Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-01 / 333. szám, péntek

'Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLQYAKIA KO HH UN ISTA PARTJA KOZPOMT1BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. dccember 1. péntek * 30 fillér * XIV. évfolyam, 333. szám A KOMMUNIZMUS műszaki-anyagi alapja A Szovjetunió Kommunista Párt­jának programja a kommunizmus műszaki-anyagi bázisának megte­remtését tűzi ki a párt és a szov­jet nép fő gazdasági feladataként a következő két évtizedben. Ez a célkitűzés a szocialista rendszer megingathatatlan erejét mutatja. Akkor, amikor a legfejlettebb ipar­ral rendelkező tőkés országokban a termelés növekedésének üteme csökken, vagy sok esetben egy helyben topog a Szovjetunió ilyen gigantikus célt tűzött maga elé. A szovjet nép — annyi hőstett végrehajtója — megkezdte a tudo­mányos-műszaki forradalom meg­valósítását, amely nemcsak a kommunizmusba vezető fokozatos átmenet számára nélkülözhetetlen, hanem alapvetően megváltoztatja a világ erőviszonyait is. A kapita­lista országok mind az összter­melésben, mind az egy főre eső termelésben lemaradnak, és a szo­cialista rendszer nyilvánvaló el­sőbbséget szerez a termelés, a munkatermelékenység és az élet­színvonal területén egyaránt. A Szovjetunió már most hatal­mas iparral rendelkezik. A tech­nika egész sor ágazatában túl­szárnyalja a legfejlettebb tőkés államokat. A kommunista társada­lom megteremtése azonban a ter­melőerők még nagyobb növekedé­sét követeli meg. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjáról beszélve, tudnunk kell, hogy mi mindent foglal magában: az ország teljes villamosítása; a népgazdaságban a vegyianyagok széleskörű alkal­mazása; új, gazdaságilag hatékony ágazatok, energia- és anyagfajták fejlesztése; a természeti-, nyers­anyag- és munkaerőforrások cél­szerű kihasználása; a tudomány és a gyakorlat szerves egybekapcso­lása; a tudomány és a technika gyors előrehaladása; valamint a dolgozók magas szakképzettségé­nek és kulturális színvonalának elérése. A kommunizmus műszaki-anyagi alapjának megteremtése nemcsak a gépgyártás nagyméretű növelé­sét követeli meg, hanem az ener­giatermelés, a vegyipar és a fém­gyártás gyorsütemű fejlesztését is. A villanyáram termelés például két évtized leforgása alatt 2700— 3000 milliárd kilowattórára nö­vekszik, és az 1960. évi 9—10-sze­rese lesz. Az acélgyártás négy­szeresére, 250 millió tonnára emelkedik. A nehéziparnak megfe­lelően növekszik a közszükségleti ipar termelése is, úgy, hogy foko­zatosan át lehessen majd térni a szükségletek szerinti elosztásra. Ennek a kommunista alapelvnek a realizálása megköveteli a munka nagyfokú termelékenységét, a kü­lönféle árucikkek és közszolgálta­tások forrásainak gazdagságát. Emellett gondolnunk kell arra, hogy az emberek igényei is állan­dóan fejlődnek. Magától értetődik tehát, hogy a kommunista társa­dalomnak olyan technikát kell fejlesztenie, amely az embereknek nemcsak a mai élet szemszögéből vett igényeit tudja kielégíteni, ha­nem a fejlődés során kialakuló új szükségleteit is. A kommunista társadalom épí­tésének programja azonban nem csak termékbőséget jelent, hanem rövidebb munkaidőt és minden olyan feltétel megteremtését ís, amely a munkát az ember első­rendű életszükségletévé teszi. A gigantikus méretű termelőerő­kön kívül ide tartozik a gépesítés és az automatizálás a termelés magas színvonala, a rövidebb munkaidő és a dolgozók szaktu­dása, öntudatossága. Mi teszi lehetővé a Szovjetunió számára a világ leghatalmasabb iparának megteremtését? Az, hogy teljes mértékben ki tudja hasz­nálni természeti, anyagi és mun­kaerőforrásait. A szocialista tár­sadalomban senkit sem károsít meg a lehető leggyorsabb műszaki haladás, egyetlen ember munkáját sem rabolja el, senki nem esik ki a termelési folyamatból. Ellen­kezőleg! Minél gyorsabb a fejlő­dés üteme, annál nagyobb hasznot jelent a közösségnek és minden egyes tagjának. Egészen más a helyzet a kapitalista társadalom­ban. Ott a termelés alakulását nem a társadalom érdekei, hanem maroknyi nagytőkés számára a le­hető legnagyobb nyereség biztosí­tására törekvő embertelen hajsza irányítja. így például az USÁ-ban, a legfejlettebb imperialista állam­ban a hozzáférhető adatok szerint, a gépiparban az automatizált rész­legek az egész termelés 3,5—10,7 százalékát teszik ki. A termelés ilyen fokú automatizálása mellett — amely más ágazatokban a fenti részarányt természetesen távolról sem éri el — az amerikai sta­tisztikai adatok szerint évek óta 4—5 millió a munkanélküli. Mind­ez azt mutatja, hogy a gyors mű­szaki fejlődést okozó forradalmi változás a korszerű nagyiparban antagonisztikus ellentétben áll a tőkés termelési viszonyokkal. Ma már egyes burzsoá szakem­berek is kezdik elismerni azt a tényt, hogy csakis a kommunista társadalom termelési viszonyai te­szik lehetővé a széleskörű auto­matizációt és emelik fel a tudo­mányt és a technikát a kapitalista államok számára soha el nem ér­hető szintre. Tavaly a Szovjetunió­ban 120 ezer mérnök fejezte be tanulmányait, az Amerikai Egye­sült Államokban csak 38 ezer. A szovjet főiskolákon négyszer annyi hallgató Végzi tanulmányait, mint Nagy-Britannia, Franciaor­szág, NSZK és Olaszország egye­temein együttvéve. A szovjet tudó­sok nagyszerű munkájának ered-, ménye a világűr kapujának meg­nyitása az emberiség előtt és az atomenergia felhasználásában el­ért vezető szerep. A szocialista társadalom oly hatalmas erőket szabadít fel, amelyek biztosítják a művelődés, a termelés és technika színvonalának óriási növekedését. A kommunista rendszer győzel­mének döntő feltétele, hogy a munka termelékenységében döntő fölényt érjünk el a legfejlettebb kapitalista államokkal szemben. A Szovjetunió a következő évti­zedben gazdaságilag megelőzi az USÄ-t, a legnagyobb és leggazda­gabb tőkés országot, és a világon íz első helyet foglalja el az egy főre eső termelésben. Ez teremti meg az alapot ahhoz, — amint azt az SZKP programja is hangsú­lyozza —, hogy a szocialista tár­sadalmi viszonyok fokozatosan kommunista társadalmi viszonyok­ká alakuljanak, továbbá, hogy a termelés lehetővé tegye a társa­dalom és valamennyi tagja szük­ségleteinek bőséges kielégítését. A N EMZETGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJA Biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését Újabb törvény lép életbe A Nemzetgyűlés a párt és a kor­mány képviselőinek jelenlétében foly­tatta csütörtöki tanácskozásait. Zdenek Fierlinger megnyitó szavai után a program hatodik napi­rendi pótjának tárgyalása következett. O t a k a r S i m ú n e k miniszterel­nökhelyettes ésaz Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót a népgazda­ság jelenlegi helyzetéről, és az 1962­es évi terv előirányzatok feltételeiről. Simünek elvtárs részletes beszá­molójához többen hozzászóltak. Első nek losef Cérnák képviselő, a plzeni Lenin Müvek helyzetéről tájé­koztatta a Nemzetgyűlést. Hangsú­lyozta, hogy a Lenin-Müvekben az utóbbi években komoly eredményeket értek el, amelyek egyebek között a munkatermelékenység emelésének és a termelési folyamat lerövidítésének köszönhetők. Nem mondható el ugyanez az idei terv teljesítéséről. A nehézségek már az első negyedév­ben kezdődtek. Problémák merültek fel a gépek összeállításával kapcso­latban, amelyek azután megnehezí­tették a termelés folyamatos szerve­zését, ami a terv nem teljesítéséhez vezetett. Minden gép és berendezés, amely a Lenin-Művekben készül, nagy és fontos beruházási egység része. A Lenin-Müvek késése tehát befolyásol­ja az egész beruházási egység üzem­be helyezését. A dolgozók' arra töre­kednek, hogy lemaradásukat az év végéig a lehetőségek szerint be­hozzák. A következő felszólaló Jaroslav Miska képviselő volt, a Szocialista Munka Hőse, tavasz óta az ostrava­karvinai szénkörzet vállalati egyesü­lésének igazgatója. Simünek elvtárs az ostravai bányákra vonatkozó sza­vaira válaszolt. Kijelentette, hogy a bányászoknak nagy gondot okoz a terv nem teljesítése. Nagyon jól tud­ják, mit jelent minden tonna szén népgazdaságunknak. Ű, aki serdülő kora óta bányász, ismeri a nehéz hi­vatás minden csínját-bínját, ismeri társait, nemegyszer felelősségének teljes tudatában kijelentette, hogy megfelelő szervezéssel és irányítással A jó gazda mindig talál munkát A Nová Dedirtka-i szövetkezeti ta­gok az ősziek vetését már hetekkel ezelőtt befejezték. Nemrég végeztek a kukoricatöréssel, s hátra van még a mélyszántás egy része. — Mit fognak csinálni, ha min­den munkát elvégeznek? — kérdem Kiss fenőt, a szövetkezet elnökét. — A jó gazda rňindig talál mun­kát a ház tájékán — mondja az el­nök és egész sor feladat megoldá­sáról beszél, amit a télen el sze­retnének végezni. A járás hosszas harc után engedélyezte az egyhek­tárnyi üvegház építését. Ezzel a szövetkezeti tagok régi vágya telje­sült. Nová Dedinka alig 20 km-re fek­szik Bratislaoától, az összeköttetés kifogástalan, s így a zöldség értéke­sítésére igen jó feltételek kínál­koznak. Az üvegházhoz szükséges fű­tőszerkezetet már megrendelték. Az építkezéssel járó munkálatokat ma­guk végzik. De ne gondolja senki, hogy valami egyszerű tákolmányról van szó. A hatalmas méretű üveg­házat télen fűteni fogják. A költ­ségvetésben gondoltak a kazánra és a szükséges fűtőtestekre is. A ta­gok nagy kedvvel fogtak az üveg­ház építéséhez, ami érthető, hiszen az ifjúság állandó téli foglalkozta­tottságának biztosításáról van szó. A szövetkezeti tagoknak a legna­gyobb gondot az idén a kukorica­törés okozta. November elején már a szárítókban volna a helye ennek az értékes takarmánynak, a Nová Dedinkaiak azonban megkéstek ve­le és csak nemrégen fejezték be a törést. Ismerve a szövetkezet szor­galmas népét, az igyekvő földműve­seket, kissé meglepő az elmaradá­suk. Az elnököt kérdezzük, miért késtek el annyira a töréssel. — Az idén sok kukoricát ter­meltünk — hangzik a válasz. Egyéb-! ként a töréssel minden évben elég gondunk és bajunk van. Eddig kéz­zel, minden gépi segítség nélkül törtük a kukoricát. Ezért hát lema­radtunk. jövőre azonban új módszer­rel, éspedig SZK-3-as kombájnnal kezdjük meg a betakarítást. Amint az újságokban olvasom, Szlovákiá­ban már sok helyütt ezzel a géppel törik a kukoricát. Erre a munkára azonban előre fel kell készülni és új szárítókat kell építenünk. Amint a szövetkezet elnökének beszédéből kitűnik, a télen, éppen elég tennivalójuk akad és nem kell attól tartani, hogy a tagok tétlen­kedni fognak. f-y minden aknában elérhető a terv tel­jesítése. Akkor bizonyította ezt be, amikor a Fučík-Bánya igazgatója lett, azé a bányáé, amely öt éven keresz­tül nem teljesítette a tervet. Három hónappal azután, hogy átvette a bá­nya igazgatását, kigyulladt a vörös csillag a Fučík-Bánya felett is. A párt és bányásztársai segítségévei új funkciójában is mindent megtesz az­ért, hogy az ostrava-karvinai szén­körzet behozza a lemaradást. Tudja, hogy egyetlen bányásznak és techni­kusnak sem közömbös a terv teljesí­tése vagy nem teljesítése. Ezt azzal bizonyították, hogy önként lemondtak a rövidített munkaidőről. A kormány a Dukla-Bányában tör­tént katasztrófa és a bányatüzek után csökkentette az ostravai szénterület tervét. A terv csökkentése lehetővé teszi, hogy alaposan felkészüljenek a jövő esztendőre, következetesen vég­rehajtsák a biztonsági intézkedéseket. Hogyan teljesítik az ostravai bányá­szok a csökkentett tervet? Október­ben és novemberben 97 S00 tonna szénnel többet termeltek. Ahhoz, hogy a következő évben az ostravai bá­nyák ne okozzanak annyi gondot a iwpgazdaságnak, feltétlenül szüksé­ges a gépesítés fokozása. Kéri a je­lenlévő illetékes minisztereket, tegye­nek meg mindent, hogy a hatáskörük­be tartozó gyárak minőségben, meny­nyiségben és hafáridőben egyaránt tartsák be az ostrava-karvinai szén­körzettel szembeni kötelezettségeiket. Rudolf Barák miniszterelnök­helyettes, a nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság elnöke két interpellációra válaszolt a nemzeti bi­zottságok szakosított tervezésére és a javítóműhelyek anyagellátására vo­natkozóan. A déli szünet után Otakar Šimúnek elvtárs beszámolójához a következők szóltak hozzá: Vladimír Litvaj képviselő a beruházási építkezések fogyatékossá­gaira mutatott rá. Helyesnek tartja a CSKP KB határozatát, hogy főleg a fontos központi építkezésekre vetik a fo súlyt, és csökkentik a befejezetlen építkezések számát. Josef Borűvka képviselő a mezőgazdaság problémáit elemezte. Bírálta, hogy a kutatás szakemberei (Folytatás a 2. oldalon) Sí*' i«t w M < iň^mrnm-m m;-** w „ ^ ' • : T f liifif év H n M A 2ĎÄR NAD SÁZAVOU-I GÉPGYÁR­BAN ÉPÜL HAZÁNK. EGYIK LEG­KORSZERŰBB GÉPCSARNOKA, AME­LYET 1963 MÁSODIK NEGYEDÉVÉ­BEN HELYEZNEK ÜZEMBE. KÉPÜN­KÖN: A SZERELŐCSARNOK VÁZA. (-E. Bican — CTK felv.) A kommunizmus építőinek neveléséről (ČTK) — Prágában megkezdődött a CSISZ Központi Bizottságának tel­jes ülése. Résztvevői azokról a fel­adatokról tárgyalnak, amelyeket a CSISZ-szervezeteknek kell teljesíte­niük a CSKP KB legutóbbi ülésének következtetései értelmében. A CSISZ KB teljes ülésén részt vesznek a CSKP KB, a KSZT a HESZ, a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség Köz­ponti Bizottsága, a Csehszlovák Poli­tikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság képviselői, s a CSISZ járási és kerületi bizottságainak elnökei is. Az ülésen Vladimír Vedra, a CSISZ KB elnöke tartott beszámolót a szö­vetség legközelebbi jelentős feladatai­ról. Értékes okmányokat kaptunk vissza a Szovjetuniótól Moszkva (ČTK) Csütörtökön átad­ták a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak azt a levéltári anyagot, amelyet a szovjet hadsereg 1941—45 között a Nagy Honvédő Háború évei­ben megmenteit. Tudományos szem­pontból nagyon értékesek a XIII. század és 1945 közti időből származó dokumentumok. Az átadásra vonatko­zó okiratot szovjet részről Firjubin külügyminiszterhelyettes, Belov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő levéltári főosztály vezetője,, csehszlovák részről Richard Dvorák moszkvai nagykövet írta alá. Csehszlovák Tudományos Ikadémia XIY/közgyülése fČTK) — Prágában csütörtökön, november 30-án megkezdődött a Csehszlovák Tudományos Akadénwa XIV. közgyűlésének ülése, melynek résztvevői — tekintettel az SZKP XXII. kongresszusának következteté­seire, a Csehszlovák Tudományos Akadémia új szervezési rendjére — megvitatják a csehszlovákiai tudo­mány feladatait. Az ülésen részt vesz Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, Antonín Klecka akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudomá­nyi Akadémia elnöke, dr. Jaroslav Pröcházka professzor, a Károly Egye­tem rektora és dr. Jifí Hájek, a kül­ügyminiszter helyettese. Zdenék Nejedlý miniszter, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia elnö­ke megnyitó beszédének elhangzása, a szerkesztő bizottság megválasztása atán Jaroslav KožešnHc akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia tudományos főtitkára tartott be­számolót A bratislavai Slovnaftba több újfajta gyártást ellenőrző berendezést küld­tek a szovjet dolgozók. Képünkön Fridolín BehúI szerelő és Karol Michal­Cík, a karbantartó-csoport vezetője megtekintik az egyik berendezést. (V. Pribyl — CTK — felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom