Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

középpontjában a nemzetközi munkásosztály és édes gyermeke, a szocialista világrendszer áll. Jelenleg a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) harmadik programját fogadja el: a kommunista társadalom felépítésének programját. Az új program alkotóan általánosítja a szocializmus építésének gyakorlatát, figyelembe veszi a világ forradalmi mozgalmának tapasztalatait, és a párt kollektív gondolatát kifejezve, meghatározza a kommunizmus építésének fő feladatalt és alapvető szakaszait. A párt legfőbb célja, hogy felépítse a kommunista társadalmat, amelynek zász­laján ez áll: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint." Ebben ölt testet teljes mértékben a párt jelszava: „Mindent az ember nevében, az ember javára." A Szovjetunió Kommunista Pártja, a proletár internacionalizmushoz híven, mindig szem előtt tartja a harci jelszót: „Világ proletárjai egyesüljetekI" A párt úgy tekinti a Szovjetunióban folyó kommunista építést, mint a szovjet nép nagy­szerű, internacionalista feladatát, amely megfelel az egész szocialista világrend­szer érdekeinek, a nemzetközi proletariátus, az egész emberiség érdekeinek. A kommunizmus azzal teljesíti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájától, a háborű borzalmaitól, és meghozza a földkerekség minden népének a BÉKÉT, a MUNKÁT, a SZABADSAGOT, az EGYENLÖSEGET és a BOL­DOGSÁGOT. ELSŐ RESZ A KAP ITALI ZMUSB ÓL A KOMMUN IZ MUSBA VALÓ ÁTMEN ET AZ EMB ERISÉ G FEJ LŐDÉSÉ NEK ÜTJA I. A KAPITALIZMUSBÓL A SZOCIALIZMUSBA VALÖ ÁTMENET TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉGE Az emberi társadalom világtörténelmi Jelentőségű átmenete a kapitalizmusból a szocializmusba, amely az Októberi Forradalommal kezdődött el, a társadalom fejlődésének törvényszerű eredménye. A marxizmus-leninizmus feltárta a társa­dalmi fejlődés objektív törvényeit, kimutatta a kapitalizmus belső ellentmondá­sait, s eme ellentmondások forradalmi úton történő megoldásának, valamint a kommunista társadalomba való átmenetnek a szükségszerűségét. A kapitalizmus az utolsó kizsákmányoló rendszer. A kapitalizmus, miután mér­hetetlenül kifejlesztette a termelőerőket, a legnagyobb akadállyá vált a társadalmi haladás útján. Csakis a kapitalizmus bűne, hogy a XX. század — amely a termelő­erők hatalmas növekedésének és a tudomány fejlődésének százada — még min­dig nem vetett véget a százmilliók nyomorának, nem hozta meg a földön minden embernek az anyagi és szellemi javak bőségét. A termelőerők és a termelési viszonyok közti egyre fokozódó konfliktus parancsoló szükségszerűségként köve­teli az emberiségtől: tépje szét a rothadt kapitalista burkot, szabadítsa fel az ember által létrehozott, hatalmas termelőerőket, s használja fel azokat az egész társadalom javára Bármennyire sajátos is a kapitalizmus létrejötte és fejlődése az egyes orszá­gokban, ennek a rendszernek mindenütt íközösek a jellegzetességei és törvény­szerűségei. A világkapitalizmus fejlődése és a munkásosztály forradalmi harcának egész menete teljes egészében igazolta annak a marxista-leninista elemzésnek a he­lyességét, amelyet a párt első és második programja a kapitalizmusról és annak legfelsőbb szakaszáról, az Imperializmusról adott. Ennek az elemzésnek főbb tételeit alább e program is megismétli. A kapitalizmusban az alapvető termelési eszközök a tőkések és a földbirtoko­sok kisszámú osztályának kezében vannak, ugyanakkor a lakosság óriási több­sége proletárokból és félproletárokbői áll, akiket megfosztottak a termelési eszközöktől, ezért kénytelenek eladni munkaerejüket és munkájukkal megterem­teni a társadalom uralkodó osztályainak jövedelmét és gazdagságát. A burzsoá állam, bármilyen legyen is formája, a tőke uralmának eszköze a munka felett. A kapitalista nagyüzemi termelés — amelynek célja a nyereség, az értéktöbblet kisajátítása — fejlődése során kiszorítja és a tőkétől való súlyos függésbe taszítja az önálló klsárutermelőket. A kapitalizmus nagymértékben kizsákmá­nyolja a nők és a gyermekek munkáját. Fejlődésének gazdasági törvényei elkerül­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom