Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

V. A MUNKÁSOSZTÁLY NEMZETKÖZI FORRADALMI MOZGALMA A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Legfőbb vívmánya a szocialista világrendszer. A győztes szocializmus példájával forradalmasltja a kapitalista világ dolgozóinak gondolkodását, az imperializmus elleni harcra lelkesíti őket, és roppant mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A tőkés társadalom méhében kialakulnak, gyarapodnak és megedződnek a szocializmus győzelmét biztosítani hivatott társadalmi erők. A nemzetközi porondon megjelent a nemzetközi proletariátus új osztaga, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai felszabadult, függő és gyarmati országok fiatal munkásmozgalma. Létrejöttek és növekednek a marxista-leninista pártok ezekben az országokban. E pártok mind tekintélyesebb, általánosan elismert nemzeti erővé, a dolgozók széles rétegeinek vezetőivé válnak. A nemzetközi forradalmi mozgalom óriási tapasztalatokat szerzett az imperializmus és a munkásosztály soraiban működő imperialista ügynökök ell«n folytatott harcban. Ideológiailag érettebbé vált, nagy szervezett erővel rendelkezik, s harcos támadó szellem jellemzi. Növekszik a dolgozók hatalmas tömegeit egyesítő szakszervezeti mozgalom szerepe. A kapitalista országokat állandó osztályütközetek rázkódtatják meg. Kibontakoznak a munkásosztálynak gazdasági és politikai érdekei védelmében vívott harci akciói. A munkásosztály, a dolgozók nemegyszer fenyegették a burzsoá osztályuralmát A fináncoligarchia abban az igyekezetében, hogy megtartsa hatalmát, az elnyomás módszerel mellett különböző fogásokat alkalmaz a munkásosztály és szervezetei becsapására és bomlasztására, a szakszervezeti mozgalom megosztására nemzeti és nemzetközi méretekben. Megvesztegeti a szakszervezetek, a szövetkezeti és más szervezetek vezető rétegét, növeli a munkásbürokráciát, jól jövedelmező állásokat juttat neki az iparban, a helyt közigazgatási szervekben, az államapparátusban. A kommunistaellenes és munkásellenes törvények a kommunista pártok betiltása, a kommunisták és más haladó munkások tömeges elbocsátása, a feketelisták bevezetése az üzemekben, az alkalmazottak „megbízhatóságának" ellenőrzése, « demokratikus sajtó ellen alkalmazott rendőri megtorló intézkedések, a sztrájkok fegyveres erővel való letörése — mindez saját diktatúrájának megőrzése céljából az imperialista burzsoázia kormányainak állandó módszerévé vált. Egyes kapitalista országok reakciós erői már képtelenek ellenállni a demokrácia és a szocializmus növekvő erőinek. A kapitalista államok harca és vetélkedése nem zárja ki, hogy a szocializmus és a munkásmozgalom növekvő ereje láttán bizonyos egység jöjjön létre köztük. Az imperialisták reakciós szövetségeket alakítanak, kölcsönös szerződéseket kötnek egymással, katonai tömböket szerveznek lámaszponlokat építenek, s ezeknek éle nemcsak a szocialista országok, hanem a forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen is Irányul. Egy sor európai állam reakciós burzsoáziája mái békeidőben megnyitotta országa kapuit a külföldi csapatok előtt. A burzsoázia az Októberi Forradalomból és a szocializmus győzelmeiből igyekszik bizonyos tanulságokat levonni. Ojabb eszközöket használ fel a tőkés rend fekélyeinek és bajainak leplezésére. Bár mindezek az eszközök bonyolultabbá teszik a forradalmi erők tevékenységét a tőkés országokban, nem tudják gyengíteni a munka és a tőke közti ellentéteket. Jelenleg kedvezőbb helyzet alakult ki a világban a munkásmozgalom számára. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer sikerei, a világkapitalizmus válságának súlyosbodása, a kommunista pártok tömegbefolyásának növekedése, a reformizmus ideológiai csődje — mindez lényegesen megváltoztatta az osztályharc feltételeit a dolgozók javára Még azoknak az országoknak a munkásmozgalmában is jelentős balratolődás megy végbe, amelyekben ma még erősek n reformizmus állásai Sok ország munkásosztálya, az új történelmi helyzetben, már a kapitalizmus megdöntése előtt is olyan intézkedések megvalósítására kényszerítheti a burzsoáziát, amelyek a szokványos reformok keretein túlmenve, létfontosságúak mind a munkásosztály és a forradalom győzelméért, a szocializmusért vívott további harcának fejlődése szempontjából, mind a nemzet többsége szempontjából. A munkásosztály a demokratikus és békeszerető erők egyesítésével kényszerítheti az uralkodó köröket, hogy szüntessék be az új világháború előkészítését, mondjanak le a helyi háborúk felrobbantásáról, a gazdaságot békés célolrra 16