Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-04 / 306. szám, szombat
MÁSODIK RÉSZ A SZOVJE TUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK FELADATAI A KOMMUNISTA TÁRSADALO M ÉPÍTÉ SÉBEN A KOMMUNIZMUS AZ EGÉSZ EMBERISÉG RAGYOGÓ JÖVÖJE A kommunista társadalom felépítése a szovjet nép közvetlen gyakorlati fel-: adatává vált. A szocializmus fokozatos átnövése a kommunizmusba objektív törvényszerűség, amelyet a szovjet szocialista társadalom egész megelőző fej-; lődése előkészített. . Mi a kommunizmus? A kommunizmus osztály nélküli társadalmi rendszer, amelyben a termelési eszközök egységes köztulajdonban vannak, ahol megvalósul a társadalom valamennyi tagjának teljes társadalmi egyenlősége, ahol az emberek sokoldalú fejlődésével együtt az állandóan fejlődő tudomány és technika alapján nőnek a termelőerők, ahol a társadalmi gazdagság minden forrása teljes bőségében buzog és megvalósul a nagyszerű elv: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint." A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgozók magas szervezettségű társadalma, amelyben megszilárdul a társadalmi önigazgatás, a társadalom javára végzett munka mindenki számára elsődleges létszükségletté, felismert szükségszerűséggé válik, képességeit mindenki a leghaszno-.sabban fogja gyümölcsöztetni a nép javéra. A magas fokú kommunista tudatosság, a munkaszeretet és a fegyelem, a tár-í sadalml érdekek Iránti odaadás — mindezek a kommunista társadalom embe-: rének Jellemző tulajdonságai. A kommunizmus a gyors tudományos és műszaki haladás révén lehetővé teszi a társadalmi termelés szakadatlan fejlesztését és a munka magas fokú termelékenységét, felfegyverzi az embert a legtökéletesebb és leghatalmasabb technikával, hatalmasra növeli az embernek a természet feletti uralmát, s lehetővé teszi, hogy mindinkább és mind teljesebben irányítsa a természet vak erőit. Az egész társadalmi gazdaság tervszerű szervezése eléri a legmagasabb fokot, megvalósul az anyagi és a munkaerőforrások leghatékonyabb és leg-; ésszerűbb felhasználása a társadalom tagjai növekvő szükségleteinek klelé-; gítésére. A kommunizmusban nem lesznek osztályok és teljesen megszűnnek azok a különbségek, amelyek a társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokban, továbbá a város és a falu között az életkörülményekben léteznek; a falu a termelőerők fejlettsége és a munka Jellege, a társadalmi viszonyok formál s az életkörülmények, valamint a lakosság Jóléte tekintetében a ^áros színvo-: nqlára emelkedik. A kommunizmus győzelmével az emberek térmelőtevékeny• ségében szervesen összekapcsolódik a szellemi és a fizikai munka. Az értelmiség nem lesz külön társadalmi réteg, a fizikai munkát végzők műveltségi és mű-: szaki színvonalukat tekintve, a szellemi dolgozók színvonalára emelkednek. A kommunizmus Ily módon véget vet a társadalom osztályokra és társadalmi rétegekre tagozódásénak, míg az emberiség egész történelme, kivéve az ősközösség Idejét, osztálytársadalmak történelme volt, ahol az ellentétes osztályokra tagozódás embernek ember által való ^zsákmányolásához, osztályharchoz, a nemzetek és államok közötti antagonlzmushoz vezetett. A kommunizmusban minden ember társadalmi helyzete egyenlő lesz, minderi embernek azonos lesz a viszonya a termelési eszközökhöz, egyenlőek lesznek a munka és az elosztás feltételei és egyenlőek lesznek a társadalom ügyeinek igazgatáséban való tevékeny részvétel feltételei. A társadalmi és az egyéni érdekek egysége alapján megszilárdul az egyén és a társadalom harmonikus viszonya. Áz emberek igényei, bár ezek az igények rendkívül változatosak lesznek, a sokoldalúan fejlett ember egészséges, ésszerű szükségleteit fogják kifejezni. A kommunista termelésnek az a célja, hogy biztosítsa a társadalom szakadatlan haladását, s a társadalom minden tagjának növekvő szükségletei, egyéni igényei és ízlése szerint Juttasson anyagi és kulturális Javakat. Az egyéni fogyasztási Cikkek teí.jes mértékben a társadalom tagjainak birtokába Jutnak, és azokkal ők rendelkeznek. A kommunista társadalom, amely a magas színvonalúan szervezett termeléseri 28
