszokod, már nem is tűnik oly erősnek, sőt a hozzád intézett szavakat is kezded megérteni. A legnehezebb munkát a daruk végzik, ami persze nem azt jelenti, hogy a mindig mosolygó, tréfás kedvű munkásoknak könnyű dolguk volna. Bs ez nemcsak a fizikai munkára vonatkozik: a munkakörnyezet nemrégen még az egészségre is káros hatású volt. Az öntödei homokból felszálló finom por és a kemencékből kiáradó gázok bizony sok tüdőmegbetegedés okozói voltak. Mire valók volnának azonban az idevágó újítási javaslatok, ha nem arra, hogy az ember ezen esküdt ellenségét legyőzzék. Működésben van már a vízpermetezővel összekapcsolt klimatizációs berendezés, mely a szálló port finom vízcseppekbe burkolja, hogy azok súlyuknál fogva a földre hulljanak. 1 villamos ívkemencéknél nem Ai könnyű a munka lelínek elv-*- társnak sok dolga akad, míg kemencéjét nyersvassal, ócskavassal és ötvözetekkel megtölti. A kemencékből ezerötszáz jóknál nagyobb hő sugárzik, ami ellen azbesztöltönnyel és sapkájára erősített sötét szemüveggel védekezik. Felszerelését kölcsön adja nekem is, próbáljam ki a mesterségét. Az izzó, gyakran messze kiugráló, engedetlen szikrák azonban visszariasztanak. Megköszönöm a bizalmát. Hiába, nem fűlik a fogam ehhez a munkához. Inkább a világhírű Barin szovjet újító módszere felől érdeklődöm. — Ezzel a kitűnő módszerrel, mely a kemencék különleges falazását, illetve karbantartását célozza, bizony már eddig is sok milliót takarítottunk meg — mondja jelinek elvtárs. — Míg a régi módszer szerint egy kemencebélés mindössze néhány száz olvasztást bírt kl, addig Barin módszerével sok ezer olvasztást végzünk. Mondanom sem kell, hogy a megtakarított tűzálló anyag értéke szinte felmérhetetlen. A trnavai járásban mintegy 26 EFSZ javaslatára a Mezőgazdasági Népi Akadémián a napokban megkezdődött az oktatás. A népi akadémia ünnepi megnyitására Bieiý Kostolon került sor. Felvételünkön Dobos József, kilencéves iskola igazgatója köszönti a tanulni vágyó szövetkezeteseket. (K. Cích — CTK — felv.) i mus felé. — Bizony mindannyiunknak fontos, hogy gazdaságosan és tervszerűen termeljünk, mert tudjuk, hogy acélöntvényeinkre mily sokan várnak a köztársaságban — lép hozzánk Miroslav Paur, a csehszlovák-szovjet barátságról elnevezett brigád egyik tagja, miközben bevezet az egyszerű, de tiszta különhelyiségbe. Kilencen üljük körül a terített asztalt, kilencen folytatják immár az érdekes eszmecserét. — Igen fontos a kifogástalan munkaszervezés — szövi tovább a szót Paur elvtárs. — Hol vannak már azok az idők, amikor a művezető akaratát vakon, gondolkodás nélkül 'kellett teljesítenünk. M

a más a helyzet! A brigádok minden tagja álladóan azon töri a fejét, hogyan javíthatná, egyszerűsíthetné a munkafolyamatot. Ehhez persze magasabb, korszerűbb szakképzettségre van szükség és ezért, főleg a fiatalabb munkások ipariskolában, tanfolyamokon, vagy az üzemi munkaiskolában egészítik ki ismereteiket. Az egyes brigádok tagjai nemcsak az üzemben, de szabad idejükben is összetartanak. Együtt járnak színházba, hangversenyekre, kirándulásokra, úgyhogy egymás családtagjait is jól ismerik. — De nemcsak kulturális életük fejlődik — szólal meg Plaček elvtárs. A kommunista erkölcs számukra a legfontosabb követelmény. Az egyik társuk a munkában ugyan mindig rendesen megállta helyét, de esténként gyakran a kelleténél jobban felöntött a garatra. Egy beszámíthatatlan pillanatában verekedésbe keveredett. Miután erkölcsi felelősséget vállaltunk érte, a bírósági ítélet végrehajtását, a hat hónapig tartó szabadságvesztést, felfüggesztették. Ennek már két éve, de Franta barátunk azóta sem nyúlt a borospohár után. — Gyermekeinkről sem feledkezünk meg — mondják, mosolyogva és csak amikor nem tudom mire vélni ezt a mindenki számára természetes kijelentést, magyarázza meg Svoboda elvtárs e szavak értelmét: — Autószerencsétlenség áldozatául esett társunk két árvájával is törődünk. Figyelemmel kísérjük előmenetelüket az iskolában, felváltva de rendszeresen látogatjuk őket és a rájuk szánt közös pénzből ajándékokkal kedveskedünk nekik. Azt akarjuk, hogy .becsületes, jóravaló tagjai legyenek társadalmunknak. L

ám, miyen kiterjedt az érdeklődési körük ezeknek az egyszerű, de megacélosodott, mégis aranyszívű munkásoknak. Szorgalmas, építő munkájukkal, gazdag életükkel szilárd támaszai szocialista köztársaságunknak és biztos, határozott léptekkel haladnak a kommuntzKARDOS MÁRTA A munkahét az építőiparban is hat nap A CSKP KB Politikai Irodája behatóan foglalkozott a munkaidd betartásának kérdésével az építőiparban. Arra a következtetésre jutott, hogy a terv elégtelen teljesítésének egyik legfőbb oka a törvényes munkaidő elégtelen kihasználása. Az építkezési vállalatok nem tartják be a negyvenhat órás és hat- napos munkahetet, a rossz munkaszervezés következtében nagy az időveszteség, a munkaszünetet meghosszabbítják stb. A minisztérium által irányított építkezési szervezeteknél ez év szeptemijdr végéig mindössze 89,1 százalékban használták ki a munkáidat £zért a CSKP KB Politikai Irodája határozatot hozott, hogy a terv «lkcres teljesítése érdekében valamennyi építkezésen szigorúan Se kell tartani a törvényes munkaidőt. A Bolgár Népköztársaság gazdasági fejlődésében egyre nagyobb gondot fordítanak a hazai nyersanyagot felhasználó ipar fejlesztésére. Az egyik fontos népgazdasági létesítmény az Orjahovo közelében épülő, képünkön látható papír- és cellulózkombinát. (CTK — F

TA felv.) Érthető ezért hogy napjainkban sok szó esik a munkaidő betartásának £ és kihasználásának szükségességéről. - Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB 1961. november 15-1 ülésén mondott beszédében megállapította: „Az építkezések vezetőségeinek, a párt- és szakszervezeti szerveknek, valamint szervezeteknek engedékenysége, közömbössége és elvtelensége miatt számos építkezésen hivatalosan csak öt napon át, sőt négy napon át dolgoznak. Sok helyen hétfőn délben kezdik meg a munkát és péntek délben befejezik. Hét napból két, sőt három napon át vesztegelnek a drága, új gépek. A kérdés tehát sokkal komolyabb, ?mint sokaknak tűnik. Nyomban meg > kell mondanunk, hogy az építőiparban s uralkodó állapotok, konkréten a munkaidő elégtelen kihasználása ellentétben van azokkal a feladatokkal, amelyeket a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervünk a legközelebbi évekre kitűzött. S ezek a feladatok az építőiparban is sokkal nagyobbak, mint az előző években. Már magában ez a tény megköveteli, hogy korszerűsítsük a termelőeszközöket s olyan új munkamódszereket vezessünk be, melyek biztosítják a termelési feladatok teljesítését, valamint a munkatermelékenység növelését. Az építészet gépesítése terén már elértünk egy bizonyos színvonalat. Sajnos, nem mindenütt értük el a gépek teljes kihasználását. A Bratisla'vába utazóknak bizonyára feltűnt már, hogy az új városnegyedekben hány emelődaru mered az égnek tétlenül, kihasználatlanul, nemcsak szombaton és hétfőn, hanem már péntek délután ís. Lehet itt a gépek és a munkaidő kihasználásáról beszélni? Aligha 1 Nincs még egy iparág népgazdaságunkban, ahol olyan egyenlőtlen lenne a munkaidő kihasználása, mint az építészetben. Ez a helyzet tarthatatlan s haladéktalanul változtatni kell rajta. Kérdés, mi az oka a munkaidő elégtelen kihasználásának? — Gyökere elsősorban a munka rossz irányításában és szervezésében van, de nagyban hozzájárul a helytelen tervezés és gyakran az alacsonyszínvonalú politikai munka is. A gépek és emberek átcsoportosítása következtében nőnek az időveszteségek, és sem a gépek, sem az emberek nincsenek kihasználva. De menjünk tovább. A sta-"' tisztikai adatok azt bizonyítják — s ezt mindenki saját maga tapasztalhatja —, hogy a nyolc órai becsületes munka után az ember szervezete kifárad. A nyolc órán felül ledolgozott minden óra után fokozatosan csökken az ember teljesítő képessége". Más szóval, ha egy munkás egyfolytában tizenkét, vagy tizennégy órát dolgozik — a tizenkét, esetleg a tizennegyedik órában nyújtott teljesítménye az első órákban elért teljesítménynek egyharmadát, sőt még kisebb hányadát teszi ki. Ezt pedig azért hangsúlyozzuk, mert pl. a bratislavai építkezési vállalatok dolgozói vidékről járnak be munkába — legtöbbjük hétfőn délelőtt érkezik és pénteken délután már megy haza. A hét közepén azután tlz-tizenkét órát dolgoznak naponta, hogy a heti 46 órát ledolgozzák, vagyis a gépeket és a munkaidőt legjobban a hét közepén használják ki. De mint már említettük, a nyolcórás munkaidő után csökken a teljesítmény, s ami még rosszabb, szaporodik a balesetek és a gépromlások száma. Erről a kérdésről több építő nunkással beszélgettünk. A vélemények megoszlanak, körülbelül két csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartózÜJ S70 4 * 19B1- december 6.