Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-22 / 354. szám, péntek

Az SZLKP KB 1961. december 14-16-án tartott ülésének vitája Az ifjúság nevelése legyen megfele'ő színvonalú VASIL BIĽAK ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Az SZKP XXII. kongresszusa után még komolyabban tudatosltjuk, meny­nyire időszerű Csehszlovákiában a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, az oktatás ős a nevelés további fejlesztéséről szóló határozata. Az a tény, hogy már a mi nem­zedékünk a kommunizmusban fog élni, a nevelés szakaszán elénk is olyan bonyolult feladatokat állit, amelyeket ma nehezen ítélhetünk meg összefüggéseiben és nehezen be­csülhetjük fel azok nagyságát. Amint a XXII. kongresszus anya­gaiból kitűnik, a Szovjetunióban je­lenleg több mint 2,5 millió főiskolai hallgató van, vagyis a Szovjetunió lakosainak több n.int 1 százaléka. Hazánkban ebben az évben főisko­láinkon rendes és rendkívüli formá­ban 111000 hallgató, vagyis a la­kosság 0,2 százaléka tanul. A Szov­jetunióban 1980-ig a főiskolákon több mint 8 millió hallgató lesz. Ha a Szovjetunió példája nyomán időbeli előnnyel akarunk dolgozni, s szük­séges, hogy így járjunk el, főisko­láink hallgatóinak számának 1980-ig legalább félmillió hallgatóra kell nö­vekednie. Ebből az egy példából is látható, milyen óriási feladatok áll­nak előttünk a káderek, a helységek biztosítása, laboratóriumok és tan­termek felszerelése stb. terén, még akkor is, ha a hallgatók fele alkal­maztatása mellett tanul. Nem mindenütt értékelik kellőkép­pen a nevelés kérdését. Számos szak­ágazat, vállalat, üzem és nemzeti bi­zottság nem dolgozta ki a káderek nevelésének hosszú tartamra szóló tervét. Teljesen egyetértek a CSKP KB legutóbbi ülésének megállapításával és azzal, arnlt Lenárt elvtárs ís hangsúlyozott beszámolójában: Ifjú­ságunk egészben véve hősles, szor­galmas, áldozatkész és nem rom­lott. Az Idősebbek mindig is bírál­ták a fiatalokat. Az ifjúság mindig más, mert nem akar megelégedni azzal, amit a múltból vett át, valami újat akar. Helyesen bíráljuk a tanu­lót, ha az Iskolában nem szorgal­mas, ha nincs jó viszonya a mun­kához, ha illetlenül viselkedik a lá­nyokkal, de nem bíráljuk jogosan, ha az ifjúság a'fal elképzeléseink­től eltérően öltözködik, ha a tánc­ban gyorsabb ritmust, több mozgást akar, mint az idősebb emberek. Az ifjúság körében végzett munka, a nevelőmunka ma sokkal bonyo­lultabb, mint bármikor a múltban volt. Az ifjúságot nem csupán a ma számára kell nevelnünk, hanem fő­ként a jövőnek, hogy elsajátítha'ssa az új technikát, a magasabb fokú munkaszervezést, hogy megállja a helyé! az életben. A társadalom számára neveljük, amelyben a mun­ka az ember számára elsőrendű szük­séglet, öröm lesz. Az ifjúság ^eve­lésében mérhetetlenül fontos a sze­mélyes példamutatás. Az ifjúságtól megköveteljük, hogy lelkesedjék, a legnehezebb szaka­szokra menjen dolgozni, hogy hősie­sen oda menjen, ahol szükség van rá. Ezt azonban még nem sikerült elérnünk. Például Szlovákiában az idén a főiskolákat 2292 végzett növendék hagyta el, közülük 48 ment a kije­lölt munkahelyre, vagyis 2,1 száza­lék. Hogy ifjúságunk miképpen fog­lalja el helyét, ahol szükség van rá, hogyan kapcsolódik be az építő munkába, eszerint fogjuk értékelni az iskolát, a tanszéket, a fakultást és a pedagógiai dolgozókat. Felszólalása további részében Bilak elvtárs hangsúlyozta, az ifjúságnak az üzemekben, valamint az építkezé­seken való nevelése és a munka­fegyelem közötti összefüggést. A Központi Bizottságnak nyomaté­kosan felhívja figyelmét a társadal­munkban mutatkozó rossz jelenségek­re, a burzsoá erkölcs csökevényeire. Az államfegyelem minden egyes meg­sértése rossz hatással van a fiatal nemzedék erkölcsi fejődésére. A szo­cialista rendszer a döntések eddig soha nem látott demokratizmusát hozta létre. Hazánkban a funkcioná­riusok száma százezrekre tehető, a nép a szó legszorosabb értelmében maga uralkodik és ezért fontos, hogy a gyermekek szüleikben, idő­sebb rokonaikban a kommunista er­kölcs, az áldozatkészség és a lel­kesedés jó példáit lássák. A nemzeti bizottságoknak az is­kolaügy és a kultúra szakaszán vi­selt nagy felelősségéről Bilak elv­társ a következőket mondotta: A leg­csekélyebb mértékben sem akarjuk csökkenteni a nemzeti bizottságok óriási jelentőségét és nagy erőfeszí­tését az iskolarendszer fejlesztésé­nek biztosításában. De emellett nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy jobb munkaszervezés mellett és ha felelősségteljesebben közeled­nének az ifjúság nevelésének kérdé­seihez, nem szabadna előfordulnia, hogy évről-évre az iskolaépítésre szánt eszközökből több millió korona fennmaradjon, s emellett tovább tart­son a többmflszakos tanítás. A gazdaság az állam katonai erejének alapja EGYD PEPICH ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Egy újabb háború, amelyet az Im­perialisták terveznek, hangzik az SZKP programjában, pusztulással fe­nyegeti az emberiséget — mondotta felszólalásának bevezető részében Pepich elvtárs. Már e háború előké­születei Is az emberek millióinak szenvedést és nélkülözést okoznak. Az agresszív erők rendkívüli akti­vitást tanúsítanak, s nem akarnak lemondani a provokációkról. Az SZKP XXII. kongresszusán Jó­váhagyott program a világbékéért vívott harc nagy programja. A je­lenlegi nemzetközi politikai helyzet marxista-leninista elemzése újból megerősítette, hogy a szocialista or­szágoknak és az összes békeszerető erőknek egy újabb világháború elő­készítése ellen vívott harca a világ jelenlegi fejlődésének fő tartalmát képezi. Az irányítás megjavításáért VIKTOR PAVLENDA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Harmadik ötéves tervünk feladatai egészben véve és az egyes évekre felbontva is, mennyiségileg, de főként minőségileg olyan Igényesek, hogy teljesítésük csak akkor lehetséges, ha a társadalmi irányítás színvonala ennek megfelelő színvonalú lesz. Az irányítás hatékonysága az új területi szervezés feltételei között megköveteli, hogy ez az irányítás megfeleljen a termelőerők és -viszo­nyok adott fokának és további fej­lődésének is. Az egyik fő cél, amelyet a társadalmi irányítás területén fo­ganatosított intézkedéseink követnek, a központi irányítás hatékonyságának növelése. Ezen elv megvalósítása fo­lyamán azonban néha ellenkező, a legnagyobb mértékben nem kívánatos jelenségek tanúi vagyunk, amikor is a központi Irányítás elszakad az élet­től. Meg kell oldani a központi irá­nyító szervek olyan munkamódsze­reinek kérdését, amelyek jobban megfelelnének a legutóbbi Intézkedé­sek szellemének. Ez annyit jelent, hogy elvben meg kell oldani, azt a kérdést, hogy központi Irányító szer­veink bátrabban előnyben részesítsék az irányítást, ' a szervező-irányító­munka igazi lenini értelmezését a hivataloskodással szemben. A szocialista társadalmi viszonyok számára a bürokratikus hivatalosko­dás teljesen idegen. A demokratikus centralizmus érvé­nyesítése az irányításban, — jelen­legi és jövő feltételei szempontjából — olyan kérdés, amelynek megoldása Igen konkrétan befolyásolja előreha­ladásunkat valamennyi szakaszon, főként a népgazdaság területén. A dolgozók részvételének növelése az irányításban, a helyi szervek bő­vült jogkörének semmi esetre' sem szabad azt jelentenie, hogy lebe­csüljék az trán/ítás fontos lenini el­vét, a kitűzött faladatokért való sze­mélyes felelősség elvét A teKintélv és a személyi kultusz tartalmának az irányítás hatékony­sága szempontjából helyes megha­tározásával kapcsolatban Pavlenda elvtárs többek közt rámutatott a sze­mélyi kultusz helytelen értelmezésé­nek egyes elemeire, olyan nézetekre, amelyek a személyi kultuszt a te­kintéllyel azonosítják. Ogy vélem — mondotta, — hogy a szocializmus­nak olyan szüksége van „a tekin­télyre", mint egy darab kenyérre, de természetesen olyan „tekintélyre", amely a dolgok ismeretén, azok pár­tos, elvszerű elintézésén, az embe­rekkel való bánásmód képességén és az emberek tevékenységének irányítá­sán alapul. A pártszervezetek, a dol­gozók kollektíváinak feladata minden téren támogatni a tekintélyt, s ugyan­akkor következetesen gondoskodni arról, hogy megakadályozzák minden olyan elem létrejöttét, amely a te kintélynek személyi kultusz vn'ó nem kívánatos kibontakozására ve­zetne. Míg fennáll az imperializmus és szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt nem valósul meg az általános és teljes leszerelés, s nem lesz végle­gesen biztosított a világbéke, mind­addig a kommunista pártok politiká­jában elválaszthatatlan egységet ké­pez a haza építése és védelme. Az állam katonai erejének legfon­tosabb alapját gazdasága képezi. Ez annyit jelent, hogy a szocialista haza védelmében részt vesz az egész nép, minden becsületes ember, aki lelkiismeretesen hozzájárul a terme­lőerők felvirágoztatásához, társadal­munk tökéletesebb megszervezéséhez, az ember boldogságának és elége­dettségének megteremtéséhez. Erőn­ket és harci felkészültségünket a gyárakban és a mezőkön folyó mun­Ifa, s annak eredményei, a tudo­mány és a kultúra eredményei, a kommunista nevelés és öntudat fej­lődése biztosltja. A haza építését és védelmét egymással összefüggés­ben kell értelmeznünk. Az ember javára MICHAL ŠUŠKA elvtárs felszólalásá­ban a munkahigiénia és biztonság egyes kérdéseivel foglalkozott. Rámu­tatott, hogy az utóbbi években még komoly problémája a szilikózis főként a bányászoknál, valamint az ipari dol­gozóknál, az öntőknél, és az öntvé­nyek tisztogatóinál. A gazdasági munkában fontolóra kell vennünk, hogy mit jelent gazdaságunk számára minden egyes ember megbetegedése. Šuška elvtárs felszólalása további részében az ifjúság nevelésének kér­déseit taglalta s rámutatott, hogy a propagandista munka tapasztalatai megerősítik Lenárt elvtárs beszámoló­jában elhangzott számos javaslat he­lyességét. Igen fontos, hogy az iskolák együttműködjenek a kutatóintézetek­kel, főiskolákkal és más nevelőintéz­méayekkel. Lenini módon o'duk meg az ifjú értelmiség nevelésének problémáit PAVOL MACÜCH ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Macúch elvtárs a bratislavai ság nem fogadta el. A bratislavai or­orvosi fakultás néhány problé­májával foglalkozott. Az orvosi fa­kultáson az iskola és az élet kap­csolatának kérdésében számos ellen­tétes nézet merült fel — mondotta. Egyesek azt hitték, hogy az orvosi tanulmányok tantervébe be kell ik­tatni a fizikai munkában való kö­telező részvételt, mások viszont azt a nézetet vallották hogy a fizikai munkát jobb a szünidő idejére ha­lasztani, stb Az a felfogás, amelyet a bratislavai orvostudományi fakultá­son a CSKP KB-nak az iskola és az élet kapcsolatáról szóló határozata közzététele után rövidesen kidolgoz­tak. néhány túlságosan radikális vál­toztatást tartalmazott, főként az évi vosl fakultáson a tanumányok át­szervezésének egy évi tapasztalatai után sokkal előnyösebbnek mutatko­zott áttérni az országos viszonylat­ban megállapított alapelvekre és for­mákra. Pártunk helyesen, bölcsen és elő­relátóan közeledett az idősebb nem­zedék iránti viszony kérdéséhez, a lehetőségek és utak széles skálájá­ból merített, hogy az értelmiséget megnyerjük a szocializmus építésé­nek. Az orvosi fakultáson — mon­dotta — ahol két éven át vezető tisztséget töltöttem be, nem voltak helyes nézeteink az Idősebb értel­miség átnevelésével kapcsolatban. Nem hittünk abban, hogy megválto­zik öntudata és nem becsültük kel­tanuimánvi szakaszok felosztása te- i jóképpen az idősebb egyetemi taná­kintetében s ezért az országos bizott- ! rok szaktudását. A XXII. kongresszus indítékai az eszmei neveló'munkában MATEJ LUČAN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Az SZKP XXII. kongresszusa ered-, ményeinek és pártunk Központi Bi­zottsága következtetéseinek megtár­gyalása megmutatja, mily nagy lé­pést tettünk 1956 óta pártunk ideo­lógiai egységének és népünk erköl­csi-politikai egységének megszilárdí­tásában. A XX. kongresszus egészséges áramlata megnyilvánult ideológiai munkánkban ís, főként abban, hogy megszilárdult az élettel való kap­csolata, s e munka sokoldalúbbá és hatékonyabbá vált. Ezért, amikor e napokban az SZKP XXII. kongresz­szusának eredményeiről tárgyalunk, amikor azon gondolkodunk, hogyan érvényesíthetjük alkotó módon a kongresszus következtetéseit a mi feltételeink között, szilárdan támasz­kodhatunk mindarra, amit a XX. Irongresszus óta végeztünk és nyu­godtan mérlegelhetjük munkánk to­vábbi javítását, a felmerülő hibák és fogyatékosságok erélyesebb kiküszö­bölését. Az SZKP XXII. kongresszusa — mondotta felszólalásának további ré­szében Lučan elvtárs — mérhetetlen indítékot adott pártunk Ideológiai munkájában ls és nekünk, akik, e szakaszon dolgozunk, valóban van min gondolkodnunk. A XXII. kongresszus megmutatta, hogy a kommunizmus győzelme szub­jektív feltételeinek megteremtése, vagyis az emberek tudatában lévő kapitalista csökevények teljes leküz­dése, a dolgozóknak a kommuniz­mus szellemében való nevelése a kommunista építés egyik alapvető feladata és feltétele marad. A fel­adat teljesítése minőségileg nagyobb igényeket támaszt a párt ideológiai munkájával szemben, mint a szocia­lizmus építésének időszakában. A távlati feladatok és a jelenlegi szükségletek megvilágításában ml is, az ideológiai szakasz dolgozói fon­tolóra vesszülk jövő munkánk fertal­mát és módszereit. Emellett arra a következtetésre jutunk, hogy társa­dalmunk fejlődésének már a jelen­legi szakaszában az ideológiai mun­ka elé nagyobb célokat, magasabb feladatokat tűzhetünk, mint eddig. Szükséges, hogy most, a CSKP XII. kongresszusa előkészítésével kapcso­latban párttevékenységünk valameny­nyi fokán alaposan értékeljük az ideológiai munka tartalmát, valamint e munka formáit és módszerelt, az Ideológiai . munka egész rendszerét. Ami az ideológiai munka tartalmát illeti, nem kétséges, hogy súlypont­jának. továbbra ls a gazdasági ne­velésen kell nyugodnia, de sok­kal többet kell tennünk annak érdekében, hogy még hatéko­nyabb segítséget nyújtson a párt­nak a népgadaságí feladatok telje­sítésében, amint erről Novotný elvtárs a CSKP KB utolsó ülésén be­szélt. Hatékonyabb segítséget kell nyűjtania főként az új technikának és technológiának a termelésbe való bevezetésében, a munkaszervezés megjavításában, a jó termelési ta­jsasztalatok népszerűsítésében. Egy­úttal azonban — amint ez a CSKP KB határozataiból egyértelműen követ­kezik — ideológiai munkánkban sok­kal nagyobb súlyt kell helyezni ar­ra, hogy dolgozóinkat helyes, kom­munista viszonyra neveljük a mun­kához, a szocialista tulajdonhoz, az egész társadalom érdekeihez. Pártunk Központi Bizottságának vezetésével. az Ideológiai munka a következő Időszakban még további fejlődést ér el és a pártnak.még ha­tékonyabb segítőtársa lesz a fejlett szocialista társadalom építése nagy feladatainak teljesítése során. A művészet he!yes értelmezéséről ANDREJ PLÁVKA ELVTÁRS VITAFELSZÓLALÁSA Az SZKP programja a kultúrát nem tekinti az érdekek öncélú megnyil­vánulásának, minden más történésen kívül álló különtevékenységnek, ha­nem hangsúlyozza, hogy a lakosság kulturális emelkedésétől nagymérték­ben függ a termelőerők fellendülése, a technika haladása, a termelés szer­vezésének javulása, a dolgozók tár­sadalmi aktivitásának fokozása, az életmód kommunista átszervezése, demokratikus alapjainak fejlesztése. Az SZKP XXII. kongreszusa és programjának kihirdetése után ne­künk — kulturális és művészeti dol­gozóknak — mélyen el kell gondol­kodnunk, hogyan használjuk kl alko­tó munkánkban a kongresszus gaz­dag kezdeményezéseit. Az SZKP XXII. kongresszusa a csehszlo­vák írók részére is újabb kimeríthe­tetlen erőforrást jelent további mun­kájuk terén. Ezért teljes mértékben egyetértünk azokkal a határozatok­kal, amelyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­ga fogadott el legutóbbi ülésén. A csehszlovák írók most minden ere­jükkel törekedni fognak alkotásaik magas fokú művésziességére. Nem lehet kétségbe vonni azt, hogy művészetünk és irodalmunk a fel­szabadítás óta nagy változásokon ment keresztül. A szlovák művészet jelentősége országos méretben is je­lentősen emelkedett. Irodalmunk ki­emelkedett a szűk keretek közül és szoros kapcsolatot tart fenn a cseh kultúrával. Ma már a szocializmus korszerű eszmei és esztétikai elvein épül. A szlovák művészet jelentősége nemcsak országos méretben növeke­dett. Nemzetközi téren is sikert arat. A Szlovák írószövetség tagjait, fő­képpen a fiatalokat mindenképpen igyekszik arról meggyőzni, hogy a le­hető legnagyobb mértékben közelít­sék meg új életünket, változásait és az új élet megismerése alapján írják irodalmi műveiket. Helyesnek tekintjük, ha a szerzők, főképpen a fiatalok, úgy a prózában mint a költészetben új művészi uta­kat keresnek. Hangsúlyozzuk, hogy a művészet helyes értelmezésén alapu­ló szocialista korszerűségen kívül nincs más korszerűség. Az a költe­mény, amelyet egocentrikus asszo­ciációs elképzelések ködösítenek, na­gyon keveset, vagy éppen semmit sem nyújt társadalmunknak. Művészetünk és irodalmunk egyre mélyebben hatol társadalmunk tuda­tába, valóban jelentős tényezővé vá­lik a szocialista ember nevelésénél. Az írók ezt megerősítik a munkások­kal a parasztokkal, diákokkal, az értelmiségiekkel folytatott beszélgeté­sek folyamán és éppen ezért erkölcsi felelősségünk tudatában vannak mű­veik írásánál. Az SZKP XXII. kong­resszusa és programja számukra is új korszakot nyitott az alkotó mun­kában. Az írók iparkodni fognak, hogy a kommunizmus tartalma és céljai visszatükröződjenek alkotá­saikban. A vasércbányák éohozél nem maradnak adósak FRANTIŠEK KUCHTA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA illeti, a vasércBánya vállalatnak ezen a téren is komfcly nehézségei vannak, amelyek abból erednek, hogy már a harmadik ötéves terv összeállításakor ellentétek merültek fel. E nehézségek mindenekelőtt a különféle bányagé­pekkel való Kísérletezésben rejlenek, beleértve a pótalkatrészeket is. Igen sokáig tart e gépek kifejlesztése, s amikor végre üzembe helyezik őket, már elavultak. E kérdések gyors meg­oldása a kutatóintézetek és a külön­féle tudományos intézetek feladata, mert a jövőben bányáinkban a mun­katermelékenység növelése céljából egyedül Így lehet tartalékukat sikere­sen feltárni. A vasércbánya vállalat a második ötéves terv utolsó éveiben, főként az ipar átszervezése után nem teljesítette feladatait. Megfeledkeztek a bányák műszaki előkészítéséről, a tervek ide­jében való elkészítéséről, az egyes építkezések Költségvetési és anyagi előkészítéséről stb. Ilyen körülmények között kezdték meg a harmadik ötéves terv összeállítását. Nagy segítséget jelentett számunkra — mondotta Kuchta elvtárs — az 1960 végén meg­tartott műszaki pártaktíva Következ­tetései nemcsak az 1961. évi beruhá­zási építkezés helyzetét tisztázták, hanem megmulatták az utat az ötéves terv további éveire vonatkozólag is. Ami az 1962. évi terv előkészítését ÜJ SZÓ 5 * 1861. december 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom