Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-04 / 306. szám, szombat
tartalom és a művészi szívónál fejlődésében. Széles körben elterjednek a népszínházak, feliemiül a tömeges műkedvelő tevékenység, a műszaki feltaláló tevékenység és a népi alkotó munka minden más formája. A tömegek műkedvelő tevékenységének fellendülésének alapján új, tehetséges írók, képzőművészek, zenészek és színészek tűnnek fel. A társadalom művészi kincsesháza a tömeges műkedvelő tevékenység és a hivatásos művészet összekapcsolásával tovább fejlődik és gazdagodik. A párt fáradhatatlanul gondoskodni fog róla, hogy az irodalom, a művészet, a kultúra felvirágozzék; megteremtsen minden feltételt az emberek tehetségének legteljesebb kibontakozásához; minden dolgozó megfelelő esztétikai nevelésben részesüljön; a népben kifejlessze az igényes művészi ízlést és kulturáltságot. A művészi elemek még nemesebbé avatják az ember munkáját és őt magát, szebbé teszik életét. A kultúra anyagi alapjának nagyméretű továbbfejlesztése végett biztosítjuk: — a könyvkiadás és a sajtó hatalmos arányú fejlesztését a nyomdaipar és a papírgyártás megfelelő bővítésével; — a könyvtárak, az előadó- és olvasótermek, a színházak, a klubok, a művelődési otthonok és a filmszínházak hálózatának bővítését; — az egész országot átfogó rádióhálózat építését, az összes Ipari és mezőgazdasági körzeteket átfogó televíziós állomások építését; — a népi egyetemek, a színjátszó együttesek és más • műkedvelő kulturális szervezetek széleskörű fejlesztését; — a mindenki számára hozzáférhető tudományos és műszaki laboratóriumok, műtermek és filmstúdiók széles hálózatának megszervezését, hogy mindenki dolgozhasson bennük, akiben törekvés és képesség van erre. A párt szükségesnek tartja, hogy egyenletesen helyezzék el a kulturális Intézményeket az ország területén, hogy a falu kulturális színvonalát ezáltal fokozatosan felemeljék a város színvonalára és biztosítsák a kulturális élet fejlődését az újonnan benépesült vidékeken. B.) AZ IRODALOM ÉS A MŰVÉSZÉT NEVELŐ SZEREPÉNEK FOKOZÁSA Az optimizmustól az életigenlő kommunista eszméktől áthatott szovjet irodalomnak és művészetnek nagy eszmei nevelő szerepe van. Kifejleszti a szovjet emberben az új világ építőjének tulajdonságait. Az irodalom és a művészet arra hivatott, hogy örömet szerezzen az emberek millióinak és lelkesítse őket, kifejezze akaratukat, érzelmeiket és gondolataikat, legyen eszmei gazdagodásuk és erkölcsi nevelésük eszköze. Az irodalom és a művészet fejlődésének fő vonala a nép életével való kapcsolat erősítése, a szocialista valóság gazdagságának és sokrétűségének igaz és magas színvonalú tükrözése az új, valóban kommunista jelenségek ihletett és igényes kifejezése s mindannak leleplezése, ami akadályozza a társadalom előrehaladását. A szocialista realista művészetben, amely a népiség és pártosság elvén alapszik, az élet bátor és újszerű művészi ábrázolása párosul a világkultúra minden haladó hagyományának felhasználásával és fejlesztésével. Az írók, a képzőművészek, a zeneművészek, a színházak és a film művészei előtt tág tér nyílik arra, hogy kibontakoztassák alkotó kezdeményezésüket, hasznosítsák magas fokú mesterségbeli tudásukat s kifejlesszék a művészi formák, stílusok és műfajok sokszínű skáláját. A kommunista párt gondoskodik az irodalom és a művészet helyes irányú fejlődéséről, eszmei és művészi színvonalukról, segíti az irodalmi és művészeti társadalmi szervezetek és alkotó szövetségek munkáját. C.J A NEMZETKÖZI KULTURÁLIS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE A párt szükségesnek tartja, hogy a népek kölcsönös megértésének és barátságának előmozdítására bővüljenek a Szovjetunió kulturális kapcsolatai a szocialista rendszer országaival és a tudományos és kulturális egyezmények kölcsönös cseréje a többi országgal. VI. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A c SZKP a kommunizmus szovjetunióbeli építését azon munka alkotó részfi59