Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-23 / 355. szám, szombat

1 MINDENT AZ EMBER BOLDOGSÁGÁÉRT s Minden család komfortos lakást kap ma B9 naee&m* 1980-fan 1961—1970-ben, a Szovjetunióban felszá­molták a lakáshiányt. 1971—1980-ban minden család — az úf házasok ts —t korszerű komfortos lakást kap. elenleg a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) harmadik prog­ramját fogadta el: a kommunista társadalom felépítésének prog­ramját. Az új program alkotóan általánosítja a szocializmus építé­sének gyakorlatát, figyelembe veszi a világ forradalmi mozgalmának ta­pasztalatait, és a párt kollektív gondolatát kifejezve, meghatározza a kommunizmus építésének fő feladatait és alapvető szakaszait. A párt legfőbb célja, hogy felépítse a kommunista társadalmat, amely­nek zászlaján ez áll: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szük­ségletei szerint". Ebben ölt testet teljes mértékben a párt jelszava: „Min­dent az ember nevében, az ember javára". * * * A szovjet nép hősies munkával erős és minden vonatkozásban fejlett gazdaságot hozott létre. Most minden lehetőség megvan az egész lakos­ság - a munkások, a parasztok, az értelmiségiek - jólétének gyors nö­veléséhez. Az SZKP világtörténelmi jelentőségű feladatot tűz ki: a Szov­jetunióban magasabb életszínvonalat kell elérni, mint bármely tőkés­országban. " l A z SZKP programjából) i r MILLIÓK MUNKAJÁVAL TELIK A BŐSÉG KOSARA A KÖVETKEZŰ TÉNYEK MIN­DENNEL MEGGYŐZŐBBEN BE­SZÉLNEK: • A Szovjetunió e lakásépí­tés terjedelmét és ütemét te­kintve a világon az első he lyen áll. • Évente több lakást építe­nek a Szovjetunióban, mint az USA-ban, Angliában, Francia­országban, az NSZK-ban, Svéd­országban, Belgiumban és Svájcban összesen. • Csak a legutóbbi 5 év fo­lyamán több mint 50 millió szovjet ember, a Szovjetunió lakosságának csaknem egyne­gyede költözött űj, korszerű lakásba. • Nem szabad megfeledkez­nünk róla, hogy a szovjet ál­lam nyomorúságos városokat örökölt a kapitalista Oroszor­szágtól. A városokban a laká­sok 80 százaléka egyemeletes, javarészt fából épült házak­ban volt. A Nagy Honvédő Há­ború folyamán a fasiszták 1710 várost és lakótelepet tettek tönkre, több mint 70 ezer fa­lut és települést rongáltak meg, 32 000 ipari üzemet törpl­tek el a föld színéről. • A most következő idő­szakban kimondottan giganti­kus méreteket ölt a lakásépít­kezés. A Szovjetunió lakásalap­ja megháromszorozódik. A la­kásterület átlagos évi növeke­kése a hétéves terv folyamán évi 132 millió négyzetméter lesz, 1980-ig pedig 400 millió négyzetméterre emelkedik. Ér­dekes összehasonlításra kínál­kozik itt alkalom: Prágának 10,5. millió négyzetméter lakó­területe van. Most képzeljük el, hogy egy év múlva a Szov­jetunióban annyi lakást építe­nek, amennyiből 13 Prága is kitelne, 1975—1980-ban a szov­jet építők évente 40 prágányi lakást építenek fel. Hruscsov elvtárs szim bolikusan a bőség poha­rának nevezte az életszínvonal- jutalmazás szüntelen növelésé­nak azt a mértékét, amelyet a vei (béremelés), a kiskeres­kommunista építés elkövetkező kedelmi árak csökkentésével éveiben a Szovjetunió dolgozői és a lakosság adóztatásának eltörlésével egyre nagyobb je­lentőségű lesz a szovjet nép életszínvonala emelésének má­sik útja a társadalmi fo­gyasztási alapok bővítése. A társadalmi fogyasztási alapokat a társadalom tagjai között — tekintet nélkül a végzett munka mennyiségére és minőségére osztják szét, vagyis ingyenes juttatásban részeszülnek (a művelődés, a gyógykezelés, a nyugdíjbizto­sítás, a gyermekek ellátása, fo­kozatos áttérés az ingyenes kommunális szolgáltatásokra, az ingyenes ebédekre stb.). A bérek emeléséhez viszo­nyítva gyorsabban növekednek a társadalmi fogyasztási ala­pok, mert ezek vezetnek köz­lelkes és áldozatkész munká­, jukkái elérnek. A szovjet em­ber így harcolja ki döntő győ­zelmét az életszínvonal terén is, utoléri és megelőzi a legfej­lettebb kapitalista államokat. A szovjet ember reáljövedel­me a következő 20 év alatt há­rom és félszeresére emelkedik, de még ennél ls gyorsabban növekedik a kolhoztagok reál­jövedelme, miután a mezőgaz­daságban a munkatermelé­kenység gyorsabb növekedésé­vel számolnak. Szemléltetően Illusztrálja ezt a mellékelt grafikon. A Szovjetunióban már a most következő 10 év folyamán megszűnik az alacsonybérű munkások és alkalmazottak kategóriája. 1960 =1007. & s zenjef dečgozák fecyci^deimmek növekedése A végzett munka minősége vetlenül a kommunistát elosz­és mennyisége szerinti egyéni táshoz. 1980-ban a társadalmi fo­gyasztási alapok a lakosság reáljövedelmének körülbelül a felét teszik ki. Nézzük meg, mit fedez a szovjet társada­lom már ma ezekből az ala­pokból. Ebből fizeti: • több mint 20 millió nyug­díjas járadékát; • körülbelül 4 millió főis­kolai, közép- és szakiskolai tanuló ösztöndíját és interná­tusi költségeit; • több mint 600 000 álla­mi költségen tanuló bentlaká­sos iskolai hallgató költségeit; • több mint 7 millió dolgo­zó és gyermekei évi szanató­riumi gyógykezelését üdülteté­sét; • több mint 7 millió anya állami támogatását. Lám, mindezt a társadalmi fogyasztási alapokból! E társadalmi fogyasztási alapok növekedése lehetővé teszik, hogy a társadalom foko­zatosan áttérjen az anyagi ér­tékek és szolgáltatások szük­séglet szerinti elosztására. I kJ- Chcyxxrasztoé munkások értelmiség tibb mint sím tőba mtfi vrn több mini 359 Két levél Amerikából 1960 1970 1980 A kommunizmus „grafikonja" 1961-1970: 1965 után a lakosság nem fog adót fizetni. • • • A munkahetet 35 órára rö­vidítik le (az igényesebb mun­kahelyeken 30 órára). # » • Lényegesen fokozódik a dolgozók anyagi jóléte, emel­kedik kulturális és műszaki színvonala. A nehéz fizikai munkát gépek végzik majd. • » • A Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat a terme­lés abszolút térfogatában, az­után az egy lakosra eső ter­melésben 1971-1980: Fokozatosan eltörlik a lak­bérfizetést valamennyi lakos számára. m m m Minden család — az új há­zasok ls — komfortos lakást kap. Ingyenes lesz a kommuná­lis közlekedés (a villamos, az autóbusz, a trolibusz, a föld­alatti). • * • Fokozatosan áttérnek az in­gyenes közétkeztetésre. (A vállalatok és intézmények, valamint a kolhozok terme­lésben dolgozó alkalmazottai térítés nélkül kapják az ebé­det.) • • • Ezen Időszak utolsó éveiben már ingyenes lesz a közszol­gáltatás, így a víz, a gáz és a fűtés. A szovjet társadalom meg­közelíti a szükségletek sze­rinti elosztás elveinek meg­valósítását, megvalósul az egységes népi tulajdonra való fokozatos átmenet. így épül ki lényegében a Szovjetunióban a kommunista társadalom, melynek teljes kiépítését az ezután követke­ző időszakban érik el. A fogyasztási cikkek bősége Nézzük meg, .hogyan fokozódik az évi élelmi­szerfogyasztás a követke­ző tíz év alatt. Az 1961—1970-es évek­ben az élelmiszerek fo- . , gyasztása így emelkedik: t , do lS°?* k e> sem növényi zsírok 100 száza- t u?J á k kepzelni, milyen óriási lékkai tolás 120 száza- e r°f° rrás számunkra, a kapita­lékkal! zöldségfélék 130 lizmu s jármában sínylődök szá­ízázalékkal, gyümölcsfo- í 1 1 ? a z fp K P T " " gyasztás csaknem 400 Igyekezzetek a kitűzött terve­százalékkal. Ugyanakkor k e* mielőbb teljesíteni Az x < . , ,« „.„i egész világ reménnyel tekint a az egészségügyi követel- s* ovjetun i§ felé é s y bízi k, hog y ményeknek megfelelően a párt programját si kerrel meg­csökken a kenyérgabona- valósítjátok. Ezzel az emberek šs a burgonyafogyasztás, millióit mentitek meg, akik kü­Ez azt jelenti, hogy a ki- lönben a kizsákmányolás mo­váló minőségű, értéke- csarába pusztulnának ... sebb termékek hódítanak ARTHUR STONE, nagyobb teret az élelme- amerikai munkás, jelenleg zésben. munka nélkül. t»v TK r m^ SZet eľľ , !? k°,l 6JÍÍ fn a Nálunk Amerikában most vál­többi közszükségleti cikkek fo- munkanélküliek gyasztása s. A következő 20 ev « várakozik egy tá­t 1 wK„ 8H y l a h kOS rf- "Vít n n*" "V" levesre. Sokak vasúti va­tob b ľfrr .^* „ T gonokban kénytelenek hálni. 450 százalékkal tobb kulturális Nehéz g munkás sorsa nálun k. igényeket ktelegito c.kk jut A Ha nem ért a tőkés ren d_ bútorgyártás 500 százalékkal szerrel nem kap munkát E z növekszik. a társadalom már bomlásnak Ebben mutatkozik meg a indult. Ha fiatalabb lennék, el­kommunlzmus döntő fölénye a mennék a Szovjetunióba. Saj­kapitalizmus felett, ez a kérdés nos, már 62 éves vagyok... pedig közvetlenül érint minden- WILLIAM SUPPER, kit. minneapolisi munkás šzovf'etunm USűL 1,116000 525000 k jutóid fäfflMztád iu k M i uÉŠľ' mS HS 111 k ty i M i uÉŠľ' mS m 566 k Mi 11 16 k cuáp-r u n A kalinini Proletár textilüzemben 24 óra alatt közel 1 mil­lió méter anyagot készítenek. Müveit emberek országa Amikor az első szovjet szput- tudomány és a kultúra fejlesz­nyik körülrepülte a Földet, s a téséről, ha az 1957—1958-as halálra vált burzsoázia kutatni években az Ilyen irányú egy kezdte e kiváló tett okait, az főre eső kiadást összehasonlít­USÁ-ban külön kormánybizott- juk a kapitalista államok ha­ság'ot létesítettek, hogy többek sonló kiadásaival (amerikai dol­között megvizsgálja a szovjet és az amerikai Sf ^ "/ ľJ . iskolaügy közötti különb- Sá séget. E bizottság követ­keztetéseiben az ameri­kai iskolaügyet marasz­talta el. Az amerikai bur­zsoázia kénytelen volt megállapítani, hogy a Szovjetunió az Iskolaügy, a kádernevelés területén már elérte és megelőzte Amerikát 1 A szocializmus legádá­zabb ellenségeiben sem merül fel kétség afelől, hogy a Szovjetunióban a művelődés soha nem lá­tott módon virágzik : A szovjet főiskolákon napjainkban 2 400 000 if­jú tanul, kétszer annyi, mint az európai kapitalista ál- lárra átszámítva): Szovjetunió lamokban összesen. A Szovjet- 120, USA 43, Nagy-Britannia 38, unióban 1240 000 dolgozó ta- NSZK 35,5 dollár, nul 30 önálló távtanulási s esti A forradalom előtt a Szovjet­főiskolán, valamint 880 távta- u nió keleti köztársaságaiban nulásl s esti egyetemi tanszé- — Kazahsztánban, Üzbégisztán­ken. ban, Türkméniában, a Kirgiz A Szovjetunióban az egyete- SZSZK-ban és Tádzsikisztánban mek műszaki ágazatait 1960-ban — nem volt főiskola. Ma e 120 000 végzett mérnök hagyta köztársaságokban kb. 230 000 el, az USA-ban csak 38 000. főiskolai hallgató tanul. Ugyanebben az évben a Szóv- A következő 20 év alatt min­jetuniőban összesen 1116 000 den fiatal szovjet lakosnak le­okleveles mérnök volt, az USA- hetősége nyílik arra, hogy tel­ban csak 525 000. jes középiskolai végzettségre Jobban szemünkbe ötlik a tegyen szert. De a Szovjetuniót Szovjetunió nagyvonalú anyagi már ma is jogosan tartják a gondoskodása a művelődés, a világ legműveltebb országának. EZT ÍRTÁK, mondottak.. „Ha mindenki megérti e program lényegét, mindenütt fel­> vonják a béke lobogóit." An-Nahar, Bejrut „A kitűzött cél kétségtelenül propagandaszerűen befolyásolja ' majd a világ elmaradott területein a rosszul táplált töme­i geket". Reuter, London „Az amerikainál ts magasabb életszínvonal elérésére kitűzött | szovjet terv tulajdonképpen egy gazdasági felhívás, amit a Nyu­, gatnak el kellene fogadnia. E terv hosszan tartó békén alap­tszik." Citizen, Ottawa „A fejlődés tervezett flteme kissé megdöbbentő, mégsem kell L utópisztikus álomként elvetni az ingyenes közlekedést, lngye­Jnes fűtést, stb. nyújtó ország képét." Scotsman, London „Az SZKP programja a világproletariátus reményeinek dala, melynek megvalósítása új korszakot jelent az emberiség kom­j muntsta társadalomba vezető útján." Dolores Ibarrurl „Régen glmúlt az az idő, amikor az amerikaiak egy mo­j sollyal elintézhették a gazdasági fejlődés kommunista terveit". New York Times „A Szovjetunió bebizonyította a szocialista tervezés fölényét l o kapitalista tervezés fölött a lakosság életszínvonala emelé­sének területén. Ragyogó példával szolgál Ázsia, Afrika és Dél­) Amerika elmaradott országai számára. A program megvalósí­) tásával kapcsolatos sikereket éber figyelemmel kíséri az egész l világ". Sardar Mubark Slngh, az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt elnöke Ül SZÖ 5 • 1961. december 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom