Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

A komplex gépesítés révén megszűnik a kézi munka alkalmazása a rakodásnál és a nenéz munka mind a tő, mind a segédműveleteknél. Két evtized alatt tömegméretűvé vál>k a termelés komplex automatizálása, s mindinkább áttérnek a nagyfokú műszaki és gazdasági hatékonyságot biztosító automatUált műhelyek és vállalatok létesítésére. Meggyorsul a tökéletes automatikus vezérlésű rendszerek bevezetése. Széleskörűen érvényesülnek majd a kibernetika, az elektronikus számítógépek és vezérlő berendezések az ipar, az építőipar termelési ľolyamataiban, a közlekedésben, a tudományos kutatómunkában, a tervező és szerkesztő gyakorlatban, a tervszámításoknál, a számvitelben, a statisztikában és az igazgatásban. A nagyméretű beruházások szükségessé teszik az építőipar és az építőanyaggyártás gyors fejlesztését és műszaki tökéletesítését, hogy a népgazdaság szükségletei: biztosító színvonalon álljon; az ipari módszerek, a teljesen szerelt épületek mielőbbi bevezetésével, a nagykonstrukciójú tipizált tervek és ipari elemek szerinti építkezések meghonosításával az építési munkák határidejének maximális lerövidítését költségeinek csökkentését és minőségének javítását. Az S2.KI' arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy gyorsan növelje a közszükségleti cikkek termelését. Az ipar növekvő erőforrásait egyre inkább arra kell felhasználni. hogy sokoldalúan kielégítsék a szovjet emberek szükségleteit, a lakosság mindennapos és kulturális igényeit szolgáló vállalatokat és intézményeket építsenek és szereljenek fel. A könnyű- és az élelmiszeripar valamennyi ágának gyorsabb fejlődése mellett a nehézipar termelésében is növekszik a közszükségleti cikkek részaránya. A lakosságnak nyújtott szolgáltatásoknál is nagyobb mértékben használják fel a villanyenergiát és a gázt. A népgazdaság növekedése szükségessé teszi valamennyi közlekedési ág gyorsabb fejlesztését. A közlekedésben a legfontosabb feladatok: a közlekedési rendeltetésű építkezések és az útépítés bővítése, a népgazdaság és a lakosság szállítási szükségletei teljes kielégítésének biztosítása; a vasúti és egyéb közlekedés ellátása új technikával; a sebesség számottevő fokozása a vasutakon, a tengeri és folyami utakon; a közlekedés valamennyi fajtájának, mint az egységes közlekedési hálózat szerves részeinek, összehangolt fejlesztése. Megnövekszik a csővezetéken folyó szállítások részaránya. Egységes hajózható rendszer fogja összekapcsolni a Szovjetunió európai részének főbb belső víziútjait. Az egész országban szerteágazó és jó minőségű úthálózatot létesítenek. Az ország gépkocsi-állománya olyan mértékben nő, hogy biztosítani fogja a teher- és személyszállítási szükségletek teljes kielégítését, kiépül a gépkocsikölcsönzö állomások hálózata. A légiközlekedés a tömeges utasszállítás eszköze lesz, és kiterjed az ország összes vidékeire. Gyors ütemben továbbfejlődik a legújabb rakétatechnika, mindenekelőtt a légi közlekedésben, valamint a világűr meghódításában. Továbbfejlődik a hírközlés minden eszköze (posta, rádió, televízió, távbeszélő és távíró). Az ország minden vidéke jó és biztonságos összeköttetéshez jut, és minden vidékre kiterjed a televízió-állomások hálózata. A kommunizmus általánosan kiböíitakozó építése megköveteli az ipar mind ésszerűbb területi elhelyezését, ami társadalmi munkamegtakarítást, a körzetek komplex fejlesztését és gazdaságaik szakosítását teszi lehetővé, megszünteti a nagyvárosokban a lakosság túlzsúfoltságát, elősegíti a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését, az ország egyes vidékein gazdasági színvonalának további kiegyenlítődését. Időnyerés céljából mindenekelőtt azokat a természeti erőforrásokat használják fel, amelyek gyorsabban kiaknázhatók, és amelyek népgazdasági szempontbál a leghatékonyabbak. Nagyot fejíödik az ipar az Uráltől keletre fekvő területeken, amelyek felmérhetetlen természeti gazdagsággal, nyersanyag- és energiaforrásokkal rendelkeznek. • Az elkövetkező húsz évben Szibériában és Kazahsztánban újabb energiatermelő bázisok létesülnek az olcsó szénfajták lelőhelyein, valamint az Angara és a Jenyiszej vizienergiájának hasznosításával; biztosítják a kőolaj-, az érc- és fémlelőhelyek újabb kincseinek kiaknázását; számos új gépipari központ kiépítését; a Volga-mellék, az Ural, Észak-Kaukázus és Közép-Ázsia körzeteiben az energiatermelés. a kőolaj-, a gáz- és a vegyipar gyors fellendítését, az érclelőhelyek kiaknázását; a meglevő régi uráli és ukrajnai kohóipari bázisok fejlesztésével 32