Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)
1961-12-01 / 333. szám, péntek
Biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését Otakar Simúnek miniszterelnökhelyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének beszéde a Nemzetgyűlés tegnapi ülésén Elvtársak, a Nemzetgyűlés tavaly hagyta jóvá a harmadik népgazdaságfejlesztési ötéves tervről szóló törvényt. Ennek alapján a kormány, azokból a pozitív irányzatokból kiindulva, amelyek a második ötéves terv utolsó éveiben meg a termelőerők, főként az ipari, termelés gyor fejlődésében nyilvánultok meg, kitűzte az 1961-es évre szóló tervet. Mivel 1960-ban az ipari termelés a második ötéves terv kiindulási évéhez viszonyítva 65 százalékkal növekedett, az 1961-es évre mozgósító feladatokat lehetett kitűzni, és az ipari termelésben ez 1960-as évhez viszonyítva 9,3 százalékos növekedést terveztünk, míg a harmadik ötéves terv 8,7 százalékos növekedést Irányzott elő. Az 1961. évi terv abból indult ki, hogy ki kell küszöbölni egyes kedvezőtlen következményeket, amelyek 1960-ban a központilag irányított építkezések tervének s a népgazdaság alapvető ágazataiban egyes feladatoknak nem teljesítése következtében, valamint azért keletkeztek, mert a mezőgazdasági termelés tervét a második ötéves terv utolsó éveiben nem kielégítően teljesítettük. Az 1961-es tervben olyan feladatokat tűztünk ki, amelyek hivatva voltak biztosítani a termelés nagyfokú hatékonyságát, a tervezett választék teljesítését, a munkatermelékenység gyorsabb növelését, a tervezett feladatok túlszárnyalását a központi építkezéseken és a termelés lényeges növelését a gépipar szűk keresztmetszetű szakaszain, A mezőgazdasági termelésben konkrét feladatokat tűztünk ki elsősorban a hektárhozamok és a gazdasági állatok hasznosságának növelésében. A növénytermesztésben elért többlet legnagyobb részét a takarmányalap bővítésére kellett fordítani. Megállapítottuk, hogy az összes ágazatnak a külkereskedelem iránti kötelezettségeit mind terjedelemben, mind választékban és minőségben minimálisnak kell tekinteni. Végül egyik fő követelményként hangsúlyoztuk, hogy az 1961. évi terv egyenletes teljesítése a harmadik ötéves terv célkitűzései elérésének fontos előfeltétele. Az 1961. évi terv fő feladatai teljesítését értékelve meg kell állapítanunk, hogy az idén a gazdasági fejlődés eltér a tervben foglaltaktól. Előzetes becslések szerint ugyan az ipari termelést lényegében egész terjedelmében teljesítjük, de nem teljesítjük a tervezett feladatokat a népgazdaság döntő szakaszain. Az idén zavar keletkezik az alapvető tervezett arányokban, a fő nyersanyagok és anyagok termelésének, valamint a fontos termelési eszközök termelésének nem teljesítése és a közszükségleti cikkek tervének túlszárnyalása következtében. Az ipar döntő termelési feladatainak nem teljesítésén kívül a mezőgazdasági termelés tervét sem teljesítjük. A beruházási programban — jóllehet egész terjedelmét tekintve teljesítjük — jelentősen lemarad a központi építkezés. Mindez gyengíti a népgazdaság harmonikus és arányos fejlődési lehetőségét a jövő években. Nem teljesítjük az árukivitelt a tervezet terjedelemben, ami megnehezíti a szükséges behozatal biztosítását. A terv számos mennyiségi feladatának nem teljesítése mellett előfordul a minőségi feladatok " nem teljesítése is, különösen az önköltség csökkentése és a munkatermelékenység fokozása terén. A munkatermelékenység csökkenő részaránya a termelés növelésében olyan foglalkoztatottságot hoz magával, melynek következtében aránytalanul megnövekszenek a bérköltségek és különösen a személyi fogyasztás növekedésében zavar keletkezik. Ez az aránytalanság továbbá munkaerőket von el a mezőgazdaságból. A terv minőségi mutatóinak kedvezőtlen t'eiiődése szorosan összefügg a műszaki fejlesztés feladatainak nem teljesítésével a népgazdaság valamennyi ágazatában Simünek elvtárs beszéde további részében részletesen elemezte a helyzetet az egyes ágazatokban. A tüzeiöanyagiparban az 1961. évi tervben a szénfejtés növelését a harmadik ötéves tervhez viszonyítva 2,3 millió tonnában irányoztuk elő, vagyis 2,6 százalékos emelkedést akartunk elérni. Ez bizony nem csekély feladat volt, mert az 1960-as évvel szemben 7,3 százalékkal kellett növelni a termelést. A terv a szükségletnek megfelelően gyorsabb növekedést tételezett fel. főként a barnaszéntermelésben. A széntermelés tervét a várható teljesítés alapján egészben véve 1,2 százalékkal túlteljesítjük. mégpedig elsősorban a barnaszéntermelés sikeres teljesítésének következtében, ahol a tervet 1,8 millió tonnával túlszárnyaljuk. jelentős nehézségek merültek fel az ostrava-karvinai körzetben, ahol az idén a széntermelés tavalyi színvonalát sem érik el. Ennek okait főként a belső fogyatékosságokban, a bányák rossz felkészültségében, az elégtelen irányításban, az elégtelen munkaszervezésben kell látnunk. A kokszolható széntermelésben a fejtési nehézségeken kívül jelentős fogyatékosságok mutatkoznak a dúsítás terén. Az ostrava-karvinai körzetben a kokszolható szén fejtésének és termelésének nem teljesítése népgazdaságunknak komoly nehézségeket okozott, amelyeket nemcsak belső intézkedésekkel, hanem fokozott behozatallal is kellett megoldani. Ez a fejlődés kedvezőtlenül kihat az 1962. évi tervteljesítésre is. A munkálatok jelenlegi állapota alapján az idei várható teljesítésnek megfelelően biztosítani kell a kőszén értékesítésre szánt jövesztésének egymillió tonnával való növelését. Az ostrava-karvinai körzetben azonban így sem érjük el a harmadik ötéves tervben feltételezett termelési színvonalat. A jövő évben a kőszénfejtés növelését elsősorban az újonnan épült termelőhelyeken végzett termeléssel kell elérnünk, mégpedig körülbelül 750 000 tonna mennyiségben. Továbbá számos tervezési és műszaki intézkedést kell hozni, amelyek nemcsak a fejtés növelésének biztosítása, hanem az előkészítő és a nyitási munkálatok lényeges növelése szempontjából is szükségesek. A bányaműszaki felkészültség területén az egyes bányákban nemcsak az 1962-es évet, hanem a harmadik ötéves terv további éveit tekintve is feltétlenül alapvető fordulatot kell elérni. Ezzel kapcsolatban fokozott, céltudatos figyelmet kell szentelnünk a gépesítés komplex fejlesztésének. Nem kevésbé igényes feladat lesz az ostrava-karvinai körzet ellátása munkaerőkkel. A barpaszéntermelés területén a harmadik ötéves tervhez viszonyítva az 1962-es évre feltételezzük, hogy a fejtés 3,1 millió tonnával, vagyis legalább 5 százalékkal növekszik A termelés további növelésének lehetőségeit felülvizsgáljuk mind a szükséges fogyasztás, mind a barnaszénnek a körzetből való elszállítása szempontjából. A jövő évben igen nagy figyelemmel kell kísérnünk a szénfogyasztás fejlődését és következetesen meg kell szüntetni minden pazarlást. Gondot kell fordítani főként az ipari szón felhasználására, mert ennek fokozása segítségünkre lehet a nehézségek megoldásában. Az energetikai ágazat az idén teljesíti a villanyáram-termelés tervét. 1960-hoz viszonyítva a villanyáramtermelés 10,6 százalékkal emelkedik. Várható, hogy az egész évi termelés több mint 27 milliárd kW óra lesz, vagyis a terv 99,4 százaléka. Az új erőművek építésének tervét 1961-ben egészben véve már teljesítettük. A melníki erőművet három hónappal a kitűzött határidő előtt helyezték üzembe. A lipoveci, valamint a kamýki vízierőművekben is egykét hónappal lerövidült aa építés ideje. Az orlíkyi erőműben három aggregátot szereltek fel. Ezzel szemben jelentős késésre került sor a tisovái erőműben, a mintaaggregát fogyatékosságainak kiküszöbölése terén és késnek a berendezések az erőmű építésének további szakaszai száméra. A vízierőművek alacsonyabb teljesítménye és az erőművek kőszénellátásában meglévő nehézségek a következő téli hónapokban feszültséget idéznek elő a teljesítmény mérlegben. A kormány ezért feladatul tűzte ki a kiegészítő források mozgósítását és az áramfogyasztásban a szigorú fegyelem betartását. 1962-ben az áramtermelés további tízszázalékos növekedésére számítunk az idei várható teljesítéshez viszonyítva. Az idén a duzzasztógátakon a vízhiány is nagyobb igényeket támaszt a gőzerőművek termelésével szemben. A jövő évben is számolnunk kell a barna- és a kevésbé értékes kőszén intenzív felhasználásával és a jó minőségű kőszén lehető legtakarékosabb felhasználásával energetikai célokra. A tüzelőanyag és energetikai helyzet az idén s a jövő évben is megköveteli, hogy minden fogyasztó a legnagyobb mértékben takarékoskodjék a tüzelőanyaggal és villamos árammal. Kohászatunkban az idén csupán részlegsikereket értünk el. Kielégítően teljesítik a koksz- és az acélcsövek termelését amelyet mintegy 25 000 tonnával túlszárnyalnak. Azáltal, hogy széles mértékben bevezettük a nagy átmérőjű csövek gyártását, biztosítani tudtuk a kőolajvezeték felépítését a tervezett határidőn belül és csőanyagot tudtunk biztosítani a gázvezetékek számára is. Általában sikeresen teljesítjük a színes fém és a vasérc termelésének feladatait. E sikerek ellenére a kohászat nem teljesíti a legfontosabb nevezett feladatokat. 1961-ben a nyersvastermelés ugyan nyolc százalékkal, ez acéltermelés 5,5 százalékkal és a hengerelt anyag termelése 6 százalékkal növekedett az 1960-as évhez viszonyítva, de a növekedés minden esetben alacsonyabb a tervben feltételezettnél. A termelés növekedését lényegében az új aggregátok intenzívebb kihasználásával, időbeli felhasználásuk megjavításával és a kunfiicei újonnan épült részleg termelésével kellett volna elérni. Az első félévben a nyersvas termelésében az acéltermelésben és a hengerelt anyag termelésében mutatkozik lemaradás. Minden erőfeszítés ellenére sem sikerült a kohók munkájában megfelelő fordulatot elérni. A termelésben kiesések mutatkoznak a negyedik negyedévben is. Jóval túllépjük a hengerelt anyagokhoz szükséges acélfogyasztást. Emiatt csak 1961-ben csaknem 100 000 tonna acélt vesztünk. Ennek oka főképp a technológia alacsony színvonala és a buga rossz minősége. Kohóink nem elégítik ki a népgazdaság szükségleteit a kohászati termékek választékában sem. A második ötéves tervben hiányunk volt finom alkatrészekben és fémlemezben, s ezért két korszerű, nagyteljesítményű, folyamatos, termelési vonalat és egy féltermelési vonalat építettünk a finom alkatrészek és huzaldrót gyártására. A fémlemezben levő hiány enyhítése érdekében két korszerű vonalat építettünk a szalagacél hengerlésére. Azt hihetnénk, hogy az új termelőhelyek lényeges javulást hoznak a választékba. Valójában azonban nem állt be javulás, mert az új termelési vonalak részben olyan fajta termékeket adnak, amelyekre népgazdaságunknak nincs szüksége. Ennek oka többek között az, hogy lassan halad az új termékek termelésének bevezetése. Nagymértékben hibásak az acélmüvek is, amelyek nem adják a kívánt minőségű acélt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kohókban az irányítás, a tervezés és a pénzellátás decentralizálását nem értetlék meg helyesen. A termelési feladatok tervezésének decentralizálása során előfordult, hogy a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium ugyan igen részletesen foglalkozik az állami nevezett feladatokkal, de nincs megfelelő áttekintése arról a többi feladatról, amelyek a vállalatok jogkörébe mentek át. Miután a termelési-gazdasági egységek sem szentelnek e feladatoknak kellő figyelmet, mérlegelni kell azt a lehetőséget is, hogy a Kohóipari- és Ércbányaügyi Minisztériumban átmeneti időre bevezessék és elmélyítsék a termelés és fogyasztás negyedévi, esetleg havi központi tervezését s az állami terv termelési mutatóinak bővítését. A kohászati főtermékek tervezett ütemének be nem tartása az idén kedvezőtlenül hatott ez 1962. évi feladatok kitűzésére. De jelentősen emelkednék az acél-, és hengerelt anyag termelése ls a folyó évhez viszonyítva, mégpedig 12— 14 százalékkal. Az acéltermeléssel összhangban a nyersvas termelésének mintegy 9 százalékos növekedésére számítunk, ebben az esetben is a vastermelést mintegy 140 000 tonnával alacsonyabbra kell terveznünk a harmadik ötéves tervvel szemben. A kohóipari terv teljesítése 1962ben teljes mértékben a hengerdék termelésének színvonalától, vagyis a tervezett hengerelt anyag termeléséhez szükséges félkészáruk mennyiségének és választékának biztosításától függ. Tekintettel az eddigi fejlődésre, a kohászat jövő évi feladatai igényesek. Mindannyiunk összpontosított erőfeszítésével olyan feltételeket kell kialakítanunk, amelyek lehetővé teszik az 1962. évi feladatok teljesítését, mind a félkészáruk, mind a hengerelt anyagok termelésében. Következetesen és idejében meg kell tenni a szükséges műszaki- és technológiai intézkedéseket, meg kell gátolni a hengerelt anyaghoz szükséges acélfogyasztás túllépését, határozottan meg kell javítani a terv fajták szerinti teljesítését és szigorú gazdaságosságot kell bevezetni a kohászati anyagok fogyasztásában. A gépipari termelés terve már az 1961-es évre progresszív feladatokat tűzött ki. Erre az évre a gépipari termelés számos szakaszán átlagon felüli gyors növekedést tételezett fel főként a vegyipari, a hengerdei, az építöanyaggyártó berendezések, a legkorszerűbb típusú szerszámgépek, mozdonyok, mezőgazdasági gépek és szállítóberendezések stb. termelése terén. Számos ilyen ágazatban az Idei tervben a termelést nagyobb terjedelemben kellett megállapítani, mint ahogy a harmadik ötéves terv feltételezte. A gépipari feladatok ' teljesítése megkövetelte, hogy a gépipari termelés gyors növelése mellett mielőbb megfelelően megváltoztassuk a termelés összetételét. Az 1961. évi tervteljesítés megmutatta, hogy ehhez nincsenek meg teljesen a feltételek és ezért a gépipari termelés tervét az idén nem teljesítjük, habár egyes ágazatokban, mint például a vegyipari és energetikai berendezések gyártásában lényeges növekedést érnek el s bár a központi építkezés számára történő gép- és berendezésszállítmányok mintegy 600 millió koronával növekednek az előző évhez viszonyítva. A gépipari minisztériumokban a a termelés tervét a folyó év tíz hónapja alatt átlagosan 99,3 százalékra teljesítettük. A lemaradást elsősorban a Nehézgépipari Minisztérium vállalatai okozták, mégpedig főként a döntő szakaszokon, a központi beruházási építkezéseken és a kivitelre szánt gépszállítmányokban. Ezen a téren egyrészt a gépipar, másrészt a beruházók elégtelen felkészültségének a következményei nyilvánultak meg. A nehézgépiparban ehhez még egyes rendkívüli körülmények is hozzájárultak. Az általános gépiparban nem teljesítik elsősorban a traktorgyártás tervét az új termelési program elégtelen előkészítése következtében. Mindezen tények következtében 1961-ben a múlt évhez viszonyítva meglassul a gépipari termelés növekedésének üteme. Ezáltal csökken az 1962-es évi terv kiindulási alapja is a harmadik ötéves terv feltételezéséhez viszonyítva. Ezért az 1962. évi tervben mérlegelnünk kell az egész gépipari termelés kisebb terjedelmét, valamint a központi beruházási építkezések számára a gépszállítások kisebb terjedelmét, a harmadik ötéves terv által feltételezett mennyiséghez viszonyítva. A feladatok nagysága azonban a Nehézgépipari Minisztérium vállalatai számára semmiképpen sem csökken, mert 1962-benw a központi beruházási építkezések számára a gépszállítások terjedelmét sokkal jelentősebben kellett volna növelni a Nehézgépipari Minisztérium részéről, mint 1961-ben. Emellett a gépipari terme lés gyarapodásának mintegy kétharmada 1962-ben három fő ágazat — a vegyipar, a kohászat ós az energetika részére összpontosul. A központi beruházási építkezés számára a gépszállítások nem teljesítése az 1960—1961-es években az egyik komoly oka annak, hogy ez az építkezés lemarad és hogy el kell halasztani a legtöbb új építkezést, amelyekre a harmadik ötéves terv a jövő évben számított. A gépipari vállalatoknak igen igényes feladatokat kell teljesíteniük a jövő évben a külkereskedelem számára történő szállítások terén is. A kivitelben következetesen teljesíteni kell a feladatokat és így kell megteremteni a feltételeket államközi kötelezettségeink teljesítésére, valamint a folyamatos nyersanyag-, anyag- és élejmiszerbehozatalra. A népgazdaság szükségleteinek szempontjából mind 1962-ben, mindpedig a további években is következetesebben kell biztosítani és megvalósítani a gépipari termelés struktúrájának megváltoztatását és így kell elérni elsősorban a központi építkezés és a kivitel szükségleteinek jobb fedezését. Az egész vegyipari termelés csaknem 13 százalékkal növekszik 1960hoz viszonyítva, vagyis az összes iparágazat közül a leggyorsabb emelkedést éri el. Várható, hogy a bruttó termelés tervét mintegy egy százalékkal túlszárnyalja. Ezen a helyen nemegyszer bírálták a vegyipari termékek minőségét. Az 1961-es évben legalábbis részleges javulást állapíthatunk meg, például a műrostot illetőleg. A Plané nad Lužnicou-i Silon-üzemben előállított új műszálunk a tesil, rövil idő alatt elérte a külföldi műszál minőségét. A vegyipar aránylag rövid idő alatt bevezette a félvezető anyagok kísérleti termelését és már több ígéretteljes eredményt ért el. A vegyiparban is számos fogyatékosság akad, amelyek csorbítják az elért jó eredményeket. A tervre s annak megvalósítására egyre nagyobb mértékben kihatnak a beruházási építkezés lemaradásának következményei. 1962-ben a vegyiparban körülbelül 500 millió koronával nagyobb termelésre számítunk, mint amennyit a harmadik ötéves terv feltételezett. A Vegyipari Minisztérium számításai alapján azonban a termelés növekedése az új termelőhelyeken 300 millió koronával kisebb lesz, mint ahogy az ötéves terv feltételezte. A fejlődést tehát a meglévő termelőhelyek intenzívebb kihasználásával érjük el. Ezzel egyidejűleg lényegesen megnövekszik e fő vegyipari nyersanyagok és termékek behozatala is. A beruházási építkezés problémája ezért ebben az időben a vegyipar fejlődésének kulcsproblémája lesz. Főként a szerkesztési és tervezési előkészítés, valami»t a komplettizáló szállítások idejében való teljesítése marad le. A nehézgépipari üzemek egyik elsőrendű feladata lesz, hogy azon építkezések határidejének betartására törekedjenek, amelyeket 1962-ben, illetve 1963 elején kell üzembe helyezni. A néhéz gépipar építési feladatainak hangsúlyozása nem csökkenti a beruházók feladatát. A népgazdaság fejlődésével meggyorsulnak a vegyi anyagok szállítása iránt támasztott követelmények is. Ha fedezni akarnánk a vegyipari termékek mindazon bejelentett szükségleteit, amelyek meghaladják a harmadik ötéves tervben kitűzött színvonalat, ez a behozatalnak csaknem félmilliárd koronával való növelését igényelné. Kitűnt, hogy a fogyasztó üzemek más anyag termelési szaka'szán problémáikat egyszerűen úgy oldják meg, hogy több plasztikanyagot, kaucsukot, és más vegyipart terméket kérnek a harmadik ötéves tervben megszabott mennyiségen felül. A közszükségleti és élelmiszeripar az idén becsülettel eleget tett feladatainak. A közszükségleti ipar termelési tervét az idén 1,3 milliárd koronával emeltük a harmadik ötéves tervvel szemben. A többtermelés forrásait a piaci alapok és a külkereskedelem száméra történő szállítások növelésére használták fel. Az 1962-es évre itt a termelés 2,6 milliárd koronával való növekedését tételezzük fel a harmadik ötéves tervvel szemben, vagyis 7 9zázálékos növekedést az idén elért színvonalhoz viszonyítva. A közszükségleti iparnak az 1961. év végén eléréndő színvonala, valamint azok a feltételek, amelyekből az 1962. évi tervjavaslat kidolgozásában kiindultunk, azt jelentik, hogy ez az iparágazat a harmadik ötéves terv első két évében mintegy 15,2 százalékos növekedést érne el. Ez két év alatt az öt évi időtartamra kitűzött feladatoknak több mint 58 százalékát jelenti. Az élelmiszeripar ís teljesíti az 1961. évi állami tervben kitűzött feladatokat. Azt várjuk, hogy a termelés terjedelme az idén 1,4 százalékkal meghaladja a harmadik ötéves tervben feltételezett mennyiségét. Az idén a piaci alapok számára körülbelül 800 millió koronával, vagyis 2 százalékkal több terméket szállít, mint amennyit a harmadik ötéves terv kitűzött. A harmadik ötéves terv feladatait különösen a belkereskedelem számára vaj, búzaliszt, cukor és más termékek szállításával szárnyalják túl. A kivitelre tervezett szállításokat is teljesítik és a harmadik ötéves terv feladataihoz viszonyítva több mint 12 százalékkal túlteljesítik. Az élelmiszeripar termelésének az 1961-es évben elért gyorsabb növekedési üteme kihat az 1962. évi tervre is, Egyben a fő súlyt a belkereskedelem számára szolgáló termékekre kell helyezni. Ez annyit jelent, hogy az élelmiszeriparnak a jövő évben fokozottabban kell gondoskodnia a szükséges nyersanyag biztosításáról, elsősorban saját felvásárlási tevékenységének növelésével. Ugyanakkor gondoskodnia kell a legnagyobb fokú gazdaságosságról e nyersanyagok felhasználásában. Ez elsősorban Szlovákiára érvényes, ahol a nyersanyagalap csökkenése a tej, vágómarha és tojás 1961. évi felvásárlásának nem teljesítése következtében, nemcsak Szlovákia része csökken az élelmiszeripar országos termelésében, hanem rosszabbodna^ annak feltételei is, hogy elérje'az élelmiszeriparnak a harmiíik ötéves tervben az 1962-es évre kitűzött színvonalát. A közlekedésben az idén a terv valamelyes túlteljesítését várjuk. Az 1960-ás évhez viszonyítva az áruszállítás 11 százalékkal növekszik. 5,4 százalékkal több árut szállítanak, mint amennyit a harmadik ötéves terv feltételezett. A pozitív eredmény ellenére azonban még mindig fogyatékosságok vannak a vasúti közlekedésben. A vasút az idei év tervét csak mintegy 98,5 százalékra teljesíti. A vasút feladatainak nem teljesítése növeli a nehézségeket a gazda(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÓ 4 * 1961. december L