Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-01 / 333. szám, péntek

Biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését Otakar Simúnek miniszterelnökhelyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének beszéde a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén Elvtársak, a Nemzetgyűlés tavaly hagyta jóvá a harmadik népgazdaságfejlesztési öt­éves tervről szóló törvényt. Ennek alapján a kormány, azokból a pozitív irányzatokból kiindulva, amelyek a második ötéves terv utolsó éveiben meg a termelőerők, főként az ipari, termelés gyor fejlődésében nyilvánul­tok meg, kitűzte az 1961-es évre szóló tervet. Mivel 1960-ban az ipari terme­lés a második ötéves terv kiindulási évéhez viszonyítva 65 százalékkal növekedett, az 1961-es évre mozgósító feladatokat lehetett kitűzni, és az ipari termelésben ez 1960-as évhez viszonyítva 9,3 százalékos növeke­dést terveztünk, míg a harmadik öt­éves terv 8,7 százalékos növekedést Irányzott elő. Az 1961. évi terv abból indult ki, hogy ki kell küszöbölni egyes kedvezőtlen következményeket, amelyek 1960-ban a központilag irá­nyított építkezések tervének s a népgazdaság alapvető ágazataiban egyes feladatoknak nem teljesítése következtében, valamint azért kelet­keztek, mert a mezőgazdasági terme­lés tervét a második ötéves terv utolsó éveiben nem kielégítően tel­jesítettük. Az 1961-es tervben olyan fel­adatokat tűztünk ki, amelyek hivat­va voltak biztosítani a termelés nagy­fokú hatékonyságát, a tervezett vá­laszték teljesítését, a munkaterme­lékenység gyorsabb növelését, a ter­vezett feladatok túlszárnyalását a központi építkezéseken és a terme­lés lényeges növelését a gépipar szűk keresztmetszetű szakaszain, A mező­gazdasági termelésben konkrét fel­adatokat tűztünk ki elsősorban a hek­tárhozamok és a gazdasági állatok hasznosságának növelésében. A nö­vénytermesztésben elért többlet leg­nagyobb részét a takarmányalap bőví­tésére kellett fordítani. Megállapítottuk, hogy az összes ágazatnak a külkereskedelem iránti kötelezettségeit mind terjedelemben, mind választékban és minőségben mi­nimálisnak kell tekinteni. Végül egyik fő követelményként hangsúlyoztuk, hogy az 1961. évi terv egyenletes tel­jesítése a harmadik ötéves terv cél­kitűzései elérésének fontos előfelté­tele. Az 1961. évi terv fő feladatai telje­sítését értékelve meg kell állapíta­nunk, hogy az idén a gazdasági fej­lődés eltér a tervben foglaltaktól. Előzetes becslések szerint ugyan az ipari termelést lényegében egész ter­jedelmében teljesítjük, de nem telje­sítjük a tervezett feladatokat a nép­gazdaság döntő szakaszain. Az idén zavar keletkezik az alapvető terve­zett arányokban, a fő nyersanyagok és anyagok termelésének, valamint a fontos termelési eszközök terme­lésének nem teljesítése és a közszük­ségleti cikkek tervének túlszárnyalá­sa következtében. Az ipar döntő ter­melési feladatainak nem teljesítésén kívül a mezőgazdasági termelés ter­vét sem teljesítjük. A beruházási programban — jóllehet egész terje­delmét tekintve teljesítjük — jelen­tősen lemarad a központi építkezés. Mindez gyengíti a népgazdaság har­monikus és arányos fejlődési lehető­ségét a jövő években. Nem teljesítjük az árukivitelt a ter­vezet terjedelemben, ami megnehezíti a szükséges behozatal biztosítását. A terv számos mennyiségi felada­tának nem teljesítése mellett elő­fordul a minőségi feladatok " nem teljesítése is, különösen az önköltség csökkentése és a munkatermelékeny­ség fokozása terén. A munkatermelé­kenység csökkenő részaránya a ter­melés növelésében olyan foglalkoz­tatottságot hoz magával, melynek kö­vetkeztében aránytalanul megnövek­szenek a bérköltségek és különösen a személyi fogyasztás növekedésében zavar keletkezik. Ez az aránytalanság továbbá munkaerőket von el a mező­gazdaságból. A terv minőségi muta­tóinak kedvezőtlen t'eiiődése szoro­san összefügg a műszaki fejlesztés feladatainak nem teljesítésével a nép­gazdaság valamennyi ágazatában Simünek elvtárs beszéde további részében részletesen elemezte a hely­zetet az egyes ágazatokban. A tüzeiöanyagiparban az 1961. évi tervben a szénfejtés növelését a har­madik ötéves tervhez viszonyítva 2,3 millió tonnában irányoztuk elő, vagy­is 2,6 százalékos emelkedést akar­tunk elérni. Ez bizony nem csekély feladat volt, mert az 1960-as évvel szemben 7,3 százalékkal kellett nö­velni a termelést. A terv a szükség­letnek megfelelően gyorsabb növe­kedést tételezett fel. főként a barna­széntermelésben. A széntermelés tervét a várható teljesítés alapján egészben véve 1,2 százalékkal túltel­jesítjük. mégpedig elsősorban a bar­naszéntermelés sikeres teljesítésének következtében, ahol a tervet 1,8 mil­lió tonnával túlszárnyaljuk. jelentős nehézségek merültek fel az ostrava-karvinai körzetben, ahol az idén a széntermelés tavalyi szín­vonalát sem érik el. Ennek okait fő­ként a belső fogyatékosságokban, a bányák rossz felkészültségében, az elégtelen irányításban, az elégtelen munkaszervezésben kell látnunk. A kokszolható széntermelésben a fej­tési nehézségeken kívül jelentős fo­gyatékosságok mutatkoznak a dúsítás terén. Az ostrava-karvinai körzetben a kokszolható szén fejtésének és ter­melésének nem teljesítése népgazda­ságunknak komoly nehézségeket oko­zott, amelyeket nemcsak belső intéz­kedésekkel, hanem fokozott behoza­tallal is kellett megoldani. Ez a fejlődés kedvezőtlenül kihat az 1962. évi tervteljesítésre is. A mun­kálatok jelenlegi állapota alapján az idei várható teljesítésnek megfelelően biztosítani kell a kőszén értékesítésre szánt jövesztésének egymillió tonná­val való növelését. Az ostrava-karvi­nai körzetben azonban így sem érjük el a harmadik ötéves tervben felté­telezett termelési színvonalat. A jövő évben a kőszénfejtés nö­velését elsősorban az újonnan épült termelőhelyeken végzett termeléssel kell elérnünk, mégpedig körülbelül 750 000 tonna mennyiségben. Továbbá számos tervezési és műszaki intézke­dést kell hozni, amelyek nemcsak a fejtés növelésének biztosítása, hanem az előkészítő és a nyitási munkála­tok lényeges növelése szempontjából is szükségesek. A bányaműszaki fel­készültség területén az egyes bá­nyákban nemcsak az 1962-es évet, ha­nem a harmadik ötéves terv továb­bi éveit tekintve is feltétlenül alap­vető fordulatot kell elérni. Ezzel kap­csolatban fokozott, céltudatos figyel­met kell szentelnünk a gépesítés komplex fejlesztésének. Nem kevésbé igényes feladat lesz az ostrava-karvi­nai körzet ellátása munkaerőkkel. A barpaszéntermelés területén a harmadik ötéves tervhez viszonyítva az 1962-es évre feltételezzük, hogy a fejtés 3,1 millió tonnával, vagyis legalább 5 százalékkal növekszik A termelés további növelésének lehe­tőségeit felülvizsgáljuk mind a szük­séges fogyasztás, mind a barnaszén­nek a körzetből való elszállítása szempontjából. A jövő évben igen nagy figyelem­mel kell kísérnünk a szénfogyasztás fejlődését és következetesen meg kell szüntetni minden pazarlást. Gondot kell fordítani főként az ipari szón felhasználására, mert ennek fokozása segítségünkre lehet a nehézségek megoldásában. Az energetikai ágazat az idén tel­jesíti a villanyáram-termelés tervét. 1960-hoz viszonyítva a villanyáram­termelés 10,6 százalékkal emelkedik. Várható, hogy az egész évi termelés több mint 27 milliárd kW óra lesz, vagyis a terv 99,4 százaléka. Az új erőművek építésének tervét 1961-ben egészben véve már teljesí­tettük. A melníki erőművet három hónap­pal a kitűzött határidő előtt he­lyezték üzembe. A lipoveci, valamint a kamýki vízierőművekben is egy­két hónappal lerövidült aa építés ide­je. Az orlíkyi erőműben három agg­regátot szereltek fel. Ezzel szemben jelentős késésre került sor a tisovái erőműben, a mintaaggregát fogyaté­kosságainak kiküszöbölése terén és késnek a berendezések az erőmű épí­tésének további szakaszai száméra. A vízierőművek alacsonyabb telje­sítménye és az erőművek kőszénel­látásában meglévő nehézségek a kö­vetkező téli hónapokban feszültséget idéznek elő a teljesítmény mérlegben. A kormány ezért feladatul tűzte ki a kiegészítő források mozgósítását és az áramfogyasztásban a szigorú fe­gyelem betartását. 1962-ben az áramtermelés további tíz­százalékos növekedésére számítunk az idei várható teljesítéshez viszonyítva. Az idén a duzzasztógátakon a víz­hiány is nagyobb igényeket támaszt a gőzerőművek termelésével szemben. A jövő évben is számolnunk kell a barna- és a kevésbé értékes kőszén intenzív felhasználásával és a jó mi­nőségű kőszén lehető legtakaréko­sabb felhasználásával energetikai cé­lokra. A tüzelőanyag és energetikai hely­zet az idén s a jövő évben is meg­követeli, hogy minden fogyasztó a legnagyobb mértékben takarékoskod­jék a tüzelőanyaggal és villamos árammal. Kohászatunkban az idén csupán részlegsikereket értünk el. Kielégí­tően teljesítik a koksz- és az acélcsövek termelését amelyet mintegy 25 000 tonnával túlszárnyal­nak. Azáltal, hogy széles mértékben bevezettük a nagy átmérőjű csövek gyártását, biztosítani tudtuk a kő­olajvezeték felépítését a tervezett határidőn belül és csőanyagot tud­tunk biztosítani a gázvezetékek szá­mára is. Általában sikeresen telje­sítjük a színes fém és a vasérc ter­melésének feladatait. E sikerek ellenére a kohászat nem teljesíti a legfontosabb nevezett fel­adatokat. 1961-ben a nyersvastermelés ugyan nyolc százalékkal, ez acélter­melés 5,5 százalékkal és a hengerelt anyag termelése 6 százalékkal növe­kedett az 1960-as évhez viszonyítva, de a növekedés minden esetben ala­csonyabb a tervben feltételezettnél. A termelés növekedését lényegé­ben az új aggregátok intenzívebb kihasználásával, időbeli felhasználá­suk megjavításával és a kunfiicei újonnan épült részleg termelésével kellett volna elérni. Az első fél­évben a nyersvas termelésében az acéltermelésben és a hengerelt anyag termelésében mutatkozik le­maradás. Minden erőfeszítés ellenére sem si­került a kohók munkájában megfe­lelő fordulatot elérni. A termelésben kiesések mutatkoznak a negyedik ne­gyedévben is. Jóval túllépjük a hengerelt anya­gokhoz szükséges acélfogyasztást. Emiatt csak 1961-ben csaknem 100 000 tonna acélt vesztünk. En­nek oka főképp a technológia ala­csony színvonala és a buga rossz mi­nősége. Kohóink nem elégítik ki a népgazdaság szükségleteit a kohá­szati termékek választékában sem. A második ötéves tervben hiányunk volt finom alkatrészekben és fém­lemezben, s ezért két korszerű, nagy­teljesítményű, folyamatos, termelési vonalat és egy féltermelési vonalat építettünk a finom alkatrészek és hu­zaldrót gyártására. A fémlemezben levő hiány enyhítése érdekében két korszerű vonalat építettünk a szalag­acél hengerlésére. Azt hihetnénk, hogy az új termelőhelyek lényeges javulást hoznak a választékba. Való­jában azonban nem állt be javulás, mert az új termelési vonalak részben olyan fajta termékeket adnak, ame­lyekre népgazdaságunknak nincs szüksége. Ennek oka többek között az, hogy lassan halad az új termé­kek termelésének bevezetése. Nagy­mértékben hibásak az acélmüvek is, amelyek nem adják a kívánt minő­ségű acélt. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a kohókban az irányítás, a tervezés és a pénzellátás decentra­lizálását nem értetlék meg helyesen. A termelési feladatok tervezésének decentralizálása során előfordult, hogy a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium ugyan igen részletesen foglalkozik az állami nevezett felada­tokkal, de nincs megfelelő áttekintése arról a többi feladatról, amelyek a vállalatok jogkörébe mentek át. Mi­után a termelési-gazdasági egységek sem szentelnek e feladatoknak kellő figyelmet, mérlegelni kell azt a lehe­tőséget is, hogy a Kohóipari- és Érc­bányaügyi Minisztériumban átmeneti időre bevezessék és elmélyítsék a ter­melés és fogyasztás negyedévi, eset­leg havi központi tervezését s az ál­lami terv termelési mutatóinak bőví­tését. A kohászati főtermékek terve­zett ütemének be nem tartása az idén kedvezőtlenül hatott ez 1962. évi fel­adatok kitűzésére. De jelentősen emelkednék az acél-, és hengerelt anyag termelése ls a folyó év­hez viszonyítva, mégpedig 12— 14 százalékkal. Az acéltermelés­sel összhangban a nyersvas ter­melésének mintegy 9 százalékos nö­vekedésére számítunk, ebben az eset­ben is a vastermelést mintegy 140 000 tonnával alacsonyabbra kell tervez­nünk a harmadik ötéves tervvel szemben. A kohóipari terv teljesítése 1962­ben teljes mértékben a hengerdék termelésének színvonalától, vagyis a tervezett hengerelt anyag termelésé­hez szükséges félkészáruk mennyisé­gének és választékának biztosításától függ. Tekintettel az eddigi fejlődésre, a kohászat jövő évi feladatai igényesek. Mindannyiunk összpontosított erőfe­szítésével olyan feltételeket kell ki­alakítanunk, amelyek lehetővé teszik az 1962. évi feladatok teljesítését, mind a félkészáruk, mind a henge­relt anyagok termelésében. Követke­zetesen és idejében meg kell tenni a szükséges műszaki- és technológiai intézkedéseket, meg kell gátolni a hengerelt anyaghoz szükséges acélfo­gyasztás túllépését, határozottan meg kell javítani a terv fajták szerinti tel­jesítését és szigorú gazdaságosságot kell bevezetni a kohászati anyagok fogyasztásában. A gépipari termelés terve már az 1961-es évre progresszív feladatokat tűzött ki. Erre az évre a gépipari termelés számos szakaszán átlagon felüli gyors növekedést tételezett fel főként a vegyipari, a hengerdei, az építöanyaggyártó berendezések, a legkorszerűbb típusú szerszámgépek, mozdonyok, mezőgazdasági gépek és szállítóberendezések stb. termelése terén. Számos ilyen ágazatban az Idei tervben a termelést nagyobb terje­delemben kellett megállapítani, mint ahogy a harmadik ötéves terv felté­telezte. A gépipari feladatok ' teljesítése megkövetelte, hogy a gépipari ter­melés gyors növelése mellett mi­előbb megfelelően megváltoztassuk a termelés összetételét. Az 1961. évi tervteljesítés megmu­tatta, hogy ehhez nincsenek meg tel­jesen a feltételek és ezért a gépipari termelés tervét az idén nem teljesít­jük, habár egyes ágazatokban, mint például a vegyipari és energetikai berendezések gyártásában lényeges növekedést érnek el s bár a központi építkezés számára történő gép- és berendezésszállítmányok mintegy 600 millió koronával növekednek az előző évhez viszonyítva. A gépipari minisztériumokban a a termelés tervét a folyó év tíz hó­napja alatt átlagosan 99,3 százalékra teljesítettük. A lemaradást elsősorban a Nehézgépipari Minisztérium vállala­tai okozták, mégpedig főként a dön­tő szakaszokon, a központi beruhá­zási építkezéseken és a kivitelre szánt gépszállítmányokban. Ezen a téren egyrészt a gépipar, másrészt a beruházók elégtelen felkészültségé­nek a következményei nyilvánultak meg. A nehézgépiparban ehhez még egyes rendkívüli körülmények is hoz­zájárultak. Az általános gépiparban nem teljesítik elsősorban a traktor­gyártás tervét az új termelési prog­ram elégtelen előkészítése következ­tében. Mindezen tények következtében 1961-ben a múlt évhez viszonyítva meglassul a gépipari termelés növe­kedésének üteme. Ezáltal csökken az 1962-es évi terv kiindulási alapja is a harmadik ötéves terv feltételezésé­hez viszonyítva. Ezért az 1962. évi tervben mérlegelnünk kell az egész gépipari termelés kisebb terjedelmét, valamint a központi beruházási épít­kezések számára a gépszállítások ki­sebb terjedelmét, a harmadik ötéves terv által feltételezett mennyiséghez viszonyítva. A feladatok nagysága azonban a Nehézgépipari Mi­nisztérium vállalatai számára sem­miképpen sem csökken, mert 1962-benw a központi beruházá­si építkezések számára a gépszállítá­sok terjedelmét sokkal jelentőseb­ben kellett volna növelni a Nehéz­gépipari Minisztérium részéről, mint 1961-ben. Emellett a gépipari terme lés gyarapodásának mintegy kéthar­mada 1962-ben három fő ágazat — a vegyipar, a kohászat ós az energetika részére összpontosul. A központi beruházási építkezés számára a gépszállítások nem telje­sítése az 1960—1961-es években az egyik komoly oka annak, hogy ez az építkezés lemarad és hogy el kell ha­lasztani a legtöbb új építkezést, amelyekre a harmadik ötéves terv a jövő évben számított. A gépipari vállalatoknak igen igé­nyes feladatokat kell teljesíteniük a jövő évben a külkereskedelem szá­mára történő szállítások terén is. A kivitelben következetesen teljesí­teni kell a feladatokat és így kell megteremteni a feltételeket állam­közi kötelezettségeink teljesítésére, valamint a folyamatos nyersanyag-, anyag- és élejmiszerbehozatalra. A népgazdaság szükségleteinek szempontjából mind 1962-ben, mind­pedig a további években is követke­zetesebben kell biztosítani és meg­valósítani a gépipari termelés struk­túrájának megváltoztatását és így kell elérni elsősorban a központi építkezés és a kivitel szükségleteinek jobb fedezését. Az egész vegyipari termelés csak­nem 13 százalékkal növekszik 1960­hoz viszonyítva, vagyis az összes ipar­ágazat közül a leggyorsabb emelke­dést éri el. Várható, hogy a bruttó termelés tervét mintegy egy százalék­kal túlszárnyalja. Ezen a helyen nemegyszer bírálták a vegyipari termékek minőségét. Az 1961-es évben legalábbis részleges javulást állapíthatunk meg, például a műrostot illetőleg. A Plané nad Lužnicou-i Silon-üzemben előállított új műszálunk a tesil, rövil idő alatt elérte a külföldi műszál minőségét. A vegyipar aránylag rövid idő alatt bevezette a félvezető anyagok kí­sérleti termelését és már több ígé­retteljes eredményt ért el. A vegyiparban is számos fogyaté­kosság akad, amelyek csorbítják az elért jó eredményeket. A tervre s annak megvalósítására egyre nagyobb mértékben kihatnak a beruházási építkezés lemaradásának következményei. 1962-ben a vegyipar­ban körülbelül 500 millió koroná­val nagyobb termelésre számítunk, mint amennyit a harmadik ötéves terv feltételezett. A Vegyipari Minisz­térium számításai alapján azonban a termelés növekedése az új termelő­helyeken 300 millió koronával kisebb lesz, mint ahogy az ötéves terv fel­tételezte. A fejlődést tehát a meg­lévő termelőhelyek intenzívebb ki­használásával érjük el. Ezzel egy­idejűleg lényegesen megnövekszik e fő vegyipari nyersanyagok és ter­mékek behozatala is. A beruházási építkezés problémája ezért ebben az időben a vegyipar fejlődésének kulcsproblémája lesz. Főként a szerkesztési és tervezési előkészítés, valami»t a komplettizá­ló szállítások idejében való teljesí­tése marad le. A nehézgépipari üze­mek egyik elsőrendű feladata lesz, hogy azon építkezések határidejének betartására törekedjenek, amelyeket 1962-ben, illetve 1963 elején kell üzembe helyezni. A néhéz gépipar építési feladatai­nak hangsúlyozása nem csökkenti a beruházók feladatát. A népgazdaság fejlődésével meg­gyorsulnak a vegyi anyagok szállí­tása iránt támasztott követelmények is. Ha fedezni akarnánk a vegyipari termékek mindazon bejelentett szük­ségleteit, amelyek meghaladják a har­madik ötéves tervben kitűzött szín­vonalat, ez a behozatalnak csaknem félmilliárd koronával való növelését igényelné. Kitűnt, hogy a fogyasztó üzemek más anyag termelési szaka­'szán problémáikat egyszerűen úgy oldják meg, hogy több plasztik­anyagot, kaucsukot, és más vegyipart terméket kérnek a harmadik ötéves tervben megszabott mennyiségen felül. A közszükségleti és élelmiszeripar az idén becsülettel eleget tett felada­tainak. A közszükségleti ipar termelési tervét az idén 1,3 milliárd koronával emeltük a harmadik ötéves tervvel szemben. A többtermelés forrásait a piaci alapok és a külkereskedelem száméra történő szállítások növelé­sére használták fel. Az 1962-es évre itt a termelés 2,6 milliárd koroná­val való növekedését tételezzük fel a harmadik ötéves tervvel szemben, vagyis 7 9zázálékos növekedést az idén elért színvonalhoz viszonyítva. A közszükségleti iparnak az 1961. év végén eléréndő színvonala, vala­mint azok a feltételek, amelyekből az 1962. évi tervjavaslat kidolgozásá­ban kiindultunk, azt jelentik, hogy ez az iparágazat a harmadik ötéves terv első két évében mintegy 15,2 százalékos növekedést érne el. Ez két év alatt az öt évi időtartamra kitűzött feladatoknak több mint 58 százalékát jelenti. Az élelmiszeripar ís teljesíti az 1961. évi állami tervben kitűzött fel­adatokat. Azt várjuk, hogy a ter­melés terjedelme az idén 1,4 száza­lékkal meghaladja a harmadik ötéves tervben feltételezett mennyiségét. Az idén a piaci alapok számára körülbelül 800 millió koronával, vagyis 2 százalékkal több terméket szállít, mint amennyit a harmadik ötéves terv kitűzött. A harmadik ötéves terv feladatait különösen a belkereskede­lem számára vaj, búzaliszt, cukor és más termékek szállításával szárnyal­ják túl. A kivitelre tervezett szállítá­sokat is teljesítik és a harmadik öt­éves terv feladataihoz viszonyítva több mint 12 százalékkal túlteljesítik. Az élelmiszeripar termelésének az 1961-es évben elért gyorsabb növe­kedési üteme kihat az 1962. évi terv­re is, Egyben a fő súlyt a belkereske­delem számára szolgáló termékekre kell helyezni. Ez annyit jelent, hogy az élelmiszeriparnak a jövő évben fokozottabban kell gondoskodnia a szükséges nyersanyag biztosításáról, elsősorban saját felvásárlási tevé­kenységének növelésével. Ugyanakkor gondoskodnia kell a legnagyobb fokú gazdaságosságról e nyersanyagok fel­használásában. Ez elsősorban Szlovákiára érvé­nyes, ahol a nyersanyagalap csök­kenése a tej, vágómarha és tojás 1961. évi felvásárlásának nem telje­sítése következtében, nemcsak Szlo­vákia része csökken az élelmiszer­ipar országos termelésében, hanem rosszabbodna^ annak feltételei is, hogy elérje'az élelmiszeriparnak a harmiíik ötéves tervben az 1962-es évre kitűzött színvonalát. A közlekedésben az idén a terv valamelyes túlteljesítését várjuk. Az 1960-ás évhez viszonyítva az áruszál­lítás 11 százalékkal növekszik. 5,4 százalékkal több árut szállítanak, mint amennyit a harmadik ötéves terv feltételezett. A pozitív eredmény ellenére azon­ban még mindig fogyatékosságok van­nak a vasúti közlekedésben. A vas­út az idei év tervét csak mintegy 98,5 százalékra teljesíti. A vasút feladatainak nem teljesí­tése növeli a nehézségeket a gazda­(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÓ 4 * 1961. december L

Next

/
Oldalképek
Tartalom